Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Cserebere, swingerezés
Létrehozva: 2012. július 4. 13:22
Tíz év házasság után hogyan lehet fenntartani a szexuális érdeklődést? Olvasónk levelére Mester Dóra válaszol.
Nők Lapja Café: Cserebere, swingerezés
Nők Lapja Café: Cserebere, swingerezés
Jó lenne értelmezni, mielőtt válaszoltok.
Annyit mondtam, a férfiak nem úgy működnek, mint a nők. Általában.
Ezzel nem azt állítottam, hogy ez a normális, és el kell fogadni. Csak elcsodálkoztam, hogy van aki ezt nem tudja (és nam hagyja, bocs, ez olyan aranyos volt:-)) Mert előre megkérdezné, beleegyezik-e.
Másrészt meg mindenki maga döntse el, mi a jó neki, mi a tolerálható, stb. Személy szerint én az egész házasságosdit rossznak tartom:-)
De most nem erről van szó.
Engem nem érint személyesen az egész, nem kell efelé elmenni.
Máshogy működnek igen, rendben. De akkor ne akarjon családot meg feleséget.
Én sem ehetek korlátlanul sütiket, sőt, csak igen keveset, különben állati hamar meghíznék.
Le kell dolgokról mondani, vagy a családról, vagy az állandó szexuális változatosságról.
Neked szívből jön, te nem tudnál. A férfiak többsége nem így működik, vagy ez újdonság neked?
Hagynád, nem hagynád...ez is jó szóhasználat. Nem tűrnéd, azt lehet. :-)
Igazad van. Rosszul idéztem be.
Mondom másképp. A bekezdésnek volt valami remekül csitító felhangja, ami szerintem félrevezető. A vágyainkért nem vagyunk "hibásak" , de a cselekedeteinkért igenis felelősséggel tartozunk. A levél alapján ez egy bántalmazó kapcsolat, ahol aszex mint alá-fölé rendeltségi tényező jelenik meg. A fiatalasszony elszenvedett egy személyiségvesztést, legalábbis a soraiból ez olvasható ki.
( Én mondjuk az ilyen tipusú emberektől taposóingert kapok, de tudom, hogy nem mindenki kér szerelmi zálogul egy fejet, van akinek egy hajtincs is elég. )
A levélírónak saját magának kellene kimondania azt, amit más mögé bújva szeretne..... - Ha ez az aminek kinéz, akkor nem fogja kimondani.
A kérdések arra valók, hogy elgondolkodtassanak, segítségükkel rávilágíthatnakl olyan dolgokra, amelyekre az egyén eddig nem gondolt, nem szentelt elég fiygelmet, vagy éppen elfojtott magában. Mindehhez nem kell más csak nagy adag öszinteség önmagával szemben. - Ezért voltak szarok a kérdései. Mindet feltette és megválaszolta már magának a kérdező. Semmit nem tudott kitalálni ami ezt az embert kibillentette, vagy elgondolkodtatta volna. Nem nyitott új perspektívát,mert nem szentelt elég figyelmet a problémának. Ettől díszbölcsész.
Szerintem az, hogy kinek mi a normális, az teljesen szubjektív. Van egyfajta társadalmi norma, amit szeretnek lenyomni az emberek torkán, aztán jön a változás és mást erőltetnek le.. - Na ez meg a másik fele. Az a normális ami nem akad az énképemmel. Ha valakinek az énképével bizonyos dolgok nem akadnak meg, akkor azt patológiásnak tekintik. Vannak ilyen tabuk, ezeket pedig nem a divat szüli, hanem az adott társadalomban élni akarás igénye. Emberünk ezen a vonalon egyensúlyoz és ez kurvára nem tisztességes. Mert kifelé mutatja a szépcsalád, jófeleség meg merem kockáztatni kispógár képet. De a családja felé mint valami fallikus jogart használja az ő nagy természetét. Ez pedig szánalmas. Ha ez van, és kizárólag így tudja szublimálni a feszültségét, akkor vállalja be az ezzel járó életformát. De ez a: most kicsit tudom, mert épp beilleszkedési periódusomban vagyok. Nademostár hogy terhes és nem fog kilépni, mert kiszolgáltatott, mostmegmá nemmegyen a csakrajóga. Ezt ne vegyük már normálisnak jó?
Sok fura figurát ismerek - mert gyűjtöm őket - de "normális"szerintem attól lesz valaki, ha rá lát magára egy kicsit, vagy egy csendes sarokba időnként beül maga mellé. mondok egy példát: Ha láttad esetleg A titkárnő című filmet. ( Ha nem. Akkor feltétlen nézd meg, mert kolosszális! ) Kell annyi inteligencia az élethez, mint a férfi karakternek van, ha tudom, hogy valamiért a szórás széléről kell csipegetnem, akkor úgy választok, hogy lehetőség szerint ne sérüljön senki.
