Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Waldorf negativ oldala
Torolt_felhasznalo_913021
Létrehozva: 2012. május 10. 18:44
Sziasztok!
A Waldorf-oktatasrol csak pozitivumokat hallottam es olvastam ezidaig. Mivel fontos dontes elott allunk, szeretnem alaposan korbejarni a temat.
Ezert olyanok velemenyere vagyok kivancsi, akik barmilyen negativumot tapasztaltak/nak ebben az alternativ oktatasi rendszerben.
Nem szeretnenk addig donteni, amig csak csupa szep es jot hallunk errol az iskolarendszerrol, mert az ugye tul szep, hogy igaz legyen.
Johetnek pro velemenyek is, de a kontra jobban erdekelne!!!
Koszonom!
Madison
Erre megoldás pl amiről éppen Triviál ír, hogy megbeszélni a szülőkkel a dolgokat.
Ugyanis a szülők éppen ott hibáznak, hogy nem mernek megengedni dolgokat a gyerekeknek, amit nekik sem engedtek meg anno, azaz csak azt engedik meg, amit maguk is ismernek.
Sajnos a szülőket sehol nem tanítják a szülőségre, pedig talán itt kellene elkezdeni a gyereknevelést, hogy a szülőt "nevelni" arra, hogy hogyan is kellene gyereket nevelni?
Ritkán olvasok el ilyen hosszú hsz-t, de a tiédet most elolvastam, és ujjong a lelkem.
Csak gratulálni tudok ahhoz a tudáshoz, amivel bírsz.
Remélem az új helyeden is meg tudod valósítani azokat az elveket, gondolatokat, amikben bízol.
Erre reagálnom kell!
Emlékszem... amikor alsósok voltak a gyerekeim... A környezetismeret- természetismeret tantárgyra.
Szépen le volt írva a könyvben... hogy néz ki pl a tölgyfa. Gyerekek bemagolták.
Apukám dühöngött. Azt mondta mindig... Ki kell vinni őket az erdőbe, tópartra.... stb.. mikor mi a tananyag és megmutatni. elmagyarázni.
Akkor sosem felejti el.
Már csak az a kérdés... ki áll ellen jobban annak, hogy a gyereket erdőbe vigyék---- A pedagógus nem akar kinlódni 30 gyerekkel az erdőben vagy a szülő úgysem engedné... --- Volt rá példa a szülöin.. nem is egyszer, hogy maguk a szülők fujjogtak a Bakonyi kirándulás miatt.
Nagggyon jó!
"Száz évet késik, csak mert százéves és mert egy dohánygyáros kérésére dolgozta ki a módszerét? Ha ironikus és giccses akarnék lenni: van egy olyan rendszer, ami már kétezer éves, és valami ács fia találta ki, de sokak szerint mégsem elavult... "
Száz évet késik, csak mert százéves és mert egy dohánygyáros kérésére dolgozta ki a módszerét? Ha ironikus és giccses akarnék lenni: van egy olyan rendszer, ami már kétezer éves, és valami ács fia találta ki, de sokak szerint mégsem elavult...
Beszopni Steinert: szerintem én elvégezhetnék kétéves, bentlakásos, vallási főguruk által napi 20 órában nyomatott ideológiai kurzusokat anélkül, hogy beszopnék bármit, amit én nem akarok. Járhat valaki vallásos iskolába, tanulhat 12 évig teológiát, hittant, lehet, hogy nagyobb kételkedőként kerül ki, mint aki ateista neveltetésben részesült egész életében. Én fontosnak tartottam, hogy elolvassam az összes világvallás fő tanait, azon belül elmerüljek azokban, amelyekben láttam fantáziát, mégis mindvégig meg tudtam őrizni a józan kritikai érzékemet, kérdéseimet, kételyeimet.
