Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Iskolába MINDENÁRON ????!!
Létrehozva: 2013. január 18. 09:04
Csak nekem van problémám azzal, hogy a mostani 6 éveseket ha törik ha szakad, de be akarják rakni iskolába?
Az én lányom az iskola érettségi tesztet, amit a logopédus csinált meg velük az óvodai év elején 16 pontosra írta meg. A teszt maximális pontszáma 30 pont, 20 ponttól iskolaérett a gyermek. A 16 pontra az óvónő csak legyintett!!!! Akkor miért a teszt????
Ügyes, okos, értelmes és szabálykövető a lányom. A teszt különböző részeit kiemelkedően csinálta meg. Az alacsonyabb pontszám azért lett, mert még nem alakult ki a jobb és a bal kéz dominanciája. Ez sem érv az óvodának.
Az sem, hogy még 107 cm. és 17 kiló. Az iskola érettséghez 110 cm és 18 kg. kell, amit talán akkorára el is ér, de akkor sem túl jó, hogy 18 kilósan 23-25 kilós 7-7,5 évesekkel kezdi az iskolát.
Ma már egyértelmű, hogy a hátránnyal indult gyerekek cipelik magukkal a lemaradásukat az iskolai évek alatt, annak minden frusztrációjával együtt. Nem hozzák be a lemaradást!!!!
Értem én, hogy az is ugyanolyan káros, ha olyan testileg és szellemileg érett gyerekek unatkoznak az ovis nagycsoportban, akiknek már iskolában lenne a helye, de az én tapasztalatom az, hogy ezzel a szigorral nagyon sok olyan gyerek is bekerül az iskolába akinek még jót tenne az egy év!
Ezzel a törvénnyel életeket tesznek tönkre!
Minket a nevelési tanácsadóba irányítottak, de nagyon félek, hogy ott is kiadták azt az utasítást, hogy akit csak lehet küldjenek iskolába.
Az is elképesztő, hogy egyéb családi szempontokat nem vesznek figyelembe. Például, abban az évben amelyben apa és anya el fog válni, indokolt lenne nem terhelni a gyereket az iskolával, vagy ahol mondjuk az egyik családtag beteg. (Nálunk a nagyinak újult ki a tüdőrájka, a legjobb esetben is egy kemoterápiákkal terhelt, betegápolós nagyon nehéz évnek nézünk elébe, a legrosszabbra gondolni sem merek) Miért nem érdekel ez senkit?
MIT GONDOLTOK ERRŐL? MILYEN TAPASZTALATAITOK VANNAK? NÁLATOK IS NAGYON NYOMJA EZT AZ OVI? A NEVELÉSI TANÁCSADÓTÓL LEHET VÁRNI NÉMI SEGÍTSÉGET? VÁROM A VÉLEMÉNYEKET, TAPASZTALATOKAT!
(Szeretném egy blog bejegyzésben, cikkben megírni mindezt, aki nem járul hozzá, hogy közzé tegyem a szavait – név nélkül természetesen kérem írja meg)
Nem volt időm végigolvasni, de ha nem lehet szó oviban maradásról, akkor mozgásfejlesztésre vinném a helyedben. Pl. ide, ha budapestiek vagytok. Bár igen, nevelési tanácsadóba is, hátha lehet maradást kérni.
Pár hsz-ba beleolvastam, és lehet akármit is mondani, de ha a gyerek a 30 pontos teszten csak 16 pontot ért el, akkor azért nem arról van szó, hogy anyuka csakazértis vissza akarja tartani a gyerekét. Szóval mielőtt bárki véleményt mond, ezt az információt se hagyja figyelmen kívül...
Ja, ne mar, ne alacsonyitsd mar le magad ez vacak enelces nezetkulonbseg miatt. Ez olyan kicsinyes dolog toled.
Ehhez annyit tudok hozzáfűzni, hogy sajnos vannak olyan pedagógusok, akik mellett/miatt a gyerek kénytelen minden nap az egész napos iskola után otthon tanulni. Plusz a hétvége jó része is tanulással telik. Mert: nem foglalkozik úgy a gyerekekkel a pedagógus, ahogy kellene, nem ellenőrzi a házi feladatot, nem érdekli mit csinál a gyerek a "napközis" időben, csak maradjon a fenekén és csendben legyen. És ne mondjátok, hogy ilyen nincs, mert van. Attól, hogy nem verik nagydobra, még létező tény. És nincs mindenkinek lehetősége iskolaváltásra sem. És sokszor maga az igazgató sincs a helyzet magaslatán.
