Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mi a baja a növényemnek?
Létrehozva: 2012. január 15. 17:21
Ebben a topikban szeretnék segíteni abban, hogy növényeinket egészségben, szépségben tudjuk nevelni. Gyakorló kertész lévén sok olyan beteg, kipusztult növénnyel találkozom, amelyek egészsége, élete megmenthető lett volna egyszerű eszközökkel, akkor, ha gazdájuk időben felismerte volna a baj forrását.
Remélem, hogy a cikkekkel sikerül hozzájárulnom ahhoz, hogy minél több növény élvezze életét, boldogítsa gazdáját.
Természetesen törekedni fogok arra, hogy olyan növényekkel foglalkozzam, amelyek népszerűek a növénykedvelők körében. A cikkek mellett szívesen válaszolok feltett kérdésekre, problémákra.
Mitől lóg az örökzöld pici hajtása?
A második cikk egy kedvenc kültéri növénycsoport egyik károsítójával foglalkozik. Konkrétan az örökzöldeket károsító borókaszúról.
Borókaszú - Phloeosinus aubei
A borókaszú tujákat, hamisciprusokat, ciprusokat és borókákat károsítja. Tevékenységének következménye, hogy a fenti növények oldalhajtásai egyesével elhalnak, elszáradnak, és megbarnulva lógva maradnak a növényen. Annyira tipikus tünet ezek a lelógó hajtások, hogy már messziről könnyen beazonosítható általuk a kárósító. A csatolt képeken is jól láthatók ezek a lógó hajtások.
A növények csak igen erős fertőzés esetén pusztulhatnak el. Igazából ez nem is valószínűsíthető, nagyobb gondot inkább a növény esztétikai képének romlása okozza. Sövényszerű telepítésnél a látvány elkeserítő lehet.
A kártevőnek évente két nemzedéke fejlődik június és október között. Azaz a kifejlett bogarak ezen időpontok között folytatnak érési táplálkozást, ekkor jönnek a felszínre, ekkor találkozhatunk velük, és az ellenük történő vegyszeres védekezést is erre az időpontra kell időzítenünk. A kifejlett rovarok érési táplálkozásuk után az oldalhajtások alapi részébe oldaljáratokat rágnak, melyekbe belehelyezik 30-40 tojásukat. Az ezekből kikelő lárvák az anya által rágott járatokra merőlegesen további apró járatokat rágnak, majd ezekben bebázódnak és kikelésük után a felszínre jönnek, hogy folytassák elődeik munkáját.
Ezektől a járatoktól az oldalhajtás elpusztul. A növény a sebeit igyekszik begyógyítani, ezért az elpusztult hajtás a kalluszosodás miatt kilökődik, elszáradva lógva a növényen marad.
Védekezés ellenük nem könnyű, mert a rovar ritkán van a felszínen. A fent leírt időpont között (június-október) rovarölő szeres permetezéssel pusztíthatjuk. Eredményes védekezést csak többszöri, akár több éven át tartó kezeléssel érhetünk el, és még ekkor is várható az újbóli visszafertőződés.
A védekezés fontos eleme a megelőzés, mivel a szú előszeretettel támadja a legyengült növényeket. Megfelelő tápanyag és vízellátás erősíti a növényt.
Az elszáradt, lelógó hajtásokat 6-8 centis egészséges résszel távolítsuk el és semmisítsük meg.
Ne feledjük az örökzöldeknél több károkozó idéz elő hajtáselhalást, ezért mindenféle védekezés megkezdése előtt nagyon fontos, hogy sikeresen azonosítsuk a kiváltó okot. Aki nem biztos a felismerésben, annak kép alapján igyekszem segíteni.
Talán estefelé tudok képet feltenni. Hasonló a lakásunk, tőlem kérdezte a lány, hogy kell öntözni...))) Érdekes módon eredetileg agyagos kerti földben voltak a növények és szép egészségesek voltak.
Kiváncsiságból kérdeznék még valamit. Tavaly tavasszal sikerült meggyökereztetnem egy avokádómagot, tehát most van egy kb 30 centis csemetém...))) Vajon hány fokot bír ki (nem találtam sehol), ha kinövi a lakást és ki kéne ültetni?
Kedves KalózPepi!
Nem tudom jó hírrel megörvendeztetni. A kókuszpálma a keresedők egyik kedvence, mert szinte garantált a kipusztulása a lakások mikroklímájában, ezért az elszánt pálmahívők évről-évre újra vásárolják.
A "diók" megtartása az első három évben indokolt, mivel az ebben felhalmozódott tápanyagot a növény folyamatosan hasznosítja.
