Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Cukorbetegség, amputáció
Létrehozva: 2012. május 24. 20:32
Apukámnál tavaly májusban derült ki, hogy nagyon magas a cukra+infarktus, de azt simán kihordta lábon. Kórházba került, ott rögtön inzulinozni kezdték. Ebben az elmúlt évben és előtte is rengeteg stressz érte (nagyszüleim lebetegedtek 160 km-re, nagyon nehéz volt megoldani az ápolásukat, leginkább apura hárult, sajnos már mindketten meghaltak azóta, ami szintén nagy fájdalom neki, de persze kemény férfi létére inkább magába folytja )
Szóval sok bánat van az eltelt egy évében. Sajnos a cukra a mostani labornál magas volt. MEgvágta a lábujját, és ahogy lenni kell sajnos nem gyógyul, sőt a lábujj felső része már már fekete. Előllünk eltitkolta a sebet, mert gondolta begyült, majd elmúlik, sebhintőporozta :o(
Láttam, hogy elég fura volt mostanában, mindig azt mondogatta, hogy le fogják vágni a lábát, ha neki kontrollra be kell feküdni a kórházba, és mintha ráéreztem volna ekkor lerántottam a zokniját, és megláttam a szörnyűséget, egyből elkapott a remegés, sírás. Rögtön elkezdtem ápolni, ecetes vízbe áztatás, ezüstkolloid, fertötlenítők, sebkezelők, minden más ami eszembe jutott. Másnapra láthatóan szebb lett, de sajnos még sötét, de lejebb ment a duzzanat a lábfejen és a lábujj is kisebb lett, szemmel láthatóan. Nagy nehezen rábeszéltem a háziorvosra, illetve a leltért menni kellett (vérvétel), nem akart mert retteg az amputálástól. Beutalták a János kórházba, mivel magas volt a cukra. Itt nem foglalkoznak a lábával 2 napja meg se nézik a sebet, mert ők a cukrpt állítják be, de legalább megmutatták volna sebésznek rögtön, hogy mielőbb kezeljék, de nem érdekli őket, ők elkönyvelték, hogy le kell vágni, hát igen így biztos, itthon legalább kezeltük.
Apu nagyon fél, hogy levágják a lábát és nem akar belemenni, inkább élni sem akar, de én meg nélküle halok meg. Segítséget kérnék, holnap küldik át a sebészetre, amiről nem jókat hallottam (Jánosba). Gondolom nem nagyon arra fognak törekedni, hogy megmentsék, hanem egyszerűbb vágni. Kérdésem mit lehet ilyenkor tenni? Mi van, ha vágni akarnak, el lehet menni máshová is megnézetni. Van a Városmajor úton az Érklinika,m nem tudja valaki, hogy itt foglalkoznak-e ilyennel, hogy lehet ide menni, vagy hová tudunk fordulni, hogy ne csak egy vélemény legyen. Vagy jó orvost találni, hogy a legkevesebb kár legyen. Van innen visszaút. Olvastam cikkeket, hogy vannak kezelések, amik amputációra kiírt beteget mentettek meg (hiperbár), de ki tudja igaz-e. Légyszi segítsetek, adjatok ötletet mit tehetünk, hogy mindent elkövessünk a menthetetlen mentésére, mert apu biztos nem megy bele a műtétbe, és már most ki van teljesen. Köszönöm
Elég régi a topik, de szeretném én is megosztani az 56 éves édesanyámmal történteket.
