Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Válás a Facebook miatt
Létrehozva: 2012. február 12. 12:31
Virtuális flört, ellopott csecsemő, elbizonytalanított feleségek: hajmeresztő válásokról és motivációkról mesél a válóperes ügyvéd.
Tovább a cikkre...
Tovább a cikkre...
Vannak tapasztalataid ezügyben, vagy csak elképzelésre alapozod a véleményed? Próbáltad már? Amit kapsiból elutasítok az tuti nem fog sikerülni! Nem kell, hogy valami ott maradjon, oda kell figyelni! Bár eleinte még lehetséges is, de mivel nagy nyűg, hamarosan odafigyel rá mindenki majd...
Stresszes állapot abból lesz amiből stresszest csinálunk...! Nem a körölményekből és a helyzetekből..! Megoldani, megoldani, megoldani...errősz szól az élet...és jól megoldani, ez pedig a sikerélmény...ami tovább visz...!
Valóban nincs mit tovább ragozni, annyira nem érdekes a helyzeted, viszont ajánlom figyelmedbe evija 350. hsz-ét, főleg a második részét.
Nagyon, de nagyon megfontolandó dolgokat írt le
Egyetértek. ...és sajnos muszáj bebiztosítani magad, mert könnyen bekövetkezhet egy olyan eset, hogy meghal a prod , te 7o év körül vagy és egy emberként esnek neked az előző házasságokból származó utódok.
7o évesen mehetsz a hid alá... sajna sok ilyen eset van
Különben pedig mindenki maga dönti el mit, hogyan akar biztosítani magának idős korára. Valamint mennyire akarja hagyani magát kisemmizni. Ennek semmi köze a másik kitúrásához.
Az emberek változnak.....
Miért, milyen gyerekeink lesznek?
És mi az alap nyugaton?
Ugye ott mindenki halkszavú és rendes, sőőőt, még a szar sem büdös, igaz?
A váltott gyermekelhelyezés nem jó a gyereknek, hiába is mondod. Nyilván ragaszkodik személyekhez, de a saját kuckó is fontos, az állandóság.
Pl. egy kisiskolás gyerek esetében mindent át kellene cuccolni két hetente vagy hetente, mindig este derülne ki, hogy valami a másik helyen maradt. Stresszes állapotot eredményez.
És ne csak azért legyenek vele a gyerekek hogy a gyt-ből fentarthassa magát is akár munka nélkül is...
Mintha ez lenne a jellemző. A sértett önérzet beszél belőled.
Az a lényeg, ha az egyiknek kevesebb lesz, attól még a másiknak nem lesz több...ezen kár járatnia magát bárkinek is...mindenkinek a maga helyzetét a maga körülményeiben kell megoldania, ill. megtalálni a lehetőségeit...sajnos nincs igazság a földön, mert mindenki igazsága más és más.
Ez olyan dolog, akit éppen hallgatok, annak az igazságát érzem...szal. segítség nincs. Legalább is külső biztosan...
Egy dolog biztos! Aki olyan valakivel jön össze, akinek gyermeke/ei vannak, ott osztozkodni kell, ha tetszik, ha nem. És ez így rendjén is van, sztem. Valamit valamiért! És még egy dolog biztos! Hogy aki ilyen kapcsolatba belemegy, ne számítson felhőtlenségre! És amelyik kapcsolat fölött felhő van, az sosem lesz az igazi...el lehet viselni, bele lehet törődni...stb. Vagy mint alább írtam, hatalmas intelligenciával, teljesen elfogadva a körülményeket és a társat gyermekeivel és azok velejárójával együtt!
De tudok mondani még jobbat, ami igaz és fontos...amiből kiderül, hogy valóban nagyon szeretjük a társunkat...a gyermekeit ugyanúgy szeretjük mint a sajátunkat, vagy valami hasonlóképpen...nem tudsz teljesen elvonatkoztatni, még akkor sem, ha az anyja nem te vagy hanem más, mert akárhogyan is van, a szerelmed az életednek a vér a véréből, és ő neked így kell ahogy van...ezzel nem azt mondom, hogy minden eszetlenséget el kell fogadni a másik gyermek részéről, csak ugyan úgy, mint a sajátnál is szabunk határokat...! Ez ennyire egyszerű, nem kell tovább ragozni...ha ez nem megy, akkor nem fog menni semmi...talán csak egy fellángolás volt, és a továbbiakban csak egy bizonyítás akár önmagadnak, hogy te megtudod tartani azt a férfit/nőt...ezé nem kell, tönkre tenni sem más sem a magad életét! Ha őrlődést okoz, és nem tudsz túl lenni rajta határos időn belül, akkor ez fogja felemészteni az egész életed és a társadét, no és nem utolsó sorban a gyermekeitekét! Tessék felnőni ehhez, vagy tessék abbahagyni! Ennyi!
