Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Társasház, megőrülök :(:(
Létrehozva: 2011. szeptember 4. 10:19
Társasházi jogász, vagy közösképviselők segítségére lenne szükségem.
Az lenne a kérdésem, hogy egy társasházi lakás belső udvara, lényegében parkolója használható e arra, hogy a kisgyerekes családok játszótérnek használják.
A parkolóhelyeket 400 ezer forinttért értékesítették amikor megvettük a lakást(Új) . Egyes családok, kb 5 család a gyerekeket a parkolóba viszik le játszani, biciklizni.A kocsik között szaladgálnak, botokkal, biciklivel stb...
Ami igazán felháborított, az utóbbi időben nagy lavórt, plédeket, matracokat hordanak le a garázsok elé és mintha strandon lennének szórakoznak.Ezt mind a közlekedésre fenntartott úton.
Szóltam a közös képviselőnek, aki egy papírt rakott ki a lépcsőházba, ezt összerajzolták-karmolták, aztán következő nap le is tépték.
A legnagyobb bajkeverő hölgy fennhangon minősít az ablakom alatt, meg jelzi, hogy ő még a közös képviselőt is jól kiosztotta, mert ő nem azért vette a lakást, hogy ne használja.Nos, igen nem egy vadállat a közös képviselőnk, szóval a rend fenntartása nem tartozik az erősségei közé.Továbbá jeleztem a k.k-nek azt is, hogy a legnagyobb melegben kirakják a kukát, a kakis pelussal, meg háztartási maradékokkal a lépcsőházba.Kinyitom az ajtót és mindkét oldalról ott bűzlik .
Természetesen ez sem tetszett a hölgynek, ezen is fel van háborodva, hogy miért nem lehet?Visszatérve a parkolóra:
Én úgy gondolom, hogy a közös helyiségek nem az övé, tehát nem használhatja úgy ahogyan kedve tartja.
Az lenne a kérdésem, hogy törvényes úton, hogyan lehetséges ezeket a családokat kötelezni arra, hogy a parkolót parkolásra használják, mivel félő, hogy a kocsikat is megrongálják, továbbá elég balesetveszélyes is mikor egy 3 éves gyerek kis biciklin rohangál az autóbejáróban.
előre is köszönöm a választ
ja, meg van, köszi.
az nem tudom melyik, lehet annál a résznél kimaradtam és nem olvastam vissza.
Átérzem a helyzeteteket, tényleg felháboritó, hogy egyesek mennyire nem veszik azt figyelembe, hogy közösségben élnek, nincsenek tekintettel az emberekre.
Nálunk a házban is volt "hasonló", a lakók hiába mondogatták az illetőknek, hogy ez a belső udvar (szintén fizetős parkolóhelyekkel) nem arra való, hogy ők kisajátitsák "oda nem illő célra" - nem volt foganatja.
Végül a közgyűlésen napirendre került és megszavaztuk, hogy ismét arra használhassuk CSAK a belső udvart a parkolókkal, amire való.
Javaslom esetleg a ház faliújságján megszavaztatni - nálunk eredményre vezetett.
Így van egy lakólözösség kompromisszumokkal jár!!!!
Amit egyik fél betart, a másik pedig jogot formál arra, hogy ne kelljen betartania
Mert neki gyereke van, mert kutyája van, mert cigizik stb....
Az ő részükről nem működik az empátia?Hogy rászólok a gyerekemre, hogy ne ordibáljon a lépcsőházban, vagy ne csesztesse más autóját, mert az nem játékszer?
Inkább a gyerekem előtt minősítem a szomszédot, hogy ki nem xarja le a kétmilliós kocsiját....
Ez empátia, ja.
Egyre többen javasoljátok a költözést, nem vagyok egy földhözragadt ember, de most tényleg nem tudok.Talán jövőre, de addig lesz egy csatám itt a házban.
Amennyiben utána sem változik semmi, akkor megyünk.
Amúgy az irígység az tényleg nagy mozgatóerő egy lakóközösségban.
Már csak azért is tartom beteges dolognak az ilyet, mivel ő szajkózza, hogy tiszteljük egymás köreit, hagyjuk a másikat élni, toleranci a, meg empátia, aztán ő az első aki megfenyeget.
Na az ilyen szomszédok miatt lesz elegük az embereknek a társasházakból.
Sziasztok!
