Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Matek, neked megy?
Létrehozva: 2012. július 19. 09:52
Minap találtam egy jó ée egyszerű feladatot. A részvevők felének nem ment.
Talán a sok matek tanár eredménye mutatkozik meg rajtuk.
Egy jó tanár elmondja, mit hogy kell, de úgy ,hogy lemegy a diák színtjére.
Egy rossz matek tanár viszont gőgös, így a tanulói általában bukásra állnak. Amit ő tud, nem adja tovább. Na az ilyeneknek nem a gyerekek között a helye.:)
Ime a feladat.
1+1+1+1+1+1+1+1+1+1-1+1+1+1+1+1X0=
Kinek mennyi jön ki??
Meg is indokolhatod
dede, jol emlekszel.
en is szeretem, jok a könyvei (es a könyvekben ügyesen keveri a realitast a fantaziaval - de közel sem annyi a fantazia, mint az ember gondolna...)
a ket elmeletröl valami olyan keresessel, hogy "a döntes pszichologiaja" (szo szerinti forditas, nem tudom a magyar megfelelöjet, de tartalmilag ez) biztosan talalsz dolgokat!
Na ez nem semmi :-)
Mármint a topik..... alapműveletek, hibás megoldásokkal.
Ez olyan, mint mikor tanítottam szakmát.
Egy képlet, ha: A/ B = C akkor A /C= B és A =.......
Kérdés a középiskolás diáktól: tanárnő mind a három képletet tanuljuk meg? Igen fiam tanuld, ha másképp nem megy, én csak a kiindulót tudom :-)))))
Régen olvastam:) Ez maradt meg Browntól. Nem biztos, hogy jól írtam, lehet, én képzeltem hozzá ezeket a szavakat most:D
Jó, biztos van más értelme ezeknek az elméleteknek, csak egy laikusnak, mint nekem annyi, hogy érdekesek. Sajnos nem tanultam ezekről sehol, pedig jó lett volna.
SZóval ezekről szívesen olvasok, tájékozódom:)
persze, az a lenyeg, hogy nagyon erdekesek!
nekem bejön mindket magyarazat, misterint
a) az uj anyag mar meglevö anyagokbol jön letre, ill.
b) az egeszet Isten teremtette.
de az, hogy a semmiböl teremtödött önmaga... haaat... (persze eppoly hihetö - es biztosan logikus is -, mint a es b varians...)
Dan Brown?
okos, ertelmes, remekül tajekozott. 
Na jó, nekem vmiért matekhoz közeliek ezek az elméletek:) Érdekesek, ez a lényeg! Ki hogy dönt, figyelembe veszi-e a másik esetleges döntését, és akkor változatt-e a sajátján stb. :)
A részecskénél csak annyit tudok, hogy (amit könyvben megértettem)minden anyagnak van antianyag párja, de nem a Földön. Bizonyítják, hogy valóban a semmiből lett a világ két részecske (anyag - antianyag) ütköztetésével.
(Továbbgondolva a könyv szerint: Isten valóban a semmiből teremtett, amit a fizika segítségével tudnak bizonyítani. Fizika stb vallás ellentét...)
a jatekelmelet inkabb statisztika ES pszichologia, valoban nagyon erdekes. remekül hasznalhato cselekvesi lancolatok tendenciainak prognosztizalasara.
a fogolydilemma messze nem logika, hanem melyseges pszichologia, több iranyban es több szinten. szinten nagyon tanulsagos...
az isteni reszecsket meg nem ertettem meg (bar olvastam egy nyulfarknyi ujjongast a genfiek reszeröl)...
ha ennyi extraokos ember ennyire örül, akkor biztos klassz dolog.
Látom, nem csak ezzel a matekpéldával foglalkoztok.
Az én kedvenc matematikai, logikai ág a játékelmélet, fogolydilemma stb. Anno el is olvastam a Heureka könyvet, érdekesnek találtam.
