Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Biokertészkedés
Létrehozva: 2012. Április 6. 19:26
A biokertészkedés évtizedek óta nagy népszerűségnek örvend a kertészkedők körében. Minél messzebb kerülünk a természettől, annál nagyobb misztikum számunkra az efféle kertészkedés. Hajlandóak vagyunk azt hinni, hogy ez valami olyasféle kertgondozási módszer, ami nagy szakismeretet, komoly megelőző kísérleteket kíván. Pedig nem szól ez másról, mint a kertünk alapos ismeretéről, a megfigyelésről és a szeretetről.
A biokertészkedés népszerűsége keletkezésétől számítva töretlen. Oka hol ebben, hol abban keresendő. Napjainkban népszerűségéhez nagyban hozzájárulnak az élelmiszeriparban zajló fejlemények, amelyek nagyfokú bizonytalanságot okoznak a fogyasztók körében. Ma már szinte van olyan élelmiszer, ami nem is látott természetes anyagot. Olyan dolgokat eszünk nap mint nap, amelyeknek hatása ismeretlen az emberi szervezetre. Egészségkárosító hatásukat hol cáfolják, hol megerősítik. Sajnos egyik hírnek sem hihetünk, mert minden attól függ, hogy ki finanszírozta azokat a kísérleteket, amelyekkel alátámasztották a hírt. Eljutottunk oda, hogy egy termék komoly előnyre tesz azért, mert „csak” természetes anyagok felhasználásával készül. A termék ezen tulajdonságát aztán drága reklámokban kürtölik világgá. Könyörgök, mégis miből kellene készülnie az élelmünknek, mint természetes anyagból?
Megnyugodhatunk attól, hogy „csak” természetes anyagból készült élelmiszert fogyasztunk? Á dehogy. Mik ezek a természetes anyagok? Hogyan állították elő őket? Milyen szerekkel kezelték termesztésük során? Hogyan takarították be őket? Hogyan kezelték addig, amíg termék nem lett belőlük? Számtalan olyan kérdés, ami mind befolyásolja azt, hogy milyen minőségű élelmiszer kerül nap mint nap az asztalunkra. De mi van akkor, ha magunk állítjuk elő élelmünket, vagy legalább annak egy részét? A kérdés költői. Mindenki tudja a választ.
Keressük együtt a megoldásokat. Tanítsuk egymást a természetes kertészkedésre. Ebben szeretnék segíteni annak, aki ilyen termesztésben gondolkodik. Igyekszem megosztani ismereteim, tapasztalataim e téren. Igyekszem hobbikertészek számára is „fogyasztható” ismeretekre átdolgozni a szakirodalmat. Tartson velem, akinek kedve van hozzá.
TEE aakkor azert voltal az eszembe folyamtosan amig az epresemet babraltam ))) mert egyutt dolgoztunk virtualisan )))
Hova lett a paradicsomod ???csak nem a lotetuk huzgaltak LE??? mert azoktol meg ez is kitelik(((
Ma nem kerteszkedtem hanem delelott vasaroltam es garazdalkodtam a baumaxban , vagyis rendesen bevasaroltam . Akcios napot fogtam ki es petuniakat futomuskatlt es lobeliat vettem meg azt a joszagubudos tarkalevelut a szunyogok ellen.
Tobb csereppel akartam de az elado lebeszelt hogy eleg ha egyet veszek es azt szaporitsam konnyen gyokeresedik es hamar no .
NAMEG a FŐFŐ varva vart novenyem a fekete afonya amiert nem restelltem adni 3 rongy ezrest)))
nem mondom televan viragbimboval,
es eleg idos bokor es eleg nagy is .. de leg idos vagyok en is es nincs idom varni a kicsibkorra hogy megnojon )))
mar elo vlt keszitve a svanyufolddel megtoltott kibelelt gödör remelem EZ ezuttal nem hagy cserben ..)))
azt afokhagymas megoldast en is fogom alkalmazni ..
Kertember !!!!!a csalanlevel lehet e neha meglocsolni a citrusokat ???
mert kezd noni a csalan es szivesen megkinalnam vele a citrusokat is)))
A "kertészkedés" ilyen fajtája nekem csak érdekesség.
Az én véleményem szerint a zölségtermelés a haltermelésnek a mellékága, ami nagyüzemi kivitelben megéri, kicsiben csak érdekesség.
Lehet nézni sok videót a témával kapcsolatban.
What is Aquaponics? - YouTube
Aquaponics Research & Development Job Profile Hogan .mov - YouTube
Talán melegebb éghajlatokon mint pl. Mexikóban még jobban megéri/bevált. De a lényeg mindenképpen az, hogy téli időszakban látnak el pl. éttermeket.
AQUAPONICS ACUAPONIA MEXICO - YouTube
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Személy esen én nagyon elégedett vagyok a második gyermekkoromban is.
Együtt dolgoztunk tegnap az epresben, Mandy.
Szintén azzal is foglalkoztam tegnap.
A napokban beáztattam fokhagymagerezdeket, aranyosan gyökeret eresztettek azonnal, és minden tő - óriási mennyiség, 7 db!
- 4-4 gerezdet kapott, a "sarkára".
"A fokhagyma a pockokkal és a csigákkal szemben megelőző hatású. Ez nem csak a köztes ültetésűekre vonatkozik, hanem a belőle készült folyékony trágyára is. Ültessük szamóca, málna, gyümölcsfák,paradicsom, cékla, sárgarépa és uborka társaságába. Használhatjuk a virágos kertben is, tulipánok, a rózsa és a liliom társaságában".
Tegnap kiültettem 13 paradicsompalántát, topikomban valaki felhívta figyelmemet arra, hogy még bármi elfagyhat, erre álmomban havazott, és reggel, amikor kiszaladtam megnézni, mi a helyzet, a paradicsomágyást teljesen szétdúlva találtam, több mint elfagytak, eltűntek a palánták, az egyetlen megmenekültet kihúztam és magammal vittem.
Na, jól állok!
HMM hat nem tagadom nekem is izgalmasnak tunik az akvaponias megoldas , de csak jatszasi szinten .
Mar tettem elokeszuleteket hogy kiprobaljam ,de meg mindig csak itt tartok , vagyis az elokeszuleteknel.
Mar van szokokut szivattyu --ez regen megvan --, van tartaly a halaknak, es van egy olyan regi de uj zuhanytalca is a tetejere ami eppen rapasszol a szogletes tartalyra , ami megfelel a kavicsagyasnak ))
hianyzik meg a kavics es a hal , es a hirtelefelidulas))) ami meglök hogy nekikezdjek a megvalositasnak .
szigoruan jatszasibol )))) addig is itt van a youtube -rol egy magyar video ami tenyleg filleres megoldas egy lelemenyes magyar fiutol ))))
http://www.youtube.com/watch?v=mCf3zWrTInY&feature=related
de lehet igen sok otletet itt a tobbi videofilmen latni .
Kivancsi lennek hol van az a forum ahol errol lehet beszelgetni ...
Szia Jara! Szia tobbiek is !
Örulok neki hogy atvetted az otletemet .
Szinte MINDENT palantazok , es levagott alju dobozban ultetem ki.
Ezt sajnos muszaly igy mert szite mas eselyem nincs a lotetu ellen .
Mar sok sok eve igy teszek, jol bevalt . Igy a lotetuk kenytelenek a szomszedba menni ha ehesek .
Tegnap "allapotba" hoztam az eperagyasomat amit tavaj telepitettem.
talatam a kamra mogott nemmhasznalt haztatore valo palalapokat,--- egesz jol nez ki , nem tunik gagyinak -- es korbekeritettem az agyast hogy ne peregjen ki a keregmulcs .
meg is locsoltam en is az eso is igy most nagyon szep rem,lem hasznos is lesz .
DE sajnos keves lett az egy zsak mulcs , de a heten hoznak 16 m3 tuzifat , elore orulok mert biztosan esz lehullottkereg is .
es dőzsolhetek )))
Mar elvetettem a babot es a kukoricat , mindig igy szoktam jo koran ha lefagy akkor ujra lehet vetni ha nem akkor nyertem )))
Beaztatas utan vetettem mar csirazott )))jo budos volt igy kenytelen volta megszabadulni tole .
nagyon igyekeznek mar mindent kiultetni, mert nem ferek az aprocska hajtatomban 2x3m -es .
sajnos az idojaras az egyik a sok kozul ami nem biztos ))))
hi!
ismerem a sör hatását a csiguszokra, de nem hívogatni akarom öket, hanem riogatni!:O :)))
nos, a megtört tojáshéj akadályozza öket a bevonulásban, illetve a süni is megeszi öket.
süninek macskakaját kell kitenni, h jöjjön, de eddig csak kóbor macsekok jöttek...:O
csigát lehet sörrel hívogatni, földbe ásott félbe vágott palackba öntve, tetejét befedve cseréppel- csiga szereti a sötét, nyirkos helyet.
illetve csalogató nekik még a citrom-, narancshéj.
az angol biogazdálkodásban dobozos lárvákat lehet venni, melyeket vödör vízben kell feloldani, s növényeket öntözni vele. emberre ártalmatlan, de a csigát kikészíti.
kérdésedre: paradicsom mellé bazsalikomot ültetni mindenképpen.
üdv
Kellemes időtöltést kívánok.
