Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Elveszett gyerek
Létrehozva: 2013. szeptember 23. 23:56
Nagy tömegben sok gyerek, zsivaj - főleg, ha többfelé kell figyelnünk, bárkivel megtörténhet a baj: eltűnik a gyermek, és hiába kiabálunk, rohangálunk összevissza, nem találjuk.
Nők Lapja Café: A szülők rémálma: az elveszett gyerek - néhány tipp adattárolásra
Nők Lapja Café: A szülők rémálma: az elveszett gyerek - néhány tipp adattárolásra
Ne haragudj, nem akartalak megbántani, illetve nem gondoltam bele, hogy lehet olyan, akit zavar a kora és emiatt személyeskedesének vesz egy általános kifejezést. :(
(De szerinted egy fiatalabb a maga korosztályában hogy nevez egy idősebbet? Mert nem idős hölgynek.)
Megkaptam már én is a nénit. És zavart. És eleinte mondtam is, hogy én nem vagyok néni. De már nem, mert tudom, hogy egy 10 évesnek én egy néni vagyok és lesz majd, amikor a fiatalabbak nagyinak vagy maminak fognak hívni és ezt senki nem rosszindulatúan használja.
Dédnagymamámat annak idején 65 évesen pl. a kórházban úgy hívták a betegápolók, hogy nagymuter és abszolút nem vette sértésnek.
De tényleg van, akit zavarhat, szóval még egyszer elnézést.
Teljesen megértem..
viszont engem nem érdekel mások mit csinálnak- vagy mire költik a pénzüket.
és mondom még egyszer.. legalább 10 éve nem láttam telefonkönyvet és sárga oldalt sem.
sőt.. telefonálni akkor szoktam, ha nagyon muszáj... útközben valami van- el kell érnem valakit.. vagy hivatalos ügyben.. szintén ha muszáj. A net-telefon-kábeltévé egy csomagban-- és nem tudom a saját vonalas telefonszámomat.
én is könyvet viszek magammal ha valahol sokat kell várni... de nem izgat fel cseppet sem, hogy más meg az okostelóját nyomkodja. ha ez szórakoztatja miért ne nyomkodná-
Először nagyon örültem neki, hogy meglett.
Aztán elmeséltem neki, hogy mennyire megijedtem, hogy soha többet nem fogom látni. Úgy vettem észre, ez hatott.
En beszelgetni szoktam az emberekkel, ha latom, hogy olyanok, vagy olvasok.
A keresett szamokat a telefonkönyvböl nezem ki, a cimeket a sarga oldalakbol. Arra valok.
Sajnalom, hogy kötözködesnek tartod azt, amit irok. Regi motoros vagy mar, en sem vagyok uj, s annyiszor irtam olyan topikba, ahova Te is. Ertelmesebbnek tartalak annal, hogy ne ertsd meg, amit mondani szeretnek.
32 éves vagyok, anyám 61 és nagymama. Ebből indultam ki, meg abból, hogy azért bizonyos koron felül ritkább esetben érdeklik az embert a különböző kütyük. És igen, ez élettapasztalat. ;)
(A kivétel persze erősíti a szabályt.)
A paromnak azt mondta a kolleganöje, hogy az a gyerek, akinek nincsen okostelefonja, a legmodernebb laptopja, azt lenezik.
A kolleganö kislanya eppen annyi idös, mint az en nagyfiam (12), ugyanabba a gimnaziumba jarnak, s ott mar javaban tombol ez az örület, pedig elmeletileg tilos az iskolaba ilyesmit magukkal vinni, azt plane az oran hasznalni. Az osztaly 3/4 reszenek van okostelefonja, van, akinek mar az altalanos iskolaban megvettek.
Csakis a felnöttek tehetnek arrol, hogy a gyerekek ilyenek lettek. Ök veszik meg nekik ezeket a sz..t, hodolva a konzumörület oltaran. Aztan meg csak neznek, hogy a gyerek egyre követelözöbb lesz.
Lassan mar kisebbsegben erzem magam, mert ujsagot es könyvet veszek es olvasok, ahelyett, hogy book-readert vennek, vagy az interneten olvasnam azokat.
A book-readerröl egeszen addig nem hallottam, amig egy rejtvenynek a palyazatan nem ez volt a nyeremeny. Mivel en nem szeretnek olyat nyerni, amiröl nem tudom, mi, igy megokosodtam, s most mar tudom
. Sajnos, nem nyertem meg, eladtam volna az ebayen. A penzzel többet tudnek kezdeni, mint azzal a kütyüvel.
A telefonkönyben tök igazad van.
legalább 10 éve vagy több nem láttam telefonkönyvet.
A kapcsolattartás is jelentősen jobb lett amióta van internet.
Az észszerüség.. nemtökmindegy, hogy ki miként használja?
Van aki rajta lóg egész nap- más meg csak ha szükséges.
