Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Beleszólsz?
Kedves fórumozók!
Kiváncsi lennék, Ti beleszóltok rokonotok, barátotok életébe, ha az rossz irányba halad?
Ha olyat tesznek nap, mint nap, ami nemcsak a saját, de a környezete életére is hatással lehet?
Vagy a felnőtt ember tettei a saját felelőssége? Senkinek semmi köze hozzá?
Általában a férfiak inkább nem szólnak, a nőkben hamarabb felébred a cselekedni kéne ösztön.
Ti hogy gondoljátok? Volt már hasonló helyzet az életetekben?
Nem véresszájú vitafórumot akarok, csak kíváncsi vagyok, ki/mit gondol a témáról.
Köszönöm a válaszokat.
Csak céloztál rá, de semmi konkrétum nem volt.
Engedd már meg, hogy magam döntsem el, felnőtt létemre akarok-e egy alkesszel vagy drogossal barátkozni!
Látom, te rendesen beleszólsz mások életébe. Még itt is!
A szüleimnél hál' Istennek nem voltak ilyen jellegű problémák, de ha lettek volna sem hiszem, hogy sokat értem volna vele, ha beleszólok.
A tesóm éppen ilyen mértékben ítéli el az általad pártfogolt, mindenkivel összefekvő, magát eltartató nőket, mint én.
Most már őt is minősítheted
így van és addig vezetett őis piásan,míg totálkárosra nem törte autóját, el nem vették jogsiját,most mivel megteheti sofőrrel jár és iszik tovább...
egyébként alapprobléma hogy ország fele rendszeresen iszik,nemkeveset és még nagyobb baj,hogy ezekből sokan azt gondolják vezetni is tudnak így.
Csinálhat az ember végülis bármit, mutogathat alkesznek véres fotókat közúti halálos balesetekről, bagósnak a csontsovány tüdőrákos betegekről,megcsalónak a felbomlott házasságokról,tönkretett gyerekekről, nem ezek fogják befolyásolni,hanem hogy saját maga mit akar és hogyan dönt az életéről.
tanácsot lehet adni, attólmég mindenki úgy éli, /rontja/javítja/változtatja a életét ahogyan tudja.
Senkinek semmi köze az én életemhez, ezt vallom! Attól még szorulok énis tanácsra olykor..aztán vagy megfogadom vagy nem.
Nem olvastam végig mindent de nekem nem volt egyértelmű konkrátan mire gondol, a topikindító..
Akkor sem.
De mivel teljesen hagyományos, átlagos kispolgári életet élnek, nem tudom elképzelni, hogy olyan nagy formátumú hülyeséget csináljanak, ahol már tényleg "külső" közbeavatkozásra lenne szükség.
Ez elég nehéz szitu. Ha "csak" elkapják ittas vezetéssel és elveszik a jogsiját akkor magának köszönheti.
Ha viszont balesetet okoz és ártatlan ember az áldozat.....
Na én ilyenkor szoktam nagyon pipa lenni.
És mi van olyankor ha pl te megtudod hogy sógornőd sógórod rokonod stb
mással kavar..??Szólsz az illető másik felének..??
Nem. Úgy vagyok vele, hogy mindenki felnőtt ember, úgy rontja el az életét, ahogy akarja. Kivétel, ha konkrétan megkérdezi a véleményem. Akkor elmondom. De egyébként nem szólok bele.
Talán az egyetlen kivétel a párom. Ha vele valami komolyabb baj történne, az már szinte fizikailag érintene engem is, annyira "össze vagyunk nőve" (mint a borsó meg a héja :), úgyhogy rá jobban "figyelek", és az ő esetében néha átlépem a saját magam szabta határt. De ezt tulajdonképpen teljesen önös érdekből teszem, hiszen ha neki rossz, az nekem is rossz :)
Úgy tűnik egy konkrét helyzetben vagy. Már beleszóltál és rosszul sült el, vagy azon hezitálsz hogy megtedd-e?