Mikor először láttam ezt a videót, nagyon ötletesnek találtam.
Azóta egy érdekes vitaalap fórumokon.
További sorsáról nem tudok, pl. mi lett a pisztrángokkal nyáron.
Tapasztalatból tudom, hogy a második gyermekkor sem rosszabb mint az első, sőt, ha belegondolok, most nehezebb sarokba állítani.
Szia.
Ide a legtöbb képet csak úgy lehet feltenni, ha lekicsinyíted.
Amint tudjuk sokféle kertészkedés van, nem tudom hogy lehet-e annak nevezni, én azt 1950-ben kezdtem, amikor 5 éves voltam. Az udvaron lévő saját kezünkel ásott kútból húztam a vizet, kapáltam/locsoltam a paprikás kertet. Ha valamit sajnálok belőle, talán csak azt, hogy szeretnék mégegyszer 5 éves lenni, és ha lehetséges akkor a mostani eszemmel......
Ha nem lehetséges, akkor is gyerekkorban élek, de a másodikban.....
Igyekezetedért pedig itt van 1 videó, amit szerintem mások is érdekesnek fognak találni.
Aquaponia Debrecenben - Emberiség.hu - TV71
Sziasztok! Klassz társaság gyűlt össze ebben a topikban. Én hóbortkertészkedést folytatok, ami kb. annyit takar, hogy minden kell, ami zöld, vagy más színű, hoz virágot, termést vagy nem, ennek eredménye jobbára dzsungel, amit aztán igen nehezen tartok kordában, de erre azért rendkívül büszke vagyok! Továbbá, mivel a kertem meg én külön lakcímen élünk és virulunk, mintegy 120 km-re egymástól, és az annyira nem megoldható, hogy ő jön, főképp én megyek és abajgatom. A Balaton déli partján, sárga márgás agyagos talajjal megáldva, elég nagy területen (ne kérdezzétek, régi falusi ház, mögötte szántóval).
A fent említett rapszodikus látogatások miatt konyhakertet sajnos nem tarthatok fenn (pár éve volt, de akkor minden hétvégén ott voltunk és ráértem bogarászni vele) viszont dísznövények kibírják több hétig is a hiányomat, a kaktuszok, amelyek a kedvenceim, pedig szinte önjárók.
A meztelencsigák nekem is gondot okoztak, néhány éve elleptek bennünket, ráadásul nem az ott honos szürke, pöttyös hasú fickók, hanem narancsos világosbarna "idegenlégiósok". Próbáltam a sört, de azon kívül, hogy jól berúgtak, kialudták magukat és újból kezdték (volna) áldásos tevékenységüket, nagyobb bajuk nem lett, de bevallom ekkor bedühödtem és lesóztam a brigádot!
ööö tudom, ez nem túl bio...Szerencsére az évek alatt megritkultak, de még így is tudnak kellemetlenséget okozni!
Ja és képet is akartam feltenni, de a rendszer túl nagynak ítélte őket. Dolgozom a problémán!
Jelenleg nálunk is hideg van, ami rendjén van. Az nem volt rendjén, ami ezelőtt történt, mert túl korán volt túl meleg.
A cseresznyefánk most virágzik, de a hőmérséklet jóval fagypont alatt van.
Előző években az volt a probléma hogy nagyon kevés méh volt, most pedig rendkívűli meleg. (volt)
Nem tudom minek nevezhetjük a mostani időjárást, de a fagyosszentek majd májusban jönnek, több mint 1 hónappal később. Én már sokszor ráfizettem a túlkorai ültetésre, ezért értelmetlennek tartom a siettetést.
Mindegy mennyi a levegő hőmérséklete, mert a föld/talaj-nak is melegnek kell lenni, mielőtt a növények úgy döntenek, hogy itt az idő nőni, utánpótlásról gondoskodni.
A mellettem lévő tó pl. olyan nagy mint M.O. 2/3 része, tehát a hőmérsékletet (is) befolyásolja. Azt már nem is említem hogy a széljárás is.......
Szóval palántázol ? Én pedig még ezután fogom elkezdeni a palántákat, az én magjaim még tárhelyükön élvezik a ház kényelmét.
Már megint itt vagyok!
Muszáj megosztanom veletek a nagy fogást! Miközben az uborka termesztésről keresgéltem információt, ráleltem a teljes könyvre:
Franck Gertrud Ongyogyito Kiskert Hu
Szemelvény belőle:
" A növényeket úgy válogattuk össze, hogy a partnernövények szomszédsága előnyös hatást fejtsen ki; kártevőiket és kórokozóikat kölcsönösen riasszák.Ma már nem az a legfőbb kérdés: milyen növényvédő szerrel védekezzünk egyik vagy másik kártevő ellen? Mit használjunk az adott betegség megfékezésére? Vegyeskultúrás módszerünk eseté ben így hangzik a kérdés: melyik szomszédságban érzi jól magát az adott növény? Milyen szomszédokkal tudjuk kártevőitől meg-védeni és kórokozóit elriasztani ? A szomszédokat tehát körültekintően kell megválasztanunk. A jókat alkalmazzuk, a rosszakat kerüljük."
Most nagyon elveszett vagyok. Tervezem a sorokat, és egyre bizonytalanabbá válok.
Volna valaki, aki konkrét segítségemre lenne szegény Kertemberen kívül, akit nem nyaggathatok folyton, hiszen dolgoznia is kell!
Kedves Kertember!
Ismét találtam érdekességet, mert ma babotkívánok vetni, idehozom, ám közben elfogott az aggodalom, hogy talán helytelen, hogy így teleírom topikodat.
Bocsáss meg érte.
"Ha azt akarjuk, hogy hamarabb és/vagy biztosabban keljen, ültetés előtti napon áztassuk 6 órára körömvirág-, fokhagyma, vagy kamillateás langyos vízbe (vagy mindbe:D). Ettől még be kell locsolni ültetéskor is a földjét! A körömvirág és társai egyfajta öko-csávázó, amit más magoknál is használhatunk. A babjainkat helybe a fagyosszentek előtt 5 appal vethetjük (május 7-10) ha palántát neveltünk, azt május 15-től öltessük ki. A lóbab kivételével szinte mindegyikre érvényes ez a szabály!"
Az idjárás előrejelzés szerint vége a zimankónak. Hagytam agyamban meggyökeresedni ötletemet, hogy két héttel előrébb jött a tavasz - kinyílt az orgona -, és vele a fagyos szentek is, ez volt a ronda lehűlés. Ma tehát kiviszek jó néhány paradicsompalántát, lesz, ami lesz. Az idő ehhez éppen alkalmas, örökérvényű mondásként jegyeztem meg anno, hogy palántázni borús, esős időben tanácsos. Az van.
Másik feledhetetlen mondat: a mag halála a kiszáradás.
Közben kiderült számomra, hogy a babot is vetni lehet. És aki akar, vethet bukfencet is.
Íme, egy félmosoly a képen, a teljeset majd nap közben bezsebelem. Most jól jön ez is, a picike napsugár.
hi!
szomszédoknak nincs csak füvük, meg se kottyan nekik a sok csigusz.....:)) s tényleg visszajönnek a bestiák!!!
fel szoktam nekik áldozni 2 cukkinit évente, hadd örüljenek...:))
üdv
hi!
csiga nem most van sok-legalábbis nálam-, majd mikor kint van a saláta, meg a cukkini....:))
"mit fogsz még mást kiirtani a szereiddel..."
elolvashattad, mert írtam, h nem használok semmilyen szert, csak a két kis kezecskémet, a vegyszereket veszélyesnek tartom....
a csigát dobálom, nem ölöm...:D
üdv
Pihentető éjszakát kívánok.
Ma két okos tanácsot is kaptam.
Köszönöm Kertember... tényleg nem nézem meg a dátumot.
Mandy, neked is köszönöm a tippet a lótetű elleni palánta-védelemre.
Akkor ezzel a módszerrel a helyére vethetem az uborkamagot, bele ebbe a "lótetű-terelő karámba". Nem kellene előnevelni cserépben.
Csak azért csináljuk így, mert ha erős tő állapotban ültettük ki a cserépből akkor nem rágta el.
Kertember orulok hogy valaszoltal,,
akkor az osszegyujtott faforgacs is felhasznalasra kerul. azzal lesz mulcsozva a paprika .)))
Eddig csak a komposztra raktam .. vegyesen van benne fenyo , akac es mas kemeny fa is , ha ferjem barkacsol mar ott is vagyok es dobozt teszek a fureszgep ala.
Mi is a vastagabb fakat tuzeljuk a gallyakat meg ledaraljuk.. ajanlom mindenkinek a faag apritot. JOl kilehet hasznalni .
KLARA nagyon szep a paradicsompalantad !!!!
holnap pedig daralt fakereggel segitem meg a szamocatoveket . ))
nalunk nem csiga --az elenyeszo mennyiseg -- hanem a lotetu keseriti meg az eletemet ..
mergezni nem vagyok hajlando,,
igy kerulom ki oket hogy az elonevelt palantakat levagott alju tejfeles dobozokkkal egyutt ultetem ki, a gyokerek lefele kimasznak a dobozokbol es lotetu megy talajszint alatt es nekimegy a dobozoknak es kikeruli ))) igy nincs elragva a palantam ..
Nem tud valaki egy kimeletes -- ranknezve kimeletes irto modszert lotetu ugyben ???
