Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Családlátogatás-miért is?
Létrehozva: 2012. szeptember 5. 15:55
Sziasztok!
Rég nem jártam erre, nem tudom volt e hasonló kérdés. Szóval a problémám a következő: A kisfiam tanára jelezte, hogy jönnének családlátogatásra. Tudom, hogy ez szokás, csak nem igazán értem.
Nekem ez amolyan szociális tanulmánytúrának tűnik. Megnézik elég tiszta a lakásom, hogy van a gyereknek külön szobája meg ilyenek? Mert szerintem ehhez az égegyadta világon semmi köze senkinek. Ahhoz van köze, hogy a gyerekem minden nap lehetőleg kipihenten és ápoltan jelenjen meg az iskolában. Én se megyek a tanár nénihez, hogy tegye magát szabaddá mondjuk csütörtök délután ötre, mert megyek megnézni hogyan él.
Köszi, ha megosszátok a tapasztalataitokat. Leszögezem inkább csak elvi vitát kezdeményeznék....hiszen ha nem akarom, úgyse tud mit tenni. Csak érdekelne, hogy csupán engem zavar ez a kérdés, vagy van más is, aki hasonlóan gondolkodik...
Üdv: Évi
Ha kijön a szerelő azért pénzt kap. Szükséges rossz. De ha elmegy biztos nem papírozza le a véleményét. Ugyanis ha idejön az ofő, az bizony munkának számít. Azt viszont publikálnia kell, másképp nem számolják el neki. Ráadásul lehet, hogy a szerelőt az életben nem látom többé, vagy ha nem tetszett hívok másikat. :)
+ Nálunk nem az a szokás, hogy egyedül jön a tanár. Másod, harmadmagával szokott. Őket azért illik megvendégelni. Nem nagy dolgokkal persze, de ez attól még költség, ami nem biztos,hogy belefér a büdzsébe. És igen, nagyon szegények vagyunk. És igen, a chipsz adó óta nem futja ilyenekre.
Ezzel sem lehet általánosítani.
Nálunk velük kezdjük a családlátogatást, de a kapunál tovább nem jutunk. 6 évig tartott a huzavona, míg valamit elértünk: sikerült állami gondozásba venni a 6 gyermeket, akik úgy szeretnek az új helyen élni, hogy nem kívánnak visszamenni a szüleikhez.
Míg nálunk voltak, addig ahogy tudtuk, segítettük őket, ha már otthon SEMMIT nem kaptak meg (télen fűtetlen szoba, ennivaló szinte csak az oviban, iskolában, téli ruha helyett vékony ruházat stb.). Hálásak is voltak a szeretetükkel.
Nem a tanórákra gondoltam természetesen, de a pedagógus munkaideje is heti 40 óra ám, és az utóbbi időben ezt adminisztrálni is kell, hogy mivel töltöd ki a 40 órát. Felétek nem?
Ugye a zárójeles mondatodat nem gondoltad komolyan? Ekkor baromságot hogyan írhatsz le?
Hú, de képben vagy
Óraszámot pótolni ezzel?
Zaklatni nekem sem jutna eszembe.
Ne haragudj, de ez azért fura: a tanár ne menjen családhoz, hanem egyből írjon esetjelentőt, vonjon be idegeneket, családgondozót, stb.?Milyen bizalom alakulhatna ki ebből?
Nem értem, miért gondolja bárki is, hogy a pedagógus a koloniált bámulni és fehérneműs fiókban turkálni akar egy családlátogatáson?Őt a gyerek és a család, valamint a kettő közti kapcsolat érdekli.
Egyáltalán miért gondolja bárki, hogy be kell vezetni a hálótól a kamráig mindenhova?
Megjegyzem munkaköri leírás az, hogy minél jobban ismerje a tanító a gyermeket, az ő körülményeit.
Meg neki sem nagy öröm végigjárni 20-30 családot, pláne, ha tudja, mennyire mást gondolnak a családlátogatásról, mint ami akkor valójában zajlik...
Ebben az esetben nem attól rettegnék, mit lát a tanár, hanem attól, hogy mit lát a saját gyerekem...
Teljesen egyetértek veled és a topiknyitóval is.
Velünk felháborítóan viselkedtek a bölcsődei gondozónők, miután látogatóban voltak. Voltam olyan hülye naiv, és elmondtam, hogy mennyivel szimpatikusabb ez a bölcsőde, mint az, ahol emiatt az előző nap visszamondtam a már meglévő helyünket, s ami nem mellesleg több, mint egy órányira van tőlünk, míg ez 10 perc séta.
Szemük sem rebbent, vihogva elfogyasztották a kitett süteményt.
Másnap az igazgatónő hívott fel, hogy "felháborodva hallotta, hogy mit tettem, a mai világban visszamondtam egy már meglévő helyet, s emiatt mégsem vihetem hozzájuk a gyereket"!!!
Egész napos kétségbeesett telefonálgatás következett, azon a hétvégén éveket öregedtem, s a stressz a gyerekre is átragadt. A mai napig ideges leszek, ha csak eszembe jut.
Hétfőn nagy kegyesen közölték, hogy mégis felveszik a gyereket (nyilván az egyesített bölcsődék vezetője nem látott a döntésemben semmi furcsát), s én nem tehettem meg, hogy ezután dacból nem viszem oda, mert tényleg nem volt már hová vinni - bár nem tudtam már bízni bennük.(a gyerekkel szerencsére normálisak voltak, imádta őket.)
Többet hozzánk nem jön senki ellenőrizni, kémkedni, az biztos!!!
"addig amíg én nem érzem úgy, hogy az otthonom megfelel az elvárásoknak, addig inkább nem erőltetném ezt a látogatósdit"
Mit ertesz ez alatt? Milyen elavarasoknak nem felel meg az otthonotok? Ebbol az jon le, hogy valamit titkolni akarsz.:-(
Kenyszeresen rettegsz attol (evek ota), hogy a tanitoneni megtudja, milyen kornyezetben el a gyereked.