A mi óvónőnk waldorf képzés után is hívő katolikus maradt, ugyanis előtte is az volt. A módszerből azt tette magáévá, amit ő maga - gondolkodó, értelmes és érző lényként - hasznosnak érzett. Senki nem kényszerítette arra, hogy innentől a lélekvándorlásban higgyen, nem is maradt volna ebben az intézményben tovább, ha a katolikus hitével ellenkező nézeteket kellene vallania, még inkább közvetítenie másoknak. Úgy gondolom, hogy ez a gondolkodásmód minden értelmes emberre jellemző, és én lennék az első, aki menekíteném a gyerekemet meg magamat, ha kötelező szektaszagot éreznék. Nem azért, mert félnék az agymosástól, nem, annál értelmesebbnek tartom magam: de arra is rájöttem már, hogy feleslegesen vesztegetett idő fanatikusokat győzködni arról, hogy gondolkodjanak az elvakult hit helyett. És sajnos, egyre inkább úgy látom, hogy létezik "antihit"- fanatizmus is, és bizony hiába is nevezik magukat kételkedőknek, nem azok. Ha azok lennének, a saját hitetlenségük minden hitet egyformán támadó kritikáiban is kételkednének néha, de ezt nem teszik. :)
Az oviról tudok csak írni hitelesen a százéves elvek kérdésében, mert ott van hároméves aktív tapasztalatom, bár meggyőződésem, hogy az iskolában is hasonló elvek működnek. A százéves elv annyi, hogy mindig meg kell újulni, nincsenek bebetonozott meggyőződések és tanmenetek, a pedagógusnak a mindenkori csoportjához és életkori sajátosságaihoz kell alkalmazkodni. Ami viszont állandó, az az a törekvés, hogy tényleg összefüggéseiben lássa a gyermek a körülötte lévő világot. Óvodások szintjén ez pl. annyit tesz, hogy látják, nem a manók hordják össze az ételt, hanem maguk is részt vehetnek a folyamatban: elvetik a búzát, learatják, kézi kis malmokkal megőrlik, kenyeret gyúrnak, sütnek belőle. Az ételt maguknak tálalják fel, nem daduskák rakják a szájukba. Porcelántányérból esznek, mégsem ment még rá a fél fizetésünk a pótlásra, mert gyorsan megtanulnak rá vigyázni. Ha valaki szomjas, iszik, ha valakinek pisilni kell, pisil, nincs elnyújtott óóóóóóóvóóóónéééni, kimeheteeeeeeeek ..., de nem is ragozom tovább, szerintem úgy zajlik minden, mint mondjuk egy normális családban, még ha persze többen is vannak. Logikus rend alapján. Nekem ez volt benne a szimpatikus, és a mai napig ez a legjobb. Én ugyanis annak a híve vagyok ösztönösen, hogy azt csinálja meg az ember szívesen, amit belülről logikusnak érez, és kezdettől úgy neveltem a gyerekem, hogy ha nem is természettudományos értekezésekkel, de mindig valami, az ő értelmi szintjének megfelelő logikus magyarázattal megindokoltam azt, amit kértem vagy elvártam tőle. További előnye még ennek a pedagógiának, hogy ha valami feladat van, akkor nem várjuk meg, míg probléma lesz belőle, hanem szülők egymással és pedagógussal együttműködve megoldjuk. Nem az orvosi váróban, boltban panaszkodunk az óvoda lehetetlen elvárásairól, hülye szokásairól, ahogy sok szülőtárs teszi más intézményekből, hanem tudjuk, hogy számíthatunk egymásra, a közös együttműködésre. Ez az, ami - ha csak nem lesz nagyon nagy szerencsém véletlenül az iskolai szülőkkel a szeptemberben kezdődő állami suliban - nagyon fog hiányozni. Ja, a havi szülői körökön mindig volt szó pedagógiáról, de sosem volt elvont agymosás, mindig együtt tettük össze a gondolatainkat szülők és pedagógusok a konkrét helyzetek alapján. Az oviban van egy napi ritmus, amely főleg a kisebb korosztálynak fontos, és ad nekik nyugalmat, magabiztosságot, és amely ritmusnak természetesen része a mese, a dal, a mozgás, a szabad játék, a kézművesség, ahogy bárhol másutt, ami nem ilyen százéves, "elmaradott" hely. :)
Összességében tehát az óvodában egy nagyon emberi, egymásra odafigyelő, a gondokat megoldani akaró és tudó közösséget épített fel ez a módszer. A suliban nem tudom, hogy tud-e ez ennyire működni, mivel arról nincs tapasztalatom. A százéves, elavult dolgoknak meg nyomát sem látom, inkább az volt számomra időutazás a saját ovis koromba, mikor bementem állami oviba, és a daduskák öntötték ki szigorúan délután fél négykor a cukros lötyit a műanyag, sárga kis bögrékbe az ovisoknak, miközben a befásult óvónő éppen hisztirohamot kapott attól, hogy Pistike már megint nem bírta kivárni a sorát, és inkább kiszökött a mosdóra, mert szomjas volt alvás után.