A kókuszpálma télen is meleget kíván, ezért a 21-22 fok megfelelő számára. Vízigényes, de a túlöntözést kerülni kell. laza szerkezetű talaj a felesleges vizet könnyen elvezeti a növény tövétől. Kiszáradást nem viseli el. Magas páratartelom igényét a levelinek permetezésével érhetjük el.
Nagyon fényigényes, amit ritkán lehet számára biztosítani a lakásokban, házakban. Legjobban pálmaházakban, télikertekben, üvegházakban lehet ezt számára biztosítani. Otthonaikban kipusztulásának fő oka a fényhiány.
Amint írja a páratartalom, víz és hőmérséklet megfelelő a számára, ezért a fényhiányt vélem kritikus tényezőnek.
Állati kártevői is kipusztulását okozhatják. ezek a tripszek, takácsatkák és pajzstetvek. Utúbbiakat könnyen felismeri a kis pajzsukról. A takácsatkák nyomait pókhálószerű apró szövedékeiről ismeri fel. A tripszek után pedik apró tűszúrás szerű pontok maradnak.
kedves Kertember!
ősszel kaptam egy kókuszpálmát - szorgalmasan öntözgetem, törölgetem a leveleit, a diót rajta hagytam, mert egyik vélemény szerint meg kell várni, míg magától "elválik" a növény és a dió, másik szerint azonnal át kell ültetni...nem tudtam dönteni, maradt a dió
keleti ablak előtt van a pálma, párás helyen (túl párás is sajnos), 21-22 fok van
most így néz ki...két levele már teljesen elszáradt, kettőn ilyen szép csíkok-foltok vannak (ezeknek sem jósolok sok időt)
menthető még egyáltalán vagy felejtsem el ezen a helyen ezt a növényt?
Kedves Eda!
Tudnál képet felrakni ide az aloe-dről?
Közel van hozzád az aki a legjobb tanácsot tudná adni:) Hisz, mint írod a lányodé hatalmasra fejlődött. Hasonlítsátok össze, hogy mit csináltok másképp.
Egyébként nem különösebben igényes növény. Mivel húsos, nedvességgel teli levele van, kevéske gyökere, ezért hajlamos a kirothadásra, ezért csak olyan talajban érzi jól magát, ami a felesleges vizet elvezeti a tövétől, gyökerétől, vagy olyan formában megköti, ami nem okoz pangást a talajban. Ezért laza szerkezetű talajra van szüksége. Ezt a talajtípust a kereskedelmi forgalomban kaktuszföld kategória alatt találod meg. Nekem nagyon bejöttek a Compo földjei. Javaslom, hogy ültesd át ilyen földbe tavasszal, és nyáron rakd ki a kertbe napfényes helyre. Fokozatosan szoktatva a nap sugaraihoz, akár tűző napot is elvisel. Nevelése nem bonyolult, biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog.
A páfrányok nem szeretik a száraz levegőt, viszont a párás levegőben jól fejlődnek, ezért a spricceléssel rosszat nem teszel vele.
Kedves Amen!
A tápoldatokra írt használati útmutatók mindig az átlagot tükrözik, az átlagra vonatkoznak. Egy átlag családi ház, lakás, egy átlagos család anyagi helyzete, egy átlagos növénytulajdonos szakmai ismerete stb. arra ad garanciát, hogy a kedvezőtlen téli időszakban a kedvenc szobanövényeit eredményesen pihentetéssel tudja életben tartani. Ezért írják azt az útmutatókra, amit írnak, és azt gondolom, hogy ezzel nincs is gond. De mindig vannak kivételek, de így van ez az élet bármely területén is.
Előző hszemben gondolkodtam, hogy megemlítek egy másik zagyvaságot a zamioculcas kapcsán. De mivel szorsan nem kapcsolódott a témához, ezért elálltam tőle. Te viszont most megemlítetted.
El tudod képzelni a természet bármely pici alkotójáról is, hogy szeret sínylődni? Nincs az a bolond élő szervezet, amelyik élvezné, ha rosszak számára a körülmények. Azt meg pláne nem értem, amikor azt írják, hogy a zamio szűk edényt szeret. Kíváncsi lennék a természet milyen szűk edényekben nevelgeti a zamit? Ez butaság. Akinek van, vagy volt egészségesen fejlődő zamija, ami ne adj isten műanyag edényben volt, az nagyon jól tudja, hogy a zami szétnyomja gyökerével az edényt. Vajon mért? Azért mert így sanyargatja a gyökereit, vagy azért, mert kicsi számára és tovább akar nőni? Egyszerűen nem értem, hogy mért írják ezt róla. Talán azért, mert kis edényekben nem tud olyan jól fejlődni a gyökere, így a levele sem nő olyan gyorsan, ezért nem növi ki olyan gyorsan a lakást.
Kedves Bufurc!