Illetve: ki mit szól az isteni részecske feltalálásához? Én először egy könyvben olvastam erről (regény), akkor is felkeltette az érdkelődésemet, és most a valóságban is :O
a gondolattal felig egyetertek, viszont - nekem - hianyzik a mask fele.
a tehetseghez a fegyelem, a kitartas es a celiranyossag is hozzatartozik. aki kibukik, mert "nem birja a kereteket", az nem tehetseges, hanem bizonyos kepessegel rendelkezö. egyaltalan nem ugyanaz, mint a tehetseg. es nem is eleg a kitüzött cel eleresehez.
a tehetseges ember elsajatitja a mar masok altal kideritett, tehat meglevö tudast es aztan kreativ modon ujraszervezi/ujraertelmezi azt a fejeben, esetleg hozzagondol valamit - es az egeszet az epp aktualis helyzetre adaptalva valositja meg a gyakorlatban.
a kepessegest erdekli a tema, de nem kitarto es nem elszant. az elsö (de legkesöbb a masodik) nehezsegnel megtorpan es kiszall. lustasagat rafogja a "celvaltoztatas szüksegessegere" ill. sajat "megvilagosodasara". uj celt, uj temat keres maganak - es ugyanugy feladja, mint az elözöt.
ez az egyik.
a masik: tematikatol függ, kell-e, jo-e a kiemelt tehetseggondozas. nem latom be, minek kellene a botfülü jozsikat ugyanugy kepezni (nyuzni, mert neki az), mint a klassziskent zongorazo jancsikat. es a 70 kilos, olabu bellacskat sem kellene a balettintezetbe betuszkolni csak azert, mer ta szinten 10 eves agika is oda jar...
es igen, bizony ezek az agak allando megmerettetes alapjan müködnek. agika hiaba osztalyelsö 10 evesen, a master megszerzeseig minden evben lesz szürövizsgaja, ahol kieshet - tökmindegy, mennyitr feccölt mar bele az egeszbe...
a harmadik: igaz, hoyg a tudas stabil, am sokszor merev kereteket ad (a legjobb pelda az improvizacio. akinek fogalma sincs zenei formakrol, szabalyokrol, vigan improznak. hol jol, hol pocsekul, persze. alapos zenei kepzessel rendelkezök a legrtitkabban teszik, mer tköti öket a formak es szabalyok ismerete.
mindazonaltal: ketsegbeejtö lenne mindebböl azt leszürni, hogy az oktatas, az epitöelemek elsajatotasa felesleges.
szepseges estet neked is :-)
sehol nem állítottam, hogy az egyenlet elejére kell tenni:-(
A példában csak a felcserélhetőséget írtam, amit lehet, és ha így veszem, és Zsuzsa a saját - logikája szerint oldja meg, más eredményt fog kapni, így egyszerűbben belátja, hogy a logikája a hibás....
(olvasd el Zsuzsa hsz-eit is)
tovább egyszerűsítve írtam az a+b2 példát (írhattam volna b2+a-t is:-)
egy valós beszélgetés (ha kifér)
Beszélgetés Csermely Péter biokémikussal, hálózatkutatóval, a Semmelweis Egyetem professzorával
A tehetséggondozás egyik hatékony formája a Csermely Péter professzor által indított KutDiák szervezet, amely a fiatalok tudományos érdeklődésének sokoldalú kibontakoztatását szolgálja. A professzorral készült interjú középpontjában a tehetséggondozás régi dilemmája áll: kiválasztani és elkülönítetten fejleszteni, vagy minél szélesebb kör számára megteremteni a fejlesztés lehetőségeit. Csermely Péter szerint a közoktatás önmagában nem alkalmas a tehetséggondozásra, szükség lenne a civilszféra szerepvállalására is, hogy minél szélesebb réteg számára teremtődjék olyan tanulási és kommunikációs környezet, amelynek ingergazdagsága felkelti az érdeklődést a tudomány és az intenzív tanulás, kutatás iránt.