Pedig ott van, csak te nem akarod latni.
Sarkitasz. En akkor sem tudom elkepzelni, hogy egy csladon belul az egyik koldus, a masik meg kiralykisasszony.
Azt se hiszem el, hogy a gyerektartasbol egy anya semmit sem kolt a gyerekere, csupan a maga cicomazasara.
Ott vana penz, abbol kell ruha, ennivalo, satobbi. Ra van irva, hogy ebbol a gyereknek kell luxuscuccot venni? Es ha nem telik? Ha muszaj kifizetni a futest, stb.., akkor mi van? Es az anyuka nem dolgozik, hanem mit csinal? Neki nincs penze, sajat keresete, amibol bizony kolt a gyerekre? Akinek nem tetszik, eskuszom, menjen a birosagra.
A gyereknek akkor van jo elete, ha az anyjanak is jo elete van, ha hiszed, ha nem.
Az öröklésvitához:) :
Szerintem azt kell figyelembe venni, hogyha van egy első házasság, ami felbomlik, akkor apuka automatikusan otthagyja ugye mindennek minimum a felét, ami anyu nevére kerül, amit utána a gyerekek örökölnek majd. Majd ezután apuka újranősül, felépít valamit megint, ha annak az "örökségnek" a jelentős részét oda kellene adnia a korábbi gyerekeinek, akik az anya oldaláról már "megörökölték" a korábbi vagyona felét, akkor a későbbi házasságból született gyerek, illetve a feleség rosszabbul jár, mintha ő is elvált volna a pasitól.. Ez azért elég gáz, nehogy már az legyen "büntetve", aki nem vált el a férfitól, aki a haláláig vele volt.. (illetve a közös gyerekük...!!)
Mondjuk az egész nagyon kellemetlen és sajnálatos, hogy egy még élő ember hagyatékáról kell beszélni, de ez van..:(
Nos, objektív vélemény pl. ha ugyanannyit foglalkozol azokkal, akik kevés gyt-t kapnak, mint azokkal, akik - véleményed szerint - sokat.
Objektív vélemény, ha konkrét példákat írsz le, nem pedig érzéseket és véleményeket.
Kétségtelen, hogy sokfelől jut információhoz a nyitott szemmel-füllel élő ember, de eddigi tapasztalataim szerint a legbelsőbb dolgokat adják ki legkevésbé az emberek. Főleg olyanoknak nem, akik nem járnak hasonló cipőben.
Igen, fárasztó valóban, a sok magyarázkodás. :))
A való életben elég sok igazságtalanság van, egy gyermektelen fiatal nőnek a gyt-vel kapcsolatosan csak akkor tűnnek fel az anomáliák, ha érintett a dologban, egyébként nem.
Tudod, valóban tárgyilagosnak tűnt a hozzászólásod, így első blikkre, első olvasatra, amíg átfutja az ember, aztán kiderül, hogy két sorban írsz a 10 ezer Ft-os gyt-ből tengődő anyákról, hogy aztán hosszú bekezdésekben siránkozz azokról, akik százezreket tapsolnak el. (307. hsz).
És hát igen, sajnos nem lehet elvonatkoztatni a saját élettől, mert ha te nem ebben az élethelyzetben lennél, fogalmad sem lenne erről a témakörről.
Sajnos nem válaszoltál az első kérdésemre, pedig tényleg érdekelt volna.:)
A bíróság szokta megállapítani a gyerektartást, tehát bizony kötelezi az egyik felet annak kifieztésére, én legalábbis ezt a rendszert ismerem.
Nem hiszem, hogy főfoglalkozásban "követni kell" valakiknek az életét, ahhoz, hogy lásson az ember dolgokat, átéli, hallja, olvassa, elmondják neki, ezt is azt is, amazt is. Ha nyitott szemmel, füllel él az ember, plusz a saját élete sem "egysikú", akkor bizony sok dologról van információja, többféle szemszögből, gondolom ezzel nem vagyok egyedül.
Sokféle helyzet van, ilyen is, olyan is, ideálisból sajnos sokkal kevesebb,erről írtam én, nem tudom, hogy ebbe hol lehet belekötni, egyre kíváncsibb vagyok, bár már fárasztó is, mert úgy érzem, sosem fog kiderülni, hogy mi a bajod (velem) .:) Szerintem minden normális, igazságérzettel rendelkező embernek bántják a szemét azok a helyzetek, amelyekben valakit "szívatnak" folyamatosan, és nem tud ellene tenni. A gyt-vel kapcsolatosan pedig igen gyakran alakulnak ki ilyen helyzetek. Nem tudom, ebben mi a furcsa..
