Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kertet építünk.
Létrehozva: 2012. február 16. 09:52
Sziasztok!
Egy másik topikban ajánlottam fel segítségem kerttervezésben, kertépítésben. Azt gondoltam hátha érdekelne mást is a téma, ezért javasoltam, hogy egy a témára utaló topikcím alatt nyissunk egy új teret a kertépítésnek.
A cím tehát árulkodik a témáról. Kertépítésben, kerttervezésben igyekszem segítséget nyújtani azoknak, akik szeretnének belevágni kertjük rendezesébe, átalakításába, megépítésébe, vagy csak érdeklődnek a téma iránt.
Ugyan már ne add fel. Szegény klemátisz végigfázta ezt a csúnya telet, Te addig bent ültél a meleg szobában, Ő addig kint vacogott és mindvégig arra gondolt, hogy miylen szép virágot fog Neked hozni tavasszal. Ez a gondolat tartotta benne az életet. Nem fagyott el. Ezért nehogy kivágd. Éles késsel finoman sértsd meg a kérgét és látni fogod, hogy zöld. Valahol középtájon egy vastagabb ágat karistolj meg. Ha nem akarod, akkor várj még 1,5 hetet és meglátod életre kel. Megjelennek a pattanó rügyek.
A metszéséről még írni fogok.
Kedves Matesa!
Nem akartam kivételezni Veled, de reggel nem volt annyi időm, hogy elmélyedjek a Te növényeid metszésében. Előre bocsájtom most is csak a nyáriorgonát tudom megírni.
Valóban vannak olyan szakirodalmak, amelyek a nyáriorgona metszésére minden évben javasolják a tőre történő visszavágását. Nos úgy vélem ez butaság. Nem mondom vannak esetek, amikor érdemes visszavágni csutkóra, többnyire az ifjítás ilyen. Hagyományos esetben azonban inkább kárt teszünk a növényben. A nyáriorgona egyébként nagyon gyorsan nő, nagyra növő fajtái egy évben képes másfél métert maghaladó mértékben is fejlődni.
Mert ugya több fajta nyáriorgona van. Van a hagyományos, ami nagyon nagyra nő (3-4 méter), és van a törpésített változat, ami 30-50 centi magasra nő.
Még egy fontos infó. A nyáriorgona az adott évben hozott hajtásai végén virágzik. Tehát úgy kell metszeni, hogy minél több hajtás fejlesztésére késztessük. Ez pedig nem a tőre metszés.
Metszése során:
- távolítsuk el a három évesnél idősebb hajtásokat,
- távolítsuk el a beteg, sérült hajtásokat,
- ritkítsuk ki a növényt, ha túl sok hajtás van, akkor távolítsuk el a gyengébbeket, szabálytalanul növőket.
A megmaradt hajtásokat vágjuk vissza körülbelül a felére, olyan helyen, ahol elágazódás van. Az elágazódások végeit is csípjük vissza.
Az a baj, hogy nagyion nehéz így szövegesen ezt leírni. Vannak képeim, igyekszem a hétvégén felírni a blogomba, ott majd megnézheted, egyértelműbb lesz.
Megpróbálom ezt megtenni a kékszakállal, és a rózsalonccal is.
Blogom: www.kertember-kerteszkedj.blogspot.com
Kedves Rabszi!
A klemátisz jól fejlődik metszés nélkül is, virágzik is évről-évre, de. Egy idő után túl sűrű lesz, virágainak mérete csökken, tehát nem lesz szép rendezett, nagy virágokat fejlesztő bokor. Ezért szoktuk metszeni.
Metszése során arra kell törekedni, hogy:
- mindig laza szellős maradjan a növény, azaz ne legyen áthatolhatatlan dzsungelszerű,
- idő előtt ne öregedjen el, ezért az idős hajtásait rendszeresen le kell váltani a fiatalokkal,
- beteg sérült ágrész ne maradjon rajta.
Fő metszési ideje tavasszal van, azaz már most metszhető.
Elsőzör a nagyon gyenge, sérült, beteg hajtásokat kell eltávolítani. Ezzel egyidőben az esetlegesen a növényre száradt, le nem hulló leveleket kézzel le kell szedni.