Nagyon fertozott a kornyek.. a keritesen tul egy nagy kaszalo van , es ott sok vakondturas
. Valahol azt halottam hogy azert van sok vakond mert sok a talajlako elosdi . reszemrol orulok a vakondnak mert eszi a lotetut de anovenyeket nem ragja el csak felnyomja )))) ha visszataposom es belocsolom akkor tovabb nonek .
Hiszen már szedheted is a nagyobb leveleket, Rómeó!
Barátnőm nagyon különlegesen készíti a sóskát. Egészen pontosan nem tudom a receptet, de az biztos, hogy végül vaníliás cukorral habosra kevert tojássárgáját ad hozzá. Én hagyományosan, tejfellel, kissé savanyúnak készítem, cukor nélkül.
Nagyon jólesett kedves válaszod. Köszönöm, Rómeo.
Sejtettem, hogy aligha leszünk szomszédok.
Sok évtizedes kertészkedésről szóltál. Az mind ott, a távolban történt? Milyen időjárás van arrafelé?
Nálunk most nagyon hideg napok vannak, az jutott eszembe, hogy talán előrejöttek a fagyos szentek. Amint felmelegszik kissé, e gondolat jegyében kiültetek néhány kényesebb növényt. Hátha igazam van.
Tavaly augusztus végén nagyon érdekes tapasztalatra tettem szert, Kertember. A pöttyögetett babér dugványai mind meggyökeresedtek, ma már szépen hajtanak, ám a minta nélküli zöldé egyetlen egy sem. Száz valamennyit dugványoztam, fiamék szeretnének ilyen sövényt vidéki kertjük köré.
Talán kedvezőtlen volt a Hold állása!? Néhány nap különbség volt a két dugványozás között.
Köszönöm tanácsodat, most már valóban jobb, ha nem szedem szét a málna mulcsát. Már csak azért is, mert nagyon gondosan végeztem a műveletet. Fogok hozni róla fotót.
Ilyen termésre vágyom én is!
Gratulálok!
Úgy tervezem, Rómeo, hogy a sorközökben járok, amelyeket mélyítek, hogy ott csorgatva a vizet öntözzem soronként a növényeket. A növények alján pedig mulcsozok.
Úgy látom,Te is egysoros ágyásokkal dolgozol.
Ez igen. Ez ám a termés. Ngayon szépek, és a virágágyásod is. Én sajnos nem jutok hozzá nagy mennyiségben állati eredtű trágyához, komposztálthoz meg pláne nem. Sajnos ezt vásárolnom kell, ekkora kertben pedig elég sok kellene. Ezért nekem marad a házi hulladékból készült komposzt. Ami állatocskám van, annak a trágyáját azért ráhordom a komposztra.
A "nálunk" hol van? Ha nem tikos, elárulod?
Sokat szenvedek a csigákkal. Főként nem a házas csiga okoz gondot nálam, hanem a meztelen csigusz. Nagy a kertem, és körbe vagyok olyan szomszédokkal, akik nem gondozzák a kertüket. Onnan aztán dől a csigahadsereg. Egyik éven kézzel gyűjtögettem, majd a kacsákkal megetettem őket. Hát ne tudd meg, azok, hogy zabálták őket. Nem mertem kiengedni a kacsákat a kertbe, nehogy leegyék a zöldségeket is. Pedig ők egy hatékony ellenszer lett volna. Tavaly előtt, amikor nagyon sok eső volt, itt nálunk sok belvíz alakult ki, amiben milliónyi béka szaporodott. Akkor még picik voltak, de tavaly már felnőttek. Amerre mentem mindenhol béka volt (varanygos), nos azok írtották a csigákat. kedvenc eledelük volt, így tavaly sem okozott gondot a csiga. Van a kertem végében egy gólyapár is, ők is besegítettek.
Általában pedig megfigyeltem, hogy mely gyomnövényeket imádják a csigák. Ezeket szándékos meghagyom a sorok között. Van egy olyan, amit tövig rágnak mielőtt a haszonnövényre átmennének. A gyomokon túl csapdázni szoktam még üveg-sör csadákkal, és van még egy adu ászom, az pedig a komposztdomb. Arra szoktam olyan anyagot felülre hordani, ami a kedvencük. Százával mennek a komposztra, ami nekem kétszeresen jó. Egyrészt nem a haszonnövényt eszik, másrészt dolgozzák a komposztot.
Jó reggelt Mindenkinek!
Kedves Klára!
Nehogy nekiállj leszedni. Azzal csak mégegyszer megbolygatod a málnát. Most már bízd a növényre, hogy szépen átnőjjön a mulcson. Meg fogja tenni. Nekem 10-15 centis takarón bújik keresztül. Épp ezért én télen takarom be, akkor még a földben nyugszik a málna.
A tipikus fásdugványozás ideje már elmúlt. Mondjuk én nem vettem tudomásul, mert a hét második felében fogjuk elduggatni a kis dugványokat. Annyiban cselekedtem helyesen, hogy maga a dugványt már megszedtem.
A fásdugványozás tipikus ideje tavasszal van, de ehhez nyugalmi időszakban meg kell szedni a dugványt, azaz késő ősszel, vagy tél végé. Ezeket aztán nedves homokban, fagytól védett helyen kell tárolni, majd tavasszal elduggatni. Ami dugványt megszedtem már kezdenek hajtani, de még nem duggattam ki őket a helyükre.
Ilyenkor már csak azokat a növényeket lehet fásdugványozni, amik még nem hajtottak ki. Hát nem sok ilyen lehet. Egyes helyeken a kékszakál, a lilabogyó, egyes magnólia fajták.
Ilyenkor már a bujtásé a főszerep. Bujatásé a főszerep. Sok mindent lehet. Pl: som, aranyvessző, szőlő, ribizli, rózsa stb. A következő időpont pedig a zölddugványozásé lesz, az pedig majd nyáron. Majd próbálok ezekről is cekkeket írni.
Én már 60 évvel ezelőtt is mulcsoltam/trágyáztam a kertet, mielőtt megjelent a műtrágya.
Természetesen attól függ mire használjuk. Ha a fa köré rakjuk őket, vagy a virágos kertbe, ahol általában nem mászkálunk, akkor nem tapossuk le, tehát nem lesz kemény a talaj.
De ha a zőlséges kertben tevékenykedünk, akkor letapossuk.
Mivel a mulcs szigetelő, így attól függ mit akarunk szigetelni.
Az ősszel betakartam a fokhagymákat, hogy védjem őket a hidegtől, amit a természet (is) megtesz, hótakaró formájában.
Miután felmelegszik a talaj, megint fogom takarni, hogy egyenlőbb legyen a talaj hőmérséklete a gyökereknél. Ezeket a képeket most készítettem, ami érlelt tehén trágya, (komposzt). Ezenkívül takarom a virágos kertet is, amint a képen látható elég jó eredménnyel.
Nálun rengeteg cég van akik csak ezzel foglalkoznak, a fát általában bokrok/fák körűl használják, de az más téma mivel követ, és sok mást is használnak, de az már dekoráció. Nekem van darálóm is, abban valóban iazad van, hogy az apróra darált/vágott ágak, elég gyorsan lebomlanak.
Tavaly több csigamentő akciónk volt: eső után százával szedtük és vittük őket unokáimmal távoli ugarokra. Néha még a környékről is, a vizes járdáról. Nagyon élveztük.
Idén alig találok néhányat, és azokat, szegénykéket megtaposva a tyúkoknak adjuk. Hja a táplálékláncnak részei vagyunk mi magunk is - mentegetem magamban magunkat.
Valahonnét megtudtam, hogy a szomszédba átdobott csiga valami titokzatosokból visszajön!
Utálod szomszédaidat, Mirror?
Jaj,lehet, hogy elszúrtam, Kertember. Gyönyörűen beterítettem, szedjem le róla?
A fahamut káliumtartalma miatt tettem rá, hogy édesebb legyen a gyümölcs.
Mit lehet ilyenkor dugványozni?
csiga normális hogy most van sok.most teleltek át,most fejlődnek,most zöldül minden,most jött el a csigák kora :-))
amúgy írthatsz mindent a kertben a vakondot,csigát,tetveket..csak ha mindent ki írtassz kérdés mit fogsz még mást is ki írtani a szereiddel
a csigát egyszerű mert rálépsz,vagy vízbe dobod..vagy beszerzel egy két sünit..de madarakból is van ami megeszi
az a gond ha mindenki mindent elkezd majd írtani
átdobás tényleg nem túl jó módszer, szerintem a szomszédom meg hozzám dobál......gyanús a sok csiga. (vakondot is dobálják?szegényke)
nincs esetleg valamilyen bio csigarecepted?:))
üdv
most hogy mondod...:O
némelyik ismerösnek tünt nagyon.....:))
ezentúl 3 szomszéddal arrébb hajítom......:D
Szia!
Ez az átdobás valóban nem jó módszer. Vakondban hallottam ilyet utoljára. A beste mindig visszafúrja magát.:)
Átdobod a szomszédba és visszamásznak :-)
Így elég sokat kell mindig összeszedni?
üdv :-)
hi!
kertészkedem én is, de nem használok semmilyen vegyszert, s kibírom anélkül is...:))
nincs gondom csak a meztelen csigákkal, de azt összeszedem, nem olyan nagy probléma. (átdobom a szomszédba....:D)
üdv
Kedves Csalf a Romeo!