Érdekes kérdés az öntözés gyakorisága és annak módja is. Sokat hallunk és olvasunk arról, hogy felülről ne öntözzük a növényt, mert:, és akkor hosszan sorolják az okokat. Vajon a természet is tudja, hogy felülről melyik növényt nem szabad öntözni? Gyanítom, hogy nem, hiszen a eső mindig az égből érkezik.
Akkor mért van az, hogy nem ajánlják a felülről történő öntözést?
Ennek legfőbb oka, az, hogy a szobában tartott növényeket nem mindig olyan talajba ültetjük, amit szeretnek. Az öntözés, víz szempontjából elsősorban a talaj vízáteresztő, víztartó képessége a fontos. Azok a növények, amelyek nem szeretik, ha a "lábuk" azaz a gyökerük, hagymájuk, rizómájuk stb. vízben, vizes közegben áll olyan talajt igényelnek, ami elvezeti a gyökerüktől a vizet, vagy oly módon tárolja, hogy az ne keltsen vizes hatást. Ha ilyen földbe ültetjük őket, akkor szabadon öntözhetjük felülről is őket, ha viszont más, pangó vízre hajlamos talajba kerülnek, akkor csak alulról szabad öntözni. Aki rendszeresen ültet cserepes növényeket, általában sok fajta virágfölddel találkozott már. Ők tudják, hogy micsoda különbség van föld és föld között. Érdemes tehát alaposan válogatni a virágföldek között.
Azt tanácsolom, hogy vizsgáld meg a földed szerkezetét, és, ha kellőképpen laza, rostos tőzeggel ellátott, akkor nyugodtan öntözheted felülről. Az öntözés gyakoriságára ügyelj, ne várd meg, amíg lankad a ciklámen, mert ezek komoly stersszt okoznak a virágnak. Ettől legyengül, amit izgatottan várnak a betegségei, és rögtön támadnak. A kaspót nyugodtan hagyhatod alatta, de amint nedves lesz a virág földje (alulról öntözés esetén, ha már felszívta a szükséges vizet) önts ki belőle a maradékot.
Yukka is egy olyan virág, ami nem szereti, ha túlzottan nedves a gyökere körül a talaj, ezért nem jó a túlöntözés. Itt is helyes talajválasztással könnyen elkerülhető a kirothatásukat okozó betegségek megjelenése. A "muslincákkal" ne törődj, nem a növényt támadják, hanem a földből élnek. Ha zavarnak, akkor egyszerű spray-s rovarölőszerrel el tudod őket pusztítani. A yukka egyébként jól tűri a szárazabb időszakokat is, főként télen, amikor növekedése lelassul a kedvezőtlenebb külső hatások miatt.
Kedves Kertember!
Köszönöm szépen a részletes, kimerítő és logikus magyarázatot.
Kicsit h@lyének is érzem magam, annyira egyértelmű, amit írsz...nem is értem ezek után, miért olvasom a tápoldatokon az adagolásnál, hogy "tavasztól őszig, ennyiszer meg ennyiszer, ennyit meg ennyit" adjunk a növényeknek. Vagy hogy nyugalmi időszakon kívül adagoljuk...ezek szerint ez csak a kerti növényekre vonatkozik?
Mert akkor ezt alaposan félreértelmeztem...
Ha ezt tudom, dehogy nyugtatgatom, altatom szegény (szoba)növénykéimet...
A Zamioculcas-szal kapcsolatban azért is kérdeztem rá az öntözésre is, mert (te nyilván jobban tudod nálam) alapjáraton szeret szomjazni és "sínylődni" (ezt arra értem, hogy kedveli az "egy számmal kisebb" cserepet) a szakirodalmak szerint, ahol utánajártam, amikor beszereztem, de annyi azért eszembe jutott nekem is, hogy ha új levelet hoz, akkor talán nem kéne a locsolást most annyira visszafognom, mint máskor.
Mennyi ilyen rosszul berögzött, megörökölt "szabály" lehet, amihez gondolkodás nélkül ragaszkodunk..
Még egyszer köszönöm a tanácsot, rendszeres olvasód leszek itt :)
A cikllámen gondozásával kapcsolatban van valakinak valami jó ötlete?
Az ablakpárkányon van, északi oldalon, a szobában 19-20 foknál nincs melegebb.
Próbálom nem túllocsolni, de maximum három napot bír ki, utána ha nem borítom nyakon egy csomó vízzel, totál elkókad. Már háromszor kellett újraélesztenem. Azt hallottam, hogy csak alulról szaban öntözni. Ez igaz? (Ezzel csak az a baj, hogy egy elég magas kaspóban van, gyakorlatilag félig tele kell töltenem a kaspót, hogy alulról kapja a vízet. A kapsót nem akarom lecserélni, mert ugyanolyan színe van, mint a virágnak és így olyan szépek együtt.)