Mint mondtam, nem mertem meglépni a waldorf sulit, leegyszerűsítve és bonyolultan sem tudok egyértelmű választ adni arra, hogy miért nem, de azt tudom, hogy aki olvasni tud, az már elég sok mindent tud :), szóval úgy vélem, bárhová is járjon a gyerekem, egy biztos érzelmi háttérrel és egy alap tudással úgyis meg fogja tudni szerezni magának azokat a többleteket, ami segít majd, hogy rátaláljon a saját útjára, tehetségére. :) Egy fontos: hogy ne öljék ki belőle a tudásvágyat, az olvasás szeretetét, a nyitottságot. Sajnos sok suliban ez megtörténik a gyerekekkel.
Emlékszem, amikor egy anyukával beszélgettünk a waldorf iskola lényegéről.
Pontosabban csak kezdtem mondani, hogy én hogyan képzelnék el egy gyermeket, akit mondjuk az első osztályba kellene kezelni.
Közel van hozzánk a Duna, agy az volt a kiindulási pontom, hogy levinném a gyerekeket a Duna partjára, és ott beszélnék, beszéltetném a gyerekeket mindenről, ami itt található, érzékelhető.
Van bőven téma, hisz van fa, víz, hajó, állatok, csónakok, szellő, hajóvontatás, hullámzás, emberek, akik éppen ezt vagy azt tesznek-vesznek.
Ebből fakadóan tovább lehet görgetni bárminemű téma felé az ismereteket mindezt kötetlen formában, és nem begyömöszölni és vigyázülésben tartani azt a kis apróságot, aki még játszva tanulna leginkább.
A legnagyobb meglepetésemre anyuka mondja, na pont ilyen formában tanítanak a waldorfban.
Akkor most mi van? Én is Steiner lennék a múlt századból?
Abból, hogy itt mi mit mondunk, nem lehet eldönteni, hogy a TE GYEREKEDNEK jó lesz-e. Én tanítok/tanítottam több olyan gyereket akik onnan jöttek, mert ahogy megfogalmazták, szerettek volna szigorúbb kereteket, követelményt, nekik nem volt jó.
Ugyanakkor tanítok olyat akinek biztosan jó lenne, mert művészlélek, és nehezen bírja a hagyományos iskolai kereteket és kevés tanulással is remek eredményei vannak.
Na igen. Abba az iskolába se íratnék gyereket, ahonnan ennyire gyér szövegértési képességű egyedek kerülek ki.
Illetve ilyen korlátolt szemléletmódra oktatnak.
És ez a kedvencem:
rajzolasra es ugrabugralasra kenyszeritetted azt a remek kepessegeket birtoklo kisgyereket , aki 5 eves korara tudott magatol irni es gondolkozni...
Ó szegény gyerek, rajzol meg ugrabugrál!! Pedig sokkal inkább a tankönyv fölött kéne görnyednie 5 éves létére. Micsoda felelőtlenség! Hát mi lesz így belőle?? Kézi lepedőhajtogató? Pfejj milyengyerekazilyen..
Azt hiszem a gyertya sem pislákol. Rettentő sötétség uralkodik.