2000-től 2-es típusú diabétesze van. 10 éve inzulinos. Két hónapja feltörte a cipő a lábát, amit itthon kezelgetett magának. 07.01-jén délután egy igen furcsa rángatózás kapta el, ilyet még életemben nem láttam. Egyből ügyelet, majd onnan sürgősségi. Onnan a belgyógyászati osztályra fektették, mivel a cukra 26 volt, és hugyuti fertőzése is volt, mint a sürgősségin kiderült. A belgyógyászaton kértem az orvost, hogy nézze meg a nagylábujját, mert lángvörös, és duplája a megszokottnak. Másfél hét elteltével is 20 körüli értéken volt a cukra, amire az orvosa azt mondta, hogy a lábán lévő gyulladás miatt termeli a szervezete a cukrot, és a magas cukor miatt nem gyógyul a lába, de akkor már a lábfeje is a duplája volt. Ahol élünk összvonták a kórházakat, és ahol a belgyógyászat van, abban a kórházban nincs sebészet. Elvitték a másik kórház sebészeti szakrendelésére, ahol a doki a másik lábujjból is kikanyarított egy jó nagy darabot, mondván a bőrkeményedést el kell távolítani... Ott látta érsebész, sebész, angiológus, plasztikai sebész, egyik sem mondta, hogy nem a belgyógyászaton kellene lennie. 07.19-én átszállították a másik kórház sebészetére, mert előtte 5 nappal a nagylábujj mellett lévő lábujja elfeketedett, de korom fekete lett. Mikor átvitték kiderült, hogy abban kórházban nincs diabétesz lábsebész, nem vállalják... Akkor előtte miért nyúltak hozzá?????!!!!! Tegnap átkerült egy másik település kórházába, ahol már van ilyen sebész. Ott a főorvos közölte, hogy egyből sebészetre kellett volna fektetniük, nem belgyógyászatra, mert ha egyből kezelve lett volna a lába akkor a cukra, könnyeben helyre állt volna utána, és diabéteszes lábon nem lehet bőrkeményedést kivágni. A belgyógyászaton már annyira átestek az inzulinnal a ló másik oldalára, hogy napokig éjszakánként 2-ig leesett a vércukorszintje. A nővérek tömték bele a szénhidrátot. Így is adták ki onnan. Ma 07.21-én levették a nagylábujj melletti lábujját, ami már elüszkösödött. Az egész lábfeje tele van gennyel, azt megvagdosták, de a főorvos szerint a lábfejéből eltűntek az izmok is. Infúzión kapja a gyulladáscsökkentőt, szegénykém bepelenkázva, közel 40 fokos melegben egy 6 ágyas szobában. Az orvos holnap, azaz szombaton bejön majd megnézni, hogy ha tisztult a gennytől, kell-e vágni bokától, de az Ő tapasztalatai szerint igen.
Az egész egy nagylábujjon lévő seb miatt.
Nem tudom, ismered-e ezt az oldalt, de ha nem, szerintem érdemes megnézni. http://www.macosz.hu/pycnogenol-fenyofa-kereg-kivonat-komp lex-vedelem-a-cukorbetegeknek.html
Ha tudsz angolul, akkor ezt is: http://www.reversegangrene.com/A.htm
" Annyira az agyára mész már sok-sok embernek itt, csak nem mindenki meri ezt megírni."
A helyedben ebben nem lennék olyan biztos. Marhára nem.
Annyira az agyára mész már sok-sok embernek itt, csak nem mindenki meri ezt megírni.
Én viszont meg merem írni, hogy nem Semi a marha, ha nem te, meg a hozzád hasonlók. Minden szavával egyetértek, és ha kicsit is átgondolnád az egészet, belátnád, hogy teljesen igaza van. Csak hát neked sincs mivel gondolkodnod.
Na az ilyenek miatt mennek később az orvosokhoz. Aztán meg csodálkoznak ha az orvos már nem tud segíteni.
A topik indító apukájának nem csak sebe van, hanem fekete lett már a lábújja. Ez azt jelenti, hogy azon a részen nincs vérkeringés és elhalt. Ezt amputálni kell és minnél tovább húzzák, annál nagyobb részt kell majd levágni. Először a lábújj, majd a lábfej, boka térd és végűl combnál. Van akinek sajnos ezeken végig kell menni, azért hogy éljen. Ezért mihamarabb megy az orvoshoz vele annál jobbak az esélyek. A cukorszint tartása pedig a legfontosabb, mert nem csak a végtagokat veszítheti el de a látását is! A pszihés részével pedig kénytelen lesz megbírkózni, ha nem hitegetitek a gyógyulással. Inkább arra tegyétek a hangsúlyt, hogy most még csak a lábújja vagy a lábfeje lesz oda-de ha vártok akkor az egész lába!
nincs szüksegem a google-ra.
Nem is azt mondtam, hogy összeforrasztotta, hanem azt, hogy segítette a sebgyógyulást.