Uf.
Na igen. Kérdés az, hogy egy monogám nőnek kell-e együtt élni egy hapsival, akinek a monogámia MEGERŐLTETŐ.
Szerintem nem feltétlenül.
Heti 3-4 szex szerintem sem kevés, én nem hiszem, hogy a muki problémája az, hogy nem elég az asszonyból, inkább az, hogy nem elég egy nő. Sajnos a levélíró arcon is pöröghet, megerőszakolhatja magát, akkor sem lesz ő elég. És ez persze, nem az ő hibája.
Én a helyében otthagynám a pasast, ha nem tudok félrenézni és elfogadni.
Ezt én is így gondolom.
És ha majd arra jut, hogy neki ez így nem jó, megalázó, és ezt így meg is beszéli a férjével, aki nem akar/tud változni, akkor nem kell együtt élniük.
Bár én azt kérdezném meg, miért csak most merült fel ez benne? Idáig nem derült ki, nem egyforma nagyjából a szexuális igényük, és nem egyformán értelmeznek egy csomó dolgot? Hát ez a szomorú, szerintem, és az, hogy ez az általános. Ezekről senki nem beszél előre, csak ha megtörtént a "baj". Bár, ha előre meg is beszélnék, az ember akkor is változik, tehát ez sűrűbb beszédtéma kellene hogy legyen a párok között.
Meg a nagy lilaködös szerelem idején még természetes, hogy nem nagyon lépegetnek félre.
Valahogy engem elszomoritott ez a topic. Hiszen 11 ev egyaltalan nem nagy ido (mondjuk az en 35 evi hazassagomhoz kepest
) es mindketszer olyankor csaltak meg amikor a legvedtelenebb , allapotos volt.
Meg ezt is elnezte , sot elment a parcseres kapcsolatig is es ez se eleg a ferjenek.
Azt hiszem ez a kapcsolat a no szamara hosszutavon csak fajdalmat tartogat.
En nem maradnek benne igy.
Igaz hogy en eleve nem viselnem el a ferjemtol a hutlenseget es o sem tolem.
Ha pedig mar elore lenne vetitve ennek a lehetosege mert en nem vagyok eleg neki akkor plane halott dolog ez.
Az a ferfi amelyik az allapotos feleseget megcsalja komoly jellemhibas. Es/vagy nem szereti elegge a feleseget, hiszen az o gyerekevel terhes.
Terhes not megcsalni kimeletlen es aljas dolog.
Szerintem az, hogy kinek mi a normális, az teljesen szubjektív. Van egyfajta társadalmi norma, amit szeretnek lenyomni az emberek torkán, aztán jön a változás és mást erőltetnek le.....
A szakértő pontosan az általad idézett mondattal bizonyította, hogy az.
A levélírónak saját magának kellene kimondania azt, amit más mögé bújva szeretne.....
A kérdések arra valók, hogy elgondolkodtassanak, segítségükkel rávilágíthatnakl olyan dolgokra, amelyekre az egyén eddig nem gondolt, nem szentelt elég fiygelmet, vagy éppen elfojtott magában. Mindehhez nem kell más csak nagy adag öszinteség önmagával szemben. A probléma ugyanis nem a szakértőé, nem a tied, és nem is az enyém, hanem azé a nőé, aki ebben a kapcsolatban él.....
Basszus.
Sok helyen olvastam Mester Dórának a gondolatait, és szimpi is volt egy ideig, de ez most nem kicsit sok.
Tényleg ennyire nem látja a fától az erdőt?
Ebben a kapcsolatban valami nagyon nem oké, a feleség iszonyat elnyomott szerepben van. A heti 3-4 ennyi idő után, két egyerek mellett nem kevés, és a feleség még a párcserét is bevállalta. Talán a férjnek nem kéne ezt értékelnie? Erről egy szó sincs a cikkben.
Olvastam egy interjúban, hogy MD is nyitott kapcsolatban él. Gondolom azért ilyen elnéző; de akkor is, csak a nő alkalmazkodjon?
A megcsalásokban nem az a probléma, hogy a másik egy idegennel szexel, hanem az hogy az emberek nagy többsége nem tud érzelmileg érintetlen maradni. Ez viszont családokat zilálhat szét.
Persze, sok évtized alatt belférhet egy-két félrekufirc, na de állandóan erre hajtani? Ez ténlyeg normálsi lenne?