Elsőre én is azt mondom, nem kell annyira ajnározni a gyerekeket, edződnek az élethez, de...
igen, régen is kellett tanulni, mi is elvégeztük az iskolát/iskolákat. De vagy nem volt ekkora a követelmény, vagy másképp tanítottak bennünket. Mindenesetre bármelyik is volt, nem viselt meg bennünket ennyire az iskola. Pedig emlékszem, nálunk is volt majd' egy teljes év különbség az osztály legidősebb és legfiatalabb tanulója között (egyik okt.31-én született, másik köv. év szept. 01-én)
És arra is emlékszem, hogy a gyerekeim osztályában is voltak nagy korkülönbségek - nem éves, de jó félévesek igen. S visszagondolva, bizony a fiatalabbak igen picinek és esendőnek tűntek a "nagy" iskolapadok között.
S bizony hiába csak hétfő reggel és péntek délután kellett a táskát "cipelni", de felnőttnek is becsületére vált az egész heti holmi be- és hazacuccolása. Mert nem pusztán egy olvasókönyv és egy füzet kellett, hanem hatszázmillió ilyen-olyan munkafüzet, segédlet meg a tökszár tudja, még mik.
Természetesen nem vitatom, hogy mindez megoldható - mi is megoldottuk és még nagyon sokan. De tényleg el kellene gondolkodni...biztosan kell ez és így?
Valahogy nekem is az egyszeri kabaré jut eszembe, amikor egy egyetemista mesélte el az iskolába kerülésétől az egyetemi első napokig, hogy miket csináltak az iskolában. Általános és középiskolában megtanultak (tanítottak) mindenféle egyenletet, képletet, irodalmat, stb-t és az egyetem első napján.................a professzorral "lánc, lánc, eszterláncot" játszottak.
A mi óvinkban az óvónők az együtt töltött ídő alatt megismerik a gyerkeket, folyamatosan megfigyelik az oviba lépéstől és határoznak meg fejlesztési feladatokat.
Akinek szüksége van rá foglalkzik vele logopédus, fejlesztő pedadgógus ill. pszichológus, amiről a szülő időben felvilágítást kap és bele egyez a fejlesztésekbe.
Azokat a gyerkeket, ahol bizonytalanság van én is megfigyelem, ha kell beszélek a szülővel, csak azokat a gyerkeket küldjük Nev.Tan-ba -mint már írtam, akiknél vélemény eltérés van.
Idén az egyik ovimban kb 80-90 gyermek éri el az iskola kezdéshez szükséges kort, közülük felmentek kb 15-t és Nev.Tan-ba küldünk 6-ot (ebből 2 gyermek januárba jött az ovinkba.)
Azt a kérdést, hogy valamelyik gyermek nem kész még az iskola kezdésre az óvónők el tudják dönteni és mivel évente van alaklom, hogy a gyermek fejlettségéről beszéljenek a szülőkkel nem szokott tömeges küldés lenni, egyszerően felmentem őket.
Sokan reméljük
figyu,
azért mert egy másik topikon bebizonyítottam, hogyhülyeséget beszélsz, fölösleges más témában támadni
miért lennék irígy? mert rajzból, énekből nem 5-ös a fiam? hú-ha. mindig tudtam, hogy nem lesz se festő, se operaénekes, ezért nem érdekel
az a fontos, hogy jó matekos, jól olvas, és mindezt úgy, hogy nem gyakoroltatjuk órákig, mert nem szeretném, ha a diplomadolgozatát is nekem kéne írni, amint volt rá példa a bővebb családban. Elrettentő példa. Ezért én minimálisan foglalkozom vele, önállóságra nevelem.
Nem lehet hogy egyedülnek van mégiscsak igaza?
A mi ovinkba se jött ki senki a nevtantól hogy a gyerekeket felmérje.
A mi ovinkba igy zajlott:a vezetönö egyesével elkezdte felmérni öket majd egy másik csoportos ovonéni (elfogultság kizárása miatt) femérte egy teszt segitségével egyenként a gyerekeket. Aztán a logopédus szintén a saját feladatkörében,a pszihologus is tette a dolgát.
Ezt egy nyomtatványon levezette mindenki és a saját ovonö leirt egy szakvéleményt amit a szülönek fogadóóra alatt elmondott és megbeszélték. A szülö pedig aláirta a nyomtatványt hogy látta és felvilágositást kapott.
