Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Esküvő-vendég szemmel
Ez egy olyan esküvői topic, ahol elsősorban vendég oldalról közelítenénk meg a témát.
Kíváncsi lennék jó és rossz tapasztalatokra.
Miért maradt meg emlékezetesnek egy egy esküvő, akár kellemes, akár kellemetlen élmények miatt?
Mi volt az amit szívesen átvennétek ha lesz vagy lenne még saját esküvőtök, és mi volt az amit akkor sem csinálnátok ha fizetnének érte?
A mi gyerekeink már 12-20 évesek voltak ezen az esküvőn.
És kizárták őket.
Kicsi gyereket magamtól sem vittem esküvőre.
A mi esküvőnkön nem voltunk hajlandóak semmilyen szokást és hagyományt követni. Minden úgy volt, ahogy mi szerettük volna.
Senkit nem avattunk be a részletekbe, mindenki meghívót kapott, így nem volt beledumálás sem.
Muszájból meghívott vendégek sem voltak.
Ez hasonló bunkóság, mint megígérni, hogy ott lesz az esküvőn, aztán vagy el sem jön, vagy polgári után lelép.
A pár meg fizetheti a kaját utána is!
Esküvőn vendégként az a véleményem, hogy ez az ifjú pár napja, legyen minden úgy, ahogy ők akarják.
Csak olyanok esküvőjére megyek el, akiket szeretek. Nekem ott annyi a dolgom, hogy együtt örüljek velük a nagy eseménynek.
Ha kevés a kaja, hát majd eszem tovább otthon.
Ha nem tetszik a zene, az sem baj, lényeg, hogy nekik tetszik.
Én nem szeretem a vőfélyes műsort, de ez sem zavar.
Ez egy hülye szokás.
én anno amikor a mienk volt, anyummal össze is vesztem. Mert ő is ezzel jött, hogy ez a szokás.
én meg mondtam, hogy mégis hol van ilyen hülye szokás, hogy a vendég viszi a tortát?
Én már hallottam erről a tortavivős dologról, de azt hittem, hogy már réges régen kiment a divatból.
Ezek szerint nem.
100+ fös tömeg
vöfely allando ordito "müsorvezetese"
100 decibel feletti nepi szörnyüseg/disco
idetlen es megalazo jatekok a parnak
kötelezö nepi jatekok mindenkinek
ramenösen szeptevö ismeretlenek
reszeg jopofik
ugyanezen reszegek, amikor mar nem jopifik, hanem undoritoak
az esküvőn ugyanis senki sem eszik sütit,
Én szoktam.
Rossz élmény, amikor a rokonságban a gyerekek nem voltak meghivottak, sőt ki lett jelentve, hogy semmiképpen nem lehetnek ott--
Ez elég kényes téma, de ha már szóba hoztad.
Hogy lehet ezt úgy megoldani, hogy mindenkinek jó legyen?
Én voltam már olyan tempolmi esküvőn, ahol a haja kihullott már mindenkinek attól, hogy volt egy család a vendégek között akiknek a gyereke végig bömbölt. Szó szerint bömbölt, és sem anyukának, sem apukának nem jutott eszébe, hogy ki kellene vinni.
És voltam olyanon is, ahol pont ezt elkerülendő megkérték azokat akinek kicsi gyereke van, hogy ne hozzák őket egyik szertartásra sem. Aminek persze halálos sértődés lett a vége, és a vacsorára sem jöttek el.
Szóval, mi a megoldás? (nem csak tőled kérdezem)
Én a bugyuta játékokat utálom, mint tojásgörgetés és társai.
régen talán vicces volt, de manapság, amikor a pár már x éve együtt él, mennyi létjogosultsága van?
Viszont, hallottam szörnyű történeteket is menyasszonyrablásról, mikor is a spicces vendég felkapta és elesett vele. Állítólag volt halálos eset is belőle. :((
Nem szeretem:
-anyakönyvvezető délelőtt 10.00, templom délután 15.00, vacsora este 18.00, menyasszonytánc este 21.00 (vagyis nekem az egész napos program nem jön be)
-vőfély pajzán versikékkel
-idétlen ifjú pár játékok (kb 5-en figyelnek a "versenyzőkre" , mást nem érdekel)
-menyasszonytánc
-vonatozás
-egyszer menyasszonyrablás volt, namost a vendégek erről semmit sem tudtak, eltűnt a menya, meg az összes lánybarát, a vőlegény a haverokkal utánaindult a család meg a távoli barátok meg csak csodálkoztak, hogy mi van - kb 2 órán keresztül...aztán mindenki kissé kapatosan előkerült. Azért nem volt behozhatatlan az előny , de furcsa volt.