AAprítékos, mulcsos talajtakarásnak kevés hátránya van, az előnye viszont sokkal több. Hátrányai között nem azt kell, említeni, amit írtál. Egy picit tévútra viszed magad, ha az általad felsorolt hátrányok miatt nem alkalmazod ezt az eljárást. Mert:
Legjobb nyugalmi állapotban a talajra szórni, azaz ősztől-tavaszig. - Alatta a föld nem hűl ki, mert ad1; a talaj hőjét megtartja, nem engedi elszökni, fagy ellen is szoktak ezért növény töveket takarni ilyen módod, ad2; a takarás alatt mivel melegebb van a talajélet sem áll le, folyamatos a bontás, bomlás, ami során a kémiai kötésekben tárolt energia felszabadul, és hő képződik. Biztos ismert előtted, hogy kupacba rakott szerves, nedves anyag télen gőzölög, sőt nyáron öngyulladásba is képes menni. A fentiek miatt tévedés azt hinni, hogy a mulcs alatt hideg a talaj. Erről könnyen meg tudsz győződni. Hőmérővel mérd meg a mulcs alatti talaj hőfokát, és a szabad talajét.
- Mivel a vizet lassan engedi át, ezért a homokos talajon sem tud átfutni a csapadék. Emiatt az agyagos talajon sem képződik belvíz, mert van ideje beszivárogni az agyagba a víznek. Persze extrém csapadék esetén kialakulhat belvíz. Mindkét talajt javítja azáltal, hogy bomlása során humusszal tölti a talajt.
- Kizárt dolog, hogy alatta keményedne a talaj, mert ad1 a felülről jövő súlyt felfogja, mint egy perzsaszőnyeg, egyenletesen elosztja a talaj felszínen, ad2 a mulcs alatt olyan talajélet folyik gombák, baktériumok, moszatok, algák, ászkák, giliszták stb., hogy atalajnak ideje sincs tömörödni, állandóan át, meg átjárják a talajt az élőlények.
A hátránya az, hogy táptalajt nyújthat a növényekre káros szervezeteknek is.
Kedves Jara!
Elméletileg a bolti magoknak jól kellene kelni. Talán akkor lehet gond, ha nem friss magot adnak el, hanem előző évit. Sajnos a kereskedők nem túl korrektek. Persze vannak kivételek. Én mindig megnézem, hogy milyen dátumok vannak a zacskóra írva.
Uborkában szoktam a fajtákat nézni, de nem ellenállóság szempontjából, hanem a termés miylenségét nézem. Nekem mindig elviszi a kórság, ezért folyamatosan vetem, más-más területekre, és nagyobb mennyiségben, mint amennyi kell. Így mindig terem annyi, amennyire szükségünk van, ha meg túl sok terem, akkor elajándékozom.
Kukorica, bab, tök, dédanyáink, dédapáink receptje. Ők mindig együtt vetették őket. Megvan az oka. A bab adja a nitrogént, a kukorica adja a támrendszert, a tök pedig takarja a földet. És ráadásul segítik is egymást.
Szia Mandy!
Ugye milyen jó kis gép az ágdaráló? Nekem nagy teljesítményű van, mert a kertgondozásaim során keletkezett gallyakat is ezzel aprítom. Plusz a kertemben is összejön évente egy teherautóra való gally. Én sem dobok ki gallyat. Ami tüzelhető azt kigyűjtöm, az apraját pedig aprítom.
Faforgács jó talajtakarásra is, és komposztba is. Attól függ milyen mennyiségben van. A faforgáccsal egy gond lehet, ha mind fenyőtől származik, akkor az savanyíthatja a talajt. Rododendronok, erikák, kankalinok, hunyorok, páfrányok, csarabok szeretik, ha ezzel takarják a földet.
Kedves Klára!
Vigyázz a málnára terítéssel. Most hozza a gyökérsarjait, még nagyon picik, és nagyon sérülékenyek. Igen könnye el tudnak pattani. Azt tanácsolom, hogy várd meg amíg 15-20 centisek lesznek és akkor terítsd, vagy majd télen.
Fahamuval is csak óvatosan. Szerves anyag tartalma nulla, ásványi anyag tartalma magas. Nehogy eltúlozd, mert akkor borítja a talaj állapotát, kémhatását. Én a komposztra szoktam öntögetni télen, ilyenkor pedig átrostálom a komposztot, így jól elkeveredik a földdé érett komposzttal.
Szia Klara .. miskolci piacon ))) sajnos messze toled
vettem a lomisoktol, majdnem uj allapotban harom eve 12 ezer-ftert
Most is van mindig szinte minden szombat es vasarnap a piacnapokon ,
tobbfele es 15 - 20 korul ... a teljesitmenytol allapottol fuggö..
na 99 -et en sem adtam volna erte ))) Az biztosan valami eros gep lehet ..lehet attol olcsobbat is kapni a boltban ..
csak tizert akartam megvenni , de 12 volt a max- min ara ennyire tudtam lealkudni .
Regi vagyam volt, a ferjemmel igy is meg kellett küzdeni. de mostmar neki is ez a kedvenc gepe.
Van meg egy zsak ledaralt nyarfakereg na azt az eper tovehez teszem ))) mindig tanulok valamit .)))
Jo munkat jo idot mindenkinek
Van benne igazság. Nem alaptalan, amit idéztél. Csupán csak annyi, hogy nem muszáj marhatülök. A lényeg a jó minőségű trágyán van. A komposztról és a komposztálásról tudni kell, hogy nagyon sok növényi maradvány főként szénalapú cellulóz, kevés benne a nitrogén. A megfelő bontáshoz olyan élő szervezetek is kellenek, amiknek a nitrogénre van szükségük a munkájuk végzéséhez. Ha viszont nincs nitrogén, vagy nagyon kevés a komposztdombba, akkor ilyen élőlény is kevés lesz benne. Ezért nagyon fontos, hogy a komposztdombba magas nitrogén tartalmú szerves anyag is kerüljön. Persze ez csak a komposztálás egyik része, amit nagyon leegyszerűsítve írtam le. A bővebb leírásra is majd sort kerítek. Sajnos nem tudok egyszerre mindent beírni, szívem szerint megtenném, de napközben pénzt is kell keresnem.
Szóval bármilyen más szervestrágya is megetszi (sertés, marha, baromfi, ló, nyuszi) a komposztérés gyorsítására.
Az ujjvastag rózsaág egyébként nem bomlik el még így sem 3 hónap alatt. Maximum akkor, ha leaprítják, és számítógép vezérelt komposztálási eljárásban komposztálják. Merthogy ilyen is van. Ez a nagyüzemi komposztálás, aminek én nem vagyok híve.
Kedves Klára, és Kedves Mindenki!
Látom ma jó sok hozzászólás érkezett. Elolvasgattam őket, igyekszem válaszolgatni, sajnos csak több hullámban fog sikerülni, mert közben dolgoznom is kell.
Ma nagyon klassz idő volt, legalábbis a kertészkedéshez. Szeretm, amikor nincs túl meleg, lehet egy szál pólóban dolgozni, nerm is izzad az ember, és meg se fagy.
Ma épp egy olyan kertet gondoztam, ahol tavaly létesítettünk eprest. Ezt is faapríték takarással készítettem. Sajnos nem volt nálam fényképező, de holnap viszek magammal. Olyan látványosan fejlődik az eper a takarás mellett, hogy már látni a virágait. Szemben az én kertemmel, ahol takarás nélkül telepítettem szintén tavaly, még csak most hozzam a második levelét.
Holnap hozok képeket is róluk.
Az én kertem körbe van kerítve, mert rengeteg szarvas járkál az udvaron, sokszor még a kora délutáni órákban is legelik a gyenge új hajtásokat. Ezért én a borsót/zöldbabot/uborkát a kerítéshez közel ültetem, hogy tudjanak mibe kapaszkodni. A borsónak is lehet pár karóhoz erősített kerítést feltenni, annak elég alacsony kell. Természetesen ideiglenesen, amit egyszerű feltenni/levenni. Még 2 karóhoz kikötött spárga is segít(het).
A malcsolást hagyd meg későbbre, miután a föld már meleg, a feketébb előbb melegszik, ha pl. füvet használsz, az elég gyorsan elrohad, amiből trágya lesz, a fának/gallyaknak kell pár év mire a föld része lesz.
Milyen igaz, Csalfa! Köszönöm, nekem nagyon jó szempontokat adtál. Töprengtem, mikor mulcsoljak, hát persze, amikor ideje van. A paradicsom helyét semmiképpen sem most. Mert ezen tűnődtem.
Most a málnát beszórtam ismét fahamuval, aztán kissé belekapáltam gombatrágyát, és vastagon betakartam faaprítékkal. Reménykedem, jól tettem. A tövek közé semmiféleképpen sem lépünk be, mert a büszkén emlegetett MÁLNÁSOM mindössze 9 tő. A másik helyen 7 darab. Átérünk keresztben, különösebben hosszú kar nélkül.
Most a borsósorról gondolkozom, látom, megkapaszkodna, ha volna mibe. Ezért jöttem fel, megoldást találni a keresővel. Ehhez is szívesen fogadnék tanácsot.