Én nem nézem, hogy te hány éves vagy, elváltál-e vagy sem, vagy a férjed esetleg, azt enélkül is látom, hogy kötekedni szeretnél velem valamiért.., és ez a lényeg, sajnos. De én tényleg nem szeretném ezzel a kis közjátékkal elriasztani azokat, akik még szeretnének ehhez a témához hozzászólni. Én már nem tudok újat írni, annyiszor leírtam ugyanazt az álláspontot, hogy ha nekem kellene olvasnom, már biztos, hogy unnám:)), és nem érteném, hogy mit kell ezen ennyit rágódni- belekötni- újra belekötni - megint leírni ugyanazt - belekötni-stb..
amikor egy apát irreálisan magas pénz fizetésére kötelezik, aminek a felhasználása utána már nem érdekel senkit.
Ne haragudj, de ezt nem tudom értelmezni? Mi az, hogy irreálisan magas? Nem a bér függvénye, hogy ki mennyi gyt-t fizet?
És mi az, hogy kötelezik?
A legjobb az lenne, ha nem kellene "kötelezni", hanem tudná mindenki, hogy mi a feladata.
Honnan vannak olyan pontos belső infóid, hogy valaki százezreket kap gyt-ként, de nem a gyerekekre költi, hanem magára?
Hogy van időd a saját életed és munkád mellett ennyire követni emberek életét, hogy ennyire tudod, ki mire és mennyit költ?
Én meg nem csak a leírt szavak alapján mérlegelek :)) ill. nem csak az adott témában leírtak alapján :)) (hutchinson-effektus)
De akkor érdekelne viszont, hogy szerinted mi az objektív vélemény (ami szerinted nálam hiányzik) erről a témáról?
Mert nekem ez azt jelenti, hogy az ember igazságtalannak tartja mind azt a felállást, ahol egy anyának gyakorlatilag egyedül kell felnevelnie a gyerekeit, mind pedig azt, amikor egy apát irreálisan magas pénz fizetésére kötelezik, aminek a felhasználása utána már nem érdekel senkit.
Egyébként nem tudom, hogy honnan gondolod, hogy vannak információid arról, hogy én milyen élettapasztalatokkal rendelkezem, mert az a pár hozzászólás, amit eddig az nlc-n írtam kötve hiszem, hogy lefedné az egész életemet, azt, ami azelőtt vagy után történt, sajnos vagy szerencsére.. Ismétlem, én nem nézek utána senkinél, aki véleményt ír, hogy hány éves, vagy milyen élethelyzete van, főleg, hogy úgyis csak annyit tudhatok meg róla, amit itt mutat, az pedig ált. édeskevés egy összképhez, és nem is érdekel. Az érdekel, amit az adott témában leír, csak ez alapján mérlegelem a szavait.
Szerintem ez a racionális hozzáállás, ami nem ilyen, az pl. az lenne, hogy ha én személyesen átéltem azt, hogy egy elvált apa havi 10 ezer Ft-tal letudja a gyerekeim költségeit, akkor minden elvált férfit szidok és szemétnek tartok, függetlenül attól, hogy ő egyébként mit tesz hozzá anyagilag és időben a külön élő gyerekei neveléséhez. Szerintem például ez az elfogultság, nem az, amit én képviselek.
De elkanyarodtunk egy picit a témától (személyeskedés lett), és úgy látom a vitánk (?) eléggé meddő, úgyhogy ne riasszuk el a többieket!:)
Én nem firtatom/firtattam senkinek a hátterét, anélkül ítélem meg azt, amit mond, azt hiszem csak így van értelme a beszélgetésnek.
Sajnos vagy nem, de véleményünket formálják a tapasztalataink, értékítéletünkben fontos szerepet kap, hogy milyen helyzetben vagyunk.
Az elfogulatlansághoz szükséges, hogy elegendő élettapasztalattal rendelkezzünk, és ne csak az egyik oldalt lássuk, éljük meg, hanem a másikat is.
Lehet, hogy te egy reális szemléletű, két lábbal a földön álló értelmes fiatal nő vagy, ám sok mindenben nincs még tapasztalatod, így csak elképzelésed lehet bizonyos helyzetekről. Amiről rögtön ítélkezel és véleményt alkotsz. Saját érintettség okán nem tudsz objektív lenni, hiába is igyekszel elhitetni magaddal.
