Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Idős családtag ápolása
Létrehozva: 2012. március 21. 14:35
Információkat gyűjtök, hogy a gyakorlatban (!) mások hogyan oldják/oldották meg az enyémhez hasonló szituációt.
Idős dédimama, szinte teljesen vak, nagyot hall, szellemileg kb 50%os - családdal lakik, de aki eddig ápolta, mostantól már nem teheti.
Milyen gyakorlati megoldás lehetséget a 24órás felügyeletre/ellátásra?
Természetesen vannak saját ötleteink, de szeretnék mások tapasztalataiból is meríteni.
Pont mostanában gondolkoztam én is hasonló topik nyitásán.
98 éves nálunk is a nagyim, szellemileg kb 80%-os (nagyon rossz a látása és a hallása is, ezért gyakran nem érti a körülötte lévő eseményeket, de amúgy rendben van, nem demens) , csak épp mozogni nem tud egy ideje, pelenkás, így mindig kell valaki mellé. A szüleim gondozzák, fáradtak, sose mennek sehova, segítséget sem igen fogadnak el, szoc.otthon kizárva. Csak épp ez hosszú távon nem mehet így, 60 évesek ők is, nem tudom, meddig bírják pl. az emelgetést, szerintem már nagyon nem nekik való, mások ebben a korban utazgatnak stb, ők meg még rokonokhoz se, nagyon sajnálom őket.
No de a lényeg, hogy szerintem a megoldás mindenképpen valamilyen házi segítségnyújtás lenne, ha nincs pénz rá egész hétre, akkor max. heti 2-3 nap, de valamennyi terhet mindenképpen le kell venni a hozzátartozók válláról. Remélem, a szüleim is belátják ezt előbb-utóbb! Az én nagyimnak nincs saját ingatlana, így jó minőségű otthon szóba se jöhet - úgy tudom legalábbis, hogy így nem, de javítsatok ki, ha tévedek!
Tényleg???
Ez akkor egy sikersztori:-)
Bárcsak mindenki ilyen könnyen venné az akadályokat.
A nagyanyám is ilyen helyen van már lassan 4 éve. Most volt 88 éves. Állandóan mondja, hogy neki ott milyen jó dolga van, mennyire szeret ott lenni, és milen jó, hogy elvittük oda.
Nem kell egyből leszólni ám mindenkit, mert erre vetemedik.
És igenis velem is tegyék ezt, már mondtam is a családnak, mert én senkinek nem akarok idősen a terhére lenni, ha már nem tudom magam 100%-osan ellátni.
Igen, ettől félek... bekerül, aztán hamarosan vége.
Az világos, hogy nincsenek már tíz évei hátra, de jó lenne, ha az utolsókat is a megszokott környezetében tölthetné.
Bocs, Mosolyka!
Kissé feszült vagyok, és azonnal ugrok... Sorry.
valóban nagyon nehéz döntés
mi a 90 éves nagypapámmal csináltuk végig a kálváriát
volt saját lakása, amit átiratott az unokája (unokatestvérem) nevére, aki be is költözött a feleségével az egyik szobába
csakhogy, amikor leesett a nagypapa a lábáról, felé se néztek
mi a férjemmel egy pici lakásban laktunk+mindketten dolgoztunk
anyukámék is még dolgoztak, a nagymamám élt velük, de már ő is túl a 80-on, és mit kezdett volna egy számára idegen öregúrral (ő az anyukám anyukája, míg a nagypapa apukám apja)
próbálkoztunk gondozónővel, aki lakhatásért+pénzért vele lenne 24 órában, de nem bírta, elmenekült
beláttuk, hogy nem rajta múlott, emberpróbáló feladat, ezért végül otthonba került
az viszont sajnos igaz, hogy attól kezdve rohamosan romlott az állapota, és 1 év múlva meghalt
sajnos ezeket a kérdéseket nagyon nehéz tökéletesen megoldani, csak kielégítő megoldások léteznek
Szerintem mosolyka arra az allapotra gondolt,amit egy ilyen elfekvöben elerhet...
en pedig nem elfekvöre gondoltam,hanem idösek otthonara,otthonra,nem allami tömegszallora.Hanem ahol 2-en vannak egy szobaban,külön fürdö,ellatas profi.
