Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Anya, te lúzer vagy!
Torolt_felhasznalo_586479
Létrehozva: 2011. szeptember 28. 10:52
Tegnap jó nagy csetepaté volt nálunk otthon. 21 éves főiskolás lányom bejelentette, hogy ő jövőre külföldi egyetemen szeretne tanulni angol nyelven mint a barátnője. És kitalálta, hogy ha nem sikerül ösztöndíjat kapni, vagy csak a tandíjra, akkor a többi pénzt fizessük mi. Férjemmel gyorsan kiszámoltuk, hogy ez 1,5-3 millió forint összeget jelentene.
Mondtam neki, hogy 6 milliós svájci frank alapú jelzálog van a házunkon. Van két testvére. Én most tanárként dolgozom, az apja fizetése meg erre nem elég.
Ugyan van egy zöldségtermelő kisvállalkozásunk is, de az hol bejön, hol nem.
Nem bírjuk már a lányom fizetős főiskoláját is fizetni, meg a két kisebb különóráit, stb.
Nagylányom elkezdett hisztizni, a végén közölte: "Anya, te egy lúzer vagy!" Mert a barátnőinek a szülei sikeres vállalkozók, Ausztriában síelnek, valami egzotikus helyre mennek nyáron, a lányok a ruhatárat csak Párizsból és Milánóból veszik, stb. és most mehetnek külföldre tanulni. Ő meg nem.
Kiszámoltam neki, hogy 21 évesen mennyibe kerül nekünk tandíjjal, kajával, ruhatárral, telefonszámláival stb. együtt. Ez olyan kb. 110 000 forint. (Másnak egy havi nettó fizetése ennyi).
Olyan csúnya veszekedés lett belőle a végén, hogy felszólítottam Őnagyságát, hogy fel is út, meg le is út, most boldoguljon egyedül. Vegyen fel diákhitelt, dolgozzon és menjen el levelezőre, mert én többé egy fillért sem adok neki, aztán nézze meg, hogy ő maga mire megy, ha már as "lúzer" anyja nem vitte semmire.
Pedig nem élünk rosszul Síelni nem megyünk, de minden nyáron 10 napra vagy Balaton, vagy valamelyik tengerpart, a gyerekek Nike, Adidas, Puma és egyéb sportcuccokat kapnak, és minőségi ruhákat. Még hála Istennek soha nem volt gond, hogy elmenjenek fagyizni, mozizni, bulizni, osztálykirándulásra. De ennyit bírunk, többet nem. Luxusra nem telik.
A férjem próbál csitítgatni, de nem fogok hajlani. Igaz, a lányom sem kért bocsánatot.
En meg egesz egyszeruen nem irom ala, hogy a kialakult helyzet egyertelmuen B hibaja. Ha egy csepp kis joerzes lenne azokban a lanyokban,akkor mar regesregota segitettek volna az anyjuknak. Aztan az apa, hogy meri kijelenteni az anya nevebe? hogy o jo szinben tunjon fel, vagy mi? Hogy nektek fiam nem kell egy szalmaszalat se keresztbe tenni,majd anyatok megcsinal mindent helyettetek is. Egyaltalan hogy meri ezt kijelenteni, masodsorban meg hogy meri kijelenteni az anya neveben? Az, hogy koveteloznek, eppen nem az anya hibaja. Az apa ad meg mindent az anya hata mogott csakazertis, mert az anya mar nemet mondott. Hat igy valoban nem lehet gyermeket nevelni. Nem kell itt hosszu poredikacio, a kezukbe kell nyomni a seprunyelet, a porszivot, aztan mondani, hogy csinald csak, majd belejossz. Apunak se kell sokat magyarazni, ugyse erti. Csupan annyit, meg egy huzas es pakolom kulon a babruhat. Aztan majd ha akarsz tolem valamit, hat kozledj te, de en mar nem engedek az elhatarozasombol. Az meg, hogy nem jo a szex, hat figyelj apu, nekem nem jo az 5 perces szex mig kielegited rajtam magadat. Ilyen egyszeru. Mit van ezen mar sok beszelnivalo???????
