Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mi a baja a növényemnek?
Létrehozva: 2012. január 15. 17:21
Ebben a topikban szeretnék segíteni abban, hogy növényeinket egészségben, szépségben tudjuk nevelni. Gyakorló kertész lévén sok olyan beteg, kipusztult növénnyel találkozom, amelyek egészsége, élete megmenthető lett volna egyszerű eszközökkel, akkor, ha gazdájuk időben felismerte volna a baj forrását.
Remélem, hogy a cikkekkel sikerül hozzájárulnom ahhoz, hogy minél több növény élvezze életét, boldogítsa gazdáját.
Természetesen törekedni fogok arra, hogy olyan növényekkel foglalkozzam, amelyek népszerűek a növénykedvelők körében. A cikkek mellett szívesen válaszolok feltett kérdésekre, problémákra.
Kaktuszok közül főként a medvetalpra jellemző az ilyen mértékű vízvesztés. Némi mértékben az áttelelő oszlokaktusz is mutat hasonló képet.
Mostanság az idő valóban nagyon csalóka. Pep pillanata 15 fok van odakint, de holnapra már lehűlést jósolnak. Bár, ha az idei tendenciát nézzük, akkor az se tart tovább néhány napnál és nem is lesz komoly mértékű. Én már komolyan készölődöm a korai zöldségfélék vetésére. Némi kis takarással szerintem már lazán kikelnének.
Jó megoldás lehet a tőzeg bekeverése is a talajba, de vigyáz, hogy savanyú tőzeget vegyél. Vagy savanyító műtrágya használata. Pl. rododendron, hortenzia, áfonya talaj, és lombtrágyák.
Talajcserét nem javasolom, mert azzal komoly gyökérsérüléseket okozhattok.
Nem melegbe vittem természetesen, hanem fűtetlen, de világos helyre !
A többi hasonló kaktusszal, még soha nem történt ilyesmi, ezért is csodálkoztam el. Ilyen mértékű "sorvadást" még soha nem tapasztaltam.
Mivel az idő kiegyensúlyozott.... néha KINT melegebb van mint bent, így nem aggódok nagyon.... csak egy picit...:))
Lehet.... azért csak kiviszem !
Sziasztok!
Nagyon jó ez a topic!
Nekem is lenne több kérdésem is, sajnos.
A fő problémám a nagy jukkám. Pár hete elkezdtek sárgulni a levelei, annyira, hogy ma, mikor megszabadítottam tőlük, alig maradt a tetején pár levele. Ennek ellenére viszont folyamatosan hajtja az újakat, és azok szépek is. Mitől lehet a sárgulás?
A másik nagy problémám: Akkor most kell öntözni a kaktuszokat télen, vagy nem? A medvetalpnak már kénytelen voltam adni vizet, mert nagyon konyult, de a többit nem igazán merem öntözni. Lehet hogy kéne?
A harmadik kérdésem is öntözéssel kapcsolatos: Jelenleg téglaépítésű társasházban lakunk, és elég hideg van. Ezt mindegyik növényem meg is sínylette, mikor októberben bepakoltuk őket az erkélyről. 1 hét múlva költözünk át panelba, ami azért melegebb lesz. Kérdés, honnan tudom, melyik növénynek mikor mennyi vizet kell adni? Tápoldatom van, meg oké, hogy heti egyszer (bár gondolom, ez is fajta-függő), de egy öntözéskor mégis hány deci kell nekik? Van mindenféle növényem, és próbáltam is neten rákeresni, de sehol nem írják, hogy 1 alkalomkor mégis mennyi víz kell nekik.
Köszi előre is, ha tudsz segíteni!
Kedves Maxim!
A lilakaác nem túl igényes és bonyolult növény. Mindenhol szépen fejlődik és bőségesen virágzik ahol jól érzi magát:) De, hogy ne legyek ennyire általános.
Talajban egy picit válogat, nem szereti a meszes talajokat, ha ilyen helyre kerül, akkor senyved, hajtásai rövidek lesznek, levelei sárgulnak, túlzott mész estén a levél és hajtásvégek elbarnulnak, elpusztulnak. Nos ilyen helyen nem is nagyon virágzik. Ezért hát kedveli a kissé savanyú talajt.
Nagyon szereti a napfényt, a fény hatással is van a virágrügy diferenciálódásra. Árnyékban, félárnyékban nem, vagy kevés virágrügyet fejleszt.
