Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
ha nem érted. a te bajod!
nem fogom megvitatni egy gyászoló ember honlapján!
Hidd el nekem, hogy az idővel ez változni fog.....eljön az idő, amikor a szép emlékekből erőt merítesz.
Most még nagyon friss a seb.
Meg fog gyógyulni a lelked is, csak idő kell
Megkérdezhetem, hogy vallásos vagy?
Nem muszáj válaszolni, ha nem akarsz.
Sajnos ismerem az érzést, együttérzek Veled ismeretlenül is.
5 éve maradtam egyedül két kamaszfiúval. Sokáig úgy keltem fel reggelenként, hogy ezt a szörnyűséget csak álmodhattam.... Persze ilyenkor a környezet is segíteni próbál, de csak magadra számíthatsz.
Az idő tompítja a fájdalmat, bármilyen sablonosan is hangzik. Ne hidd, hogy kőszívű vagyok, csak az eltelt idő tett keményebbé. A két gyereknek szüksége van rám, az ő gyászuk hatalmasabb , mert egy szülőt vesztettek el. S ezért talpra kellett állni. Bármilyen nehéz is volt.
Hát éppen ez az! Ha nem így lett volna, nem fájna így!!! Ha 70 évesek lettünk volna, akkor azért nem ért volna így, iylen váratlanul, pont akkor, mikor azt az életet élhettük volna, amire mindig vágytunk? És most ott vagyok a romok között / vagy alatt.
A csodálatos emlékek mára iszonyú sebek lettek!!!!
Őszinte részvétem.
Gondolj arra, hogy csodálatos emlékeid maradtak. Nagyon keveseknek adatik meg, hogy tökéletes, boldog, szeretetteli házasságban éltek végig. Neked megadatott.
Kedves Magdi!
Megnézem, amit mondtál.
Ez a legnagyobb rémem, de tudom, hogy igaz: "semmi sem lesz már olyan mint régen". És nemhogy olyan nem lesz, hanem a mennyország után a pokol, és ebben a pokolban kell élnem, és a gyerekeknek is.
Hiába vannak mellettem enberek - egy óriási űr közepén egyedül állok.
Igen, régen, 17 éve múlt éppen.
Semmi nem oldja meg ezt az érzést, de főleg nem az idő. az idő abban segít, csupán, hogy halványulnak az emlékek, és talán ebben rejlik az idő jótékony hatása.
De ez neked most biztosan nem segít, hiszen neked most fáj.
Jelenleg ez a legnagyobb megoldandó feladat ilyenkor, hogy ne merülj el az önsajnálatba. Minden, amit sajnálsz, az arról szól, hogy mekkora a veszteséged.
Én mindenképpen javaslom, hogy olvass utána a gyászmunkának, mert ha az ott leírtakat megérted, akkor könnyebb szívvel vágsz neki a jövőnek.
Nekem is nagyon jó férjem volt, ő is nagyon szeretett engem. Nekünk még ráadásul gyermekünk sem volt, csak egymásnak éltünk.
Így aztán hihetetlenül magamra maradtam.
Szóval most csak azt tudom mondani, hogy érezz akkora fájdalmat, amit még elbírsz, de aztán kezd el érezni azt is, hogy te élsz.
Amikor valaminek vége van, akkor valami más elkezdődik.
És mikor halt meg? Régen?
Igen minndenki ezt mondja: hogy az idő, hogy a gyerekek, meg erősnek kell lenni, stb.
És tudom, hogy nem tudnak mást mondani....
De én ráadásul mentálisan - meg fizikailag is - nagyon gyenge vagyok. Az empátiám mindig is nagy volt, és én most nem magamat sajnálom (csak), hanem ŐT, a gyerekeket, az egész gyönyörű életünket. És még sok mindenkit. De ők "legalább" nem vele életek nap, mint nap. Le sem tudom írni azt a szeretetet, amit adott. Nincs rá szó. és most mindennek vége!!!!
(sajnos az nlc-n már sokan sok mindent láttunk)
szívből elnézést kérek, ha megbántottalak.
nem állt szándékomban.
Amikor a férjem meghalt, kb egy hónap múlva amikor már valahogy voltam, valaki azt mondta, hogy "sajnálom". Nos, azt hiszem akkor és ott nagyon dühös lettem arra a valakire.
Ilyen, hogy sajnálom nincs egy másik részéről
Mert mit lehet ilyen esetben mondani?
semmit.
hasonlókat, mint a sajnálom, és társai.
őszintén! van olyan szó/mondat, ami az adott pillanatban segít?
nincs.
csak frázisok.
ha meg kukán bambán áll az illető előtted, egy kumma szó nélkül, az is milyen már ?
Amikor a férjem meghalt, kb egy hónap múlva amikor már valahogy voltam, valaki azt mondta, hogy "sajnálom". Nos, azt hiszem akkor és ott nagyon dühös lettem arra a valakire.
Ilyen, hogy sajnálom nincs egy másik részéről.
Viszont átérzem azt a fájdalmat, ami ilyenkor éri az embert.
Olvasom, hogy az idő, olvasom, hogy a gyerekek, meg erősnek kell lenni, stb.
Hát én elég erős vagyok, de ez akkor és ott semmit nem jelentett. Sőt. Talán éppen ott rontottam el, hogy nem úgy gyászoltam, ahogy ma már tudom, hogyan kellett volna.
Éppen ezért javaslom, hogy olvass utána, hogy milyen módja van a gyász feldolgozásának. Sokat segíthet, több minden érthetőbbé válik, amit most takar a fájdalom.
Hogy mikor történik meg, az sajnos a fájdalomba nem tartozik bele. A fájdalom az fájdalom, akármikor történik.