Másodszor a megmaradt egészséges ágakat meg kel rövidíteni. Egy részüket 20-25 cm-es hosszúságúra, egészséges rügyig kell visszavágni, míg a többiből csak 40-50 centi kell levágni. Hogy melyikből, mennyit azt a növény alakja, helyenkénti sűrűsége, támrendszere dönti el.
Ha tudsz küldeni képet a klemátiszodról (több irányból készült, közelit, távolit stb.), akkor konkrétabban is tudok segíteni.
Kedves Zajec!
Mielőtt a barkára térnék, hagy érdeklődjed az orgona hajtások felől. Mihez kellenek ezek neked? Szaporítod őket, vagy hajtatod?
Barkát többnyire az elnyílás után metszik, mert ugye akkor szép igazán, ha sok rajta a fehér pamacs. Hiába volt kemény tél, a barka már most teljes pompájában díszít (többnyire igaz ez, de azért vannak olyan fajták, amik kicsit később kezdenek virágozni), tehát egy-két hét és metszheted a barkád.
A barka-Fűz_Salix nagyon könynen szaporítható. Tavasztól-őszig fás dugványról szinte bármikor meggyökeresedik. Tehát, ha most szedsz róla 15-20 centi hosszú hajtásokat, és azokat földbe duggatod, akkor nagy százalékban meggyökeresednek.
A fűz nagyon jól tűri a metszést, ezért könnyen alakítható. ha nagyon megnyúlt, akkor bátran vágd vissza a kívánt magasságba, akár a 2/3 át is levághatod az ágaknak. Azt azonban tudnond kell, hogy minél erősebben metszed, annál erősebb növekedéssel fog reagálni. Ezt ki is használjak azok, akik a barkája miatt tartják a fűzfát. Mélyen visszavágják, aminek hatására hosszú, egy métert is meghaladó hajtásokat hoz, ami őszre berakódik barkává váló rügyekkel.
Szívesen segítek konkrétabb tanácsokkal is, de ahhoz látnom kellene a barkád. Ha tudsz képet feltenni, vagy küldeni, akkor légyszi tedd meg.
Kedves Sonnya!
Ha van képed róluk légyszi rakj fel nekem ide, vagy küldj emilben.
Mivel a leírásodból nem tudom, hogy milyen poloska lehet a bűnös, ezért csak nagy általánosságban tudok segíteni. Annyi növényt írtál, amin megjelenetek, hogy ez szinte hihetetlen is. Általában a kártevők specializálódni szoktak egy-egy növényre, vagy rokon növénycsoportra. Persze vannak kivétele, mint pl. a cserebogár.
Szóval ellenük védekezni rovarölőszeres permetezéssel tudsz. Ez a módszer egyszerű, gyors, hatékony, de sajnos nem környezetbarát, és egészségvédő.
A másik mód, ha megpróbálod begyűjteni őket, mint pl. a burgonyabogarat, sajnos ez állandó gyűjtögetést jelent. Ezek a poloskák ott telelnek a kertedben a növények közelében, a lehullott avar között, vagy a talaj felső rétegeében, natán növényi szárak között. Szóval valami búvóhelyen. Ha tehát a lombot, elszáradt gyomot, növényi szárakat összegyűjtöd, és elviszed a területről, akkor jelentősen tudod csökkenteni a számukat.
Biológiai úton növényi nedvek permetezésével nem tudod megriasztani őket. Viszont természetes ellenségeikkel a fürkészdarazsakkal, madarakkal már hatékonyabb tudsz lenni. Őket úgy tudod kertetbe vonzani, hogy megfelelő életkörülményeket teremtesz nekik, és lakhelyeket készítesz számukra. Madároduk, rovarlakok stb. Ha érdekel ez utóbbi módszer, akkor írj, és teszek fel róla több infót.
Kedves Kertember!
Szeretnék én is segítséget kérni. Tavaly ellepték a kertemet a poloskák. Zöld színük van és háromszög formályúak. Tavalyelőtt is találkoztam velük, de tavaly nagyon sok volt belőlük. Kezdték a pünkösdi rózsákkal, átmentek a sóskára, a futóbabra, a paradicsomra. Annyira büdösek, hogy nem volt gusztusom megenni a zöldségeket. Tudok ellenük tenni valamit, mielőtt még jobban elönönlik a kertemet? Köszönettel Sonnya.