Virágait tavasz végén hozza az előző évben a több éves fás részeken képződött virágrügyekből. A virágrügyeket könnyű felismerni (tudom, hogy Te ezt tudod, azért írom le, hátha más is olvassa, és neki talán segít) vaskosak, sötét színűek és szőrösek, míg a hajtórügy lapos, világosabb színű, és nem szörös.
Bőséges virágzásához évnete kétszer kell metszeni. Egyszer tavasszal, ekkor nagyon vigyázzunk, hogy a virágrügyeket ne távolítsuk el. Másodszor nyáron a fiatal hajtásokat kell kurtítani, kordában tartani, így a növény tud koncentrálni a virágrügy képzésre, és a vesszők beérésére.
Köszönöm szépen a választ!
Mindenképpen kipróbálom amit javasoltál, aztán reménykedem
A javaslatokat is felírtam és megpróbálkozom ezekkel a növényekkel, hátha több sikerem lesz, és elviselik ezt a légkört.
Kedves Marzs!
Ez bizony a száraz levegő következménye. Az a baj, hogy a spricceléssel csak időlegesen teremtesz párás levegőt. Talán jobb lenne az a megoldás, amit itt már javasoltak korábban, hogy egy nagyobb kaspóba, vagy edénybe kellene állítani, aminek az aljába kavicsot rakni néhány centi vastagon. Az edényt a kavics tetejéig feltölteni vízzel és abba állítani a növényt, tehát a cserép alja éppen csak érintkezik a vízzel.
Az afelandra egyébként a huzatot sem szereti, túlzott légmozgás hatására dobálni kezdi a leveleit.
Igénytelen növények? Hmmm, ez nagyon szubjektív, pontosabban házfüggő. A meleg és száraz légterű házban más növény szeret, mint a hideg és páradúsban stb. Ezért az a növény ami a meleg és száraz légterű házban virul, mint gyom a határban, tehát a gazdi szempontjából igénytelen, az a másikban a világért sem akar megmaradni.
Azért megpróbálok a hűvös és huzatosra néhány jolly jokert írni.
rákvirág (határeset), zamioculcas, karácsonyi kaktusz, szobafenyő, aszparágusz, anyósnyelv, csüngő csokrosinda (határeset), klívia.
Sziasztok!
Nagyon örülök ennek a topiknak, ugyanis elég sok gondom van a növényekkel, sajnos nem túl sokáig bírják nálam a lakásban. Megpróbálok csatolni egy képet az egyik növényemről (Aphelandra), most kaptam karácsonyra, de már kezdi megadni magát, vmitől száradnak a levelei. Rendszeresen öntözöm, úgy olvastam h 3 naponta optimális, a leveleit is spriccelem, de mégis így néz ki. Ennek a levélszáradásnak lehet az oka, hogy nincs elég pára számára? Mert a szoba, illetve az egész lakás inkább hűvös és huzatos. Szerintetek lehet valamit tenni érte, hogy helyrejöjjön?
Másik kérdésem pedig az lenne, hogy milyen növényeket ajánlanátok, amelyek nem túl igényesek és elég szívósak?
Nagyon köszönöm, ha valaki tud segíteni!
Köszönöm a válaszodat Kertember sokat segitettél. Itt tipródtam ma a kinai rózsám felett, akkor még várok. A leanderjaimat pedig vegyesen fogom metszeni, köszönöm további jó munkát!!!
Ui: Nagyon jó ötlet volt a topic inditása, mág egyszer köszi
!!!!!
Természetesen beszélgethetünk a biokertészkedésről is. Én azért máshogy értelmezem, mint Te a nemkertészkedéssel. Az sem a legjobb megoldás, hogy kivágsz mindent, aminek baja van. Ma már alig akad olyan növény, amit ne támadna meg valami.
A biokertészkedés gyakorlati szakasza a helyes telepítésnél kezdődik, amit megelőz egy alapos tervezés. A cseresznyelégy nekem nem okoz akkora gondot, hogy miatta kivágjam a cseresznyefát. A cseresznyét be kell kapni, és csak a magját kell kiköpni, nem kell nézegetni, hogy mi van benne:)
Egyébként van a csersznyelégy ellen is ragacsos csapda, ezzel jelzik elő a rajzási időszakát. Fabarátabb megoldás lehet ez a ragacsos csapda, és a cseresznyelégy telelő helyének bolygatása, ottani pusztítása, azaz a fa alatti talaj kezelése. További hasznos ellenszer a hasznos rovarok, madarak beillesztése a kertbe. Ezzel is igyekszem foglalkozni. Rovarlakok, rovarhotelek, madároduk, madárlakok, madáretetők gyártása, forgalmazása. Igaz még csak a kezdeti szakaszban vagyok.
