Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Anya, te lúzer vagy!
Torolt_felhasznalo_586479
Létrehozva: 2011. szeptember 28. 10:52
Tegnap jó nagy csetepaté volt nálunk otthon. 21 éves főiskolás lányom bejelentette, hogy ő jövőre külföldi egyetemen szeretne tanulni angol nyelven mint a barátnője. És kitalálta, hogy ha nem sikerül ösztöndíjat kapni, vagy csak a tandíjra, akkor a többi pénzt fizessük mi. Férjemmel gyorsan kiszámoltuk, hogy ez 1,5-3 millió forint összeget jelentene.
Mondtam neki, hogy 6 milliós svájci frank alapú jelzálog van a házunkon. Van két testvére. Én most tanárként dolgozom, az apja fizetése meg erre nem elég.
Ugyan van egy zöldségtermelő kisvállalkozásunk is, de az hol bejön, hol nem.
Nem bírjuk már a lányom fizetős főiskoláját is fizetni, meg a két kisebb különóráit, stb.
Nagylányom elkezdett hisztizni, a végén közölte: "Anya, te egy lúzer vagy!" Mert a barátnőinek a szülei sikeres vállalkozók, Ausztriában síelnek, valami egzotikus helyre mennek nyáron, a lányok a ruhatárat csak Párizsból és Milánóból veszik, stb. és most mehetnek külföldre tanulni. Ő meg nem.
Kiszámoltam neki, hogy 21 évesen mennyibe kerül nekünk tandíjjal, kajával, ruhatárral, telefonszámláival stb. együtt. Ez olyan kb. 110 000 forint. (Másnak egy havi nettó fizetése ennyi).
Olyan csúnya veszekedés lett belőle a végén, hogy felszólítottam Őnagyságát, hogy fel is út, meg le is út, most boldoguljon egyedül. Vegyen fel diákhitelt, dolgozzon és menjen el levelezőre, mert én többé egy fillért sem adok neki, aztán nézze meg, hogy ő maga mire megy, ha már as "lúzer" anyja nem vitte semmire.
Pedig nem élünk rosszul Síelni nem megyünk, de minden nyáron 10 napra vagy Balaton, vagy valamelyik tengerpart, a gyerekek Nike, Adidas, Puma és egyéb sportcuccokat kapnak, és minőségi ruhákat. Még hála Istennek soha nem volt gond, hogy elmenjenek fagyizni, mozizni, bulizni, osztálykirándulásra. De ennyit bírunk, többet nem. Luxusra nem telik.
A férjem próbál csitítgatni, de nem fogok hajlani. Igaz, a lányom sem kért bocsánatot.
Valaki irta elöttem hogy elvörösödött az olvasasban. Hat majdnem en is. Azert ha lehetek kritikus, ez elöbb el rett rontva, csak most borult ki a bili. Azert hiszi a kislany hogy neki jar, de azert hiszi ezt, mert igy lett nevelne.
Ugy altalanossagban kerdem, miert van egy szülönek rossz lelkiismerete hogy nem viszi a gyereket egzotikus helyre nyaralni? Azt a szülö rontja el, ha a gyerek 21 evesen igy gondolkodik. Ki mas nevelt egy ilyen hisztis tyukot belöle? Nem a szomszed Mari neni.
Egyebkent ha külföldre akar menni, tegye, sajat tapasztalatbol tudom mondani, hogy meg lehet keresni a penzt az egyetemre. Ideje ugyis egy kicsit helyrerazodni a leanykanak.
Az biztosan igaz, hogy hibásak abban is vagytok, hogy a család anyagi helyzetéből kivontátok őt/őket, mert igen is már amikor villanyozódik a figyelme/ük eme igények iránt, tisztában kellene lenniük hogyan teremtődik meg mindaz.
Mert igen is fontos, hogy tudják. A mi fiúk mikor úgy döntött már gimnáziumban, hogy egyetemre megy, megbeszéltük a rá eshető keretszámokat!
22 évesen azon aggódik, mi lesz ha minden fizetős lesz, tanul, hogy ösztöndíja is legyen, süt,főz, mos magára a koleszban és minden aprópénznek örül és beossza amit kap, tanácsokat kér, keresi a lehetőségeit. Nekünk ő van egyedül, nálatok a lányotokon kívül még kettő ... tisztában vagytok mindannyian ezzel? És mire a másik kettő ugyanebbe a helyzetbe kerül, lesz e elég erőtök, energiátok nekik is biztosítani mindezt???