Sziasztok! Szia Kertember!
Én a klematisz virágom tél utáni metszésével kapcsolatosan szeretnék kérdezni. Tavaly tavasszal vásároltam, szép nagyra meg is nőtt,virágzott is. Kint hagytam télre úgy ahogy felfutott a rácsára, mert olvastam, hogy nem kell bevinni teleltetni. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan, mikor és mennyire lehet és kell visszavágni, mert ugye most az egész rozsdabarna színű, gondolom a hidegtől elfagytak a levelei. Teljesen vágjam vissza a szárát kb. 5 cm? Segítségedet előre is köszönöm!
Sziasztok!
Nem tudom, jó helyen járok-e, de talán tud valai segíteni:
Dupla, tömött virágú, fehér és sötétlila orgona hajtásokat keresek, úgy 15-2o db ra volna szükségem vegyesen.
Cserébe lonc hajtásokat tudok felajánlani.
Második kérdésem,ez már Kertemberhez: mikor érdemes a barkát visszavágni, és mikor érdemes a levágott hajtásokat ledugdosni a földbe, hoyg meggyökeresedjenek?
A barkám ugyanis nagyon nyurga, szeretném, ha alacsonyabb de bokrosabb lenne.
Köszönöm:
Zajec
Kedves Kertember, tanács kéne, itt van a tavasz bizony és metszeni kéne...de hogy? :) :)
Van nekünk nyári orgona bokrunk, amiről azt olvastam hogy minden tavasszal metszük meg erősen, majdnemhogy tőből....de ha én minden évben levágom akkor hogy lesz abból nagy bokor???? Van az utcánkban az egyik kertben gyönyörű nagy bokor, tele virággal...én meg visszavágtam tavaly és alig virágzott. Ugyanez a kérdésem a kékszakállra és a rózsaloncra is.
Szóval nekem nem egyértelmű a virágzó bokrok metszése...Köszönöm a tanácsot :)
befejező rész
A RAMBLER rózsák évente egyszer virágoznak (ügyes metszéssel egy gyenge nyár végi második virágzást is kihozhatunk belőlük), hajtásaik erősebb növekedésűek, ebből adódóan magasabbra is nőnek. Előfordul, hogy a rendelkezésére álló területből kinövi magát. Ilyenkor szükség van a méretbeli korlátozó metszésére. Metszésük lényegesen eltér a climber rózsáétól. Virágukat az előző évi hajtások végén hozzák. Ezért nyugalmi állapotú metszése nem lehet erős.
A metszés menete:
Az 1-3. pont megegyezik a climber metszésénél leírtakkal.
4; Ritkítást csak nagyon erős növekedésű töveknél lehet szükséges. Ha az első három pont után még mindig túl sűrű a tövünk, akkor a vékonyabb hajtásokat tőből eltávolíthatjuk. Csak olyan mértékben végezzük, ami levegős rózsatövet eredményez.
Ezzel tulajdonképpen be is fejeződik a metszésük. A megmaradt vesszőket vízszintes közeli állapotba rögzítjük a támrendszerhez. A csoport további metszésére nyáron virágzás után van szükség.
folytatás
A metszés menete:
1; Először a valamilyen okból (betegség, fagyás, fizikai behatás) sérült vesszőt távolítsuk el oly módon, hogy minimum az első egészséges rügyig vágjuk vissza.
2; Ezt követően eltávolítjuk a kuszán növőket, vagy az útban lévő hajtásokat, például az útra lógókat vagy a szomszéd növényre hajlókat.
3; Majd kivágjuk az elöregedett hajtásokat, ezeket tőből kell kivágni. A kiöregedett hajtásokat könnyen felismerjük sötét, már-már fekete színükről, de ha jól ismerjük rózsánkat, akkor körülbelül tudjuk, hogy milyen idősek a hajtásai. Általánosságban elmondható, hogy a 8-10 éves hajtások azok, amelyeket tőből kell kivágni. Ezt a műveletet célszerű fokozatosan végezni, tehát egy évben csak egy, maximum kettő nagyon öreg hajtást lehet kivágni, így folyamatosan újul meg a rózsatő (azaz a hajtás átlagéletkorát 4-6 évben tartjuk). Amennyiben rendszeresen metszük a növényünket, akkor nem is lesz több egy-két idős hajtásnál. Tömeges elöregedett hajtással csak a hosszú ideje magára hagyott futórózsánál találkozhatunk. Tőből történő eltávolítás hatására a rózsát új hajtás fejlesztésére serkentjük, amiből két-három év alatt gazdagon virágzó rózsakart nevelünk.