Kínai rózsát minél közelebb a tavaszhoz metsz meg. A két időpontod közül a februárt támogatom.
leandert közvetlenül a szabad égre történő kihelyezéskor metszd meg. Hogy milyen mértékben az igazából azon múlik, hogy mit szeretnél elérni vele. Ha a bokrosodására törekszel, akkor valóban vissza kell vágnod, arra azért készülj fel, hogy visszavágás évében csak késő nyáron, akkor is csak keveset fog virágozni. Viszont a következő évben sokkal szebb lesz, és erősebb. Lehet azonban vegyesen is metszeni azaz félig visszavágva, félig virágoztatásra. Ha bővebben érdekel a metszése, akkor szólj nyugodtan, megpróbálom bővebben érthetően beírni ide.
Kedves Eszter!
Valóban nem túl igényes virágról van szó. Nálam még 6 fokos teleltetést is kibírta, igaz szenvedett némi kárt, valami hasonlót, mint amit Te leírtál. Ezért arra gyanakszom, hogy a gyökerét és a gyökérnyakát támadhatta meg Nálad is egy talajlakó gomba, fuzárium, amitől elhallt a gyökere, így tudott kifordulni a cserépből is. Ez a betegség a vizes párás, hűvös helyen tud a legjobban fertőzni. Én nem estem kétségbe. Gyorsan feldaraboltam a növényt és új cserépbe friss földbe leduggattam. Kigyökeresedett, újraéledt.
Kedves Kertember!
Köszönöm segítségét, útmutatását teljes mértékben követem. Nagy örömmel fedeztem fel, hogy dzsakaranda fámon vannak ígéretes rügyek, erre majd képekkel visszatérek.
Tehát a vegyszer nélküli kertészkedéshez szintén segítséget kapunk? Csodálatos! A mérgeket én is száműztem kertünkből régesrég. Elképzelhetetlen számomra, hogy méreggel átitatott gyönyörű növényzet legyen életterünk ékessége, és unokáim mérgeket szippantsanak játék közben. Megoldásom egyszerű volt: kivágtuk a kukacos szilvafákat, a szép reményű őszibarackfákat, a sor szőlőt, az almafákat. Hozzá nem értőn könyvből telepítettem mindent, aztán láttam, hibás volt az elgondolásom. A sokat markol keveset fog esete valósult meg.
Ma pedig egyszerűen hagyom, hogy minden menjen a maga útján. A tetvek jönnek, nem esem késégbe, tudom, eltűnnek.
"Bio kertészkedésem" - idézőjelbe azért teszem, mert ez inkább nemkertészkedés - következő áldozata a hatalmas germecdorfi cseresznyefánk lesz terveim szerint. Soha egyetlen szemet sem ettünk róla, annyira kukacos. Növöget már májusi cseresznyefánk utóda, az öreget a szél törte ketté, elpusztította.
Netán adódna más, fabarátabb megoldás a kukacok felszámolására? Mert hiába reménykedtem, hogy feltalálják a cseresznyelégy-csapdát a feromonnal, bár tapasztalatom szerint a házilégy hasonló csapdái sem érnek semmit.
Őszi kertem tyúkocskáinkkal.
Kedves Kertember!
Két kérdésem lenne, mikor metszem vissza a kínai rozsámat. Tavaly nagyon eltaláltam a metszését, de nem tudom, hogy január vagy február hónapban volt-e. Másik kérdésem pedig a leanderre vonatkozik, mikor történjen a metszés,és merjem-e jol visszavágni, hogy inkább bokrosodjon, mert elég nagyok és azt szeretném, ha most már inkább bokrosodna.
Köszönöm!
Szia!
Nekem egy szobai futókám van, ami állítólag szinte kipusztíthatatlan - nálam mégis tönkrement
egy ideig szépen fejlődött, folyamatosan új leveleket hozott, mostanában viszont elvékonyodtak, összepöndörödtek a levelei, aztán az egész gyökerestül kiesett a földből... 
mi lehet a baj, lehet, hogy túlöntöztem? bár anyukám szerint ez a növény nála sima vízbe téve (tehát föld nélkül) is szépen fejlődik, tehát nem lehetne túlöntözni...
mi lehet a gond?