A logopédus olyan teszteket készít a gyerekekke, amely a részképesség problémákat szüri,
Véleményem szerint a család után az óvónők ismerik a legjobban a gyerekeket, ezért nem értem, hogy miért kell egy külső szakembert felkérni már szeptemberben iskolaérettségi vizsgálara minden gyermeknél.
Kedves ?egyedü!l Válaszodból azt veszem ki hogy (vezető) óvónő vagy. Akkor kérlek, ne írj olyat, ami nem igaz, mert megtéveszted a szülőket. Nem írom le mégegyszer, visszaolvashatsz, holy milyen rendszerben folynak a szűrővizsgálatok és az iskolaérettségi vizsgálatok jelenleg kis hazánkban.http://hircsarda.blog.hu/2013/01/10/hoffmann_az_iskolak_ut an_a_csaladokat_is_atveszi_az_allam
Ebben a viccben az a rossz, hogy már félig sem vicc. A legfontosabb szerintem ebben a kérdésben, hogy régen rossz, ha az állam akarja jobban tudni a család és a gyereket közvetlenül nevelő, gondozó pedagógsok helyett, hogy neki mi lenne jó. Pl. hatévesen az iskola. Jönnek a külföldi példákkal. Mindenki tudja, hogy az teljesen más iskolarendszer, az első évek ovi-jellegűek, vagyis inkább előkészítők. Azt is mindenki tudja, hogy a legjobb pedagógiai intézmény hazánkban éppen az óvoda, ahol a képességfejlesztés mellett azért jut idő a játékra, a gyerek nevelésére is, nemcsak az agytömésre, mert arra viszont még nincs is szüksége a kisgyerekkor első éveiben. Lépten-nyomon megjelennek tanulmányok, amik arra vezetik vissza a rengeteg tanulási és viselkedési zavart, hogy túl korán vannak a gyerekek intellektuálisan leterhelve, miközben nem bukfenceznek, nem futkároznak, nem másznak fára, nem alakul ki a mozgásfejlődésük normális üteme, ami pedig ELŐfeltétele lenne a verbális tanulásnak is. Ennek ellenére hoznak egy ezzel teljesen ellentétes hatású rendelkezést, hogy minél hamarabb iskolába a gyerekkel. Miközben az iskolákat nem közelítik az óvodához alsó tagozatban. Igen, egy kb. hétéves (plusz minusz eltérések - ebben is, mint MINDENBEN! - vannak!) már kívánja a nagyobb terhelést, a nehezebb feladatokat. De hogy ez a korszak, amit leegyszerűsítve iskolaérettségnek nevezünk, mikor jön el, hadd döntse már el a szülő, az óvónő. Ne egy párt, ne az állam, ne a jog. Annak is lenne éppen elég dolga. Ám pont nem: kisgyerekes családok magánéletébe beleszólni.
Megértem aggodalmadat, de az nem igaz, bárki kiadta volna az oviknak, hogy mindenkit iskolába kell küldeni.
Amikor egy gyerek az oviba marad egy évre, az nem a korától, alkatától függ, haenem attól hogy nem alkalmas még az iskolai életmódra.
A logopédus olyan teszteket készít a gyerekekke, amely a részképesség problémákat szüri, ez a ti esetetekben, hogy nem alakult ki a kéz dominancia. A jobb-bal kezesség alakulásában 9 hónap (ennyi van még a sulig).
Véleményem szerint a család után az óvónők ismerik a legjobban a gyerekeket, ezért nem értem, hogy miért kell egy külső szakembert felkérni már szeptemberben iskolaérettségi vizsgálara minden gyermeknél.
A Nevelési Tanácsadó sok segítséget ad a beiskolázással kapcsolatba, azokban az esetekben, ha a szülők és az óvoda nem ért egyet. (Nem tudok arról sem, hogy ők kaptak volna valami utasítást, hogy mindenki menjen iskolába)
Óvodában marad, nálunk az a gyerek, aki szerintünk és a szülők szerint sem kész még az iskolai tanulás megkezdéséhez és őket felmentem, az ilyen gyerekek vannak többen és nem mindenki nyári születésű.
Mamár nincs (elég rég óta) olyan rész a törvényben, ami azt mondja ki, hogy milyen magasnak és hány kilónak "kell" lenni egy elsősnek.
Szerintem vigyed el a Nev.Tan.-ba és bíztos vagyok abban, hogy segítséget kapsz.
Azzal biszont, hogy egy iskolára kész gyerek azért maradjon, hogy
-játszon még egy évet,
-jövőre lesz a kivállasztott tanító elsős,
-a másik gyerekem=szomszéd gyereke is 7 évesen ment.