Vakvagany detto homeopatia
az iskola
Miert kotelezo ?
Nem az iskola kotelezo : a tanulas a kotelezo...
Honnet szedte a programjat a Steiner , amivel bemalterozta a filozofiajat ? Masolta
Volt mar kidolgozott program a gyerekek erdekeben : azert , hogy ne menjenek 8 evesen gyarba dolgozni , mezore dolgozni a gyerekek ...ne legyenek kihasznalva..
Torvenybe lett foglalva , 1882-ben , Jules Ferry , francia miniszter torvenye :
kotelezo a tanulas 6-tol 13 eves korig...
Es mi a program?
Minden benne volt mar , 35 evvel Steiner elott ! iras-olvasas , szamtan , mezogazdasag , tortenelem , biologia , torna , rajzolas , enek , es a kezimunka ....Semmi uj nincs a Steiner programjaban : csak az ezoteria
************** forditoba helyezendo
L’instruction morale et civique ;La lecture et l’écriture ;
La langue et les éléments de la littérature française ;
La géographie, particuličrement celle de la France ;
L’histoire, particuličrement celle de la France jusqu’ŕ nos jours ;
Quelques leçons usuelles de droit et d’économie politique ;
Les éléments des sciences naturelles physiques et mathématiques, leurs applications ŕ l’agriculture, ŕ l’hygične, aux arts industriels, travaux manuels et usage des outils des
principaux métiers ;
Les éléments du dessin, du modelage et de la musique ;
La gymnastique ;Pour les garçons, les exercices militaires ;
Pour les filles, les travaux ŕ l’aiguille.
ha ott megallna
de eszembe jutott Ita Wegmann meg az antropozofus medicina
Sajnos a nickeknél - akik jobbára egyek - erősen szövegértelmezési problémák jönnek elő, vagy ahogy alant is írta valaki, lehet csupán a rosszindulat fűti a mondanadót.
Szóval a mondat:
Az egyetlen amiért nem megyek vissza, hogy egy másik remek oktatású iskolába kerültem.
Ezzel szemben a magánvélemény a következőképpen hangzik:
Ami a waldinál is sokkal jobb.Az életre tanulás meg jobb ott a mostaniban.
Világos.
Valóban világos? Vagy még a gyertya sem pislákol?
Az egyetlen amiért nem megyek vissza, hogy egy másik remek oktatású iskolába kerültem.
Ami a waldinál is sokkal jobb.Az életre tanulás meg jobb ott a mostaniban.
Világos.
A www.gyakorikerdesek.hu-n olvastam:
"Én 10 évig waldorfba jártam és ebben az évben váltottam egy másik iskolára.
Kiskoromban imádtam iskolába járni. Kiélhettem a kreativitásom, az alkotási vágyamat. Szerettem a játékos órákat. Később, mikor felsős lettem, gyakran úgy éreztem, hogy kevesebbet tanulunk mint más iskolákban. De rájöttem, hogy ez nem így van, hanem csak más tempóban és sorrendben.8. osztály körül volt egy fordulópont, amikor úgy éreztem, hogy mindenképpen iskolát szeretnék váltani, mert nem éreztem azt, hogy haladunk a tananyaggal, és akkoriban egyszerűen semmi sem felelt meg nekem. Szerintem ez a korszak minden tininél tapasztalható. De átvészeltem, és 9-10. osztályban már másképp gondolkodtam, és rájöttem hogy nem olyan egyszerű a felső tagozat. (egyesek számára) Több önállóságot követelt, odafigyelést és időt. Mivel mi témablokkokban tanultunk, és magunknak kellett összeállítani a saját jegyzeteinkből, fogalmazásainkból néha rajzainkból a tankönyvet, az epocha (témablokk) végén egy könyv szerű tankönyvet kellett leadni a tanárnak, aki kijavította összeírta a pótolnivaló hiányosságokat, és visszaadta. Mindezt bonyolították a leadási határidők, a hiányos házifeladatokért járó büntetések rossz témazárók vagy hiányos füzet. Ilyenkor, jobb esetben tanulószobára ítélnek , ahova iskola után kell járni. (az iskolának általában minden nap fél háromkor volt vége, és ha még tanulószobára küldött egy tanár akkor négyig volt az illető iskolában) amíg nem pótoltad a hiányosságodat. Rosszabb esetben pedig...mindegy, nem ez a lényeg:)Mivel az iskola a felső tagozatban (utolsó 5 évben) "belehúz" úgy gondolom, hogy egy iskolaváltás sem jelenthet gondot.