Meg jön mindig ez a duma, hogy egy stabil kapcsolatban nem lehet probléma egy 3. fél. Elhiszem én, hogy vannak párok, akiknel ez így van, na de vajon az emberek hány százalékát nem visel meg egy külső kapcsolat?
Nem lehet egyszerre mindent; nem lehetek egyszerre vadász, meg tartós kapcsolatban élő ember.Valamiről le kell modani.
Mester Dórához visszatérve, lehet hogy kevesebbet kéne hagyni, hogy lassan mindenhol ő nyilatkozzon, szerintem néha kifejezetten káros.
Szerintem is azt sugallja, hogy fuss, vagy vakulj meg.
Viszont ez a mondat is megérne egy misét: " Szerintem itt mindenekelőtt őrült fontos azt kijelenteni, hogy ezért a különbségért egyikőnk sem hibás. "
És ezt mint "szakember" mondja! :D
A levélíró sikítozik, hogy monda már ki egy tekintélyszemély, hogy ami vele történik az nem normális, hogy nyugodtan felteheti a kezét, mert ő mindent megtett ezért a kapcsolatért és a férje retardáltan viselkedik. Erre jön a tekintélyszemély és visszanyomja a fejét a szarba. Bravo!
Olyan, mintha egy másik levelet olvasott volna. Leírja a csaj, hogy a cserelyuk órákig tartó levelezésekbe bonyolódott a férjével, erre visszadob neki egy előre gyártott kérdéshalmazt : "Felmerült féltékenység, szerelem, a szexuális érdeklődésnél komolyabb vonzalom? Mi nem volt jó a szexben? Folyton a párodra figyeltél, zavart ez a felállás? Hiányzott az intimitás? Nem volt jó az új partner illata, idegen volt az érintése, szokatlan az egész szituáció? Vagy egyszerűen csak a konkrét szereplők nem voltak számodra szexuálisan vonzóak?" Feltesz bakker 6 kérdést ebből 2 ugyanarról szól és a levélben 5re már ott a válasz.
Ez a nő egy díszbölcsész vazze!
Én is épp erre gondoltam, hogy nekem 2 gyerek+munka+háztartás+hobby mellett a heti 3-4 alkalom jó teljesítménynek tünik.
A másik amin csodálkozok: "A környezetemben és a munkahelyemen mindenki lefekszik mindenkivel, a megcsalások mindennaposak, cserebere, swingerezés."
Akkor vagy jó környezetben vagyok, vagy nem tudok róla, hogy mi zajlik körülöttem.
Mellesleg kicsit szkeptikus vagyok az ilyen olvasói levelekkel. Ki tudja valóban olvasó írta-e?
Nekem sántít a dolog. A feleség heti 3-4 szexről ír. Ez teljesen átlagos, sőt, 11 év házasság után kifejezetten jó. Szerintem a férjnek nem több izgalom kell a jelenlegi nővel, hanem egy másik nő.
Értelmeztem a cikket, és ez a kérdés egyben egy javaslat is az én értelmezéseim szerint. Ez olyan, mintha itt valaki leírná, hogy a férje kevesli a szexet, én meg írnám, hogy képes lenne-e az illető néha más nőkkel elengedni a férjét. Ezt mégis ki ne tartaná javaslatnak, ötletnek, ha úgy tetszik? :)
Szerintem eleve problematikus, ha két, szexuálisan különböző étványú, illetve más vágyakkal rendelkező ember akar kapcsolatban élni. Ilyenkor kénytelen vagy kompromisszumot kötni, ha nem találtok olyan megoldást, aminek mindenki maradéktalanul örül.
A férj több szexet akar, izgalmakat, a feleség nem. Ha a férj nem lép félre, akkor ő feladta az igényeit. Ha a feleség, kedvetlenül bár, de belemegy a játékokba, akkor ő adta fel magát.
Ezt a helyzetet nem lehet megoldani úgy, hogy valaki ne sérüljön.
Sem a feleség, sem a férj igényei nem előbbre valók ugyanis. Nekem az a meglátásom, hogy a nő rém rugalmas volt a párcserés témában, ami én tuti nem lettem volna, viszont az eredmény azt mutatja, hogy magát is szembeköpte (olyannal szexelt, akivel nem akart) és végül is, próbára tette a kapcsolatát... Számomra az utána következő "összemelegedésből" az derült ki, hogy ebben a kapcsolatban érzelmileg is nagyon hibádzik valami...
Nem javasolja, hanem kérdezi.
A téma felvetőjének kéne válaszolni, leginkább saját magának.
Egyáltalán nem ezt javasolta MD.
Mást olvastunk?