Kívánom legyen így, de szerintem ezt nem csak a nagylánnyal kellene tisztázni amíg igazán nem lesz késő!
"Csak kicsit olvastam vissza, de látom másnak is eszébe jutott az a bizonyos makarenkói, bár elkésett pofon, aminek a párját a fal adja"
Lehet, hogy ilyen helyzetben nekem is ez jutna eszembe, de egyébként kétlem, hogy a megfelelő hatást váltaná ki. Előfordulhat, hogy éppen az ellenkezőjét annak, amit el akartak érni vele.
Ez a leányzó úgy viselkedik, mint egy kamasz, és egy kamasznál mindig kétesélyes az ilyesmi...
Őszintén? Én ennél kevesebbért is zavartam el a fiamat (20 éves volt) otthonról. Az apja ment utána és ő könyörgött, hogy engeedjem haza a gyereket. Nekem eszem ágában sem lett volna. Igaz, neki anyagi szintű követelései soha nem voltak, a mai napig érti, érzi, hogy mit lehet és mit nem, egy ideje már dolgozik is, a tankönyveit, egyéb kiadásait maga fedezi. Nálunk a vita a tanulásról szólt. Mert én nem vagyok hajlandó megérteni, hgoy ő tanul. Ő meg nem hajlandó megérteni, hogy amit ő tanulásnak nevez, az szerintem nem az. Ezen aztán jól elvitatkozgattunk egy ideig, most úgy néz ki, rájött, hogy mégis csak a hülye anyjának van igaza. És fura módon, munka mellett több ideje van tanulni, mint tavaly munka nélkül.
En ennyi idos vagyok, de komolyan mondom, hogy a gondolattol is levorosodott az arcom, ugy szegyelltem magam, amikor ezt elolvastam.
Alapvetően én is úgy gondolom, hogy "ne a szülőnek kelljen" engednie, de ha kinyilvánítja, hogy semmiképp sem enged, és a "gyerek" olyan (márpedig fiatalon sokan olyanok), hogy akkor dacból csakazértse, annak csúnya ellenségeskedés, elhidegülés lehet a vége.
Mert vannak vissza nem szívható mondatok...
De persze a lánynak kell bocsánatot kérnie, csak én úgy vélem, a szülő mutassa ki, hogy erre nyitott - ellenkező esetben elhangozhatnak azok a bizonyos vissza nem szívható mondatok. Ezért nem értek egyet azzal, hogy "szórd ki a ruháit a lakásból" meg effélék.
Tanuljon úgy a kisasszony, hogy olyan ösztöndíjat kapjon, ami mellett nem kell nektek pluszt fizetni! Ha megkapta, akkor irány kifelé és dolgozzon a suli mellett, hogy tudja a kiadásait fizetni!! Ezenkívül amikor hazalátogat hozzon nektek szép ajándékokat köszönetképpen, hogy felneveltétek tisztességben.
Ha mindez nem megy neki, akkor ő egy lúzer, sajnos örökölte a mamától!!
Azért otthonról ne dobd ki, mert ebből is látszik, hogy éretlen még!!
"Nekem 30 éves ikreim vannak. A lányom, ép nyelvvizsgát igyekszik tenni (nem ezerrel), addig nincs diploma!!!
40 rongyot kapott rá, a többit már csak a vizsgára adom."
A pofám leszakadt volna, ha ennyi idős koromban anyám adott volna pénzt bármire....
Azért nagyon jó olvasni, hogy van jópár fiatal ma - akár jobb módú, akár kevésbé jó módú családból való -, aki úgy gondolja, hogy nem a szülő kötelessége időtlen időkig eltartani őt, illetve tudja, hogy mi az, hogy tisztelet.
És kedves Anyák!
Kezünket a szívünkre téve, jelentkezzen az, aki egy ilyen vita után kiteszi otthonról a lányát! Én is ugyan helyeseltem, hogy ezt kell tenni azok után, ami történt, de biztos nem lépném meg....
A férjem próbál csitítgatni, de nem fogok hajlani. Igaz, a lányom sem kért bocsánatot.
Aha.
Ez tegnap este volt.
Igen.
Ma reggel pedig nálad azaz otthon szépen megreggelizett és ment a dolgára.
A lúzer anyunál.
Aha.
Szia!
Én csak a dolog másik végén voltam, a lány-szerepben. Apám akkor halt meg, mikor egyetemre mentem, és a pofámról lesült volna a bőr, ha anyámtól bárminemű támogatást kértem volna az egyetemre. Adott enni nekem, volt hova hazamennem, és adtam, amennyit tudtam a háztartási költségekbe Végigdolgoztam az egyetemet, nappalin mégis elvégeztem, tulképp önerőből, hitel nélkül.