Azért is nagyon szerettem ezt az iskolát mert felettébb sokszínű. A felső tagozaton alkalom nyílik olyan dolgok kipróbálásához amitől talán a jövő függ. Hogy nem csak elméletben tanulunk meg dolgokat hanem saját kezünkkel tesszük, és izgalmasabb is. Tanultunk médiát, filmet forgattunk, szociális munkát végeztünk stb. Az gyerekek rájönnek mit szeretnek csinálni, és a tanárok támogatják őket ebben. 8.-ban és 12.-ben van egy nagy éves munka. Egy szabadon választott témáról kell előadást írni és alkotást készíteni. A 8.-os egy nagy élmény volt számomra. Egy előadást kidolgozni, és fél órát szabadon, közönség előtt beszélni nem könnyű...
Persze nem mindenkinek való ez az iskola. Céltudatosan, önállóan sokra lehet vinni. De aki egyre csak a feladatok elöl menekül, vagy feleslegesnek találja a waldorfot, akkor nem lehet rákényszeríteni. Ide akkor járjon az ember ha már rájött, hogy nem az iskolának tanulunk.
Hogy miért mentem el a waldorfból? Nem az én döntésem volt. Az egyetlen amiért nem megyek vissza, hogy egy másik remek oktatású iskolába kerültem.
És talán nem mindenki gondolja így, de szerintem a motiváció a legfontosabb. Ha az hiányzik, akkor nem is érdemes semmibe belekezdeni..."
Kedves Mozdonj!
Erdekes, hogy engem ideztel, bar a leirtakhoz most is nyugodt szivvel adom a nevemet. Az altalad torteno felreolvasashoz es felreertelmezeshez viszont nem, ezert reagalok par dologra.
Eloszor is: en nem jottem ebbe a topikba "omlengeni" a W-rol, te viszont horogve akartad kitiltani a pozitiv hozzaszolokat. Amit tolem ideztel eleg pozitiv a W-ra nezve, akkor hogy kerul ide(?)... es pont altalad?
Masodszor: nem lelekvandorlasrol olvastam EGY konyvet, sehol nem irtam ilyet, hanem elmerultem RS irasaiban (pont fejlodeslelektan, pedagogia temajukban egyebkent), amelyek megerositettek abban, amit osztonosen is ereztem, es egyeb (mainstream) egyetemi tanulmanyaim is alatamasztottak, ezt eleg reszletesen ki is fejtettem. Sem homlokracsapas, sem okkult miszticizmus iranyaba elhajlas nem volt, amit sugallni probalsz. Nem tudom, a felreertelmezes, teatralis tulzas tudatlansagot vagy rosszindulatot takar-e, igazabol persze mindegy.
A W.oktatas egyik legfontosabb, legkozpontibb elemenek a hangsulyozasa volt a lenyeg a hsz-omban (segitek, latom vannak ertelmezesi gondok;-): az eletkornak megfelelo terheles, az eletkor altal diktalt tevekenysegi formak fontossaga, a "se tul koran, se tul keson" elvenek tiszteletben tartasa a gyerekek intellektualis, erzelmi, moralis es fizikai nevelese soran. Nehez lenne ennek relevanciajaba belekotni szerintem, minden iranyzatban alapnak kellene lennie.
Nezd, en nem jottem ide kampanyolni a W. mellett, sot azert jottem, hogy valoban relevans informaciokat tartalmazo, HOZZAERTOTOL - a rendszert belulrol ismerotol - szarmazo konyvet ajanljak, amely ravilagit a W.oktatas nehezsegeire, belso problemaira.