Szóval az iskolakezdés egyéni fejlettség kérdése és általában 6 éves kor kornyékére kialakul és mint írtam vannak kivételek, Ők maradnak az oviban.
Sziga!
Én azt értem amit te írsz, de nálatok annyival másabb a helyzet ezek szerint, hogy ott volt választási lehetőség a sulik közt, itt nincs, falu, egy iskolával, egy ovival. A pici még az oviban dewkkol, a nagy suliban. Szülők a megyeszékhelyen dolgoznak, oda nem vihették őket oviba suliba, így maradt a falusi, ahol a munkarendtől függetlenül minidg van valaki, aki behordja őket ( szülő egyébként megértette, csak épp sehol nem fogadták volna a gyerekeket, mert hát akkor a picinek is másik ovi kellett volna ).
Más az, ahol van választás, de itt 1 első osztály indult a nyelvtanulással vastagon megpakolva.
Egyébklént csak azért írtam, mert itt sokan kételkedtek abban, hogy a gyerkőcöknek már elsőben is kell tanulniuk napközin kívül, illetve ha kell, ott a gyerekkel van a baj.
Hát pedig ilyen is van.
Azért ne általánosíts!
A fiam harmadikos, nem tudom most félévkor hány kitűnő lett, tavaly évvégén 10. Ebből a 10ből kapásból tudom 4 gyerekről, hogy otthon nem tanulnak.Én is és a többi szülő is úgy van vele, hogy amíg 5-ösöket hoz,addig nem nyúzzuk még itthon is.
Viszont vannak olyan 4-es tanulók, akik bizony minden nap gyakorolnak,hétvégén az egyik nap csak a tanulásról szól.
Egyébként az osztályban 2 gyerek van,aki lehetne most negyedikes.Az egyik februári a másik májusi.
Úgyhogy nem igazán értem mi ez a mizéria, hogy mennyi gyereket tartanak vissza.
Regéltek itt 8 éves gyerekekről.A legidősebb is 7 év 8 hónapos lehet,ha visszatartják, tehát inkább 7,5 mint 8 éves.
Ha meg netán valaki valóban abban az évben kezdi a sulit amikor a 8.életévét tölti, ott vmi komolya indok van a háttérben,nem szülői kérés.
Hála istennek nekem szeptemberi és januári gyerekeim vannak, így nem is kell agyalnom a problémán.
"az nem tetszett, hogy ígértek dolgokat (pl. hogy a tanítónő marad), azután ezt nem tartották be"
Ilyenre nem szabad alapozni. Senki se tudhatja, még maga a tanítónő sem, hogy valóban akar-e majd maradni vagy nem, és ha úgy alakul, hogy nem, senki sem tarthatja őt vissza erőszakkal.
"Ill. felveszi - ha tanköteles , de felmentheti az iskolábajárás kötelezettsége alól"
Vagyis magántanuló lesz a gyerek? De akkor hova teszi őt a szülő, amíg ő dolgozni megy? Mert az oviba már nem viheti, ha felvették iskolába.
Akinek 1-2 óra gyakorlásra van szüksége az iskolai foglalkozásokon túl (első, másodikban!), azt inkább szorgalmasnak nevezhetjük, szerintem.
azért gondolom, mert mesélték :-)
a korai és hosszútávú tehetségről csak annyit, hogy én sem voltam soha kitűnő általánosban, mert tornából, énekből mindig négyes voltam
azután osztálytalálkozókon szembesültem vele, mi lett a kitűnő tanulokból (adminisztrátor, titkárnő stb.) én pedig az ország egyik legerősebb egyetemére kerültem be 120-ból 119 ponttal, jelesre diplomáztam, majd doktoráltam
ennyit erről
Miert gondolod, hogy minden kituno tanulo gyerek csak azert kituno, mert hogy otthon nyuzzak, meg elore tanulnak vele?
Ok nem lehetnek netan tehetsegesek?
Szamomra az ilyenekbol mindig az jon le, hogy mas szulok irigykednek az ilyen tehetseges gyerekekre es azzal biztatjak magukat, hogy na de bezzeg majd hosszutavon.
Aki tehetseges, az rovidtavon is meg hosszutavon is tehetseges, most is meg a jovoben is.
Elvileg lesz egy év átmenet, amikor még vissza lehet tartani és 2014. szept-től lesz hatályos, hogy kötelező.