Követem a topikot, mert érdekes és tanulságos. De ha jól olvastam itt kutyafuttában még nem találtam happy end-et. Sajnos nem veszik jó néven az emberek a legjobb szándékú figyelmeztetést sem.
Szóval ha nem vagyok indiszkrét te melyik lépésnél vagy?
Lehet szólni,és?Vagy megfogadja vagy nem.Kényszeríteni senkit nem lehet semmire.Az ő élete és felelőssége.Ha anyám elakarja inni a máját,szólók neki,hogy nem lesz jó vége,de nem fogok a nyakába lihegni állandóan,ha nem lárok változásra való hajlamot,akkor bele kell törődni,hogy az ő akarata szerint nem akar változni így én ha fejre állok sem tudok ezen változtatni.
Ez minden valamitől függő,szenvedélybeteg emberre vonatkozik.Ha saját maga, többszőri kérésre,könyörgésre sem akar változni akkor ez van,nincs mit tenni.
És nem,nem vagyok felelős apám vagy anyám vagy a testvérem,barátaim tetteiért.Mindenki a saját tetteiért felelős.
Semmiképp sem szül jó vért, hogy beleszóljunk mások életébe,főleg nem kritikai éllel,ha segítségre van szüksége rokonnak,barátnak az más, természetes hogy azt megtesszük,főleg ha látjuk is mi a gond vagy kérik.
Saját példám,hogy sógornőmmel van egy kis gond,de ha nekik megfelel így,ahogy élnek és boldogok ketten, nem szólhatunk bele,anyámmal jól kibeszéljük történteket oszt ennyi:)
(Csaj sosem dolgozott,pardon külföldön valami rúdtáncos helyen lejtett, folyamatosan bagózott végig terhessége alatt,koraszülött is lett sajnos a kicsi, most rákapott az italozásra, ráadásul nem adja oviba,hogy alibije legyen miért is nem megy el dolgozni etc etc )
Nem értelek. Én csak leírtam, hogy gerinctelenség -szerintem-
Ezért te megsértődsz?? Nem kell.
Csak ugye igaz a mondás: "bajban ismerszik meg a barát"
Én írtam, hogy alkohol és drog. 4. és 25. hsz.Olvass vissza.
Én nem provokálok, csak nem értettem, hogy lehet egyből elhatárolódni, sőt még meg is vetni, ha egy barátod rossz irányba tart.
A családtagodért nem vagy felelős?Hmmmm...érdekes.
Példák:
Anyukád elkezd keményen piálni.
Édesapád játékgépbe viszi a fizetését.
Testvéred mindenkivel összefekszik, hogy eltartsák.
Nem szólsz?
Csodálom a gusztusos egyéniséged
Te kéred, hogy ne legyen véresszájú vita, és éppen te kezdted el a mocskolódást.
Lehet, hogy nem vagyok álszent, a kedvedért sem leszek, de olyan gusztustalan sem vagyok és leszek soha, mint ahogy magad előadtad ebben a topicban.
Az, hogy gusztustalan emberre vall bizonyos érzelem, vagy éppen vélemény, az szintén egy gusztustalan megjegyzés valaki felé, akivel nem értesz egyet.
Lehet valakivel ellentétes vélemény, lehet egy vélemény gusztustalan, de ezzel együtt nem kell egy embert sem gusztustalannak megítélni.
Az, hogy valakinek ki a jó barát szintén egyéni.
Van, akinek az a jó barát, akin folyton segíteni kell, mert magának van szüksége arra, hogy segítsen másokon.
Van, aki az a jó barát, aki el meri mondani neki azokat a dolgokat, amiket mások elhallgatnak előtte.
Van, akinek az a jó barát, aki folyton dicséri, és soha nem mond neki ellent bármi is legyen a véleménye.
Szóval a jó barát meghatározás is mindenkinek mást takar.