És tudományosan, labotatóriumi vizsgálatokkal, több egymástól független kisérlet bizonyította az aloe vera gyulladáscsökkentő, sebgyógyító hatását, nem én találtam ki, nézz utána a google-ben.
teljesen jok a meglatasaid.
igen, marha nehez NEM önzön viszonyulni a masikhoz.
a szokasos "ne halj meg, mert nekem meg szüksegem van rad" vagy "ne halj meg mert (en) szeretlek" sem a haldoklorol szol, ha belegondolsz. persze, hogy azert, mert meg fiatal, meg csinalhatna annyi mindent, meg ... de vegülis a mondat rolunk szol, nem a tavozorol.
aki mar volt halalközelben vagy kisert tavozot hosszabb ideig, az tudja: a masik kivansaga, vagya nem mindig egyezik az övevel. es - barmily nehez - tiszteletben kell tartani, hogy az ö eleteben az ö döntesei vezerelnek. (pertsze dönthet ugy, hogy marad valaki miatt - de a döntes töle kell, hogy jöjjön, nem a masik könyörgeseböl, zsarolasabol "öngyilkos leszek, belehalok, ha meghalsz".)
persze nem gondolom, hogy itt erröl van szo. valoszinüleg egyet akartok: azt, hogy ö eljen. ez mar jo. :-)
jo a felismeres: anyaskodsz. :-)
az erem masik oldala, hogy ezzel nem engeded felnöni a masikat (lehet, hogy nem is akar, az ok-okozati összefügges ketiranyu - de a lehetöseg sem nyitott).
ha abbahagyod, fel fog nöni - nincs mas valasztasa ;-)
es - immaron felnöttkent - valaszthat az elet altal felkinalt opciokbol (es megerti, hogy nem ö irja az opciokat).
szerintem menni fog - csak ne erzelmekkel, hanem tiszta, hideg fejjel menj a beszelgetesbe. :-)
es persze igen, kellene egy forum, ahol beszelgethetnenk arrol, mennyit is latunk, latHATunk a vilagbol...
Miért ökör az aloe vera? Tudsz róla valamit egyáltalán?
A volt főnökasszonyom férjének, egy agyi aneurisma és több hetes kórházi kezelés után akkora felfekvése volt, hogy egy ököl belefért.
A felesége kezelte A*****-tel és rendbejött.
Egy másik ismerősöm a lábszárfekélyét kezelte vele, szintén sikeresen.
Az apukám kettévágott lábfejét is begyógyította.
Az, hogy te nem hiszel a gyógynövényekben, még nem jelenti azt, hogy nem is működnek!
Pedig jobb volna, ha rá hallgatnál, a 24-es hsz úgy igaz, betű szerint. Ha te akarnál helyette dönteni, hogy akar-e élni vagy nem, akkor te anyáskodnál a felnőtt apád (élete) fölött. Holott ehhez nincs jogod, bár érzelmileg lehet, hogy azt hiszed, hogy van.
Érthető, csak mégsem teheted. Apád ezzel úgy érzi, hogy még ennyit sem tehet meg, hogy a saját élete fölött úgy döntsön, ahogy akar, még ennyire sem méltatjátok. Pedig kellene.kedves semiramis igyekezni fogok, már fogalmazgatom magamban a mondatokat
tudja ő, hogy egy rossz dönést hozott, hogy nem szólt, amikor belevágott (mondjuk először nem is sejtette, hogy ez lesz, nem tudtuk milyen veszélyes helyzet ez)
mondta is, hogy rossz döntést hozott, most fizet érte ...
(csak remélni tudom, hogy épp csak annyit, amit kell, nem pedig sok borravalót is hozzá)
igen tudom anyáskodni akarok fölötte, mert ő meg gyerekeskedik
igen nehéz dolgok ezek, mint ahogy maga az élet is, sok sok buktató, és nem is biztos, hogy túl látunk a sok szinpadi díszleten és azt látjuk meg ami igazán fontos ( sok ember biztos nem), legalábbis a mostani világ nagy általánosságban nem ezt mutatja, de ez már más forum téma lenne
egyebkent tersztyanszkyt tenyleg erdemes megkeresni, klassz nö es remek szakember.
egy dolgot meg kell tanulnod egesz eletedre (az elet ugyis rakenyszerit): mas hatasköreben levö dolgokat nem te, hanem az adott masik ember hataroz meg es az fog törtenni, amit ö akar. tökmindegy, mit gondolsz te a dönteseröl/tetteröl. nincs beleszolasod es nincs valasztasod.
aztan hogy te erröl mit gondolsz - nos, az mar nem az ö dolga.
mindent elkövetsz - EZ a felelössegenek atvetele. NEKI mar nincs is tere dönteni. csak ellenkezni. azt meg meg is teszi. es ez igy is marad, ha nem adod vissza jogos tulajdonat: a felelösseget sajat elete, egeszsege irant.
EGY dolognak EGY felelössege van. ha magadhoz veszed, a masiknak mar nem jut semmi.
ADD VISSZA NEKI TÖLE ELVETT SAJAT!!! FELELÖSSEGET!