Még annyit, én is négy lakásosban nőttem fel, meg kb. 10 évig laktunk 6 lakásosban.Sajnos mindkét helyen földszinti lakóként.Egyszer laktunk lakótelepen negyediken.Ez utóbbit nem is lehetett az előzőekkel összehasonlítani.Bár sokat mentünk, ott volt a legjobb.Hiába akar az ember kultúráltan viselkedni, bizony apró-cseprő másnak semminek tűnő dolgokkal ki tudják az ember idegeit készíteni.Lehet, van olyan, akinek ezek a keserítések nem is számítanának, de az tuti nem földszinti lakó.
És akkor még az igazi problémákat nem is említjük.Ezek csak a napi játszmák. Most jó, családiban lakunk normális szomszédokkal.Megszenvedtünk érte.Az emberi rosszindulatnak és az irigységnek néha tényleg nincs határa.Például azt se tudom megérteni, miért kell a másikra rázni a porrongyot, a ronygyszőnyeget, a nagyszőnyeget.Létezik porszívó, van söprű.A negyediken lakva soha nem jutott eszembe.Meg hogy a hamut miért kell a másikra szórni...Én nem cigizek, mondjuk ez is zavaró volt.Meg miért pihenő időben kell vasárnap délután minden héten kocsit mosni a másik ablaka alatt, mikor nyugdíjasként egésznap otthon van.És ezek csak a legapóbb dolgok.A férjem annak idején azt mondta: ne akarj muskátlit, az is konfliktusok forrása lehet.Igaza volt, nem lett.És elvoltunk nélküle.Mi sem voltunk hibátlanok, de azért igyekeztünk.De néha az ember nem tud tenni egy-egy ilyen szomszéd ellen semmit.Csak a költözés maradt.Mi is ezzel éltünk, mert betelt a pohár.Nem szabad annyira ragaszkodni az iyen lakáshoz, higyjétek el, bármilyen nehéz, mindig van másik lehetőség.És több mint egy évig árltuk mi is a lakást, nem volt egyszerű.De most jó hazajönni.
eszterlili
valahol ugyanezt írtam, még a Bubi nyitotta fel a szemem és adta meg a választ, amit csak ki kellett mondanom.
A parkban túl sok az aktivitás a gyerek számára, amiből az következik, hogy anyukának még figyelni is kellene rá.
A családban van két kisgyerek, égedelem rosszak, szinte már félsz egyedül maradni velük.
Amikor eljöttek hozzánk, kértem őket hogy a lépcsőházban csinálják ugyanazt mint a szomszéd gyerekek.
Nem akartak rosszalkodni, még ők sem, pedig tényleg istentelen rosszak.
Tudták, hogy lépcsőházban csenben jövünk megyük, megtanította az anyja velük.
Ezek meg, mindjárt jönnek ki és aztán indul a buli....
Én majdnem az egész életemet társasházban éltem le (6 éves koromtól).
Megszoktam. Közben persze voltak kihagyások, kollégium az egyetemen (10 ágyas szoba), albérlet (6 különböző helyen), saját lakás (amit a válás miatt el kellett adni).
Alkalmazkodni kellett mindenhol.
De akkor is mikor a saját (ki nem fizetett OTP-s) lakásomban laktam, a 3 gyerekemet csendre intettem, mikor le- vagy felmentünk a lépcsőházban.
Mi nem vadlovakként ügettünk végig, a gyerekek megtanulták, hogy a lépcsőházban nem kiabálunk (majd otthon bepótolták...). A cukros vagy csokis papírt nem dobjuk el (vagy ha mégis, akkorn felvetettem velük).
Társasházban is lehet kultúráltan élni.
Lehet, hogy ilyen szempontból szerencsés vagyok, de nekem mindíg jó szomszédaim voltak. Jó barátságban voltunk, ha összefutottunk akkor elbeszélgettünk, néha még át is jártunk egymáshoz dumcsizni.
Sziasztok!
Nálunk a szomszédkislány ajándékba kapott csodababájának a doboza volt kint hosszú ideig.
eszterlili
A pelenkával teli kukák ajtó elé pakolásáról a mi szomszédaink jutnak eszembe, ők az új hifi-torony és plazmatévé dobozát tárolták napokig az ajtajuk mellett, és csak akkor vitték le, amikor már az összes lakó megcsodálta. De a dobozoknak legalább nem volt szaga.
