Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Beszéljetek le
Létrehozva: 2012. június 26. 20:32
Biztosan fogok hideget meleget kapni.
POntosan ez a célom.
Megismerkedtem valakivel, iszonyatosan vonz/zuk egymást.
Nős, közös gyerek nincs.
Nem vagyunk már fiatalok. Én elváltam, tehát nálam tiszta a terep.
Nem voltam soha szerető-és mivel szóba került közöttünk a kapcsolat lehetősége, neki is elmondtam ezt, és hogy nem akarom ÍGY ezt a kapcsolatot.
Hív, jön, beszélünk mindennap, sokszor találkozunk is, ez így megy egy ideje. Én meg egyre "gyengébbnek" érzem magam és szívem szerint belevetném magam az egészbe...de......
Szóval mondjátok.....
Húúú...ez erős sarkítás szerintem...Ha mindenki így gondolkodna nem lennének párkapcsolatok...Az a pár szent meg csak keringene a nagyvilágban és csekély eséllyel találná meg a lehetséges párját aki szintén legalább annyira feddhetetlen mint ő...
Ez is lehet persze egy világkép, csak nem sok rációt látok benne manapság....vagy tudod mit ? Nem manapság sem...... -ez csak egy szép álom.
a mi kapcsolatunkban is volt józan ész, volt érzelem és nagyon nehéz amikor az almát hasonlítgatod a körtével.... nekem nem volt könnyű kezelni, mert a "szívemmel" szeretek...
Erre csak azt tudom mondani, hogy ne vedd magadra az Ő felelősségét. Ezért jó ha valaki lerendezi a dolgait, mielőtt más felé fordul. Nem érted kellene lerendeznie, hanem saját magáért, a saját boldogsága érdekében. Ha pedig ti együtt lesztek és jól sül el az is egy dolog. Ha miattad dönt úgy és nem működik majd, akkor sem a Te hibád.
Itt van a fura csavar, viszont, ha együtt vagytok, akkor tudja pici részben, hogy mit nyerhet/veszít. Valaki csak így tud dönteni, ha biztosra megy.
Nem éltem meg, de milyen lehet az, ha utána derül ki, hogy mégsem jössz be neki? Mert ez is benne lehet a pakliban....
Talán nyilvánváló mit várok: tapasztalatokat.
Nekem ebben nincs, tehát arra hagyatkozom, amit érzek és amit olvasok , természetesen átszűrve azt magamon.
Nem, nem tudtam, hogy nős az elején csak később és eleinte a vonzás ellenére nem is került szóba közöttünk a kapcsolat lehetősége /ez se biztos, hogy ilyen statikusan le lehet írni/ szóval hidd el, zavart és zavar, hogy nős, különben nem itt lennék, hanem vele.
Az meg már csak a saját hülyeségem, hogy azon gondolkodom, ha felrúgatok vele mindent/ ami az ő döntése és felelőssége lenne természetesen...
/ és mégsem jó? Rúgott mindent -pedig lehet, hogy kellems barátságban éldegélhetne nélkülem a feleségével.. akkor meg mi van?
Szóval ennyi...
Biztosan van arra is példa, az életemben viszont ezt nem tapasztaltam meg. Talán mert szerencsés vagyok. Akikkel eddig bizalmas/intim kapcsolatba kerültem sosem voltak egy alkalmasak...
Az életben az a szép, hogy zajlik. Minden pillanat, minden esemény formál bennünket. Sok mindenről az elején még nem tudjuk mire is jó és később kapunk csak válaszokat. Valahol pedig egyáltalán nem kerülnek megválaszolásra kérdéseink.
Értem, hogy nem voltál dugdosva... én az én felvállalásomat arra értettem, hogy mi kézenfogva mentünk, ha úgy tartotta kedvünk akkor csókoloztunk stb. Ti még nem vagytok kapcsolati szinten az úrral. Menni bárhová bárkivel mehet az ember, barátilag és mint társ is. A felvállalást én a fentiekre értettem, amikor felvállalja, hogy hozzá tartozom és nem a hölgynek kér kávét, hanem a barátnőjének.
Én inkább érzelmi alapon döntök, van aki racionális inkább. Azt gondolom az élet oly rövid, hogy a boldogságot jogom van megtapasztalni.
Ami még eszembe jutott, hogy keveseknek adatik meg a szerelem, az igaz szerelem. Sokszor én is azon gondolkodtam, hogy most belé vagy az érzésbe vagyok szerelmes. Tudod mire jöttem rá? Mindkettőbe :).