Összefoglalva a gondolatmenetet, és kicsit igazságtalanul sarkítva a másik oldalt: nem tartom szerencsésnek azokat a tehetséggondozó mozgalmakat, amelyekben tudományos, szakmailag alátámasztott módszerrel valamilyen életkorban kiválasztanak gyerekeket, fiatalokat, akik „kiválasztottként” megkapnak mindent, ami a tehetségük kibontakoztatásához szükséges. Másképp kezelik őket, mint a „maradékot”, akik nem kerültek be ebbe a körbe. A két kört teljesen elválasztják egymástól. Ezt nem tudom elfogadni. A világ ugyanis nem ilyen, hiszen sokkal komplexebb, és az átmenetek sokkal finomabbak benne. Pedagógiai értelemben is elhibázottnak gondolom azt, hogy valaki öt- vagy tízéves korában kap egy lehetőséget, ahonnan nem lehet kipotyogni. Viszont lehetetlennek és megalázónak tartom, amikor valakit öt-tíz éves korában felkennek tehetségnek, majd egy későbbi életkorban megvonják tőle ezt a támogatást arra hivatkozva, hogy nem teljesített megfelelően, ezért nem érdemli meg többé. Ez óriási törés egy gyerek életében, amit nem szabad elkövetni. Csapdába kergeti magát az ilyen tehetségfelfogás, hiszen a Hankiss-féle „futok a pénzem után” szemléletet produkálja újra egy más felfogásban: kényszerűen kínál a gyereknek újabb és újabb gazdagító programokat meg pótlehetőségeket függetlenül attól, hogy a gyerek vagy a fiatal mit tesz az asztalra annak érdekében, hogy ebből megvalósulhasson valami.
- Egy tanulmányi verseny megnyerésével még nem fejeződött be a tehetség története, ekkor kezdődik igazán.
Bekerülhet az egyetemre felvételi nélkül…
Nem, én ezt nem így látom! A valódi tehetség nem a formális rendszerben tud igazán fejlődni. Egy tehetséges diák számára nem az egyetemre kerülés az egyetlen lehetséges út. Emiatt nagy vitáim vannak a kollégáimmal, egyedül maradtam a véleményemmel, vagy legalábbis nem vagyunk többségben. Nézzük meg a világ jelenleg tíz leggazdagabb emberét! Legtöbbjük nem végezte el az egyetemet, abbahagyták, vagy éppen kirúgták őket onnan. Az egyetem nemcsak tudást ad, hanem be is merevítheti a tudást.
- Ezt Ön mondja, aki egyetemi professzor…?
Igen, ezt vallom. Adott esetben egy egyetemtől vagy egy formális oktatási rendszertől legalább annyira védeni kell a kiemelkedő tehetségeket, mint amennyire támogatni azt, hogy ezen belül a legjobbat kapják. Az is igen erős motiváció lehet a fiatal számára, hogy kikerülhet külföldre olyan emberek közé, akik a szakterület legjobbjai. Sokszor a személyes találkozások a legfontosabbak. Ha össze tudok hozni egy tehetséges fiatalt egy olyan szakemberrel, aki nemcsak a szakmai tartalmakat, hanem a hitet is át tudja adni, hogy itt lehet valamit csinálni, akkor nyertem. És akkor nem kell oktatás, akkor el van ültetve a mag, és ki fog kelni.
kellemetes estét, hétvégét!
Így van.
Csak eddig sem te, sem semiramis nem ezt mondta.
Azt mondtátok, hogy az 1x0 tagot az egyenlet elejére kell tenni. Erre írtam, hogy nem kell. Persze lehet. Egyik sem hiba.
Zsuzsának meg tök mindegy, előre teszi-e, vagy sem az 1x0-t. Ha nincs zárójel és valaki mégis látja, annak nem a matekja gyenge, hanem a szeme... ;-)
rendkivül cinikus es demagog.