A volna pedig szintén nem jelent semmit.
Szia!
Nagyon sajnálom. Őszinte részvétem.
http://www.youtube.com/watch?v=HzRnuE3w6fQ
huuu de szigoru valaki.....
semmi zsarolás nincs benne. ha jobban értelmeznéd, rájönnél a mondani valomra!
Most úgy érzed,hogy megállt a világ.Hidd el ez sokáig így is lesz. Aki már átélte ezt az tudja,hogy milyen érzés amikor azt mondják:fel kell állni,erősnek kell lenni...stb.Ezek mind üres szavak.Aki még nem élte ezt át fogalma sincs miről is szól ez az egész ./de talán ez így is van jól-szerencséjükre./Lassan,nagyon lassan majd újra helyükre kerülnek a dolgok,de semmi sem lesz már olyan mint régen.Hidd el nekem ... én sajnos már tudom.Most nagyon sok erőre van szükséged és segítségre is.
Nem tudom hol élsz,de a nagyobb városokban vannak gyászfeldolgozó csoportok ,ahol kibeszélheted a fájdalmadat és segítséget is kapsz.Nem akarok okoskodni,de nekem sokat segített volna az első időkben,csak én már később szereztem erről tudomást.Van egy oldal Gyaszportal.hu azt is érdemes megnézned.
Mottóm:
Ha lélek kibírja és ellenáll,az ember bármit képe fizikailag túlélni,méd azt is ha mindentől megfosztják.
Nagyon sok erőt kívánok neked!
De VAN TOVÁBB!!! a 3 gyermeked! mellettük kell álnod,ahoygan ők is melletted állnak (remélem)
Ne hagyd hogy a fájdalom elhatalmasodjon feletted! szüksége van rád a családodnak!
Nem tudom van e unokád, és nem tudom fiatalok-e és lesz-e esküvője valamelyiknek, de biztosan szereté(k) hogy az esküvőjükön táncolj!
Tudom hogy most nem ez a fő szempont neked, de gondolj mindig előre. ha csak kicsit előre akkor is számit. ez tartson "életben" , a családod! a szeretteid!
Kösd le minden percedet, ne engedd hogy a gondolataid urrá legyenek rajtad!!
legyél nagyon erős! mert az vagy!
azt sem gondoltad volna hogy ezt leirod! de hidd el jobb lesz idővel! melletted van,vigyáz rád,és segíti utadat,és azt szeretné hogy a tiszta szereteteddel gondolj rá,ne a fájdalomban....és hogy folytasd a feladatodat!
...Van tovább!...
Részvétem!
Keress sorstársakat, akár az internet segítségével!
nagyon sajnalom a fajdalmadat.
minden irasodban azt bizonygatod, hoyg neked nem megy tovabb.ok. elhiszem. es akkor? hogyan tovabb?
nos, en nem mondom, hoyg dedede megy, azt sem, hoyg mennie KELL, mert ott vannak a gyerekek.
nem, nem KELL mennie. semmi nem KELL.
de dönthetsz ugy is, hoyg menni fog. szepen lassan, lepesröl lepesre. nem KELL tenni semmit, nem KELL erezni semmit, mindössze hagyni, hoyg fajjon (ha nem fajna, semmit nem ert volna a kapcsolatotok), hagyni, hoyg sirj, hagyni, hoyg ketsegbeess, hagyni, hoyg kilatastalannak erezd, hagyni, hoyg ne lasd a tovabbot, hagyni, hogy teljen az idö. gondolkodni raersz utana is.
igen, a gyerekeknek tamaszra van szüksegük. de nem azon az aron, hoyg te korlatok nelkül tartod magadat. sirhatsz velük, tombolhatsz, legy termeszetes. nekik is jobb lesz.
a szettepett lelekröl: egyreszt lehet szettepett lelekkel is elni, akar bekere lelve IS. masreszt egy resze persze beforr. csak ne gondold, hoyg holnap.
ja: anyukad kezeletlen depressziojat es apukad csontsovanysagat NE vedd a nyakadba. ez mlost nem alkalmas szituacio.
haggy magadnak idöt, legy türelmesebb es megertöbb önmagaddal. es fgadd el az erzeseidet.
Igen, en is igy erzem.Nagyon szep a magyar nyelv, kifejezo az a szo, hogy fele-seg. Valoban az egesznek az egyik fele O volt, a masik fele en. Mi ketten voltunk egyek.
Nagyon nagy tragedia annak, aki itt marad. Megis halas vagyok, hogy ismerhettem ot es vele elhettem.
Monique333, te is gondolj erre, nem mindenkinek adatik meg az igaz szerelem!
Fogadd oszinte reszvetemet. Nagyon veled erzek.
Az en ferjem 10 honappal ezelott ment el. Fogalmam sincs, hogyan vagyok kepes tovabb elni. Minden egyes ejjel vele almodok, reggel arra ebredek, hogy nem tudom, hogyan fogom kibirni ezt az ujabb napot nelkule. Egyszeruen ertelmet vesztette minden. Nekem is azt mondjak, hogy majd az ido, meg muszaj es stb. De ezek ures szavak... soha nem fog elmulni. Talan meg lehet tanulni a mindennapokat atveszelni, de az elet soha nem lesz mar ugyanolyan. Megis csinalni kell, mert te most kettotok helyett kell, hogy helytallj, neveld a gyerekeiteket. Akik nem tehetnek rola, hogy megszulettek es nekik is faj az edesapjuk elvesztese. Ez adjon most neked erot! Szerintem a ferjed gondol rad es gondot visel majd ratok, erezni fogod. Szivesen beszelgetek veled, ha gondolod, irj nekem. Olellek szeretettel