Kedves Klára!
Folytatom a többi kérdéssel.
A lenader minél hamarabb éled, annál hamarabb virágzik. Persze nagymértékben befolyásolja a virágzás időpontját a metszés milyensége.
Nyugodtan lehet bolygatni a gyökerét, olyan erős hajszálgyökér rendszere van, hogy kevésbé zavarja, ha elveszti egy részét ősszel. Sőt tavasszal annál erősebb gyökérfejlődésbe kezd, amit már a telelés során megalapoz.
Megvallom, hogy én salátát nem szoktam beltéren előnevlni. Annyira bírj a hideget, hogy őszi vagy igen kora tavaszi vetéssel házikertben is primőr áru nevelhető belőle. Ha pedig van egy kis fólialagutank, vagy sátrank, akkor akár egész télen át is szedhető, ez az idei télre kimondottan érvényes. Nekem idén a piros-, fekete-, jégcsapretek folyamatosan szedhető, csakúgy mint a mángold, rukkola és a fejessaláta. A pirosretek és a fejessaláta kiszuperált ablakok alatt félig érett kompsztágyon terem, e kettő további meleget biztosít számukra.
Mivel több mint egy hónap van még a kiültetésig, ezért jó gondolatnak tűnik hűvös helyre vinni a pici palántákat, nehogy a meleg hatására túl gyorsan nőjenek, és felnyurgult palánta legyen belőlük. Hűvös, világos helyen késleltethető a fejlődésük.
Kedves Klára!
Mielőtt belevágnék meg kell említenem, hogy sose volt Paliszander-Jacaranda mimosifolia fám. Nagyon szép növény, loptam is a netről képeket és csatolom őket, mert annyira szépek.
Amit írni fogok róla azt a más növényeken összeszedett tapasztalataim és tanulmányaim alapján teszem.
A paliszanderfa lombfakadás előtt virágzik, ami nálunk a kora tavsztól egészen nyár elejéig tarthat. Ez függ ugye a külső környezeti tényezőktől, elsősorban a hőmérséklettől, a fa erőnléti állapotától, a nyugalmi állapot minőségétől, és a növény genetikai adottságaitól.
Ahhoz, hogy lombfakadás előtt virágozzon, már előző évben ki kell fejlődjenek rajta a virágkezdemények. Tehát olyan rügyekkel kell rendelkezzen, amikben benne van a virág, vagy virágkezdemény. Ha nincs ilyen, akkor nem is fog virágozni. Ha megvannak ezek a rügyek, akkor:
- úgy kell telelnie a növénynek, hogy ezek ne károsodjanak (gondolom ez Nálad megvan, mivel fagyvédett helyen tetel)
- tavasszal olyan helyre kell kerülnie a növénynek, hogy ezek a rügyek kihajtáskor ne kársosodjanak (gondolom ez is fennáll, mivel nem éri fagykár)
- metszéskor ne távolítsuk el őket (itt jegyzem meg, hogy a lombfakadás előtt virágzó növényeket virágzás után metszük, sok ilyen növényünk van)
Pici kis reklám magamnak, bocsi érte. Ha érdekel a metszés, metszési elvek stb. akkor a blogomban sok infót találhatsz róla www.kertember-kerteszkedj.blogspot.com
Azt is tudni kell, hogy a lombfakadás előtt virágzó növények virágot tartalmazó rügyei többnyire többéves vesszőn fejlődnek ki. Azért fontos ez, mert, ha minden évben erősen metszed, akkor pont azokat a hajtásokat távolítod el, amiken kialakulhatnának ezek a rügyek.
És mitől alakulnak ki ezek a rügyek? Ez egy összetett folyamat, tele hormonnal, és biokémiával. De erről nem is kell mély információkkal rendelkezned, elég az hozzá, ha a növény jól érzi magát, akkor képződnek rajta ilyen rügyek.
A további segítséghez arra lenne szükségem hogy:
- Gondold át a fent leírtakat ez eddigi növéynnevelési, gondozási gyakorlatod szemszögéből.
- Küldj képet a növényedről, hogy lássam az álapotát, főként koronájára, fás részeire vagyok kíváncsi.
