Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Iskolába MINDENÁRON ????!!
Létrehozva: 2013. január 18. 09:04
Csak nekem van problémám azzal, hogy a mostani 6 éveseket ha törik ha szakad, de be akarják rakni iskolába?
Az én lányom az iskola érettségi tesztet, amit a logopédus csinált meg velük az óvodai év elején 16 pontosra írta meg. A teszt maximális pontszáma 30 pont, 20 ponttól iskolaérett a gyermek. A 16 pontra az óvónő csak legyintett!!!! Akkor miért a teszt????
Ügyes, okos, értelmes és szabálykövető a lányom. A teszt különböző részeit kiemelkedően csinálta meg. Az alacsonyabb pontszám azért lett, mert még nem alakult ki a jobb és a bal kéz dominanciája. Ez sem érv az óvodának.
Az sem, hogy még 107 cm. és 17 kiló. Az iskola érettséghez 110 cm és 18 kg. kell, amit talán akkorára el is ér, de akkor sem túl jó, hogy 18 kilósan 23-25 kilós 7-7,5 évesekkel kezdi az iskolát.
Ma már egyértelmű, hogy a hátránnyal indult gyerekek cipelik magukkal a lemaradásukat az iskolai évek alatt, annak minden frusztrációjával együtt. Nem hozzák be a lemaradást!!!!
Értem én, hogy az is ugyanolyan káros, ha olyan testileg és szellemileg érett gyerekek unatkoznak az ovis nagycsoportban, akiknek már iskolában lenne a helye, de az én tapasztalatom az, hogy ezzel a szigorral nagyon sok olyan gyerek is bekerül az iskolába akinek még jót tenne az egy év!
Ezzel a törvénnyel életeket tesznek tönkre!
Minket a nevelési tanácsadóba irányítottak, de nagyon félek, hogy ott is kiadták azt az utasítást, hogy akit csak lehet küldjenek iskolába.
Az is elképesztő, hogy egyéb családi szempontokat nem vesznek figyelembe. Például, abban az évben amelyben apa és anya el fog válni, indokolt lenne nem terhelni a gyereket az iskolával, vagy ahol mondjuk az egyik családtag beteg. (Nálunk a nagyinak újult ki a tüdőrájka, a legjobb esetben is egy kemoterápiákkal terhelt, betegápolós nagyon nehéz évnek nézünk elébe, a legrosszabbra gondolni sem merek) Miért nem érdekel ez senkit?
MIT GONDOLTOK ERRŐL? MILYEN TAPASZTALATAITOK VANNAK? NÁLATOK IS NAGYON NYOMJA EZT AZ OVI? A NEVELÉSI TANÁCSADÓTÓL LEHET VÁRNI NÉMI SEGÍTSÉGET? VÁROM A VÉLEMÉNYEKET, TAPASZTALATOKAT!
(Szeretném egy blog bejegyzésben, cikkben megírni mindezt, aki nem járul hozzá, hogy közzé tegyem a szavait – név nélkül természetesen kérem írja meg)
Eddig jogod volt, de most megváltoztatták.
Ezért van ez a nagy felháborodás.
Hoigy a szülő nem dönthet kénye-kedve szerint.
De ettől még nyugodtan lehet zseni!
Vagy hogy gondolod, azért, mert alkatilag kicsi, vékony, SOHA ne menjen iskolába???
Az egyforma korú gyerekek között is MINDIGIS lesznek különbségek, testalkatban, értelmi képességben, szorgalomban, fáradékonyságban, röviden, rengeteg mindenben!
Az meg, hogy olyan egyedi igényekre legyen tekintettel egy oktatási rendszer az iskolaköteles kor meghatározásánál, mint a szülők válása, hááááát!
Ha arra gondolsz,a szülők a gyerek bármelyéves korában válhatnak, remélem, belátod, hogy ezzel kissé túlzó igényt írtál le!
Azt már csak csendben jegyzem még, hogy én még szombatonként is jártam iskolába.
Hétvégén meg tanultam.
Ennek már utána jártunk a gyerekorvossal. Eszik rendesen, csak kis nővésű. Élénk, jó izomzatú gyerkőc. Van egy statisztika ami meghatározza, hogy milyen magasnak és hány kilónak kell lennie. Ő az alsó 10%-ban van, de még a normális tartományban.
Hidd el sokat aggódtunk emiatt és kizártunk minden lehetőséget, hogy esetleg baja van.
Nincs baja. Szerencsére. Csak pici. Van 4 éves barátnője és az nagyobb mint ő.
A gond az, hogy elég nehéz objektíven megítélni, hogy ki az a gyerek, akinek tényleg maradnia kellene.
Hisz sokszor nem ért egyet az óvoda és a szülő.