4; Következik a ritkítás. Első ránézésre könnyen megállapíthatjuk, hogy sűrű-e a rózsánk, vagy sem. Egy jó erőben lévő rózsából minden évben kell ritkítási céllal kivágni hajtásokat, tehát nem tévedünk sokat, ha sűrűnek tituláljuk rózsánkat. Első menetben az alulról feltörő hajtások közül vágjuk ki azt, amelyikre nincs szükség. Nem olyan nehéz eldönteni, hogy melyiket is vágjuk ki. Nézzük meg, hogy melyik van olyan pozícióban, hogy könnyen a támrendszerhez illeszthetjük, köthetjük. Majd állapítsuk meg, hogy egy-két éven belül melyik virágkart kell leváltanunk öregedés miatt. Mert célszerű az ehhez közel eső hajtást megtartani. A többi alulról eredő hajtásra nincs szükség, tehát távolítsuk el őket. Fiatal töveknél 1-2, közepes töveknél 3-5, nagy töveknél 6-8 ilyen hajtás megtartásával számolhatunk.
A kiválasztott hajtások felső egyharmadát, maximum felét metsszük le, ami függ a hajtás nagyságától, a kordon magasságától. Ezt követően a virágzó idősebb karokon kell ritkítást végezni. Fő szempont, hogy a virágalapok 20-25 cm-nél ne legyenek közelebb egymáshoz, ha közelebb vannak, akkor a karról a feleslegeset el kell távolítani maradék nélkül. A 2. számú képen látható, hogy nincsenek sűrűn az alapok. Természetesen nincs szükség mérőszalagra a metszések során. Elég, ha a metszőollónk bőven befér az alapok közé, ez körülbelül az a távolság, amitől közelebb ne legyenek egymáshoz.
5; Eddig tulajdonképpen a hosszú távú virághozam biztosítását végeztük, ideje tehát az ez évi virághozammal is foglalkozni. Ez a virágkarok metszéséből áll. Fő célunk, hogy a karokon a virágalapok ne legyenek túl sűrűn, és egy-egy virágalap se legyen túlterhelt. Ennek érdekében:
- A virágalapok egymástól mért távolsága nem lehet kevesebb, mint 20-25 cm. Amennyiben ennél közelebb vannak egymáshoz, akkor a gyengébbet vagy időset tőből el kell távolítani.
- A megmaradt virágalapokon fejlődött hajtásokat vissza kell vágni. A vékonyabbakat, gyengébbeket a felére, az erősebbeket kétharmadára. Arra kell törekednünk, hogy minél több hajtást hozzon a rózsa, mert a hajtás végén fog virágozni, de ne túl sokat ahhoz, hogy a lombsűrűséggel megfojtsa, illetve kimerítse magát.
Metszés végére tapasztalni fogjuk, hogy a tavalyi virágokból kialakult terméseket (csipkebogyókat) maradék nélkül eltávolítottuk, ha mégsem így lenne, akkor egy picit figyelmetlenek voltunk a munka során, amit most kell korrigálnunk.
Kedves Sarapod!
Mindig megcsodálom gyönyörű kerted. Bocsánat a tegeződésért, de régebben ebben a hangnemben irogattunk.
Természetesen hiba lenne miden évben visszavágni a futórózsát. Mielőtt belevágnál a metszésébe meg kell tudnod, hogy milyen típusú a futórózsád. Rambler, vagy climber.
Az alábbi leírásból, amit egy részben nem tudok beilleszteni kiderülnek a különbségek is.