Szeretem:
-ceremóniamester, aki nem tolakodó, de mindenki tudja, hogy mikor mi jön, nem álldogál szerencsétlenül a vendég (lást a menyarablás esete)
-jó szervezés: nincs üresjárat
-JÓ zenekar/DJ (talpalávaló zenék)
-koktélbár
-süticsomagolás
-figyelmes ültetésrend (nekem ezzel napok mentek el, hogy azok üljenek együtt, akik szeretik egymást és tudnak beszélgetni)
Egyre több helyről hallom, hogy fizetős a rövidital - nekem is borzasztóan furcsa. Különösen úgy, hogy nem volt róla korábban információ. A kevés étel meg önmagában is kínos. Nem voltam még ilyen helyen, szóval csak szörnyűlködöm :)
Még valami eszembe jutott, amivel viszont sokszor találkoztam, és vendégként kellemetlen: a hosssszzzúúúúú, hosszú várakozások. A templomi után három óra beszélgetés, kínosan, álldogállva, a polgáriig. Utána két óra kínosan, álldogállva, amíg fotózzák a fiatalokat. Majd leülünk az étteremben, és üldögélünk további három órát a vacsoráig, akinek kedve van, táncolhat is - de kinek lenne.
Igaz,, a vőfély...
amikor a mienk volt, 21 éve, még nem volt divat a vőfély.
Engem még ez is idegesitett vendégként az esküvőkőn.
Nekem a keresztanyám volt a tanúm, a férjemnek pedig az keresztanyja.
Mondtuk a két férjnek, hogy Ti lesztek a vőfélyek, de bóhockodni tilos. Egyik sem az a tipus volt.
Jó élmény, ha együtt tud mulatni a meghivott vendégsereg.
Jó élmény, ha finom az étel, bőséges a süteményválaszték,amiből csomagolnak másnapra. az esküvőn ugyanis senki sem eszik sütit, de másnap meg nagyon finom az.
Jó élmény, ha az ifjú pár kedvesen odamegy a meghivottakhoz pár szót beszélgetni... - gondolom én, ha már meghivta akkor szereti is őket.
Jó élmény, ha jó a zene, és sokat játszik a zenekar, de nem túl hangosan és sokszinű zenét.
Rossz élmény ha az ifjú pár különvonul és nem foglalkozik a vendégekkel.
Rossz élmény, ha csak a külső diszités a fontos, és nem az étel- ital- zene minősége. Vagy elfogy az ital.
Rossz élmény amikor a vőlegény és a mennyasszony szülei nem tudtak megegyezni és két helyszinen volt az esküvő a két családnak ezért az ifjú pár ide-oda vándorolt.
Rossz élmény, amikor a rengeteg megmaradt süteményt a 3 nyoszolyólány saját magának csomagolta be, és a vendégek egy darabot sem kaptak.
Rossz élmény, amikor a rokonságban a gyerekek nem voltak meghivottak, sőt ki lett jelentve, hogy semmiképpen nem lehetnek ott-- pedig már nem kicsik-
Rossz élmény amikor a vőlegény csacsirészeg.
Hirtelen ezek jutnak eszembe az esküvőkről, amin az elmúlt 20 évben részt vettünk vendégként.
Én személy szerint agysorvadást kapok a vőfélyek ízléstelen, népiesch versikéitől és kurjongatásától, zavarba hoznak az ifjú pár számára megalázó játékok, nem veszek részt a menyasszonytáncban, a vonatozásban meg deplánenem.
Tudom, sznob városi vagyok. Szeretem viszont a személyes, lehetőleg kislétszámú szertartást, gyönyörködtetnek a finom, élővirágos dekorációk, élvezem a finom ételeket, és nagy ritkán még a bulit is.