Kedves Pötyike,
Nálunk az iskola akart mindenáron gyereket szerezni, ezért kellett volna júlusban 6 éves kort betöltő kisfiamnak szeptemberben iskolát kezdeni. Komolyan, a gyerekvédelmisekkel fenyegetőztek, ha nem íratom be. Végül mi is a nevelési tanácsadóban kötöttünk ki, ahol egy igen-igen fiatal, nagyon kedves pszichológus néni meghozta a döntést: bár a gyereket nem nevezte éretlennek, de azt mondta, hogy ha a szülő nem akarja, hogy iskolába menjen a gyerek, akkor Ő is ezt támogatja. A mai napig hálás vagyok neki, megérte az az egy év még az oviban: a gyerekem már ötödikes, és még mindig kitűnő tanuló. Ja, és az osztályában szinte minden gyerek betöltött 7 éves kora után ment iskolába...
Szülőként jogodban áll indoklás nélkül a gyermeket 7 éves kora előtt nem beíratni iskolába. Bízz magadban, tarts ki!
Üdv,
Csi
Borzasztóan le vannak a mai gyerekek terhelve. 3. 4. osztályban már azzal telik a vasárnap, hogy készülnek a hétfőre. A barátnőm gyengébb képességű kislánya csak azért nem marad le, mert MINDEN NAP tanul vele az anyukája suli után. Az egyik ismerősöm kisfia borzasztó okos aggyal került iskolába, csak épp a gyereknek még nagyobb volt az alvásigénye a korosztályánál. Most este sírva alszik el, annyira nem bírja a fizikai leterhelést. (Megjegyzem minden iskolai feladatát tökéletesen elvégzi!)
Na nekem itt lett végem.
Könyörgöm ez nem csak a mai gyerekekre vonatkozik. Érdekes én is, a lányom is tanult hétvégén Hétfőre és mindennap tanultunk, még napközi után is. Mi ez a hiszti? Ja, hogy foglalkozni kell a gyerekkel?
Nagyon jó amit írtál!
Tényleg ezek a szempontok. Nekem az a problémám, hogy EZEKET EBBEN AZ ÉVBEN NEM VESZIK FIGYELEMBE!
Reméeltem, hogy nem. Fenyeget, de mondjuk inkább úgy motiválja. Nagycsoprotban azért minden gyerek már vágyik már nagy iskolás lenni és talán ezzel akarja elérni, hogy tegyen is érte a gyerek. nem tudom igazából, nem az eszével van baj a gyereknek, bár nem mondom, hogy a legügyesebb a csoportban, hanem inkább a viselkedésével és a figyelmetelségével. De azon meg én dolgozom keményen, hogy ne legyen gond.
Én nem így látom.
Szerintem adni kellene két-három év átmenetet. Most visszatartani azokat a gyerekeket akiknek TÉNYLEG maradniuk kellne még egy évet, hogy az iskola ne legyen rémálom és jövőre már kiegyenlítettebb lenne az iskolába kerülők képességei.
Régebben is azonos képességű gyerekek kerültek iskolába! Igen, vissza lehet hozni azt a rendszert DE, azonak aki most hat évesek és nem tudják a hét, hét és fél évesekkel felvenni a versenyt NE TEGYÉK TÖNKRE AZ ÉLETÉT!
Legyen ez a törvény, de akkor legyen meg az átmenet!!!!!
Ez csak most probléma, három év múlva már nem lesz az!
És lehet róla vitatkozni. Annak akinek a gyereke gond nélkül, éretten ment iskolába nem érti ezt, szerintem.
Ezt találtam a témában, kicsit hosszú, de érdemes elolvasni:
Eléri-e gyermekem a 120-130 cm-es magasságot és a 20-22kg-t? Mert bár a súly- és magassághatár megszűnt, a kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.
2. Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.
3. Tud-e gyermekünk cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.
4. Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szükséges izmokat a csontosodási folyamat kezdete el?tt, sok gyurmázással lehet erősíteni.
5. Mennyire összerendezett gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése könnyű írás- és olvasástanuláshoz vezet.
6. Jó gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a „pincérkedést tálcával.
7. Mennyire fejlett a vállöv, a könyökizület és a csuklóizület finommozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.
8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, láb köröz – kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.
9. Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.
10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? A nem megfelel?őkézzel történő írás pl. nehezíti a tanulást és diszfunkciókhoz vezethet.
11. Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.
12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat (latt, fölött, mögött stb…) ?
Képes-e adott mozdulatokat ill. alakokat térben (pl. építés) és síkban (pl. rajz) leutánozni?
14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (pl. taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés) ill. rajzminták követésére?
15. Képes-e irány követésére? Itt is eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron.
16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célbadobás során figyelhetjük meg.
17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? (Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.)
18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? (pl. különböző színű és nagyságú kockák válogatása.)