(meg igaz? 
marmint a megallapitas.)
apja, ha zsuzsannanak a leghalvanyabb kilatasa lenne a tovabbtanulasra, nem is kellett volna neki magyarazni. ugyhogy tökeletesen megfelelt a pelda. szallj le rola.
mivel Zsuzsának 0 lett a végeredmény, ergo a +1x0 - nál hozzáadta az 1-et, majd az egészet megszorozta 0-val (több példán keresztül), így helyes az "előre vétel, miszerint először szorozza az 1-est 0-val, majd hozzáadj a részeredményhez kitétel, az pedig sorrend (előnyt élvező művelet, ahogy fogalmaztál te is)
de végül is, nekem tök mindegy
Meg.
És, ha ez alapján folytatja tanulmányait, hála a magyarázatnak bőven lesznek a matekkal gondjai.
Ugyanis felesleges (és nem valós) szabályokkal leszend teletömve a feje. Ld ennek alátámasztására az itt adott válaszokat... ennek köszönhető.
Drága dottornő. A kis kukacot tessék csak rámhagyni. Már számol. A legkisebb most 4,5 éves, de ez a pld ment volna neki, pedig nem tanulunk a szó szoros értelmében. Ennek megoldásához csak a műveleti jelek sorrendének szabályát kell tudni. Első *,/, utána +,-. Nincs szükség elemzésre és áthelyzésre. Felesleges.
Azt gondolom reál tárgyakból talán egy árnyalattal erősebb vagyok, persze állok elébe a cáfolatnak.
Addig a kedvemért mérje meg dottornő mennyi időt tölt a 115x27 fejben törénő kiszámításával.
Nem a sorrand számít. Nem kötözködés.
Azt írta, ímit te is mondasz, hogy előre KELL venni!
Nem KELL! Előre LEHET venni. És az oktatásban sem így van, csak ennyi maradt meg, hogy "a szorzást előre kell venni...". Nem a szorzott tagot, hanem a műveleti jelet!
Azaz nem HIBA, hisz nem KELL előrevenni, ha valaki összeadja az elejét, mejd a végén észlelve, hogy van egy szorzott tag, a szorzás elvégzése után adja hozzá az utolsó tagot.
Tehát, mai tsemiramis (és már te is kijelentett), hogy a "bugyi"-t nem a végén vesszük fel, valóban így van, csak ehhez semmi köze nincs. Ez a matek példa nem a bugyi esete volt.
Tehát nem hiba, ha valaki azzal kezdi, csak nem KELL és nem BAJ, ha valaki nem azzal kezdi, mint ahogy a dottornő kioktatott itt valakit...
A végére leart "átalakítást" már nem méltatnám. Igaz, az elejét fejben kell tartani, amíg a végén elvégzi a delikvens a szorzást...ahhoz meg kell egy 1 bites memóriahely ;-)
persze, hogy menéztem az előnézetet, ahol a 2-est még kitevőként hozta, a topikban már nem..... grat!
szóval a+bxb, az a + b(négyzet)
kedves Zsuzsa, annyit kell megtanulni, melyek a magasabbrendű, és felcserélhető műveletek
csak 1 példa:
az a+bxb; az ugye a+b2 , és a második felírási módnál eszedbe se jutna a+b-t megszorozni b-vel, pedig ugyan az, mint az első...