Szerintem a hozzászólásaim teljesen objektívak voltak, nem tudom, nem értem, hogy miért támadsz, tényleg. Főleg, hogy korábban azt írtad másnak, hogy objektívnak tartod az írásaimat. (ha jól emlékszem, akkor te voltál az)
A tapasztalataimat arra alapozom, amit a saját közvetlen környezetemben látok (nem nehéz sok esetről hallani, hiszen manapság alig ismer az ember olyanokat, akik nem váltak el, vagy ha fiatal, akkor a szülei nem váltak el már..), illetve többek között az nlc-n is mindig csak olyanokról olvasok, akik 1. nagyon kevés gyt-t kapnak(többség) 2. ahol az anya elég sokat kap , kevesen írják, hogy optimálisan működnek a dolgok, én legalábbis ilyen hozzászólásokat nemigen láttam eddig.
Amit én írok, és próbálok elmondani itt folyamatosan az az, hogy szomorú és idegesítő az, amikor ezek a dolgok (gyerektartás) valamelyik fél számára nagyban igazságtalanul vannak "kialakítva", arról nem is beszélve, hogy legtöbbször a gyerekek azok, akik mindig rosszul járnak ezzel.
Mindenkinek van egy adott élethelyzete, hiszen ez elkerülhetetlen!:) Vagy együtt vannak a szüleid, vagy elváltak, vagy kapott anyukád gyerektartást vagy nem, vagy olyan pasival élsz aki elvált, vagy te váltál el, vagy el fogsz esetleg.:) Persze, hogy vannak ezek a körülmények, valamelyik mindenkinél fennáll, az ideális szerintem egy beszélgetésben az, ha ezek nem befolyásolják az ember véleményét, hanem próbál objektív lenni. Én nem firtatom/firtattam senkinek a hátterét, anélkül ítélem meg azt, amit mond, azt hiszem csak így van értelme a beszélgetésnek.
Mit látsz a világban? Honnan látod ennyi család életét, küszködését - belülről? Honnan tudod ennyi emberről, hogy mennyi gyt-t kap, mennyi az ő fizetése hozzá? Ezek a dolgok egy-egy család legbelsőbb ügyei és senki nem mesél ezekről a dolgokról úton-útfélen, felületes ismerősöknek.
Ilyen sok emberrel szoros kapcsolatban lenni viszont képtelenség?
Vagy neked csak ez a kétféle ember van a szoros ismeretségi körödben? A szegény, kevés gyt-t kapó, sokat dolgozó anyák, meg azok, akik százezreket tapsolnak el?
Mondod ezt úgy, hogy még fiatal vagy, gyerektelen, és kimondottan zavar az, hogy a párod jól próbál teljesíteni elvált apaként.
Számomra emiatt hiteltelen a véleményed.
Elfogult vagy, nem is kicsit, ugyanakkor semminemű ilyen jellegű tapasztalatod nincs, hiszen te soha nem neveltél gyereket.
Honnan tudod, hogy az egész nem az exfeleség bosszúja amiatt, hogy te bejöttél a képbe és miattad váltak el?
Tudom, ha egy kapcsolat optimális, ott nincs helye harmadiknak, tehát nem hiszek a véletlenekben és nem fölötted török pálcát, csak a másik szemszögből is láttatom a dolgokat.
Írtad, hogy a sok gyt-ből járhatnának a gyerekek magániskolába, nyelvórára, sportra stb, ehelyett az ex magára költi a pénzt.
Nem tudom, mekkora összeget ad a párod, mert nyilván rólatok van szó, százezret vagy sokkal többet, de havi százból magániskolára nem nagyon futja, ha egyáltalán van ott felétek ilyen intézmény.
Sport, különórák, szép ruhák - nos ennek valóban bele kéne férnie.
Ha látja az apa, hogy a sok gyt ellenére elhanyagoltak a gyerekek, nem őrájuk költi az anya a pénzt, nos annak is megvan a módja, hogy ez ellen tegyen. Pl. vegye magához a gyerekeket.
Nevelnéd őket?
Mivel itt csak a te véleményedet lehet olvasni, sem az ex, sem az apa véleményét nem, így számomra nem is kerek a történet és nem is tudom elhinni minden sorát, mert mint írtam, erősen érintett vagy, így nem is várható el a teljes elfogulatlanság.