Még egy probléma:
Kicsit túllocsoltam a Yukkát és tele van muslincával. Most nem locsolom pár hétig, hogy kiszáradjon a földje, de a jövőre nézve mennyi vizet szabad önteni rá és milyen gyakran?
Totál kezdő vagyok, köszi a segítséget.
Most megfogtál.
Nem tudom meddig él egy páfrány, de megpróbálok utánanézni a szakirodalomban.
De nem tartom valószínűnek, hogy a kora miatt pusztulna ki, de egyértelműen ki sem zárnám, hisz számtalan példát tudnék hozni erre a jelenségre a növényvilágból, bár azok jellemzően arról szólnak, hogy az anyatő kipusztul, de annak maradványain kifejlődik egy új fiatal növényke. Az anya, mintegy a saját testét áldozza fel arra, hogy utóda kifejlődjön rajta.
Sokkal inkább más okot sejtek mögötte. Ha a külső körülmények évek óta ugyanazok, a gondozás is alapos, akkor a gyökér elhalására tippelnék. Ezt könnyen okozhatta az az átültetés, amiről írtál. Elég egy rossz talaj ahhoz, hogy a gyökerek pusztulása elkezdődjön, ezt aztán nagyon nehéz megállítani, még akkor is, ha korrigálod a hibát. A régi föld kedvezőtlen hatásai már rég behatoltak a gyökerek közé. Azokat onnan rövid távon egy alapos gyökérmosással lehet eltávolítani. Azaz nemcsak egyszerűen átülteted a növényt, hanem az átültetés során lágy vízzel ki kell mosni a gyökerek közül a régi földet. Vagy hosszú távon a már jó föld, és a gyökér munkájának köszönhetően idővel teljesen eltávoznak onnan a rossz anyagok. Kérdés az, hogy kibírja-e a növény ezt az időt.
Köztes megoldás lehet az, ha a páfrányról tőosztással leválasztasz egy kis tövet, ennek a gyökerét átmosod és friss földbe ülteted. Ha szerencséd van akkor a fiatal növény is megmarad, és az idősebb tő is kiheveri a negatív hatásokat.
Öröm számomra, ha tudok segíteni.
Érdekes a kérdésed. "Nincs még itt a tápoldatozás ideje." Sok tapasztalatot szerzek a kérdéseitekből. Rádöbbenek arra, hogy ami számomra egyértelmű az nem szakképzett növénykedvelő számára bizony kérdőjeles.
Mi dönti el, hogy mikor kell tápoldatozni a növényeket? Ha a növényt kérdezzük, akkor Ő bizony mindig igényelné, amikor számára a külső környezeti tényezők optimálisak a fejlődéséhez. Nálad biztos olyan körülmények között van, ahol folyamatosan növekedik, fejlődik. Ezért hoz új leveleket, amihez bizony vízre és tápanyagra is szüksége van. Ha ezeket nem kapja meg, akkor azért, hogy túléljen elveszi máshonnan. Honnan is tudja elvenni? Természetesen az idősebb levelekből nyeri ki a tápelemeket és juttatja fel a fiatalabbakba, a fejlődőekbe. Így az új levél növekedik, a régi pedig szépen elhal. De hisz mi emberek is ezt tesszük. A szervezetünk ugyanúgy átcsoportosít, ami belső károsodáshoz vezet. De erről az orvosok többet tudnának.
Mért van az, hogy sok helyen azt olvasni, hogy ilyenkor kevesebb víz kell, és tápoldat? Nos azért, mert a külső kedvezőtlen környezeti viszonyokat úgy tudjuk a legjobban átvészeltetni a növénnyel, ha rábírjuk arra, hogy pihenjen. Ez elsősorban a mi igényünk, mert így tudjuk megtartani a növényünket, de ehhez kényszerből alkalmazkodik a növény is, mert Ő is érzékeli, hogy rosszak a körülmények a fejlődéséhez. De a növény számára az lenne a legjobb, ha folyamatosan tudna növekedni (zárójelben jegyzem meg, hogy vannak kivételek). Hozok egy példát a folyamatos növekedésre. Nálunk a szőlő évente egyszer terem, és télen csupaszon pihen. Meleg éghajlatú országokban folyamatosan növekszik és évente többször terem, többször szüretelik.
Azt tanácsolom tehát, hogy tápoldatozd nyugodtan.
Nagyon örülök ennek a topiknak, el is mentem a kedvencek közé, bár most pont nincs a növényeimmel problémám...sosem lehet tudni :)) ...köszönet érte!
Egy kérdésem mégiscsak van: Zamioculcas növényeim új leveleket hoznak, ilyenkor lehet (kell?) picit többet öntözni, vagy tápoldatozni őket annak ellenére, hogy nem különösebben vízkedvelők, illetve nincs még itt a tápoldatozás ideje?