Valakit esetleg bánt vele, hogy nem a fejéből bambul a metron egy tök ismeretlen ember hanem fészbukozik vagy bármi mást csinál az okostelóján?
amugy szerintem ez csak szimpla kötözködés... miért érdekel ennyi embert, hogy a másik mit csinál utazás- orvosiváróbanvalósemmitevés közben?
Engem nem rémit meg.
senki sem tart pisztolyt a fejemhez, hogy kövessek bármit.
De aki akarja követni, mert ettől érzi magát többnek- miért ne tenné? Van rá pénze, arra költi amire akarja.
Van aki okostelóra, más meg zsirszalonnára, vagy zebracsikos ágytakaróra.
spec én azt nem értettem sosem, amikor azt mondták egyes szülők, azért veszik meg a 20ezres nadrágot meg az 50ezres cipőt a gyereknek, mert ha nincs neki olyanja, akkor kiközösitik az iskolában...
Az okosteló-gyereknek is éppen igy van. A szülő azért veszi meg mert azt hiszi a gyerekét kiközösitik ha nincs neki olyanja.
Egészen biztos, hogy ezek a dolgok mind a szülőktől indulnak... nekemjobbtévémvan, jobbautómmintneked--- biiiibibiiii.
Van egy mondás.. Ha mindenki a társaid közül kútba ugrik, neked is ugranod kell?
Szerinted a reggeli égboltból lehet következtetni egész napra?
Mindtha nem fordult volna még elő olyan, hogy reggel verőfénes napsütés, aztán egyszer csak hidegfront és eső. Ha a reggeli égboltra támaszkodom, akkor nem viszek esernyőt, de ha megnézem az előrejelzést, akkor igen.
Miért kell mindenben a hibát keresni? Ésszerűen kell használni a kütyüket.
Telefonkönyvem nincs, mivel nincs vonalas telefonunk.
És bocs, de más földrészen élő ismerőseimet nem fogom hívogatni egy vagyonért, ha létezik olcsóbb megoldás. Ugyebár a személyes megkeresésről már nem is beszélve.
Felölem. De akkor ne nezzek le, s ne tartsak hülyenek es maradinak azt, aki inkabb a fejet hasznalja.
Aha, szóval téged ne nézzen le senki, de te megteheted, hogy ócsárolod azt, aki lóg az okostelóján. Hmm...
Nem igazan ertettel meg engem...
Nekem nem a technikai ujitasokkal van bajom, hisz rengeteg mindenre jok.
DE: ez az örület megremit.
Mint irtam, meggyözödesem, hogy az emberek töredekenek szükseges csak az allando elerhetöseg, a többi csak kivagyisagbol teszi.
Mi a rossebnek kell egy 12 eves, vagy tizeves gyereknek okostelefon? Vagy megy a metroval, s nem olvaso, beszelgetö embereket latsz, hanem olyanokat, akiknek villamgyorsan mozog az ujjuk, s az okoskütyüjüket nyomogatjak.
Az ilyen keszülekek teljesen megszüntetik az emberek közötti kapcsolatokat. Ki a nyavalyat erdekel, milyen felületes ember az, aki utközben szeretne megtudni, hany alsagos baratja van, akik mind öt lajkoljak a feszbukon, akiket nem is ismer, de muszaj allandoan megneznie, hany uj üzenete vagy tudja a fene, mije erkezett?
Ahelyett, hogy a meglevö, valos kapcsolatait apolna, inkabb a fiktiv viszonyokra figyel.
Tudod, mi egy kicsi nemet varosban lakunk, egy ösregi, de szepen megcsinalt mozival, ahol igazi csemegekre lelhetsz, amiket mashol nem igazan talalhatsz meg.
A mozi viszont eleg szükös büdzsevel dolgozik, nagyon olcsok a jegyek (en nem is ertem, hogyan tudnak müködni? ), s igy ertelemszerüen nem a legaktualisabb filmeket vetitik. Mire a "Karib tenger kalozai 4" megerkezett, addigra a balatonfüredi Tesco-ban mar lehetett dvd-n a filmet megvenni (epp nyaraltunk, onnan tudom).
Az emberek nem varjak meg, mig egy-egy menö film megerkezne a varosba, hanem elmennek a 70 kilometerrel odebb levö berlini szupermozikba, ahol 5x annyit fizetnek a jegyert, s van kolatarto a szekeken.
Ugyanezek az emberek követelik veres szajjal a mozi fenntartasat, mert az hozzatartozik a varoska arculatahoz.
De ezek az emberek soha be nem teszik a labukat a kicsi, de aranyos moziba.
Tudom, hogy en az öskorban elek technikai szempontbol, de nagyon konzervativ vagyok, s kicsit nagyon megremitenek ennek a rohano vilagnak a - nem feltetlenül pozitiv - valtozasai.