Amondó vagyok, ha a lányom ilyen diskurzusra vetemedett volna velem, hasonlóan cselekszem, mint te. Annyit tettem volna, illetve teszek majd, ha sor kerül rá, hogy nem kapatom el annyira, hogy ilyet megengedhessen magának.
Ha nem is most, de be fogja látni, hogy mi a munka értéke, és hogy nem lesz ilyen költekező, ha neki kell megkeresnie a rávalót.
Én pld. nem vagyok híve még a minimális tiszteletnek sem.
Ne tisztelgessen, tegye a dolgát...
Addig nincs méltatás, amíg nem tett az asztalra. HA töbet tesz le, mint én, akkor fejet hajtok előtte... ha nem, akkor az ő fejét hajtom...
...bele egy maflásba :-DDDD
Sziasztok!
Igaz, nem olvastam végig, de nekem az jut eszembe, hogy vajon azokkal a csemetékkel, akik mindent megkapnak és semmire sincs gondjuk, jót tesznek a szülők? Mikor és hogyan tanulnak meg beosztani és azt, hogy az életben sem kapunk meg mindent... Vajon tudják értékelni a kis dolgokat, tudják milyen az, ha valamit saját erejükből teremtenek meg? Lesz valóságos értékrendjük?
Nem nagyon...
Csak kicsit olvastam vissza, de látom másnak is eszébe jutott az a bizonyos makarenkói, bár elkésett pofon, aminek a párját a fal adja! Amit ti biztosítotok az ifjú hölgynek, az bizony ma rengeteg embernek luxus! De nézhetem úgy is, hogy a sértő szónak van igazsága: minden pénzed rá költöd---jut arra is, hogy félretegyétek öregségetekre? Mert amelyik gyerek ilyent mond, ennyire csak azt nézi, hogy mit kaphat, mit követelhet, az fütyülni fog rád, ha öreg és beteg leszel, mert csak arra emlékszik, hogy nem vitted el Párizsba vásárolni... Sajnálom, ha ez most ijesztően hangzik, de igaz lehet...(((
A gyerek, mert nézetei szerint még az, sűrgősen nőjön fel és lesz szíves munkát keresni magának, esetleg diákhitelt felvenni. Ahogy nézem a jelenlegi helyzet az, hogy a te fizetésed majdnem elmegy a lányra és ez csak romlani fog a kilátások miatt, tehát a férjed tart el téged, meg a másik kettőt. Már csak miattuk se hagyd zsarolni magad, mert hidd el, nincs sz@rabb érzés, mint hogy egy testvérnek tudomásul kell venni, az ő taníttatására nincs pénz a másik miatt...(((
Ha egy szülö erejen felül teljesit a gyereke boldogulasaert, annak bizony halaval kell tartozni.
Amivel nem azt akarom mondani, hogy a gyerek a puszta letezeseert is halaval köteles. Ez hülyeseg.
A szülö kutya kötelessege az erejetöl függö legjobb körülmenyeket biztositani a gyerekenek, ha mar azt vilagra hozta.
De a topicindito jobb, ertelmesebb helyre is tehetne a penzet, mint egy halatlan gyerek kedvteleset finanszirozza. Ha a lany kicsit is szorgalmasabb lenne, akkor allami helyre is bejuthatott volna. De igy kenyelmesebb, majd a szülök fizetik felkialtassal.
Arrol nem is szolva, hogy van ket masik gyerek is, mi van, ha ök is ugyanazt követelik, mint a növerük?
Akkor megy az adosok börtönebe?
Ez a válasz nem fog tetszeni.
Tényleg lúzer vagy, de nem azért amiért a lányod annak hisz, hanem mert neveltél egy elkényesztetett, hisztis embert. Én jó anyagi körülmények között nőttem fel, mindent megkaptam (nem vagyok sokkal idősebb a lányodnál) de nekem megtanították a szüleim, hogy ha akarsz valamit azért megkell dolgoznod. Már középiskolában sem fizették a különóráimat el kellett mennem diákmunkába. Emellett otthon is dolgoznom kellett. (házimunka, a családi étteremben segítettem és kertészkedtem; hát nem volt időm bandázni:) Engem is fizetősre vettek fel az egyetemre de a tandíjamat én fizettem és nagyon megköszönöm anyukámnak, hogy a megélhetésben segített. (egy év utána tanulmányi eredményem miatt átvettek államira- ezt felhozhatnád a lányodnak is)
Rakd ki mást nem tehetsz. Akkor majd megtanulja, hogy nem élösködünk másokon.