Három legszebb paradicsompalántám - lenne, de csak kettő, mert egy csúcsát letörte a kutya.
Kedves vagy, de ilyen távolságból érdekes lenne...)))
Mulcs-ügyben én nem tudok tanácsot adni, hiszen csak lekaszált füvet használtam.
Sziasztok.
A mulchal kapcsolatban röviden annyit, hogy az lehet jó is, meg rossz is. Aki használni akarja, az első lépésnek tanulja meg, hogy mi történik.
Pl. ha túl korán tesszük rá a földre, akkor a föld nem tud felmelegedni, ami lehet jó a káposztának ami a hűvösebbet szereti, ugyanakkor lehet hátrányos a paprikának/paradicsomnak, ami/k a melegebbet kedvelik.
Hasonló a helyzet ha pl. homokos földön használjuk, ahol a víz átfut/hat a talajon, az agyagosban pedig lassítja a száradást.
Van sok más dolog is, pl. ha a mulchtól nem tudjuk a földet pl. kapálni, a rajta járkálástól betonná válhat, ami pedig megint akadályozza a növény fejlődését. Tehát sok függ attól is, hogy mikor milyen éghajlaton/időjárásban használjuk. A gozokat valóban akadályozza a fejlődésben, ugyanakkor akadályozhatja azokat a növényeket is, amelyiket segíteni akarjuk.
Kölcsönben volt nálunk a faaprító, Mandy, néztem, 99 ezer fortintért lehet kapni. Nekem sosem lesz ennyiért.
Melyik piacon vannak a lomik? Persze, ki kell fogni az aprítót, egészen biztosan.
Most ennyit beszélgettünk róla, a továbbiakban én is félreteszek minden gallyat, példádra. Hiszen a most meglévő óriási készlet is elfogy előbb-utóbb.
Merre laksz? Jöhetsz hozzám kertészkedni aprócska kertembe Budaörsre. Mindössze egy krésem lenne: keveset beszéljünk. A csendet szeretem, családom is békén hagy. Még menyem Zsófim is, aki pedig igencsak szeret társalogni.
Nagyon szeretjük egymást.
Messze laksz? Persze nem akartalak elijeszteni, szabad ám megszólalni!
Most nagyon tanácstalan vagyok. A mulcsot aligha hordhatom ki a növények kelése előtt. Szórjam meg az egészet spenótmaggal? Az van bőven. És mert sorosan vetettem és gyökerüket kívánom öntözni, nem tudom, hogyan kell kialakítani a sorok között a kis csatornákat?!
Kétféle uborkamagom van, Jara, bevallom, még soha nem jutott eszembe a fajtát nézni, mindig csak a kép alapján döntöttem. A közelükben van egy gazdaboltszerűség, nagyon flancos és vagy a nagy ritkán betévedő vásárlókat utálják, vagy engemet, ezért csak nagy ritkán lépek be hozzájuk. Most majd azért körülnézek náluk, mert nagyon gazdag magkészletük van. Mert bizony az uborka levele nagyon tud atkásodni!
Az atkákról jut eszem, hogy cd lemezeket lógattam fel a madarak távol tartására a tyúkudvarból. Felnézek rám és hallom Beethoven valamelyik szimfóniáját! Bramsot! Mozartot!
Tapasztalás alapján két fajta között választottam én is.
A Mohikán és a Perez uborka mag. Nálunk a Mohikán gömbölyödött, hamar magossá vált, míg a Perez karcsú maradt. Mindkettő permetezés nélkül élt a kertünkben. Egyébként sem vegyszerezünk, nem értünk hozzá.
Egyedül a virágokat védem a levéltetűtől vegyszerrel.
Ami bosszantani szokott az a megvásárolt magok kelési aránya.
Tavaly volt olyan fajta, amiből semmi sem kelt ki, az idén egyik tasakból pont a fele. (kb. 5o magot tartalmazóból 25)
Próbáltam olyant, hogy érési időben kimentem a piacra és az értett paprikából vettem, aminek megszedtem a magját. Jól is jártam a következő évben. Fehérözön paprika helyett kápia került ültetésre és egy tapasztalattal több, még tanulnom kell. Palántát is ezért nem veszek. Mindig volt olyan fajta palánta amit kértem, aztán az érésnél rájöttem, hogy mégsem.
Tegnap hallottam egy spanyol mondást: "három nővér " ez egy növénytársítás. Méterenként egy tő kukorica, futó bab és guggos tök.
Tapasztalatom nincs róla, figyelem Kertember véleményét, hátha beírásában találkozok ezzel.
Én nem vártam meg, amíg kinyílt, bár most eszembe jutott, hogy inkább spenótot szórtam el az üres területre, az is jó a mustár helyett. A látvány...ugye akkor még nem rossz, amikor a friss füvet leterítjük, de az megszárad, jön rá az új réteg...))) Emlékszem egyszer eljött egy kolléganőm úgy június elején, a képét filmezni kellett volna. Meg akkor, amikor lehajoltam és 30 dekás sárgarépákat húzgáltam ki a "szemétből"...)))
Jaj, Klára, a lelkem adnám egy kertért, nekem nagyon hiányzik...(((
Szia Kertember szia mindenkinek))
olyan" kisnagy" kerteszkedo vagyok vagyis imadom a kertemet .
Szivesen mulcsozom a novenyeimet , igy erdeklodessel olvasok minden ezzel kapcsolatos irast .
Par eve vettunk a lomisoknal-- a piacon arulo kulfoldrol behozott haszaltcikk kereskedok-- egy agapritot es NAGYON ajanlom mindenkinek .
Elkepesztoen JOL lehet hasznositani . JOL kilehet hasznalni .
Ha valaki a gallyakat csakugy elegeti a kertjeben BÜNT ))) kovet el .))))
mindent a kertert cimszo alatt a kozelunkben tarvagott nyarfas teruleterol elhoztuk az otthagyott kerget, ledaraltuk es kivalo nyarfadaralekbol keszult takaro anyagot nyertunk amit pl a rozsakertbe tettem ez mar kb harmadik eve tortent e s meg mindig JO!!!
igaz nem olyan flancos es draga mint a fenyo mulcs de szerintem nagyon jol megfelel a kovetelmenyeknek .
Söt amikor hozzak a teli tuzelot a teherautorol keresemre lesoprik nekem az osszes kereges tormelékfat is a platorol .
Eddig a komposzra is jutott a daralekokbol. Ahogy irod dirrektbe is lehet tenni pl a malna gyokerihez .
A kerdesem az hogy a fureszelesbol szarmazo nyers faforgacsot hasznalhatom e a paprika paradicsom ala mulcsozasnak , vagy tegyem a komposztra ???
Nagyon ajanlom en is a mulcsozast mert nem kell annyit locsolni , nem gazosodik ,melegen paraban tartja a novenyek gyokeret .
Maradjak a fukaszáléknal ???
A fukaszalekot sokan a kukaba teszik , en meg a fiamat is kerem hogy ide hozza el ...nagyon JÓ!!!
Ezt is találtam, idehozom megőrzésre:
Vásárolj olyan ubimagot amit nem kell permetezni. pl a ZKI Mohikán F1 fajta:Peronoszpórával szemben a legellenállóbb hibrid. Lisztharmattal és vírussal szemben toleráns.
Most már szaladok. Nem házhoz szállítani!
Az öngyógyító kiskert az a könyv, engemet is elbűvölt akkoriban, Eda. De nagyon vacakul valósítottam meg, a vékony kis mulcs semmit sem ért.
Látod? Hasonló emlékeik vannak! Ó, az a sárga virágtenger, mert nem vágtam le időben a mustárvetést!
Azért akkoriban kevésbé voltam elkötelezett. Talán mert sok más is foglalkoztatott. Mondják, hogy többnyire az idősek szenvedélye a kert, persze vannak kivételek, mint Kertember. Nála ez hivatás.
Jól emlékszem egy fontos mondatra:meg kell szokni a kert új látványát. Nevettem, mert az új látvány egy szeméttelep volt a szép kapált, puszta föld helyett!
De jó, hogy ezt írtad a faaprítékról, Kertember! Köszönöm. Megfogadom tanácsaid minden betűjét.
A málnára szórtam már fahamut, tehát hordok rá fadarabkákat vastagon. Kissé már úgyis megkapáltam.
Sok gombatrágyánk maradt. Tegyek rá esetleg azt is? Tudom,értéke eléggé kétséges,de azért nagy reményeket fűzök hozzá, na meg a tyúktrágyaléhez, mint írtam.
Rengeteg fahamum van. Hova tegyek még, és hogyan?
Nagy fám már csak szívemben és fotóalbumomban él.
Kislányod mennyi idős? Hogy hívják? Nagyon szeretem tudni a neveket, mert úgy tudok örülni egy-egy szépnek!
No meg persze a szép kislányoknak. Mi totál fiús család vagyunk.
Kellemes, pihentető napjaid voltak, Kertember, kellenek ilyenek is.
Jaj, a komposztdombbal kapcsolatban rossz érzésem van, mármint,ami enyémet illeti, mert csupán az őrületes mennyiségű falevelet hordtam össze, kevés közte a föld. Most a tetejére a tyúkudvarban összesepert földet rakom rendszeresen, reménykedem, hogy megfelel. Tehát már lehet rá vetni? Zukkinit szánok rá, de a retek remek ötlet. A saláta is. Tényleg annyi a munka, hogy esőben is lehetne folytatni. De most két napig én is elég sokat pihentem. Felmentem magamat ilyen korkoromra hivatkozva. És hát hideg volt és esett is.