Volt egy baratnom, o tudomanyos munkat vegzett, ledolgozott 8 orat, majd szaladt, bevasarolt a csaladnak, aztan szaladt esti tanfolyamokat vezetni. A ferje meg csak reszmunkaidoben dolgozott, napi 4-5 oraban, kenyelmesen hazasetalt, kinyitotta otthon a hutot a gyerekeknek, es dicsekedett, hogy nezzetek mi mindent vett nektek apuka, mit kertek? Aztan mondta, hogy hulye anyatok most sincs itthon, hogy foglalkozzon veletek. A gyerekek aztan meg is tanultak, hogy a mi anyank hulye. A hulye anya meg banataban alkoholista lett, kesobb elvalt, de mar keson, sok kart tett magaban amig idaig eljutott.
Az, hogy az anya mindent megtesz azokert, akiket szeret, a csaladjaert, nem termeszetes, hogy ezt kapja csrebe. Megszoktak mar... mi az, hogy megszoktak? Az anyanal most derult ki, hogy kar volt, mert ugysem kap az igyekezeteert semmi jot a csladjatol cserebe. Mikor ne hagyhatna abba az onfelaldozast,meg miert nem, ha akarja, akkor, amikor akarja? Majd azt is ugyanugy megszokjak, ha mar nem lesz kinyalva nekik. Bocs.
Breydelle, beszámolsz a folytatásról?
Szurkolunk ám neked-nektek :)
Persze, én is úgy gondolom, hogy a helyzet tarthatatlan. De a rabszolgaságra önmaga ítélte saját magát. Ezt a család meg röhögve elfogadta, mert miért is ne. Most, hogy rájött, hogy ez így mégsem jó (mire a család már jól megszokta, hogy anya úgyis megcsinál mindent helyettünk is), ki akar törni. Ez így rendben is van, csak az éremnek két oldala van, ahol pedig a család többi része áll. És ők most nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Csak arra mondtam, hogy kár acsarkodni (rossz szót választottam, oké), hogy ezzel csak olajat dob a tűzre. Isten ments, hogy a kisasszony kénye-kedvét kiszolgálva adjanak túl az életükön. Arra az a megoldás, hogy magán segít a lány, mert már nem gyerek, a szülő meg amit tud (ha akar). A férjével való viszonyt tisztázni kell. Felnőtt, egymásra figyelő sok és hosszú beszélgetésekkel.
Lehet, hogy félreértettük egymást, de nagyjából ugyanazt mondjuk..
Pontosan. Helyzet egy van. Attol, hogy ki hogyan latja, meg csak egy helyzet van. Ami ezidaig nem vezetett sehova, ill semmi jora, ami az anyat illeti. O ebbol akar most kiszallni. Elkanaszosodott az egesz csaladja. Kiveve a kisgyermeket. En soha nem mondtam ilyet, hog huzz be neki, hadd fajjon, nem tudom, ezt honnan veszed. De igenis most itt az ideje, hogy kemenyen es erosen ki merjen allni magaert. Ha meg meri tenni, egyebkent nincs mas eselye, a csaladtagok persze, hogy vesztenek a kivaltsagukbol, miszerint nem kell tenni magukert semmit, mert szert tettek egy ingyen es megalazahato rabszolgara, aki tortenetesen vilagra hozt oket. A ferj meg? Hat nem tudom, ember hogy kepes igy viselkedni azzal, akit allitolag szeret??????????
Te hogy latod helyesnek a megoldast? Van, aki ugy, hogy vegyenek fel kolcsont, akar adjak el a hazat, nelkulozzenek, csak a nagylanyt tanittassak kulfoldon.
Itt csak egy helyes megoldas van, es ez az, ha az anya vegre ki mer allni sajat magaert. Jo uton van.
Férjeddel mi a helyzet. Beszéltek? Megért? Próbál megérteni?