- Írd le az eddigi metszési gyakorlatod.
Kedves Finci!
Azok a pici legyecskék, vagy muslincák csak kellemetlen vendégek a cserépben. Nem a növényed miatt vannak ott, hanem a talaj miatt. Jól érzik ott magukat, meleg, vííz és tápanyag egyszerre van jelen számukra. Az átültetés azért nem jelentett végső megoldást, mert a peték, ki nem fejlődött lárvák a régi földben lapultak meg, sé óhatatlan, hogy maradjon belőlük valamennyi a gyökerek között. Nem tudom milyen földbe ültetet át, de olyanban érzik jól magukat, ahol sok lebontatlan szerves anyagot találnak. Mondjuk pl komposztált marhatrágyával kevert. Próbáld meg kiváló minőségű virágföldbe átültetni pl. Compo, vagy, ha ez túl drága, akkor átültetés előtt a friss földet sütőben 100 fok fölött 5-10 percig hőkezeld, ettől minden élő kipusztul belőle. A régi földet pedig próbáld meg minél jobban kiszedni a gyökerek közül.
Kroton mindenre érzékeny, víz, huzat, párat, fény hőmérséklet. Ha már csak egyik nem kedvező számára, akkor rögtön dobálni kezdi a leveleit. Vannak helyek számára alakásban, ahol jól érzi magát, sokszor ezt a helyet csak több kroton kipusztulása után találjuk meg (kísérletezni kell), azonban, ha ez megvan, akkor onnan nem szabad elmozdítani. Egyébként van a krotonnak egy természetes levélhullása is, azaz alulról lekzed felkopaszodni, akárcsak a nagylevelű fikuszok.
A képen egy gombás foltot látok, nem tűnik vészesnek. Ha több levelet, kiterjedt mértékben fertőz egyszerre, akkor kell vele foglalkozni.
Nagyon szépek a virágaid.
Kedves Klára!
Teljes mértékben igazad van. Nem vagyok vegyszer barát, saját kertemben se alkalmazom őket, más eljárásokat követek. Terményeim ennek köszönhetően biok. De mit tudnék tanácsolni másnak. Sajnos ma az emberek sokan az azonnali megoldások híve, ha valami nem sikerül rögtön, akkor az már nem is jó. Hozzáteszem sok olyan növénnyel vesszük körbe magunkat, amik megtartása eleve problémás, ha egyáltalán sikerül, ahelyett, hogy olyan növényekben gyönyörködnénk, ami a mi hazánkban gyönyörűen fejlődnek.
A nikotinnal azért légy nagyon óvatos. A nikotin borzasztó erős és hatékony méreg. Nagyon gyorsan felszívódik, nagyon gyorsan hat és nagyon gyorsan lebomlik, ezért, ha emberi szervezetbe kerül töményen, akkor igen rövid az az idő, amíg hatástalanítani. Régen volt ilyen hatóanyagú növényvédőszer, de brutalitása miatt kivonták a forgalomból. Gyorsan ölő hatása miatt az öngyilkosok kedvenc mérge volt. Sajnos ez a szomorú múlt kötődik hozzá.
Kedves Kertember!
Dzsakarandafám még sosem virágzott, pedig harminchat-hét éves. Most fűtetlen helyiségben, keletre néző ablak mögött várja a tavaszt. Kopasz, ágvégein hozza az új leveleket.
Kevés, nagyon hosszú ága a van. Visszavághatom jó alaposan? Áprilisban tervezem ismét kiültetni a kertbe. Mikor kezdjem meg trágyázását? Mikor metsszem meg, hogy május-júniusban a kivirágozzon? Egyáltalán, mit tegyek vele, és mikor?
E helyiségben telelnek óleándereim is. Tavaly őket is kiültettem,ősszel kerültek ismét edénybe. Érdemes gyökerüket így bolygatni? Mikor kezdjem feléleszteni őket, hogy minél előbb kivirágozzanak?
A palántanevelésről szintén szívesen olvasnám tájékoztatását. A salátanövénykék már déli ablakomban cseperednek. Áttegyem majd őket hűvös helyre?
Hálásan köszönöm válaszait. Nagyon nagy öröm, hogy szakemberhez fordulhatunk növényekkel kapcsolatos gondjaimmal, bajaimmal. Köszönöm.
Legyen nagyon szép napja!