Nagyon jó volna képeket látni kertedről. Vagy illetlen dolog e kívánságomnak hangot adni?
Tyúkocskáim,kedveseim...
Köszönöm, Kertember, szenzációs az írásod! Annak ellenére, hogy rövid, rengeteg informánicó van benne. Negyedét sem tudtam eddig.
Most jutott eszembe, hogy ahova telepíteni kívánom a paradicsomot, tavaly szintén az volt ott!
Nagyot hibáztam volna! De még semmi sincs veszve. A paprikákhelyére megy a paradicsom, és viszont. Egyéb növényem nem is volt, illetve, plusz két padlizsán.
Ezt a csemegét találtam:
"Készíts komposztáló sarkot árnyékos helyen. Marhatülökbe* (szaruba) helyezz minél értékesebb trágyát: az lesz a kelesztő-je a mikroflórának s faunának. Igazi jó komposztálósarokba a levágott ujjvastag fás rózsaág 3 hónap alatt elbomlik..
*vágóhidakról lehet szerezni"
Ez igaz?
A maunka ma is folyt nálunk, két dolgos kézzel több volt.
Ő az egyik, aki az általad leírtakat javasolta. Tulajdonképpen sok író nem jöhet szóba. Sokan nem írtak könyvet a biokertészkedés témában. Nem véletlen hisz e témakörben kevés olyan megszállott van, aki kísérletezik, az eredményeket leírja, és közzéteszi. Zömében a biokertészkedők átveszik az Ő eredményeiket.
Én is ritkán kapálok, próbálok takarni minden felületet. Ásni pedig már egyáltalán nem ások. Minden növényi anyagot felhasználok takarásra. A letermett felületeket pedig bevetem zöldtrágyával, így ősszel-télen sem maradnak csupaszok, és a gyomokat is elnyomják. Ahogy haladunk az időben, majd erről is írok.
A faapríték terítését erőteljesen javaslom. Ezt már évek óta alkalmazom saját kertemben. Kertépítő vállalkozóként dologzom, és a munkám során keletkezett gallyakat is haza szállítom, ledarálom ágaprítóval és terítem a növények alá. Sajnos nem keletkezik annyi, mint amennyire szükségem lenne. Pedig hidd el több köbméter aprítékom van egy évben.
Én tél végén szoktam teríteni, ugyanis a téli nyugodtabb hónapokban aprítom össze. Nagyon bejött a málnánál. Imádja, erős vesszőket fejleszt, a betegségek kerülik, rogyásig terem.
Cserjék, fák, örökzöldek, málna tövébe 10 centi vastagságba teszem. Ettől vékonyabb nem tartja vissza a gyomokat. Évelő virágok, törpe cserjék tövébe apróbb szemcsésből 5 centi vastagságot teszek.
Faforgács szerintem felesleges az apríték alá. Az apríték magában kifejti áldásos hatását. Valóban nem annyira dekoratív, mint a fenyőkéreg, de nagyon elegáns helyekre nem is kell alkalmazni. Ott lehet gyomlálni, és öntözni.
Kedves Klára!
Más ok miatt vagyok a gép előtt, nem az időjárás miatt. Imádok kint dolgozni, és ebben kevés dolgo tud megakadályozni. Az időjárásban ilyen a szakadó eső. Ha csak szemerkél, akkor is dolgozom. Az ünnepek miatt vagyok bent. Péntek-szombaton nálam volt a lányom (elváltam, és most nálam volt), és amikor nem játszottunk, akkor gépezgettem. Nagy érdeklődéssel figyelte, hogy mit ügyködöm. Vasárnap pedig ebédre vártunk vendégeket. Na de ma már a kertebn voltam. Maradt még el metszeni valóm, és füvet nyírtam, no meg dugványoztam.
Idén csináltam először komposztdombból domboságyást. Vetettem bele retket és salátát. Mindkettőt ugyanakkor vetettem szabadföldbe is. A domboságyáson kb. háromszor akkorák, mint a szabadföldiek, sőt az előbbieket még a levélbolhák sem károsítják. Elhatároztam, hogy növelem a domboságy felületét. Ígéretesnek tűnik a dolog.
NÖVÉNYTÁRSÍTÁS folytatása
Az allelopatikus hatásokat az alábbi főbb csoportokba sorolhatjuk:
- a magvak rothadását csökkentik,
- védelmet biztosítanak a károsító szervezetekkel szemben,
- gátolják a gyomok fejlődését,
- megakadályozzák a konkurens növények előretörését,
- alakítják a növénytársulásokat,
- befolyásolják az ökoszisztémát azáltal, hogy hatnak az élőhelyre, és az ott fejlődő, élő szervezetekre.
Allelopatikus anyagok keletkezési helye szerint az alábbi főbb csoportokat alakíthatjuk ki:
- a gyökerek által kiválasztott anyagok,
- a levelek, és virágok által kiválasztott anyagok,
- a magvakból és termésekből kiválasztott anyagok.
Ezekről és az allelopatikus anyagok élettani hatásairól, azaz, hogy mire hatnak, mit gátolnak, mit károsítanak, bővebben a cikk folytatásában írok.
NÖVÉNYTÁRSÍTÁS
A biokertészkedés egyik alappillérje a növénytársítás. A neten sok hasznos tipp van arra vonatkozóan, hogy mely növényeket rakjuk egymás mellé, melyeket pedig ne. Arról azonban keveset olvasni, hogy min alapulnak ezek a növénytársítások. Megpróbálom közérthetően bemutatni a dolog lényegét. Senki ne gondolja rólam, hogy komoly tudományos kísérleteket folytattam azért, hogy ezt megírhassam. Szívem szerint megtenném, de nincs rá lehetőségem, sem megfelelő képzettségem. Továbbá szükségtelen is lenne, hisz ezeket a kísérleteket már előttem elvégezték. Az itt leírt információk a meglévő tudásom, és a szakirodalom összegyúrásából állítom elő. Lesznek a cikkben szakkifejezések, de ezeket akár át is ugorhatjátok, anélkül is érthető lesz a szöveg.
Rendkívül érdekesek azok a kölcsönhatások, amelyeket a kiválasztott anyagai révén az egyik növény a másikra gyakorol. A kölcsönhatások megnevezésére MOLISCH (1937) az „allelopathie” elnevezést használta, mely általánosan elfogadottá vált. A későbbiekben ezt az egymásra gyakorolt kölcsönhatást - függetlenül attól, hogy negatív, vagy pozitív hatású - allelopátiának fogom hívni. Az allelopátia tulajdonképpen egy konkurenciaharc, ami kémiai hadviselés, mert kémiai anyagokat kiválasztva hat a növény a környezetére. Ezek az anyagok ritkán hatnak arra a növényre, (nem toxikusak a termelőre) amelyik termeli őket, de vannak esetek, amikor visszaüt a dolog (ezt autotoxicitásnak hívjuk). Ilyen többnyire akkor fordul elő, amikor a termelő növény maradványai a területen maradnak, a maradványban raktározódott toxikus anyagok kioldódnak, kimosódnak és bekerülnek a talajba. A következő évben aztán gátoló hatást fejtenek ki az azonos fajra. Mielőtt gondolataink nagyon elkalandoznának e témában és rohannánk a kertbe átszervezni a növényültetéseinket, meg kell jegyezni, hogy ahhoz, hogy ezek az allelopatikus hatások kialakuljanak a termelt kémiai anyagnak el kell érnie egy bizonyos szintet. Nem elég tehát egy növényt a másik mellé ültetni, ahhoz, hogy az megtáltosodjon. Többnyire nagyobb mennyiségű növény kell a hatás eléréséhez. Azt se gondoljuk, hogy ezeket az anyagokat a növény mintegy kilövelli magából, rá a másikra, ezzel károsítva, vagy erősítve azt. Erről szó sincs. Ezek az anyagok termelődnek, majd raktározódnak a növényekben, és a raktárakból párolgással, eső általi kimosódással, kiválasztással, vagy a növény, növényi rész elhalása után a bomlás során a tároló falának kilyukadásakor egyszerű kiáramlással kerülnek a környezetbe. Az allelopatikus hatás kifejtéséhez az azt előidéző anyag tehát:
- megfelelő mennyiségben képződnie kell,
- megfelelő ideig jelen kell lennie, tehát nem árt, ha nem bomlik el azonnal,
- a keletkezés, vagy raktározódás helyéről ki kell jutnia a hatóterületre.
Gondolom, nálatok szintén hideg van, ezért vagy a gép mellett, Kertember, mint én. Jókedvű ünnepet kívánok.
Tegnap behoztam a régóta a teraszon élő palántákat. Vajon visszavigyem-e őket, vagy várjak néhány napot, hátha megjön az ígért fagy?
Fő kérdésem azonban a MULCSOZÁS.
Száraz és forró nyarat jövendölnek. Minthogy kivágtuk a veszélyessé nőtt, hatalmas nyárfát a házak közül, rengeteg mulcsanyag áll rendelkezésemre. A barkabimbókkal teli ágacskákat összedaráltuk, hegynyi keletkezett.