Maximálisan igazad van!
Nem azért, mert nem engedsz, hanem azért, mert tudod, hogy avval teszel jót neki, ha nem apanázsolod ilyen szinten tovább.
Bármi történhet, ne adja Isten, és akkor mi lesz vele, hiszen a legfontosabbat nem kapta meg tőletek, hogy felelősen, önállóan boldogulni megtanítsátok.
Pedig nagyon fontos, hiszen neki kellene a két kisebbnek is a támasza lenni!
A tanulás a gyerekek munkája, aki nem tanul rendesen, ha van hozzá képessége, az nem érdemel kiváltságokat, ahogyan az életben sem kap senki sem, aki nem dolgozik meg érte.
Jó, tudom, de a kivételek most ne legyenek mérvadóak.
Tehát, az adott szitu szerintem sokkal hasznosabb, mint most gondolnátok.
Vidd végig, nem ellene, hanem érte teszed!
Legnehezebb okosan szeretni a gyermekeinket...
SZIA
Mit jelent az, hogy LÚZER?
Elsőnek higgadj le.Utána gondold át alaposan, hogy mit akarsz elérni.
A családjogi törvény szerint 1 gyerek 18 azaz tizennyolc éves koráig gyermek. 18 éves korában NAGYKORÚVÁ vált. Ettől az időtől köteles önmagáról gondoskodni.
Más kérdés az, hogy nem tesszük az utcára őket, van fedél a fejük felett, és gondoskodunk az élelmezésükről. DE:
A felsőfokú képzésben részesülő gyermek köteles a legjobb tudása szerint a tartásához hozzájárulni.
Bírói gyakorlat szerint pl óraadással segítheti a tandíjfizetést, esetleg takaríthat, vagy gyerekfelügyeletet végezhet,beteget ápolhat.
Mint írtad zöldségtermeléssel foglalkoztok. Biztosan van segítőtök.
Fel lehet ajánlani neki a segítő napi bérét és megkövetelni, hogy ugyanannyiért ugyanazt a munkát el is végezze.
Tudom, nem hangzik valami szívderítően. De a gyerekünk érdekében meg kell tanulni szívből szívtelennek lenni.
Bocsánatot kérni egy felnőtt embernek tényleg megalázó. Meg kell neki magyarázni, viselkedjen úgy, hogy ne kelljen bocsánatot kérnie.
Egyik óráról a másikra nem lehet őt kitenni a vakvilágba,ha nincs hová mennie. De szabj határidőt arra, hogy mikorra költözzön el, ha ezt akarod.
Ne beszélj a levegőbe, hogy aztán megbocsáss, ha újra megjelenik.
MInt írtad több gyereked van. Ha nem tudsz a sarkadra állni ezzel a gyerekeddel szemben, milyen példát tudsz felmutatni?
Legközelebb a következő gyereked viselkedik így. Mit fogsz csinálni?
Azok a szülők mit csináljanak, akiknek a gyereke 1/4 ennyit nem kap?
Ne vedd bántásnak, amit leírtam, gondolatébresztőnek szántam.
Sok sikert a döntésedhez.
Nem vagyok sokkal idősebb a lányodnál (24), de 21 évesen ilyen kijelentés után szájon is vágtam volna magam...
Nem dolgozott eddig sehol? pl nyári munka, kötelező iskolai gyakorlat, stb?
16 éves voltam, mikor megtanultam értékelni a pénzt, miután végiggüriztem a nyarat, és az egész fizetésem elment egy Adidas melegítőre és egy Nike cipőre. Ez volt a tanulópénz.
Amire a lányod vágyik, nekem az megadatott, és előtte is előtte áll:
Külföldi munka, mellette egyetem... DE ne a szüleitől várja a segítséget, hanem tegyen érte!
Nem messze tőlünk pl van egy család, aki gyerekfelvigyázásért cserébe kínál szobát egy egyetemista lánynak, így a szállás, ellátás megoldva. Ezen felül már csak tanulni kell, és meg is van az áhított külföldi egyetem! Hétvégén vendéglátásban lehet kis pluszt keresni, hogy legyen miből "élni"/spórolni.
És ez csak egy a sok lehetőség közül..
Lehet munka mellett sulizni, albérletben lakni, valamivel (sokkal) keményebb, de így lehet mellette spórolni..
Én ebben a 2 variációban végeztem el a sulit.