Van...
Velem még nem fordult elő, de az egyik barátnőm nagyon rá volt gerjedve egy pasira, volt csók, simi, kis esti petting a kocsiban, majd eszüket vesztették....
Míg aztán megtörtént, a pasi egyszerűen nem tudott dugni, nem nagyon állt fel neki . Még találkoztak kétszer ha jól emlékszem, hogy hátha valami egyszeri stressz okozta, de nem, sajnos maradandó károsodás volt , így aztán az 'elhálás után nagyon hamar vége lett....
Azért ne kívánd ezt magadnak....
Ha viszont jó vele minden, akkor jön a hullámvasút.............ez viszont soha sem marad ki....
Hogy felszabadul-e a lila köd?
Nem, nem szabadul fel.
De ezt is csak akkor tudja meg valaki, ha hagyja magát megélni valami által.
Viszont a józan ész aztán is rendelkezésre áll.
Előtte a józan ész : mi lett volna, ha mégis megteszem?
Utána a józan ész: örülök, hogy képes vagyok megoldani a kialakult érzelmi bonyadalmat.
Ez mind így van ahogyan leírtad, én is tapasztaltam azért már egyet 's mást a saját bőrömön, illetve nyitott szemmel járok a világban. Ezért írtam , hogy szerintem innen már nem nagyon van vissza út, hacsak nem történik valami kirívó negatívum...
Tény, hogy sérülhet az ember, hogy néha fájhat, de arra, hogy soha semmi nem fog, arra nincs garancia, bármilyen kapcsolatról is beszélünk ...Ha ez visszatartana minket akkor nem mernénk élni sem és egy sor nagyon jó dologtól, csodálatos élménytől érzelmektől fosztanánk meg magunkat.
....... és igen, a szerelem jó esetben többször is lecsap ránk életünk folyamán és mi minden egyes alkalommal egyetlenként éljük meg...
Tudod nekem úgy tanították, hogy a történetet úgy mondjam el, hogy az valóban csak a történetről szóljon.
Ha már beleteszem azt is, hogy nekem arról mi a véleményem, akkor az már nem a történet tisztaságát adja vissza.
Jó a példa, amire hivatkozol.
Hogy tudod valakivel megértetni, hogy mi a meleg?
A megbeszéléssel nincs is semmi baj. Én információt írtam.
Hogy off lenne egy mondás? Kb annyira, mint bármilyen más megállapítás.
Így, ahogy lepucolódott a topik eleje, nagyon jó kis topik lett ez:)
Remélem más is tud tanulni belőle, ha úgy adódik.
Én vállalom a vívódásaimat, de tényleg sok energiámat viszi-pedig melóm is van bőven... meg itt vannak a gyerekek-de ezek szerint még mindig van felesleges kapacitásom....
Szóval sokat, túl sokat gondolok erre az egészre, igen tényleg nagy baj, hogy megcsókolt- mert amíg nem TUDTAM, hogy ilyen hatással van rám, könnyebb volt-jól behazudtam magamnak, hogy nem is illünk össze.
Amúgy én eddig egyeltalán nem voltam dugdosva, mert ugye munkán kivül is találkoztunk, elmentünk ide oda, sehol sem volt hogy titkolva lettem volna.
Szóval ennek valahogy nagyon rövid időn belül véget kell vetnem....vagy így, vagy úgy mert csak toporgok....
Van olyan, hogy az ember együtt tölt egy éjszakát /ilyen előzményekkel/, feltisztul a lila köd és kész???
Igen , így beszél egy Anya. Nem ítélkezik, csak elmondja a tapasztalatát.
A lentiekkel nem értek egyet, folyamatosan azt írom, hogy ahogy én gondolom, ahogy velem történt. Mindenki elég felnőtt, hogy tudja nem a másik megoldás a helyes és az egyetlen. Ebből ő azt tesz magáévá, amit jónak lát.
Ha nem írhatnánk le, akkor miről is szólna a topik? Én a tapasztalatomat adtam át. Semmi egyebet.
A forró a kályha láttán, talán a szülő nem szól a gyerekének, hogy szénné fog égni, ha ráteszi a kezét? Dehogyis nem, még akkor is , ha neki meg van mind a két keze!
Felvázoltam variációkat egy témára, de dönteni neki kell. Tudod nekem segített anno, hogy a barátnőimmel megbeszéltük, mert tudtam, hogy milyen lehetőségeim vannak. Dönteni viszont nekem kellett.