Vajon tényleg rakjam tele a konyhakertet és sok más helyet is, például a kerti iszalag tövét a fadarabkákkal? És alája valóban tegyek faforgácsot, amelyhez szintén bőségesen hozzájutok?
Kissé idegenkedem a megoldástól. Mert ugye, mást látványt szoktam meg. S vajon mikor kezdjem a mulcs kirakását? Tényleg 5cm vastag ajánlatos?
Ezek most életem nagy kérdései. "Boldog ember, hogy csak ezek a kérdőjelek gyötrik!
" , jegyezheted meg, joggal. Bizony, az. 
A salátasorok a borsósorokat választják el egymástól.
Tökéletesen egyetértek veled, Kertember.
A napokban beszélgettünk fiammal arról, hogy mely iparág a legaljasabb, azaz a legprofitorientáltabb, divatos kifejezéssel.
Hát... vannak.
A játékipar - soroltuk tapasztalatainkat.
A gyógyszeripar - ezzel kapcsolatban is találtunk példát házunk táján.
A szépségipar! - na, ez vitte volna a pálmát, de itt van az
ÉLELMISZERIPAR! A dobogó legfelső fokán. Műdolgaival, azzal, hogy ma már nem konyhákban készül az étel, hanem laboratóriumokban.
Tudod, azért ezt a rézdrótosat kipróbálom! Minthogy számtalan paradicsompalántám vár kiültetésre, néhányat megkínozok, majd bocsánatot kérek tőlük! De ha netán beválna, ami végül is megtörténhet, akkor a többitől kérek bocsánatot, hiszen a kártevők több nyomorúságot okoznak!
Kérdésemet újabb hozzászólásban írom meg, mert így is hosszú ez.
Készül a konyhakert - ma is. Gombatrágyával véljük növelni a termést.
Köszönöm a tájékoztatást.
Igazság szerint nem tudtam. Egykor olvastam valahol, hogy régen a nyírfán ejtette sebekből kifolyó léből nyerték ki. De mint a belinkelt forrást elolvastam ismét kiderült számomra, hogy egy szemfényvesztéssel állunk szemben. A nyírfacukornak köze sincs a nyírfához. Más növényekből számunkra nem ismert eljárások során állítják elő a "nyírfacukrot". Mindent mondhatunk róla, csak azt nem hogy természetes.
" Megsértik a nyírfa kérgét, a sebből kifolyó nedvet felfogják, majd ebből nyerik ki a cukrot. "
Ez nem igaz.
A nyírfa kérge és rostja egy további cukorfélét tartalmaz, mely feldolgozás után látszólag közönséges kristálycukor, de a két cukor szerkezetét, felépítését tekintve egyáltalán nem hasonlít egymáshoz.
Köszönöm az infokat, már bele is néztem a blogodba.
Úgy néz ki, az ünnepekre máris meglett az olvasnivalóm.
Köszönöm nagyon jónak néz ki, ritka, hogy a neten valódi hozzáértőt talál az ember.
Nem is folytatom, inkább megyek és olvasom a blogodat.
Kedves Carina!
Nem titkolom a kilétem, szinte csak az nem tudja a nevem, és az elérhetőségeim, aki nem akarja. Alkalmanként még személyesen is szoktam találkozni azokkal, akik igénylik és a közelemben laknak. Itt az nlc-n is van több fórumom, ott is olvasgathatsz a cikkeimből, van blogom www.kertember-kerteszkedj.blogspot.com, van honlapom www.kertember.hu, itt az anlc-n is van blogom " kert" címszó alatt. Megismerni a honlapomon tudsz, és nem a nőklapjás blogomon. Cikkeimet egyedül írom, nem áll mögöttem szakmai gárda, ezért nem tudok olyan mennyiségű információt feltenni a netre, amit szeretnék.
A te cikkeiddel hol lehet találkozni? Szívesen elolvasnám őket.
Nyuilván csak azokat tekintem hitelesnek, amihez a valódi nevedet adod. Úgy mint pl. Bálint gazda.
Üdvözlöm a topicon írókat.
A kert miatt én is olvasom a témában előforduló beírásokat.
Kicsi, kertvárosi telek a miénk.
Ismerem Kertember hasznos tanácsait is, itt most köszönöm.
Ha szabad javasolnom Klára, a rukolával óvatosan bánj, mert bokrosodik, ágas-bogas és a szükséglet sokkal kevesebb, mint az a mennyiség, amit szándékozol vetni. Négy tő kiszolgálja a mi tíz fős családunk igényét.
Nálunk inkább homokos a kert, némi föld feltöltés került hozzá,ami már az ásás során keveredett.
Tapasztaltam, ha a zellerből és a karalábéból a "gigant" magot veszem, akkor megfelelő nagyságú (de nem ám gigant) termésem lesz.
2011-ben tönkre ment a paradicsom nálunk is.
Az uborkából a "Perez" fajtát elővetem cserépbe, virágföldbe.
Van háló felszerelve kb. 15 fm. két méter magasan.
Kb. 20 cm. mély és 20cm. széles (ásónyom) árkot ások, amelyet megtöltök friss kevert földdel (saját föld, virágföld, bolti marhatrágya) és abba kerül az uborka palánta. Növekedéskor az uborkatövek "vályúban vannak és árasztással locsoljuk. Ez elegendő a termésidőszakra.
Ezzel a módszerrel termesztjük a paprikát és a paradicsomot is.
Kicsi a kertünk, de elegendő a savanyúság, lecsó, befőzött paradicsom a családnak egész télen.
Nem törekszem arra, hogy mindent ültessek a kertbe, mert pl. a sárgarépa és a gyökérzöldség sehogy sem akar sikerülni. Azt még nem tapasztaltam ki. "Ágadzik, bogadzik, mégsem leveledzik" (ez lehet hibás, mint a zöldségem)
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok.
Erről a rézdrótról jutott eszembe, igaz ugyan, hogy nem ehhez tartozik, de az emberi hiszékenységre példa.
Az elmúlt néhány évben a nyírfacukor jótékony hatásairól egyre többet hallani és olvasni. Alacsony glikémiás (remélem jól írtam) indexe miatt a cukorbetegeknek, és egyáltalán a cukorbetegség elkerülésére mindenkinek nagyon ajánlják. Mára már a recepteket is átírják és a répacukrot nyírfacukorra cserélik.
Megmondom őszintén én is bedőltem neki. Többen használják a környezetemből, hát nemrég én is vettem a reggeli teákba. Már az első nap kellemetlen testi tüneteket okozott, de erre csak négy nap után jöttem rá. Ekkor kezdtem el gondolkodni a dolgon. Vajon miből készül a nyírfacukor? Mert, hogy nem nyírfából az tuti. Használjuk az eszünket egy picit. Én is ezt tettem, de sajnos csak a vásárlás után. Állítólag a nyírfa nedvéből nyerik ki ezt a cukrot. Megsértik a nyírfa kérgét, a sebből kifolyó nedvet felfogják, majd ebből nyerik ki a cukrot. A Földön nincs annyi nyírfa, amennyiből ennyi cukrot lehetne gyártani, mint, amennyit a kereskedelem elad. Ma már nemcsak szakboltokban lehet nyírfacukrot venni, hanem egyszerű élelmiszerboltokban is. Ez a nyírfacukor megint egy tök jó átverés. Ismét egy élelmiszer, amit drága pénzért el lehet adni embereknek. Az emberek hiszékenységét ismét felhasználják egyesek arra, hogy jól meggazdagodjanak. Borítékolni merném, hogy hamarosan megjelennek olyan írások, amik a nyírfacukor káros, vagy finoman fogalmazva nem előnyös hatásait firtatják. De addigra az ebből megggazdagodó emberek már régen más "élelmiszeren" tömik degeszre a zsebüket.
Szórakoztató ez a rézdrótos dolog. Szegény növényeknek nincs elég bajuk, még kínozzuk őket rézdrótokkal. Na, de nem is fűzök hozzá kommentet.
Ha kedvezőtlen az időjárás (azaz a betegségeknek kedvez), akkor képtelen vagyok megvédeni a paradicsomot ezektől a nyavajáktól, ezért én a következőket teszem:
- Már magvetéskor (természetesen palántának) több hullámban vetek, kétheti eltololásokkal, annak érdekében, hogy ne egyszerre váljon termőképessé minden paradicsom a kedvenc fajtáimból. Ezeket aztán értelemszerűen több időpontban ültetem ki, egymástól távoli helyekre, akad, amit már nagyon későn.
- Mivel készülök arra, hogy tönkremennek a betegségben, de tudom azt, hogy rossz esetben egy maximum két termésérési hullámot betakaríthatok, és azt is tudom, hogy mennyi paradicsomra van szükségem a befőzéshez, ezért annyi palántát ültetek ki, hogy egy érési hullámban is hozza azt a mennyiséget, amire szükségem van.
- Friss fogyasztást pedig próbálom edényekbe ültetett paradicsommal is fedezni. Ezeket ugyanis jól el tudom szeparálni a kerti növényektől, sőt kedvezőtlen időjárás esetén még be is tudom őket vinni, így a megbetegedés valószínűsége csökken.
- A fentieken felül adott még a növénytársítás, megfelelő agrotechnika, öntözési módszerek stb.
Így tudom biológia módszerekkel biztosítani a paradicsomtermést.
Megtaláltam a rézdrótosat!