A metszéssel egyensúlyt kell teremtenünk a növény növekedése és virágzása között. A hatalmas virágpompa örömmel tölt el bennünket, de a sok virág megerőlteti a tövet, ami a későbbi években bosszulja meg magát. Ezért törekednünk kell a rózsatő erőnlétéhez igazított virágmennyiség beállítására, és ezt a mennyiséget kell évről-évre produkáltatnunk a rózsánkkal. A dolog természetesen nem ennyire egyszerű, mivel alapos gondozással (öntözés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem) a rózsa erőnlétét növelni is tudjuk, ebben az esetben a virághozamon is emelhetünk.
A legszebb virágok az előző évben vízszintesbe állított karok függőlegesen fejlődött hajtásain alakulnak ki.
Az újonnan ültetett töveket 2-5 szemre vágjuk vissza. Ennek hatására több hajtást fejleszt a növény, ami a későbbi évek gazdag virágzásának az alapja.
A metszés célja:
ˇ Optimális virághozam beállítása, és fenntartása.
ˇ Optimális növekedés, fejlődés fenntartás.
ˇ Öregedés meggátolása.
ˇ Beteg, sérült hajtások eltávolítása.
ˇ Túlzott terjeszkedés megakadályozása.
A futórózsákat két csoportra osztjuk fel.
- az egyik a rambler, azaz egy vegetációs ciklusban egyszer virágzók,
- a másik climber, azaz többször virágzók.
Mindkét csoport tagjait másként kell metszenünk. Nagy hibát követnénk el akkor, ha egy metódust követnénk metszésük során.
A CLIMBER rózsák a többéves fás részeken fejlődött egyéves hajtásain hozza a virágait. A hosszú hajtások a kívánt magasság elérése után fennmaradó szakaszát olyan módon kötözzük a támrendszerhez, hogy azok közel vízszintes állapotba kerüljenek. Ezzel elérjük, hogy a hajtásba pumpált tápanyagok, hormonok egyenletesen oszoljanak el, ott megrekedjenek, így egyenletesen fejlesszék a karon képződő hajtásokat, virágokat.
vébe = évbe
Egy kép a lugasról.
Szép estét!
Most csak egy kérdés. A futórózsákat, hogy kell metszeni? Ahogy most fel vannak a lugasra futva, én száraznak látom. De nem tudom elképzelni, hogy minden vébe tövig vissza kell vágni?
Kérem írjon róla pár sort. A parkrózsákkal már majd elbánok én is.
Kedves Egriani!
Lehet és érdemes is ifjítani őket. Ha jó erőnlétben vannak, akkor 2-3 év alatt vissza lehet állítani a termőképességüket. A metszés mértékéről, milyenségéről és egyéb információkról csak rém általánosságban tudnék így írni. Küldj nekem sok-sok képet róluk, akkor részletesebb metszési tanácsokkal tudok szolgálni. Képeket rakhatsz ide is, vagy emilben küldheted: kertember@gmail.com. Ha ez utóbbit választod, akkor engedd meg, hogy ide is kitegyem a válaszom, mert lehet, hogy mást is érdekelhet.
Köszi.
Ugyan, ugyan. Nem attól jó kertész valaki, hogy oda-vissza ismeri a növényeit. Sokkal inkább attól, hogy jó gazdája azoknak.
Az első a Prunus-Babérmeggy, a másodikat nem látom rendesen. Tudnál róla közelebbi képet feltenni?
A babérmeggy levelei a fagytól barnultak el. Szerintem nem pusztult ki a növény, egy picit biztos visszafagyott, de hamar ki fogja heverni.
kedves Kertember!
Ismét hozzád fordulok tanácsért!
Igen öreg kajszi és cseresznyefánk van, mind kettőt igen elhanyagolva megörököltük, szerintem ez soha meg nem volt metszve.
Nagy ág átnyúlik a szomszédba,igen sűrűk az ágaik, sok helyen felkopaszodás látható. Lényegében az a kérdésem, ilyen idős fát szabad-e ifjítani, milyen vastagságú ágakat lehet levágn úgy, hogy a fának ne történjen baja?
Várom válaszodat, üdv. egriani!
Kertember!!!
Lefényképeztem a növénykéim. A másodikban már nem vagyok biztos, hogy mi a neve.Jó kis kertész vagyok, gondolhatod.
Semmi okom a haragra.
A több szikla jó ötletnek tűnik. Kipróbálom.
Köszönöm.