Aki olvassa a topikot meg kedve szerint eldontheti majd kit/mit talal hitelesnek.
Apropo, hitelesseg: szeretnem megkerdezni, hogy
1. hol is irtam "lelekvandorlasi konyv" olvasasarol, illetve
2. az utolso mondatot is tolem idezed? Ha igen, honnan? Mert a 2008-as Kispesti Waldorf topikban, ahonnan osszeolloztad a hsz-aimat, nem talaltam semmi ilyet.
Ezekre a kerdesekre mindenkeppen varnam a valaszt, koszi elore is.
Ahogy olvasom, ki lettél elemezve, hogy miért is nem adod a gyermeket waldorf suliba.
Nos amit pedig én gondolok erről, az az, hogy azért, mert azt az utat szánod neki amit te is ismersz, pedig pontosan tudod, hiszen megfogalmaztad, hogy mit veszítettél.
Ez ennyire egyszerű, nem kell hozzá nagy tudású egyetemi végzettség senki részéről.
Ennek ellenére nem mertem beíratni ide a gyerekem, és egy normál (ráadásul elit) suliba írattam be szeptembertől, mert én is tudom, hogy kevés ember veszi még annyira is a fáradságot, mint én, hogy elolvasson néhány könyvet a waldorfról, pláne, hogy hospitáljon akár egy napot is, és nem akarom az amúgy okos, ügyes gyerekemet előítéleteknek kitenni, hogy "mi baja, hogy a waldorfba jár?". Oviban még waldorfozunk, és nem tudnék róla negatívumot mondani, pedig már 3 éve jár oda a gyerekem, de a sulit egyszerűen nem merem megkockáztatni. Ja, és Lillaréka, van játéka a gyereknek... :))))
Nem ez itt a lényeg.Ehészen ,másról van szó.
Te is nagyon jól tudod, hogy nem az előítéletek miatt nem akarod a gyereked odajáratni.
Mert a tudás az tudás, teljesen mindegy honnann jön.Ha a gyereked felvételizni fog, akkor is az eredménye számít és nem az hogy honnan jön.
Telejesen félrevezető az írásod, hogy az milyen jó iskola, és te meg az előítéletek miatt nem.....................
Gyenge képességű gyerekeknek tökéletes, ez az igazság.
Ott a saját módszerükkel és a gyerek saját ütemében tanulhat.
Mégiscsak iskolába jár, nem lesz teljesen iskolázatlan.A nevét le tudja majd írni, és mellé szépen fog furilyázni.
Ez szép cél egy olyan gyereknél akinek a képességei erre korlátozódnak.
De te is többre tartod a gyereked, és ezért nem iratod oda.
Azonkívül nem is hiszem el azt, hogy egy rövid ideig ott tartózkodó illetőnekkipakolnak az alapfelfogásukról.Azért nem mert nekik ez a lételemük.
Korrekt.
Egyébként "Azt viszont nem is értem, hogy akinek köze sincs hozzá, csak távoli híreszteléseket hallott, miért válik szívügyévé, hogy más embereket ellene hangoljon." EZT én sem értem. Saját tapasztalata egyáltalán nincs, összeollóz innen-onnan pár mondatot és kész is az érv.
Egyrészt ezt topiknyitó is meg tudja tenni, másrészt ugyanezt meg lehet tenni a pozitív véleményekkel és az állami iskolarendszer hátrányaival is.
Nálam ott szakadt el a cérna, mikor egy alsós tanítónéni (államiról van szó) közölte, hogy az elsős(!) osztályában végülis 7-ből csak 3-at kellett megbuktatnia.
????????!!!!!!!!!!!!
Az általam emlitett hölgynek más furcsaságai is vannak, csak az nem tartozik ide.
A játék dologról sem gondolom, hogy a Waldorf miatt van.. sztemcsak a hölgy, így gondolja.
Amit írtál nagyon érdekes.