Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Család v. új élet
2004-06-21 13:051.
Létrehozva: 2004. június 21. 13:05
Sziasztok! Kíváncsi lennék a véleményetekre a következő témában.Adott egy családapa két gyerekkel (nomeg sajna egy feleséggel, akivel már nem jó a kapcsolat).Adott még plusz egy óriási szerelem.Szóval...kinek milyen tapasztalatai vannak...ha egy pasi úgy érzi élete nagy szerelmét, saját maga másik felét megtalálta, aki nélkül nem tud élni, hajlandó -e a családot "elhagyni".Ez persze nem kényszer hatására történne. Nagyon érdekelne mindenki véleménye.Köszi!!
Átok már megy is! :-)))
(Amúgy a Micimackóból van. . . )
Nekem is van ilyen tapasztalatom. . . Ha néhány előttem szóló ember jelzőivel kellene élnem, azt mondhatnám hogy én is egy olyan "undorító" nő vagyok, aki - szerintük - szétzilál egy családot. A párom nős volt amikor megismerkedtünk, egy kisfiuk is volt /van/. 12 év házasság után fokozatosan jött rá arra ő is és a felesége is hogy már régen nem azt érzik egymás iránt amit kellene egy házasságban. Nagyon fiatalon esküdtek meg, jobbára a szülők nyomására /a párom 21 éves volt, az exe 22/. Az évek során megváltoztak, sőt rájöttek hogy igazából nem is illenek össze, sem lelki, sem szexuális téren. Bár született egy kisfiuk, amit elsősorban a feleség akart görcsösen, hátha attól majd megjavul a kapcsolatuk. . . A végén már olyan nyomás alá helyezte a férjét hogy ő is engedett, bár a szíve mélyén tudta hogy ő ezt nem akarja teljes szívéből. 31 évesen egyetemre ment, ahol megismerkedett egy 23 éves lánnyal /ez voltam én/, akivel nagyon jól el tudott beszélgetni, közös volt az értékrendünk és barátság alakult ki közöttünk. Néhány hónap után azonban rá kellett jönnünk hogy ez már több mint barátság. . . . Boldogok voltunk, mert éreztük hogy megtaláltuk életünk párját, és ugyanakkor boldogtalanok is voltunk a körülmények miatt. Én sosem romboltam volna szét egy házasságot, ha tudom, hogy az a házasság jól működik. Csakhogy ha egy házassság jól működik, akkor az ember nem tekintget kifelé. . . . . . Ezt érdemes lenne azoknak is átgondolni, akik azonnal elítélik a férfi szeretőjét, anélkül hogy ismernék a pontos körülményeket. Azóta 4 év telt el, közel 3 éve együtt élünk, a válás is lezajlott már békében, közben derült ki hogy már a felesége is megismerkedett valakivel, akivel azóta ő is együtt él. A kisfiuk 2hetente nálunk van, mi pedig 3 hónapja kezdtünk építkezni és tervezzük az esküvőnket. Szóval igenis vannak esetek, amikor lép a férfi is, nem csak kihasználja a nőt, de ez csak akkor lehetséges, ha igazi, mély érzelmek vannak a háttérben.
Nem tudom, Te melyik szerepben "játszol", de akármelyikben is, kívánom hogy találd meg a megoldást és légy boldog!!!!
Arzént meg embermérgezésre kell kérni egy környékbeli patikában! :-))
Küldjetek 10e Ft-ot és bármit kívánhattok!
Ha teljesül, küldjetek még pénzt, egyébként lefagyasztom a PC-teket!!
:-))))
gyanús is vagy nekem:-)))
A vér hat lenyűgözően a pasira! Kedvenc búgócsiga kibelezése nem érintheti meg eléggé a lekét. . .