na így szerintem,mindenkinek logikus lenne
nyilván egy 9 évesnek is
és nekem is
ha a szabály,hogy először szorozni kell..akkor ne az legyen a feladat végén..mert hülyeség és értelmezhetetlen
de nekem még mindíg úgy logikusabb valami hogy összeadom-kivonom a maradékot,majd szorzok
de hát mindegy végül is már
egy gyerek nem fogja majd föl ha valami a sor végén lesz-miért kezdje azzal..szerintem ez nehéz egy kis gyereknek
hangosan mondom: URBAN LEGEND :-)
"Lawrence „Larry” Ellison, az Oracle cég CEO-ja mondta el a következő beszédet a Yale Egyetem végzőseinek a múlt hónapban. Nem tudta befejezni, mert lerángatták a színpadról:
„Tisztelt Yale Egyetem végzősei, elnézést kell kérnem, hogy már többször el kellett viselniük ehhez hasonló bevezetőket, de szeretném, ha megtennének nekem valamit. Kérem, nézzenek jól szét maguk körül. Nézzék meg a baljukon ülő évfolyamtársukat. Most nézzék meg a jobbjukon ülő évfolyamtársukat. Most gondolkodjanak el a következőn: 5 év múlva, 10 év múlva, még 30 év múlva is, nagy az esély arra, hogy a baljukon ülő személy vesztes lesz. Viszont a jobbjukon ülő személy, az is vesztes lesz. És maguk ott középen? Mire számíthatnak? Vesztesek lesznek. Vesztes Cum Laude. Ha előre tekintek, nem látok fényes jövőt, nem látok ezernyi kiemelkedő ipari vezetőt. Most fel vannak zaklatva. Ez természetes. Mégis, hogy jövök én, Larry Ellison, aki kibukott az egyetemről ahhoz, hogy ilyen módon ítélkezzem a nemzet egyik legnagyobb presztízsű egyeteme végzősei előtt? Megmondom. Mert én Lawrence Ellison, a bolygó 2. leggazdagabb embere, kibuktam az egyetemről, és maguk nem. Mert Bill Gates, a bolygó leggazdagabb embere kibukott az egyetemről, és maguk nem. Mert Paul Allen, a harmadik leggazdagabb embere, kibukott az egyetemről, és maguk nem. És azért, mert Michael Dell, aki jelenleg a kilencedik helyen áll is kibukott. És erősen tör felfelé. Most nagyon fel vannak zaklatva. De ez természetes. Hadd bátorítsam önöket azzal, hogy nem hiába szerezték meg keserves munkával a diplomájukat. Nem hiába töltöttek el öt évet azzal itt, hogy jó munka morált tanuljanak, kapcsolatokat fejlesszenek ki, és egy életre megismerkedjenek a terápia szóval. Mindez nagyon jó. Kell is majd a jó munkabírás. Kellenek is majd maguknak a kapcsolatok, és bizony kell is majd a terápia. Mert maguk nem buktak ki és sosem lesznek a világ tíz leggazdagabb embere között. És bele kell törődniük egy patetikus, évi 200 ezer dolláros állásba, ahol is a fizetési csekküket egy volt évfolyamtársuk írja alá, aki két éve kibukott. Most azon méláznak, hogy van-e még remény? Nincs. Maguk már végeztek. Túl sokat abszorbáltak. Már beépített sisakot viselnek. Most azokhoz szólok, akik még nem végeztek: ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni. Pakoljanak össze! Menjenek el! Ne jöjjenek vissza! Valósítsák meg álmaikat Mert bizton mondhatom, hogy az a beépített sisak úgy fogja lehúzni magukat, mint most ezek a biztonsági őrök engem”
(Makai Mihály, MTA doktora így fejezi be a fent említett történetet, megemlítve azt is, hogy legenda, mely 10 éve kering a neten)
"Egy viszonylag új világjelenség (Salam, 2010): a kieső diákok magas száma és sikeres szakmai karrierje. Az amerikai középosztály gyermekeit kiskoruktól fogva arra nevelik, hogy dolgozzanak keményen, fejezzenek be valamilyen iskolát. Mégis az amerikai diákok 30%-a kimaradt a középiskolából (2006-os adat). Salam szerint egy kimaradási forradalom előtt állunk, amely egy új korszakot hoz el, az új korszakot a tanulás új módszerei, és új életmód jellemzik. Az információs forradalom következményeként a munka fogalma átalakul,és ma még ismeretlen formákat fog ölteni. Mielőtt bárki is bátorítást merítene a fentiekből, megemlítem, hogy kimaradó diákok csak néhány területen számíthatnak sikerre."
szuper
nem off (semmi sem off, egy idö utan ugyis mas lesz minden topikbol
), meseld! 
apjakent tudnod kellene, hogy kiskukacnak is oly modon kell elmagyarazni mindent, hogy azt ertse, amit te mondani akarsz. eme cel erdekeben kell megvalasztanod a peldaidat. kiskukacnak az ö tudasahoz merve, nagy kukacnak az övehez merve.
megertette a kerdezö a peldan at, mit miert teszünk ugy, ahogy? meg.
innentöl kezdve a kötözkodesed nem apja, csak kukac.