Az internet napi használatában semmi kivetnivalót nem találok..
pont jó az információ-szerzésre és bizonyos szinten a kapcsolattartásra is.
most éppen a fészbukon szervezzük a 25 éves osztálytalálkozót. nem kicsit könnyebb, mint 20 éve volt. Nem lakunk egy városban, van aki külföldre költözött..
Az időjárás.. hát. eget pásztázva nem tudod milyen idő lesz holnap... a netről könnyü ezt az infót is beszerezni.
Én semmiféle technikai újdonságnak nem vagyok ellene..
SŐT.
max amire nincs szükségem azt nem veszem meg. Okostelóra sincs szükségem.. nekem nincs is, a férjemnek meg sokkal régebb óta van, mint ahogy elterjedt és divat lett volna.
ami marhaság az viszont marhaság. ettől még lehet neki piaca.
Megnyúztad a gyereket? :-)
Elmesélem a saját történetemet.
Az utolsó pillanatban estem be a fiamért az óvodába. Egy ügyfélmegbeszélésről jöttem, kiskosztümben, magassarkúban, notebookal az egyik vállamon, ovis cuccal a másik kezemben tipegtem utána.
Volt egy játékunk: kinézünk egy pontot az utcán, addig elszalad, és ott megvár. Ezerszer játszottuk már. Akkor éppen úgy döntött, hogy nem áll meg. Befordult egy sarkon, és eltűnt.
Hiába kiabáltam utána, nem válaszolt. Utána rohantam, nem láttam sehol.
Elhúzott mellettem egy autó, egyből arra gondoltam, biztos abba rántották be.
Szerencsém volt, a gyerek a házunk kapujában várt vigyorogva, és marha büszkén közölte: Anya, hazajöttem!
De az az 5 perc egy pokol volt. Nem kívánom senkinek.
Az az erzes, hogy a mai ember nem lenne kepes krizishelyzetben megelni, minden egyes ilyen kütyü piacra dobasaval megerösödik bennem.
Az emberek teljesen elvesztik a jozan itelö- es gondolkodasi kepessegeiket, az orientalodasukat, mert teljesen kiszolgaltatjak magukat a technikanak.
A legrosszabb, hogy mar a legfiatalabbaknak is ezt verik a fejebe, ahelyett, hogy gondolkodasra tanitanak öket.
A sok lökött nem az eget pasztazza reggelente az idöjarasnak megfelelö ruha kikeresese miatt, hanem az okostelefonjat bamulja. Nem a telefonkönyvben nezi meg, hol lehet pizzat rendelni, hanem az okostelefonon. Nem a könyvespolchoz megy, vagy a könyvtarba, hogy megtudjon egy informaciot, hanem az okostelefonjat nyüstöli. S meg lehetne folytatni a sort.
Az egesz okostelefonmizeria csak egy ügyes piaci fogas. Mert ugyebar mindenütt elerhetö az ember, megnezheti, hanyan lajkoltak a feszbukos oldalat, megnezheti az emailjeit (bar ez utobbirol hallottam, hogy mar nem menö
) etc. De ugye, milyen fontos es szemelyes dolog valakinek az üzenöfalara irni, ahelyett, hogy felhivnak vagy szemelyesen megkeresnek?
Ezt az elerhetöseget pedig meg kell fizetni.
Az emberiseg 99 %-a egy noname figura, akiknek elmeletileg abszolut nem lenne fontos az ev 365/366 napjan, 24 oran keresztül elerhetönek lenniük.
De ebböl legtöbb ettöl erzi magat valakinek.
Felölem. De akkor ne nezzek le, s ne tartsak hülyenek es maradinak azt, aki inkabb a fejet hasznalja.
De mi van, ha Te is elveszted a telefonodat, ahogy elvesztetted a gyerekedet?!?! :-)))
(Csak ironizálok...)
Igazad van, senki nem hord magánál egy komplett gyógyszertárt.
De ha például az ékszerről kiderül, hogy a gyerek cukorbeteg, rá tudsz kérdezni, mikor evett utóljára. Vagy ha már rosszul van, egy kis szőlőcukorral vagy egy keksszel sokat tudsz javítani az állapotán.
Tudom, hogy a cukorbeteg gyerekeket "kondicionálják" arra, hogy tudatában legyenek a betegségüknek, de lehet olyan helyzet, amikor annyira ijedtek, hogy mégsem jut eszükbe. Mert mondjuk szegény csak az anyukája után sír...
Nekem nincs fóbiám a kütytüktől. Attól lenne fóbiám, ha elhagynám valahol valamelyik "kölkömet"...
"a lányomat megtalálja egy 60 éves mamika. fel se fog neki tűnni, hogy azzal a valamivel bármi dolga lenne."
Kösz. Élettapasztalat egy mondatban.
Amúgy te hány éves vagy?