Szerinted akkor lennék igazabb, ha arra buzdítanám, hogy persze, menj bele és meglásd boldog pár lesztek év végére?
Tolsó mondatodat OFF-olásnak veszem, maradjunk szerintem a témánál.
Így beszél egy anya.
Minden olyan információval bombázza a lánygyermekét, amivel azt képzeli, hogy megvédi bármitől, amit a gyermkének át kell / kellene élnie.
Ha valaki elég bölcs, akkor soha nem ad olyan információt, amit ő maga úgy gondol, úgy él meg, mert tudja, az az ővé, tehát nem tereli a figyelmet a másiknak arra, amerre ő halad.
Az, ahogy te látod a másik történését, az a te történésed, az a tiéd kizárólag.
Sőt, azok az meglátosok is a tieid, amikkel óvod a másikat.
Tudod ugye, hogy a pokolba vezető út is jóakarattal van kikövezve?
Szia,
azért írtam, hogy ne tegye, mert én végig jártam. A jót, a rosszat és tudom, hogy mennyire nehéz utána újra talpra állni és hinni az életben, hogy az csodás. Még akkor is nehéz, ha a másik biztosít arról, hogy szeret és ennek most így kell lennie. Elég erős ahhoz, hogy a szeretet ellenére eltoljon, mert látja, hogy nem veheti el tőled az életed, a lehetőségeket. Na én innen tudom, hogy egy ember életében nagyon sok emberből lehet igazi, csak nem mindegy, hogy mikor és hol találkoztok. Nekem, ha az ember életében 7-szer lehet mondjuk igazán szerelmes, akkor Ő volta 4.
Azt is el kell mondanom, hogy lépcsőfokai vannak a kapcsolatnak, ahol meg lehet állítani, minél feljebb megy a lépcsőn az ember annál jobban belebonyolódik. Az emberek visszalépni nem szeretnek, tehát mennek. Előre. Elérve a célt, két út van, felfelé és onnan tovább együtt vagy van a baromi nagy esés lefelé.
Tök mindegy, hogy mennyit időzünk a megtett fokokon előbb-utóbb úgyis valamerre mozdulni kell, mozdítanak bennünket.
Ő már átlépett azon a határon, hogy mi lett volna, ha... nélkül élhessen és vesztenivalója (gondolja ő) nincs.
Igen, a döntés a Te kezedben van.
Vállalhatod és azzal vállalod azt is, hogy sérülsz.
Következő lehetőségek adódhatnak:
Nem próbálod meg, és örökre benned marad a: mi lett volna, ha.....
Kipróbálod, de mégsem a Te embered. Ügy lezárva, legalább kiderült.
Kipróbálod jól alakul, de nem lép, pedig Te szeretnéd. Ha nem teszi meg 3-4 hónap után, akkor sosem fogja. Plusz kiderülhet és Téged választ, további variáció: nem téged választ.
Kipróbálod, jól alakul és lép. Happy.
Azt nem értem, ha nincs közös gyermekük, akkor miért van egy olyan házasságban, ami nem működik? Így bántja a feleségét, s mi több Téged is bánt azzal, hogy a második helyre sorol.
Az , hogy valaki dönt, az erős személyiség jellemzője. Nem vagyunk tökéletesek, döntésünk lehet rossz és lehet jó. Ez csak később derül ki. Sokkal jobb dönteni és elbukni, mint nem dönteni és sodortatni magunkat. A döntésünk nem végleges, ha bele is mész, még utána mindig dönthetsz úgy, hogy ezt így, ilyen formában nem vagy hajlandó csinálni.
A legjobb taktika a számomra a következő volt. Azt gondoltam és tudattam is anno, hogy a kapcsolatunk addig működik, amíg nekem több benne a jó, mint a rossz. Mi minden nap együtt keltünk és együtt feküdtünk, kivéve amikor a gyermekeivel töltötte a hétvégét.
A szabályokat az elején fel kell állítani. Engem felvállaltak, utcán, étteremben, moziban, mindenhol.
Annyit mondok még, az egyik barátnőm most vált el, 2x 1 hónap az időtartam, ha a házastárs nem kavar be. Neki bekavart ezért volt a második bírósági megjelenés. Ha valaki akarja elindítja a folyamatot és nem húzza. Persze nem tudhatjuk, hogy ott kinek van vesztenivalója. A nejének vagy neki.