"Akko rigazad lenne, ha bármilyen zárójelezést tartalmazna"
?szimpla kötözködés
most is igaz, pont úgy, ahogy Te is írtad:
"mely műveleti jel élvez előnyt melyikhez képest"
jelen esetben a szorzás, ezért azt végzi el előbb (azzal kezdi) majd úgy adja hozzá...
ha már példa, ez (nekem) jobban tetszene (kommutatív, azaz felcserélhető tagok):
0x1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 + 1 -1
42
– Mit kapsz, ha megszorzod a hatot kilenccel?– Hatszor kilenc. Negyvenkettő.
– Ennyi. Ennyi az egész.
– Mindig is tudtam, hogy valami alapvető gond van a világban.”Ford és Arthur párbeszéde
Ha esetleg így egyszerűbb egy példával:
2x1+2+1x1+2+1+1x0
azaz:
(2x1)+2+(1x1)+2+ 1+(1x0)
innen mindegy, honnan kezded.
Csak pld-nak, hogy az általad felvázolt túlzott szabályosság vezetett oda, hogy a fejszámolás nem megy ma már... kétjegyű számok összeszorzásánál már gondok vannak a legtöbb embernél...
Akko rigazad lenne, ha bármilyen zárójelezést tartalmazna... akkor azok sorrendjét el kell dönteni.
Egy ilyen pld-ban, ami mondjuk 3+4+5, mindegy, hogy úgy haladsz, hogy 3+4+5, vagy 5+4+3, akkor is, ha a végén van egy 1*1. A szabályt tudnod kell, hogy mely műveleti jel élvez előnyt melyikhez képest...
Magánvéleményem: A vaskalapos túlzottság öli a kreativitást. A hasonlat pedig kimondottan rossz az esetre.
ok, hamu a fejemre
(story
nem egyenlőtörténelmi dokumentummal)egyébként a "villanykörtés" esetben is csak az az igazság, hogy megtörténhetett volna.... ennél kacifántosabb, és "véresebb" történetek is történtek ott....
(éppen úgy, mint Kertész mat-prof példája: "nézzük meg ezt a gyakorlatban. Vegyünk egy csövet, amelynek átmérőja 0, hossza pedig végtelen" grat neki)
paya: tőled is elnézést
Így ok? :-)
A fenti történetet a Snopes bizonyítékok hiányában legendának minősíti, első felbukkanását pedig 1958-ra teszi: ekkor jelent meg egy Reader’s Digest kiadványban.
Ez egyébként hajazik a műegyetemi villanykörtés legendával.
elmentem (nem úgy), de vissza is jöttem
érettségiig rendben volt a matek, fizika, kémia is, az egyetemen azért már sok minden nem volt "tiszta", de túléltem (ok, csak egyszer kellett újjászületni hozzá)
a story
"Fizika vizsga egy Koppenhágai Egyetemen
A kérdés így hangzott: írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!
Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával."
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
"Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a 'H = 0.5g x t négyzet' képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a 'T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)' képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy méter magasságnak felel meg.
Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket
kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: „Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert."
A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus."
oktatás: erről is van egy (urban legend) story Lawrence Ellisonnal, és egy igaz beszélgetés Csermely Péter biokémikussal, ha nem nagyon Off, s érdekel, megosztom:-)
Én ma vásároltam a "minden 1 euró" boltban.
Vettem 15 fajta dolgot, de kettőt még a pénztárnál visszatettem.
Azt mondja nekem a pénztáros 13 euró lesz.
Mondtam neki, babám, a te teóriád szerint, de én még vettem nulla darab 1 eurós ruhacsipeszt is, és mint tudjuk ha nullával szorzunk akkor a végeredmény nulla lesz.
Ennek ellenére ezek a szemetek, kifizettették velem a 13 eurót. Dögöljön meg az összes matetikus!
Én egyet sem ismerek...
asszem...