Legyen erőd, ne add fel!!
Első indulatában ilyen helyzetben biztos sok gyerek kap pofont, de ha mögé nézünk a dolgoknak, akkor kiderül pár dolog.
Nekem ez jön le a topikból:
A gyerek egész életében azt szokta meg, hogy anya egy kihasználható kis cseléd, akinek nem jár tisztelet, megbecsülés, figyelem, normális élet.
Ő mindent mindig megkapott, a hátsója is ki volt naylva, tenni semmit nem kellett érte. Megvolt minden, mert mindenki más hímtagjával verte a csalánt. Kitől kellett volna ebben a családban megtanulnia, hogy ez így nem jó?
NAgyon csúnya dolog, amit a lány tett, de sajna abszolút beleillik ebbe a családba ez a cselekedet.
A levesből sem tudjuk kivenni, amit nem teszünk bele, a gyerekből sem fog szólni az, ami nem került bele a nevelés során.
Szia!
Tegnap óta nem megy ki a fejemből, amit írtál. Hogy merészel egy kis TAKNYOS ilyet mondani az anyjának? És a férjed még asszisztált is az egész cécóhoz!
SOHA nem mertem volna ilyet mondani az anyámnak, vagy bármelyik hozzátartozómnak, ha megtettem volna, az apám a fogaimat verte volna ki, és bocs, hogy ezt mondom, de a lányodra is nagyon ráférne egy nagy pofon. Végül is jobb később, mint soha.
Nagyon szurkolok, hogy sikerüljön a tervedet véghezvinni, a "nagyságos asszony" meg húzzon el dolgozni, ha iskolába akar járni. Apropó, miért is fizetős iskolába jár? Járjon államilag finanszírozott képzésre.
Ne hagyd magad tényleg!!!
Szurkolok, kitartás!
Ezt is meg lehetne probalni, persze. De ebben a csaladban semmi nem mukodik. Minden nagyon nehez. De csak ugy kellene tablazatosdizni, ha egy kulon rublikaban mindenki alairna, hogy en ezt vallalom. Kibuvo nem lehetne, csupan betegseg esetere. Pl cserelni is lehetne egymas kozott, ha valaki megsem er ra. Es mi van, ha egy vagy tobb csaladtag megsem csinalja meg? Mast kell kitalalni. Nem hiszem, hogy kulso segitseg nelkul ez menne, itt mar nagyon elszaladt a lo.
Egyetlen egy dolog lehetne, nem kiszolgalni tobbe a csalad felnott tagjait, es esszeruen es nem rabszolgakent csinalni a kotelezo teendoket, de nem egyedul. Ha valaki nem csinalja meg a dolgat, akkor az ugy maradt, es nem ugrani helyette.
Ha valamit tervezunk, kell nem csak A, hanem B meg C meg D terv is, ha az egyik nem mukodik, helyebe lep a kovetkezo. Pl ha a csalad megsem veszi ki a reszet, akkor jon a kovetkezo megoldas, erre mondtam, vegyen fel takaritot, aki foz is (max 2 fogast), meg mos is,meg vasal is, ha szukseges. Akkor lehet pihenni meg kimozdulni otthonrol.
Ez itt egy hatar, ahol veget ert a kanaan.
En nem mondtam csupant, meg a biro vagy ugyved is belemkotott, hogy valook, ha nem volt szerelmes, CSUPAN szerette a ferjet hazassagkoteskor.
Masik, arra kerdesre, hogy van valakid? hat B-nek meg kellene mondani, hogy sajnos senkim sincs, de ebben a nagy szex helyzetben nyugodtan lehetne is, amit te teszel velem. Persze, ez haloszoba ugy, de fontos resze az egesznek.