19. Az azonosságon túl felismeri-e a különbözőségeket?
20. Különböző hangokat meg tud-e különböztetni egymástól? (pl. azonos hangzású szavakat: pl: kéz-kész, mind-mint)
21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? (pl. kis részleteket megkeresni az egészen belül)
22. Megye-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?
23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? (pl. mesét lerajzolni.)
24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türleme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.
25. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?
26. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?
27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?
28. Tűri-e a kudarcot?
29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?
30. Játszik-e a közösségben?
Egy kérdés, ha már szóba került a téma.
Azt megteheti az óvónő, hogy 7 évesen nem engedi iskolába a gyereket?a
Sejtem ugyna, hogy nevelési célzattal fenyegteésként mondogatja a fiamnak, hogy nem mehet majd iskolába, de ha valóban komolyan gondolja, akkor lesz vele egy harcom.
Lehet, sőt biztos, hogy a tesztek szerint iskolaérett lenne, de minden délután 1,5 órákat alszik még, és teljesen tökkel ütött, kelekótya. Nem való iskolába. még.
Az én lányom 7 évesen került iskolába (június 1-jén született), augusztus végén még 1,5-2 órákat aludt napközben, a mai napig azt csinálja, amihez kedve van, amit nem szeret, azt nem csinálja, a kötelesség szó valahogy nem jutott el a tudatáig, pedig nyolcadikos. Szerinted meddig kellett volna várni a beiskolázásával?
Én úgy gondolom, hogy senkit sem szabad bántani azért, mert a gyerekének a legjobbat akarja. Az nagyon félválról vett megoldás, hogy minek ez a para.
Amikor én mentem iskolába csak az évveszteseket tartották vissza. Közel azonos képességű és fejletséggű gyerekek mentek egyszerre. Akkor ez természetes volt és jó!
Megértem, hogy azok a szülők akiknek a gyereke szintén hasonló körülmények között ment, nem értik mi ez a "nagy felhajtás".
Persze, ha ügyes és okos a gyerek talán bírni fogja. De milyen áron? Milyen erőfeszítéssel?
Én pont azért mert érintett vagyok rengeteg kisiskolás szülővel beszélgetek és rémtörténeteket mesélnek.
Borzasztóan le vannak a mai gyerekek terhelve. 3. 4. osztályban már azzal telik a vasárnap, hogy készülnek a hétfőre. A barátnőm gyengébb képességű kislánya csak azért nem marad le, mert MINDEN NAP tanul vele az anyukája suli után. Az egyik ismerősöm kisfia borzasztó okos aggyal került iskolába, csak épp a gyereknek még nagyobb volt az alvásigénye a korosztályánál. Most este sírva alszik el, annyira nem bírja a fizikai leterhelést. (Megjegyzem minden iskolai feladatát tökéletesen elvégzi!)
Én nem akarom valami felszínes teljesítménykényszerbe beletolni a gyerekemet, de azért azt szeretném ha megállná a helyét, de legfőképpen, hogy élvezze és szeresse az iskolát és a tanulást.
Ha túl korán megy iskolába erre esélye sincs. Ezért a sok "para", utánajárás, körbekérdezés.
Egy hatéves gyerek nem 14 kiló.
Aki csak annyi, annak valami problémája van.
Az iskola táska sem 12 kiló.
Főleg azért, mert az elsősöknek naponta átlag 4 órájuk van.
Az is elképesztő, hogy egyéb családi szempontokat nem vesznek figyelembe. Például, abban az évben amelyben apa és anya el fog válni, indokolt lenne nem terhelni a gyereket az iskolával, vagy ahol mondjuk az egyik családtag beteg. (Nálunk a nagyinak újult ki a tüdőrájka, a legjobb esetben is egy kemoterápiákkal terhelt, betegápolós nagyon nehéz évnek nézünk elébe, a legrosszabbra gondolni sem merek) Miért nem érdekel ez senkit?
Azért nem mert az oktatási rendszer nem a máltai szeretetszolgálat! Ilyen alapon majd gimibe ne buktasson a tanár mert meghal a nagyi? Hogy jön össze a kettő? Komolyan nem értem mire ez a nagy felháborodás. Örülj, hogy a gyereked van olyan okos hogy mehet iskolába, és nem egy kis sügér. 6 évesen általában iskolaérett egy gyerek, persze vannak akik visszamaradottak. Régen is ment mindenki 6 évesen, mégse lett pszichés beteg az egész generáció. Fel van fújva ez is, mint minden mostanában.
Nálunk nem volt óvodapszichológus, csak logopédus. A logopédus felmérésének eredménye lett határon aluli.
Fogadóórán voltunk, de semmilyen felmérés eredményét nem mutattak, csak egy véleményt az óvónőktől. (A logopédus felmérésének eredményét a logopédus mutatta meg októberben.)