Még egy megjegyzés: döntöttél, de az első döntésedbe bekavart a csókjával. Ha tisztelne, nem tette volna.
Szia
Na ezt nem akartam leírni......hogy szerintem így lesz.
Egy csókból , ha már megtörténik és jó volt, nagyon nehéz kijönni...
Ne sajnáld,.......... ahogy így olvastam akiknek utána fájt azok sem mondják azt, hogy nem kellett volna....max. neked, hogy Te ne tedd.....Hogy is van ez ?
Azt hiszem teljes mértékben igazad van.
Köszi:)
A döntés rajtam áll, hogy ezek ismeretében tudatosan vállalom e? ugye?!
Hát akkor most jól benne vagy.....illetve már egy ideje. Én akkor kezdek el gondolkodni, ha vannak érzéseim. Nem tudom Nálad ez, hogy működik, de valószínűleg hasonlóan.
Az, hogy volt a csók nem volt "fair" részéről szerintem. Önzőség volt. Természetesen, amikor látja,hogy vége még gyorsan mentené. Azt kell mondanom sikerült a terve. Nem bántjuk ezért, csak megjegyezzük. Hiszen ő is ember, csak azt tette amit abban a pillanatban érzett.
Ezzel csak az a baj, hogy a férfiak sokszor nem gondolják végig tettük következményét, nem bántani akarnak ők bennünket csak a pillanatnak élnek. Amikor szépeket mondanak el is hiszik, ott, akkor.
Azt gondolom az esetedről, hogy ha otthon él, ne menj bele. Ma már akkor is kétszer meggondolnám, hogy bele megyek egy ilyen kapcsolatba, ha nem él otthon már hónapok óta.
Tegyen rendet az életében és ha még ott leszel, akkor majd látjátok.
Ha mégis alakulgattok, sosem leszel felhőtlenül boldog, ha csak nem annyi elég Neked , amit Ő nyújtani fog. Korábbi leveledből azt gondolom, hogy nem lesz elég.
Engem is figyelmeztettek és sérültem is. Ma már úgy gondolok vissza az egészre, mint egy csodálatos történetre, örülök, hogy megtörtént. Kerülöm az ilyen helyzeteket, mert nem visznek előre. Az ember a kapcsolatában legyen az első, legyen boldog, legyen ő a hercegnő és legyen szabad.
Én is azt gondoltam, hogy ha már megtalált és ennyire jó minden vele, akkor nem veszem el magamtól a jót. Azt is tudni kell, hogy nem jó időben találkoztunk és jövője nem volt ennek az egésznek. Ő elengedett, mert nekem volt vesztenivalóm.
Itt ebben az a rossz, hogy sajnos míg képben lesz, nem tudsz nyitni, holott Te szabad vagy. Ő meg szépen marad ott ahol van és fűszerezi az életét Veled.
Ez neki jó, Neked nem. Ezt gondolom én és legjobban örülnék, ha nem így lenne.
Olyan ez, mint a fogyókúra: ha elhatározod, hogy mostantól kevesebbet eszel, azonnal éhes leszel.
Olyan egy ilyen kapcsolat, mint a mérgezett fagylalt...édes, édes, finom, de utána jön a fájdalom.
Szerintem semmi baj nincs az egy éjszakás kalanddal, ha mindketten tényleg csak ennyit akarnak. Miért ne ?
Ha az ember ismeri magát, akkor tudja, hogy egy ilyen együttlét után mi szokott a lelkében történni, és eleve addig mi történik, amíg lefekszik valakivel.
Egy egy éjszakás kalandot csak úgy tudok elképzelni, hogy pl. nyaralás alatt megismerkednek, és úgy alakul, hogy végül az ágyban kötnek ki, és mindketten tudják, hogy csak ennyi volt, de ez kellett. Jól érzik magukat, és aztán megy mindenki haza, többet nem találkoznak. Egy csodás emlék marad. (persze VÉDEKEZÉS a betegség és terhesség ellen)
Vagy vannak olyan nők, akik simán tudnak szexelni érzelmek nélkül is, elég, ha jól érzik magukat a férfival, megkívánják, szexelnek, és többet nem is akarnak. Több ilyen ismerősöm is volt. Teljesen normális nők (nem kurvák), ilyen a vérmérsékletük.
Ha nem hívott volna, kevésbé lennél szomorú? :)
http://www.youtube.com/watch?v=1lNSNH4mX38