Rézdróttal a paradicsomvész ellen (J. Attila)
Köszönettel elköszönök, sok új tudás reményében.
Boldog éjszakát kívánok!
Igen, a lényeget foglamaztad meg.
Képzeld, az Öngyügyító kiskert címú könyvvel úgy harminc évvel ezelőtt találkoztam, az akkori üres telken kertészkedtem, bevetettem az egészet mustárral, sárga virágtenger lett az egész, szomszédom száját tátotta.
- Ez az öngyógyítő kiskert - mondtam neki magabiztosan, és megtöltöttem permetező masinámat rovarölővel!!!!!!!!
Kár, hogy belefutottam ebbe a témába.
Elmondom inkább, Kertember, hogy milyen módszerrel találkoztam tegnap a neten.
Azt mondta valaki, hogy ha centis rézdróttal átfúrjuk a paradicsom növény szárát az első levélpár alatt, a növény immúnissá válik a gombabetegségekkel szemben. A rézgáliccal példálódzott hozzá.
Említette, hogy Székelyföldön,öregektől tanulta a módszert, és nagyon bevált neki. A többerű villanyvezeték fehér-zöld csíkos drótját hántotta le a képen, és darabolta.
Kedves Mirror!
Látom érdekel a téma, hisz ismered a neten található, e témával foglalkozó oldalakat. Ha alkalmazod is az ott olvasott tanácsokat, akkor néha írnál ide saját tapasztalataid közül is néhányat?!
Előre is köszi.
Nézd, egy közszereplő ki van téve az ellenszenvnek is.
Te aligha tudhatod, fiatal vagy, Kertember, hogy a Szabad Európa Rádiónál rovata volt egy Bálint gazdának, akit Czupi Bálintnak hívtak, tehát ez a közszereplői név igencsak foglalt volt, és biztosan tudott róla, mint mindenki abban az időben, amikor megjelent vele.
Az Új Időkben Herczeg Ferencnek volt egy rovata, Kedves Húgom! címmel, és a kettes számú Bálint gazda azt is plagizálta.
Saját fülemmel hallottam, amikor azt mondta a rádióban, hogy az egereket fogjuk meg és vigyük el jó messzire, a vakondtúrásba vezessünk kipufogógázt.
A pókokat porszívózzuk össze,aztán engedjük őket szabadon. Persze, ha élnének az inzultus után!
Azt mondta, a hibiszkuszt - amikor még alig hallottunk róla - ősszel ki kell tenni a lépcsőházba és tavaszig rá sem nézni. Így pusztult el anno barátnőm Finnországból hozott virága.
Mondta azt is, hogy az amarilliszre tegyünk sötétítőtölcsért, holott ez az egyetlen virág tudtommal, amivel ezt nem kell tenni. Sőt, felnyurgul, aztán könnyen eldől.
Szóval, ilyesmik miatt inkább kikerülöm a nagy embert.
Nagyon szép a borsód. Nekem is már hasonló stádiumban van. Kb. egy időben vethettünk:)
Mért kellene kikapálnod az egyik répasort. Elvannak ők egymás mellett, és ha már a hagymát kérdezted, ő is szereti a répát maga mellett.
Egyébként akárhány linket bemásolhatnak neked ide, szinte mindegyik ugyanazt fogja tartalmazni. Nem véletlen, hisz az összes növénytársítási tanács arra a 3-4 szakember tapasztalataira vezetődik vissza, akik ezeket annakidején megfigyelték, kikísérletezték, leírták.
Nekem csupán egy gondom van ezekkel a belinkelt oldalakkal. Keveset foglalkoznak azzal, hogy az olvasójuk meg is értse a növénytársítás lényegét. Mechanikusan leírnak valamit, amit vagy átvesz valaki, vagy nem. Szerintem az is nagyon fontos, hogy megértsük a lényeget, és meggyőződésünk szerint alkalmazzuk, ne pedig azért mert dívat, vagy valaki épp azt mondta nekünk. Erre a megértésre is szándékozom hangsúlyt fektetni.
Köszönöm, ha elmélyülsz a növénytársítás témában. Mindenben tökéletesen egyet értek veled. Remek növény-védőszert is találtam, engedett a biokertekben (maradjunk csak ennél a hamiskás elnevezésbél, jó?) aranyáron mérik.
Igen, majd e szerekről is szívesen tanulnék tőled. A Biocontnál találtam rájuk, sajnos, nem postázzák, ami kellene, és elég messze, Szigetszentmiklósra kell menni értük.
:))))
http://ezertipp.hu/mit-mi-melle-ueltessuenk- kertben
Köszönöm, benéztem oda is, legyőzve "Bálint gazda" iránt érzett ellenszenvemet.
Kedves Klára!
Ma már szinte lehetetlen biokertészkedésről beszélni. Erről és sok minden másról is a későbbiekben részletesebben szeretnék írni. Pont az olyan dolgok miatt nem beszélhetünk biokertészkedésről, amiket írsz. Csávázott a mag, szennyezett a föld, permetez a szomszéd, szennyezett a levegő, hogy a vízről már ne is beszéljünk. Jó esetben csak a kútvíz szennyezett. A biokertészkedés szó alatt szerintem ma zat kell érteni, hogy törekedjünk arra, hogy minél kevesebb vegyszert használjunk. De meg kell jegyezzem, hogy a biokertészkedés nem merül ki a vegyszer nélküli kertészkedés alatt. Ettől sokkal több annál, de erről is majd a későbbiekben.
Azt gondolom, hogy ma már vegyszerek nélkül szinte lehetetlen eredményesen, sikeresen kertészkedni. és eredmény alatt nem gazdasági méretű haszonra gondolok. Olyan sok a növényi betegség, kártevő, hogy nem tudjuk megvédeni őket, sokszor még vegyszerrel sem. A helyzet azonban nem reménytelen. Vannak megoldások, sikerek és félsikerek a témában. Ezeket kell megkeresni, megragadni, alkalmazni.
Nem titkolom, hogy sokszor nem a hagyományos biokertészkedésről fogok írni. Ugyan régóta kertészkedem, de tudatos növénytársítási kísérleteket nem folytattam. Ha ilyenről fogok írni, akkor azok nagyrészét szakirodalomból fogom venni.
Látom Te nagyon lelkesen igyekszel egészséges kertet kialakítani művelni. Növénytársításról nagyon sokat lehetne írni, komoly könyvek születtek már-e témában. Most itt, néhány sorban nem tudok mit írni a felvetésedre.
Császárkoronát bárhová is teszed a pocok biztos megtalálja, ha rá fáj a foga. Az állatok ösztönük szerint cselekszenek. Eltéríteni őket céljuktól nagyon nehéz. Nem hiszek ebben a pocok, vakond, szúnyog stb. elűzésében. Régen biztos ,működtek, amikor az állatok élettere sokkal nagyobb volt, de ma.... Örülhetnek szegények, ha találnak annyi területet maguknak, ahol fenn tudják tartani fajukat. Nincs hova menniük onnan. Csak a halálba menekülhetnek, azt pedig az életösztönük tiltja.
Most 3.60 x 3.80 méteres területvan készen. Ez a rész, egy terasz jobb oldalán, 8x3.80-asra fognövekedni az elkövetkező napokban.
Délen fa palánk van. kis területet árnyékol. Oda egy hosszában futó sóskasort gondolok vetni. Melléje kellene valami, gondolom, ami a 3.20-as rámeröleges sorokat elválasztja.
Kezdtem a rukollával, mellette a "főnövény" brokkoli vetése, utána saláta sor, ami már szép nagy, palántáztam, aztán borsó, aztán saláta, megint borsó. Eddig jutottam.
Minthogy van fél kiló vetőburgonyám, azt gondoltam. hogy most spenótsor jöhet, aztán egy sor krumpli, ismét ruccola, majd még egy sor krumpli, és jöhet ismét a spenót.
Dughagymát hova tehetek?
Most még bárnim módosíthatok.
A nemzeti ünnepen vetett két sor borsóm már nagyon szép. Kikelt a sárgarépa és a petrezyelyem is. Ekkor még nem foglalkoztam a növénytársítással. Mit tegyek, hogy a két répa békében meglegyen egymás mellett? Vagy kapáljam ki egyiket?
Gratulálok, kedves Kertember, briliáns írásodhoz. Minden benne van a néhány sorban, ami e témában fontos.
Most jöttem fel vadonatúj, negyedig kész konyhakertemből, ami persze bio aligha lehet, mert egyik szomszédunk bőszen permetezi fáit, a vetőmagok is csávázottak, de legalább amennyire lehet, kerülöm a mérgeket.
Öngyógyító kertet igyekszem kialakítani, és a legjobbkor jön segítséged, mert bizony vannak számomra homályos pontok. A társnövényekkel bajlódom, egyáltalán nem tudtam kibogozni, hogy a fűszernövények mi mellé, ki mellé, hova kerüljenek.
Egysoros ágyásokat indítottam, 50 centiméterre kerülnek egymástól a sorok. Közöttük az elválasztó növénysorral. Annyit módosítottam. hogy 1 méterenként pallót fektettem le útként, mert ma például elmerültem volna a vizes földben, viszont fontosnak tartom, hogy aminek úgyis kissé megkésve itt az ideje, a föld alá kerüljön.
Például a császárkoronát hova tegyem a pockok ellen?