Kisgyerekes anyaként én is látom, milyen szép nagy az Isten állatkertje, és a két év alatt megtanultam egy kicsit más anyatársak fejével is gondolkodni... és elárulom, hogy ezek az anyucik akkor is a parkolóba járnának a gyerekeket "legeltetni", ha ötször olyan messze lenne, mint a játszótér. Mert a játszótéren van homokozó. És a gyerek nem átall homokozni. Koszos lesz a cipője, ruhája, ki kell mosni, esetleg összekeni anyucit is (
), aztán beviszi a koszt a lakásba, és lehet takarítani. Sőt, a játszótéren hinta is van. Meg mászóka. Meg ott az a qrva tó is a parkban. Nem lehet a pléden kiterülve napozni meg kipletykálni a szomszédokat, hanem oda kell figyelni a gyerekekre. Neadjisten, játszani velük 
Mennyivel kényelmesebb a parkoló! Ott a gyerek mégsem koszolja össze magát annyira, nem tud leesni sehonnan, mindössze annyi a teendő, hogy nagy kényelmesen összecihelődjön anyuci, ha valamelyik pofátlan autótulajdonos használni óhajtja a parkolóhelyét. Ettől eltekintve pedig fél szemmel sem kell ránézni az ebadta kölökre. Aki ne akarjon homokozni, hintázni, mászókázni, fűbe ülni, tóparton kacsát nézni, mert ez anyukának mind-mind nagyon megterhelő. Vigyázat, tapasztalatból beszélek!
Na, hol is van itt a gyerekek érdeke?
Na, itt elgondolkodtam egy pillanatra.
Nálunk adva van egy kilenclakásos társasház, aminek hat lakása kertre néz (csupa zöld!) három meg részben a parkolókra (csupa beton, pici részben pedig szintén kertre, de a másik oldalra).
A hatlakásos (kertes oldal!) egy lakója (két pici gyerekkel) úgy döntött, hogy arra az oldalra felépít egy komplett műanyag (randa, mint a bűn!) játszóteret a két kisgyerekének.
Leszarom, hogy az ugyan osztatlan közös tulajdon, s velem mégem egyeztetettt, mivel nekem az ablakom/erkélyem a betonra és a másik kertrészletre néz. (Tehát nem ugyanazon a fronton lakunk.)
DE!!! Azt azért én is nehezményeztem, hogy ugyanez a lakó a gallyvágáskor keletkező zöldhulladékot és a kapucserekor keletkező sittet meg arra kis zöldfelületre pakoltatja, amire az én erkélyem néz, mondván, ne legyen már a ház előtt vagy az új "játszótéren".
Vajon milyen jogon nézegessem ezt pont én (és egy másik lakó) a következő félévkor bekövetkező elszállíttatásig???
"A kerteseknek is meg vannak az átkai", igazad van.
Tényleg oka volt, hogy el kellett költözni, de nem az anyagiak miatt, nem is a szomszédok miatt.
Ti még megtehetitek a későbbiekben, hogy kertes házba költözzetek. A végtelenségig úgysem lehet ilyen rossz az ingatlanpiac.
a kerteseknek is meg vannak az átkai, onnan is elüldözhet egy két jó szomszéd.
De már akkor is nagyon vágyom egy kertesbe.Nem is értelek, miért mentetek társasba.Bár biztos meg volt rá az okotok, engem száz lóval sem lehetne mé egyszer ilyen helyre költöztetni.
úristen, mégis mit irogatok másokról?
Évek óta tűröm más pofátlan viselkedését.
Azt gondolom elég volt, nagyon vagány vagyok ma este, úgyhogy jöhetnek
Vállalom másért is a verést.
Tudod, nem fogom szégyellni magam azzal szemben aki a mocskát az ajtaja előtt tárolja, vagy pofátlan módon az ablakom alatt kibeszél és a pénztárcámban turkál.
Miért is kellene.
De igazad van, ha még egyszer a xaros pelus az ajtóm előtt lesz nem kenem az ajtajára.
Butaság volt.
A képébe fogom.
Nem akarlak én beazonosítani, mert miért is tenném.
Az, hogy nincs gyereked még, nem gond. Biztos lesz, ha szeretnél majd később.
A társasházak meg ilyenek, mindegy helyileg hol vannak. Egy csomó idegen ember összezárva egy"dobozban". Csak pár éve lakom itt, kertes ház után. Néha arra gondolok, biztosan elment az eszem, hogy önként vállaltam.