Az én vélemyényem azon alapszik, amit látok a világban, magam körül. Ahogy azt írtam is. Látom, ahogy anyák küszködnek a "gyerektartás" mellett, ami kb. a gyerek egy heti kiadásait fedezi (10 ezres gyerektartás), és másodállásokat vállalva, szinte egyedül nevelik fel a gyereküket, ami igen szomorú. És látom azt is, amikor anyák a kimondottan magas összegű gyerektartást a gyerek helyett magukra költik, a gyerekektől meg igyekszenek minél többször "megszabadulni", mert találnak maguknak jobb szórakozást, főleg, hogy telik rá. Ez is sajnálatos. (de mindezt már korábban leírtam)
Pont arról van szó, hogy a gyerekek nem tehetnek arról, hogy a szüleik elváltak, és az esetek többségében mindenképpen rosszul járnak, akkor is, ha apuka nem támogatja őket megfelelően, és akkor is, ha apuka erején felül fizet, de az anyjuk mégsem rájuk költi a pénzt. Hiszen az első esetben anyuka nem tud többet hozzátenni a költségekhez, mivel még az alapvető dolgokat is neki kell előteremteni, az utóbbiban pedig apuka nem tud pluszban még költeni rájuk miután kifizette az akár százezres tételű gyerektartást.
Személyeskedhetsz nyugodtan, írhatod a feltételezéseidet rólam, de szerintem a hozzászólásaimból világosan kiderül, hogy az igazságtalanság az, ami engem (nagyon) zavar ezekben a szituációkban. Mert én általában azt tapasztalom, hogy vagy az anya+ a gyerek jár rosszul, vagy az apa+ a gyerek. Jó lenne, ha minél többen tudnának olyan helyzetet kialakítani, hogy nagyjából mindenkinek megfelelő legyen.
Hogy még egy személyeskedésre reagáljak: én nem szeretnék úgy szülni valakinek, hogy arra játsszak, hogy utána majd elválok, és a szép összegű gyt-ből szórakozhassak kedvemre. Ha válnék, akkor elvárnám a gyermekem apjától, hogy támogassa és látogassa a gyereket, de arra nem tartanék igényt, hogy az én szórakozásaimat is fedezze, stb. Nem tudnám elképzelni, hogy a volt férjem pénzéből költsek magamra, amit a gyerekekre szán. Lehet, hogy ez kényelmes, de valahogy mégis megalázó.
"Mi az, hogy serto az apuka reszere, ha a kotelezonel tobb idot tolt a gyerkevel? Na ne mar."
Ugyan írtad, hogy ezt a 307-es hozzászólásomból szűrted le, de én mégsem találtam meg benne.. Konkrétan hol írom ezt? Lehet, hogy figyelmetlen vagyok, de nem látom valahogy.
Én ha jól emlékszem nem írtam arról, hogy a gyerek egyen kaviárt, meg luxusküldeményekről, stb, nem tudom, hogy miből vontad le ezt. Csak arról beszéltem, hogy ha a gyerektartás fedezné azt, hogy pl. a gyerek magániskolába járjon, nyelveket tanuljon, sportoljon, rendes ételeket egyen, szép ruhákban járjon, akkor igazságtalannak tartom, ha ebből semmi nem jut el hozzá, hanem anyuka költ a minimumra, a többi jelentős összeget pedig a saját szórakozására, külsejére fordítja.
Ez pont nem a gyerek érdeke, amire itt mindig mindenki hivatkozik, mellesleg apukával szemben is igazságtalan, hiszen az apa azért fizet gyerektartást, hogy a pénzből a gyerekeinek legyen a lehető legjobb élete.
" Aztan a gyerek oltozik, mint a kiralykisasszony, mellette cammog anyuka, mint a gyerek cseledje, mert neki nem telik egy rongy goncre sem. Rohej."
Az apának kellene finanszíroznia anyuka ruházkodását? Ez komoly? Ezt ha jól tudom asszonytartásnak hívják, de itt nem ez a téma.
Ezzel teljesen egyetértek..! Azt viszont tudni kell, ha valaki elvált gyermekes Férfival /apával/ kezd, örüljön neki ha szépen és gondoskodóan bánik az előző házasságában született gyermekeivel...mert az a következő házasságában született gyermekével is szépen és gondoskodóan fog...aki hanyagolja az előzőt, a következőt is hanyagolni fogja...legtöbb esetben...tehát ez ügyben ne álltassa magát senki, mert ez így van!! Vegye tudomásul, hogy osztozkodnia kell a pénzen és a szabadidőn!
No és aki visz is a házasságba gyermeket, annak főleg örülnie kell, hogy jó kapcsolatot ápol a saját gyermekével, mert képzeljétek, ha a sajátját hanyagolná, akkor hogyan bánna, más gyermekeivel...??!!