Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Család v. új élet
Létrehozva: 2004. június 21. 13:05
Sziasztok! Kíváncsi lennék a véleményetekre a következő témában.Adott egy családapa két gyerekkel (nomeg sajna egy feleséggel, akivel már nem jó a kapcsolat).Adott még plusz egy óriási szerelem.Szóval...kinek milyen tapasztalatai vannak...ha egy pasi úgy érzi élete nagy szerelmét, saját maga másik felét megtalálta, aki nélkül nem tud élni, hajlandó -e a családot "elhagyni".Ez persze nem kényszer hatására történne. Nagyon érdekelne mindenki véleménye.Köszi!!
Ha valaki ezt kívánja.
De persze ennyi infó alapján nehéz bármit is mondani.
Ismeretségi körben semelyik nem hagyta el a családot. Persze a legtöbbnek volt állandó pajtás keseregni: aaannyira rossz a feleségemmel!
Amelyik dobbantott, az nem harmadikért tette.
Van olyan feleség is, aki egy hárpia, és a férj nem mer válni, mert a nő azzal fenyegetőzik, hogy nem láthatja a gyerekeket.
Nem kellene azonnal elítélni egyik felet sem, amíg nem ismerjük a hátteret.
A feleségnek megalázó, mert a férje csak a gyerekek miatt van vele, de a szeretője van a szívében, lélekben vele él.
A férj számára megalázó, mert él egy családban egy asszony mellett akit nem szeret, és legszívesebben menekülne, mert vágyik a szeretőjére, a boldogságra.
A szeretőnek megalázó, mert ő a szerető, a hétvégek, az ünnepek a családé. Ő a kirkeesztett.
A gyerekek meg csak azt látják, hogy a szüleik együtt élnek ugyan de nem szeeretik egymást, közönyösek, és ha nem is veszekednek de nincs meg a lelki harmónia, nincs puszi, nincs szeretet. Egyáltalán. . agyerek nem hülye, csak gyerek, és észreveszi, ha a szülők eltávolodtak egymástól.
Ennél már a válás is jobb, mindenki szempontjából.
A paradox az, hogy az igazán értékes pasi az, amelyik marad. De azt nem kapod meg. Amelyik jön, az lehet, hogy téged is otthagy egyszer. . . . .
A legjobb egy rendes, független, aki téged nem fog elhagyni.
Szerintem kicsit gusztustalan a helyzet. . .
Sokmindentől függ. Hogy milyen ember is ő valójában, és persze van-e bátorsága mindent feladni. Nagyon sok ilyen van, én viszont nem így jártam. A nagy szerelem megvolt, viszont a gyerek iránti felelősség nem engedte lépni. Az, hogy ezzel kit csapott ben. . . . nem tudom. Én túlléptem rajta, ő viszont élete végéig ezzel él. Ami a lényeg: nem szabad évekig várni! Vagy meglépi még korábban, vagy nem lesz belőle semmi. Én túl sokáig vártam, legalábbis így visszatekintve, és közben egy csomó lehetőséget kihagytam. Csak ezt sajnálom, egyébként nagyon szép volt. A tökéletes kapcsolat csak ünnepnapokkal :))))
Itt vagy te, plusz a férjed és két gyereketek. Te szerelmes lettél egy másik pasiba. És a szerelmed is házas, és azt akarod tudni, hogy elhagyná-e őket érted.
Vagy nem erről van szó?