Én remélem, hogy a népharag elsöpri ezt a rendelkezést Hoffmann Rózsával együtt.
nem én érzem így, hanem az oviban mondták mindlkét gyerekre, hogy a legjobb képességű a csopportban, a fiamnak kiemelkedő matematikai képességet mértek
a matekkal most sincs gond
de ők elsőtől tanulnak németet, elég komolyan veszik, októberben már elvárták, hogy szavakat olvassanak (igaz, késleltetett írástanulás volt), és ez nehéz volt, mert mi nem úgy mentünk, hogy tudtunk olvasni
azután ie válogatott gyerekek kerülnek, felvételizni is kellett, és fogadóórákon, szülőikön szembesültünk vele, hogy más szülők napi 1 órát csak németeznek a gyerekkel, de gyakorolnak minden mást, előre végeztetik velük a feladatokat... mi olya egészségesen álltunk hozzá, mivel van rá rossz példa a családban, önálló tanulásra próbáltam nevelni, pl. átnézem minden este, hogy mi a lecke, kész van-e, ha vmi nem megy, azt gyakoroltuk, verset, német szavakat együtt tanuljuk, de egyébként nem gyöotröm már este 6-7-kor
amikor a napi 1 óra németezést meghallottuk, a férjem nekiállt vele esténként németezni. nem 1 órát, napi 10 percet. rögtön 5-ös lett a gyerek.
erről az a véleményem, hogy lehet, most nem ő a legjobb tanuló, de amikor felsőbe, gimibe kerülnek, akkor majd ő lesz jó, mert azok a szülők, akiik otthon trenírozzák az éltanulókat, nem fogják tudni úgy köveni az anyagot, ezért nem csinálok ebből presztízskérdést
tegnap hozta haza a bizonyítványt, nyelvtanból lett 4-es, egyébként készségtárgyakból (ének, technika, rajz), ezért nem kitűnő, vagy jeles. Na és?
nem ezzel van gondom, hanem a távolságtartó tanítókkal. Neki is nagyon fontos, hogy szeressék, kapjon elismerést, bíztatást. Pl. a némeát tanárnővel nagyon jó a kapcsolata, az ének és környezet tanárnővel is. Ezeket a tárgyakat szereti is, szeret járni. A többiben ő csak tömeg.
szia!
bocs, tegnap el kellett mennem
nem azért mentünk mentünk rl, mert egyházi, nics azzal bajom, a gyerek most is jár hittanra
az nem tetszett, hogy ígértek dolgokat (pl. hogy a tanítónő marad), azután ezt nem tartották be. Miatta először kitarztottunk, azután kiderült, nem lest, így végképp késpn kerestünk másik sulit.
Igen, én is úgy fogom fel, hogy valamit vlamiért. Pl. a nyelvtanulás nagyon jó, szépen halad a gyerek, matekból is vág az esze, mint a borotva, szépen olvas, nagyon jó szövegértésből. Az meg, hogy szigorúan osztályozzák rajzból, meg technikából, kit érdekel..
az esze alapján a lányomat se féltem, mert korábban érnek a csajok, ő is előrébb tart bizonyos dolgokban, az érzelmi megrázkódtatástól félek,mert ő nagyon érzékeny, a bölcsiben, oviban is úgy jellemezték, hogy "nagyon kell szeretni", "szuinte kiköveteli magának". Nem tudom, így hogyan viselné az itteni suliban uralkodó távolságtartó stílust. (Én ,még úgy emlékszem, alsóban nem ez volt a jellemző, minket még szeretgettek a tanítónők.)
Már gondolkodtunk a másik suli változaton, de őrültség lenne kétfelé hordani őket, főleg, hogyez sincs közel.
Ezért töprenek rajta, nem lenne-e jobb, ha idősebben menne, akkor talán lekileg edzettebb lenne.
tesóm felnőtt ember létére minden délután alszik, ha a munkája éppen úgy hozza hogy megteheti (nem a klaszzikus 8-4-ig beoszásban dolgozik) Nem beteges, nem gyenge vagy "nyámnyila", egyszerűen nagy az alvásigénye, ennyi.
Én meg ennek a szöges ellentéte voltam, vagyok. Ovis koromban sem aludtam soha délután, iskolás koromban meg tanítás után rohantam le játszani a térre - még hogy aludni! (Csendes pihenők alatt olvasgattam, rajzolgattam.) A leckét késő délután írtam meg. A könnyű feladatokat megcsináltam ebéd után, hogy minél tovább lehessek lenn. Szüleimnek még az esti lefektetéssel is problémájuk volt, mert este 9-9:30-nál előbb nem tudtam elaludni úgysem.
Előző életemben bagoly lehettem.