Ha ilyen nincs,nem elerhetö,akkor hazi beteggondozasi szolgalat (önkormanyzatok,Maltaiak üzemeltetnek ilyet),hazhoz megy a gondozo naponta többször is ( en magam is ezt csinalom).
Vagy egy olyan embernek biztositani szallast,etkezest-aki cserebe ott el a mamaval,ellatja 24 oranban.
Az en 96 eves dedimet a harom lanya apolja,kilog mar a belük,tudom miröl beszelek,mindket oldalrol.
Milyen "ilyen" állapotban???????
Felkel, jön-megy a lakásban, jókat eszik a katonákra felvágott uzsonnájából, megtapsolja a kicsik versmondását:-)
Szóval nincs a halálán, csak folyamatosan felügyelni, segíteni, gondozni kell.
Nem kötekedni akarok, nem is szeretném, ha a topic ilyen irányt venne.
De az én véleményem az, hogy pl egy Otthonban való elhelyezéssel a halálos ítéletét írnánk alá.
Persze ettől függetlenül, lehet, hogy csak ez a megoldás marad + a reménykedés, hogy rugalmasan veszi az akadályt.
Ráadásul a kérdésben nem is én döntök, csak véleményem lehet.
Akár milyen nehéz, ne adjátok be. Ti vagytok a családja, és minden nap vele ajándék, még ha nehéz is.
Persze eljön olyan pillanat mikor lélekben el kell engednetek, de akkor is ott legyetek mellette.
az elfekvőbe nem törődnek velük, nincs se idejük, se energiájuk az ápolóknak és ti vagytok a családja.Ott van mellette a helyetek. A gyerekeinek minden képpen, az unokái, ne lássák meg ne lássák ilyen állapotban.
A nővér megoldás lenne, de akkor mi lesz az éjszakával?
Egyébként nem szorul folyamatosan segítségre/ápolásra, csak időszakosan.
Szegénykém mondja, hogy ő simán bemegy az Otthonba.... de egyrészt már nem 100%os a tudata, másrész pedig azért annyira ép agyilag, hogy ott majd ráébred a rideg valóságra.
És ebbe bele fog roppanni.
Például csökkentett munkaidő mellett (HA valakinek sikerül kijárnia a munkahelyén), mondjuk valaki magához venné (HA olyan a lakása), HA, HA, HA...
Ilyesmi megoldással sikerült már valakinek időset ápolnia?
Szerintem nagyon sok függ attól, ő mit gondol erről.
Ha nagyon nem szeretne menni, nem kéne erőltetni. Nem tudjátok összedobni anyagilag? Legalább egy 12 órás nővért.
Aki azt mondja nyugodtan vigyétek el.
Ez kegyetlenség. Könnyen beszél egy 20-30-40-50-es éveiben járó ember. Szerintem egy idős embert nem lehet kitenni ennek. Hogy kitaszítani őt és bevágni vadidegenek közé. Nem szabadna h igy érjen véget az élete. Ez tragikus. Soha nem kívánnék ilyet sem magamnak sem másnak.
Igen, munka mellett szinte lehetetlen. Most 3 család csinálja felváltva, ki mit tud vállalni... de ez így nem megy hosszú távon.
Az Otthon állami lenne, tehát túl nagy anyagi teherrel nem járna.
A 24 órás szolgálatot egy ember nem bírja.
Ha olyan szerencsések, hogy mindenkinek van munkája, ha bárki is ott hagyná, gondolod visszakerülne valaha?
Itt mar nem az atültetesröl van szo,hanem az egeszsegi allapotarol,a csalad mindennapjairol.
Ugyhogy szerintem nyugodtan vigyetek el.
Tapasztalat,hozzatartozokent,szakemberkent.
Lenne hely....:-(
Csak hát 98. évében jár a Dédi. Idős fát pedig átültetni nagyon nehéz.
Nehéz kérdés, nehéz döntés.
.... és köszönöm!
Ez lemaradt:-)