De már minden poénotoktól parázom, hogy vajon jól értettem-e és akkor most vajon kell-e számolnom, és főleg, hogy húzzak-e bugyit meg zoknit, és nyáron vagy télen?!
Ez már ilyen para-jelenség: para-matek!
Nincs zárójel, a szorzás az felsőbbrendű művelet, mint az összeadás és a kivonás.
Először tehát 1X0=0
Utána összeadom, kivonom az egyeseket, és végül a nulát is úgy adod hozzá..
13, nem?
Amúgy mindig hülye voltam a matekhoz..
hat akkor soros kapcsolas, njo (csak eszembe jutott! büszkülök piszkosul!)
hüüüüüüüüüüü, a hangszorobol en is feleltem, de egyaltalan nem önkent... 4. gimiben magantanulokent vizsgaztam (nem volt erettsegi targyam). hogy is mondjam... az elektronika don quijote-szituacioja bekeritett es azonmod le is teritett...
a tanarnö (edes-aranyos, hatalmas szivü, elkepesztö tudasu idös hölgy volt, ha kellett, az osztalyt nagyon gyötrö barmely mas temarol beszelgettünk vele oran) a szamba adta a mondatokat... "tudja, ami..."
a humor klassz dolog, elhetöbbe teszi a nehez pillanatokat (is).
(idönkent nincs, ez ezen az oldalon - meg az eletben is - föleg gyengebbek/gyerekek/betegek/idösek/kiszolgaltatottak karara törtenö gunyolodas/cselekedet/tervezgetes/felelötlenseg/akarmi eseten fordul elö...)
Jaj, emlékszem erre! Mennyire jó volt általánosban a fizika! Egészen gyakorlatias volt. Rengeteget "alkottunk".
Egyszer még feleltem is önként a hangszóró működéséből. Otthonról bevittem egy kibelezett Sokol rádió hangszóróját :) Nagy sikert arattam.
(Egyenes kötés..
)
Egy személyes kérdés: Te egyébként felhalmozod a zsákodba a humort (érted: humorzsák!) és egyszer csak eloldozod a zsák száját és kiontod ide?
mellesleg nem, de hengerelt.
a bekerülesröl: mindenki be akar kerülni, föleg az, aki nem ert egyet az egesszel es meg akarja ujitani azt. bekerülni viszont csak akkor lehet, ha egyetertesz a mar bennlevökkel...
tudod, a tudas "mennyisege" mindig ugyanakkora. csak nem mindegy, hanyan osztoznak rajta...
lougrasos folyomanya: akinek nagyon sok van es utjaban all a soknak, akikek keves, azt rendre lefejeztek-maglyara vetettek-kerekbetörtek, "felvilagosult" idökben pszichiatriara zartak...
(ami persze nem jelenti, hogy minden epp pszichiatrian gondozott beteg korszakalkoto zseni)
a bohr-story, ha meg itt vagy, jöhet!
je, telleg! nem is rossz
en fizikan jartam ugy a...ööö...hogy is hivjak? zegyenes kötes??sel, hogy (szerinten) jol megcsinaltam, müködnie is kellett volna, de nem tette. megkertem a mellettem terpeszkedö, ma jonal is jobb nevü szepsegsebeszt, akkor meg csak Gejzat, ugyan nezne-e meg, miert nem eg az en soros, eljen, eszembe jutott!!! kapcsolasom. nezte-nezegette, szerinte is egnie kellett volna a lampicskuknak (azert egy soros kapcsolas tenyleg nem bonyolult, valljuk be)... szetszedte, összerakta (hajszalra ugyanugy), neki egtek. en meg egtem.
mondjuk az elektromossaggal azota sem igen komaljuk egymast, ha en cserelek villanykörtet, az egesz negyedben nincs aram orakig...
A hiba az egyszerűsítésnél van, amikor is (a-a)-val osztja az egyenletet. Mivel 0-val nem lehet osztani, az egyszerűsítés előtt ki kell kötni, hogy (a-a) nem lehet nulla. Ez pedig nyilván nem lehetséges, mert bármely számra a-a=0.