Hű. Hát a pontos hátterét nem ismerem a dolgoknak, valószínűnek tartom, hogy volt több bejegyzésed is, mert itt már más dolgokhoz is látok hozzászólásokat (8 fogás vs. grillcsirke). Nekem úgy tűnik, hogy önkéntes rabszolgasorba állítottad magad és most próbálsz kitörni. Érthető, hogy a családod ezt nem érti. Eddig önszántadból tettél a szájukba mindent (nem csak kaját), most meg sztrájkolsz. Szerintem erősen hiányzik a kommunikáció a családból. A "kitombolás" ha megvolt, leültetném őket a nappaliba és elmondanám, hogy mit érzek, mi jó, mi nem jó, majd őket is meghallgatnám ugyanerről. Mindenki mondja el, hogy hogyan képzeli a dolgokat, aztán közös nevezőre jutni. Mindenki vállaljon részt a háztartásból például. Mennyi időt tölt együtt a család? Amikor nincs munka, házimunka, haverozás, hanem csak ti. Kirándulás, étterem, ilyesmi..?
A férjed picit úgy tűnik, mintha beállt volna a gyereksorba. Nem igazán a férj szerepét tölti be, szóval valahol elvesztette a státuszát. Ezt is jó volna kikommunikálni. Kettesben. Az, hogy "szerintem ő azt gondolja, hogy én azt gondolom, hogy ő mit gondol.." - sosem vezet sehová. Tiszta, nyílt párbeszédben kell tisztázni mindent. A szexet is. Könnyű ujjal mutogatni a másikra, hogy ugat a kutya de nem harap.. Miért? Valaha mondtad neki, hogy mi okozna örömet? És ő neked?
Azt meg egyenesen szörnyű olvasni itt többektől, hogy "csupán a szeretet maradt". CSUPÁÁÁN??? Hát mi a szeretet, ha nem e legtöbb, amit adhatsz és kaphatsz valakitől?? A szerelem egy nagy illúzió, ami arra jó, hogy jobb színben tüntesse fel a másik felet a kapcsolat elején. Aztán amikor ez elmúlik, akkor ott marad, a mindennél többet érő tiszta szeretet. Akkor derül ki, hogy valóban szereted-e minden hülyeségével és jóságával együtt. Ez A VALAMI.
Jó ötlet :)
Breydelle-éknél valószínűleg hasznos volna a táblázat.
Mi lenne, ha kifüggesztenél egy NAGY táblázatot, amibe felírnád minden napra a teendőket, napi beosztással?
Egyrészt szembesülnének azzal, hogy munka mellett eddig mennyi mindent csináltál otthon.
Másrészt be lehetne osztani, mindenkinek a korának, szabadidejének megfelelően a teendőket, így mindenki látná, hogy ha vlki elmulaszt vlmit.
Nyilván nem a kisfiad fog ezután vasalni, de a szemetet kiviheti,a szobáját rendbe teheti, port törölhet.
A középső vásárolhat, mosogathat, pucolhat zöldséget a vacsorához, felseperheti a konyhát, takaríthatja a saját szobáját.
A nagy meg végképp sok mindent csinálhat. A férjed is.
Jobb lenne minél előbb szembesíteni őket ezzel.
Persze a saját dolgaidat is írd bele, így látják, hogy bizony te továbbra is sokat dolgozol értük otthon is, és a munkában is.
Nincs a lányod egy kicsit elkényeztetve?
Dolgozzon meg a tandijért,hogy megtudja mi az.21évesen áljon a saját lábára.
Okos vagy. Jobb keson felebredni mint esetleg 65-70 evesen keseruen eszrevenni hogy elrohant feletted az elet es hiaba valo volt amit tettel mert megcsak megsem becsultek.
Raadasul gondolj arra hogy egy ilyen kapcsolatban mi lesz veled ha a gyerekek elkerulnek hazulrol. Nem lesz egy kozos tema vagy barmi ami osszekotne benneteket.
Tudod ha ilyen az elet a te helyedben attol se zarkoznek el idovel (ha mar te is ugy latod hogy javitani nem lehet) hogy legyen valakim aki megbecsul szeret ugy is mint embert es ugy is mint not.