Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Anya, itt alhat a barátom?
N?k Lapja Café
Létrehozva: 2011. augusztus 26. 22:37
Amikor a tinédzser először mutatja be a családnak a barátját/barátnőjét, épp kitörni készül gyerekszerepéből. A szülőknek pedig egyszerre kézzelfoghatóan szembesülniük kell azzal, hogy gyermekük életében lett valaki, aki már fontosabb, mint ők. Főszereplőkből hirtelen mellékszereplők lesznek. Ritka az a család, ahol ezt az időszakot ne tarkítanák kisebb-nagyobb konfliktusok.
Tovább a cikkre...
Tovább a cikkre...
A háborodásomat azért írtam le, mert a Nők lapja munkatársai nagyon nagyra tartják magukat, úgy érzik szakmailag nagyon ott vannak. Már többször előfordult, hogy felháborodtam néhány ostobaságukon, de ez a cikk kiverte a biztosítékot.
Miért ne változtathatnám meg a véleményemet? Ha itt értelmes kommentet olvasnék, bizonyosan megtenném,de ez eddig nem igazán történt meg....
Nem érzem, hogy a magánéletemet kiteregtném azzal, ha leírom azt, hogy fontos nekem az intimitás. Ezt a bugyirózsaszínű cikket egy pszichológus írta, nekem ez elég gáz, bocs.
És megint minden össze vissza van keveredve: 20 évesen már nagyjából az ember nem fekszik össze - vissza mindenkivel, komoly értelmes felnőtt, aki érzi döntése súlyát. Ez ellen semmi kifogásom nincs / nem is lehet. Tinikről volt szó könyörgöm!!!!
1. ő nem tud dugni a férjével
2. nem flangálhat pucéran
3. nem pukizhat, böföghet, stb. a férje
4. nem káromkodhatnak kedvükre
5. nem beszélgethetnek kedvükre, stb...
pár alternatíva....
Jó, akkor majd drukkolok neki a szomszéd szobából, jó?
Az tényleg biztosan romantikusabb, mint a szántáson a pokrócon.
A cikk írója nem fog itt veled kokettálni.
Ha meg fontos neked az intimitás, akkor ne tárd fel itt a magánéleted részleteit.
Mi a fenének kellene neked átgondolnod az álláspontodat ?? Egy bugyirózsaszíngagyi cikkecske miatt ??
Eleve miért kell felháborodni BÁRMIN is, amit akárki leír a neten ?
Ez új nicked, vagy te új vagy itt ?
Nekem nem volt barátom egészen a mostani páromig ( aki pár hét múlva férjemmé lesz). Kemény harcok, idegösszeroppanás árán kellett elfogadtatnom őt. Nagyon különbözik tőlünk, tőlem. Ilyesztő a cikkben az a rész, amely azt mondja, hogy az első olyan emberrel, aki bátorít, egészen az oltárig jutunk. Nálunk is így van, de nem érzem, hogy rossz lenne.
Én arra bíztatok mindenkit, hogy engedje a gyerekét - nem túl korán - együtt aludni a kedvesével, mert ez igenis bizalom kérdése, egyúttal elismerése annak, hogy a párválasztása jó volt. Nekem még eljegyzés után, 20 évesen is szégyellnem kellett és titokban tartani, hogy a kedvesemmel a nagymamám házában együtt alszunk. Megalázó volt.
Sajnos, vártam, hogy szarozzatok, már megszoktam, hogy jobbhíján vaskalaposnak hívnak, ez még enyhe kifejezés...
Én tiszteletben tartom mindenki álláspontját, nem ítélkezem, de ezt mástól is elvárom /elvárnám.
A cikk írójának véleménye érdekelne igazán, mert maga a cikk összefüggéstelen, logikátlan felépítésű. Várnám, hogy ép ésszel meggyőzzenek arról, hogy érdemes átgondolnom hozzáállásomat a témához.
Van egy olyan dolog az életben, amit úgy hívnak: intimitás. Nem tudom, ezt Ti hogyan oldjátok meg bartánőkkel / barátokkal. Nekem fontos, és hála Istennek a páromnak is. Mi erre (is) neveljük a gyermekeinket.
Morcoskata
nálunk pl barátnő aludhatott simán mikor kb 16 éves voltam
amikor tini discoba jártam volt hogy nálunk volt barátnőm aludni,mert reggel hozzánk mentünk haza,de volt hogy én aludtam náluk a 11 ker.ben
mi a 16 ban laktunk
a tini disco két heszin volt mindkettő budán..azt hiszem én többet aludtam náluk,mert ők közelebb laktak
de más lány barátnőmhöz is mehettem aludni
ilyen téren én örülök hogy a szüleim a szabadságomat tiszteletben tartották
hozzánk mindíg feljöhettek barátnők,pedig tesómmal közös szobánk volt
az első pasim 19 évesen lett,őt is elhívtam hozzánk,pedig idősebb volt..aludt nálunk,de aztán már több balhé is volt..amiben most már igazat adok a szüleimnek hogy pontosan mi volt a bajuk az illetővel
bár akkor még nem tudtam,hisz gyerek-fej..19 évesen nem látja a dolgokat rendesen
azt hittem csak ki akarnak szúrni velem
ma már tudom hogy,a pasi egy hülye volt,és a szüleimnek volt igazuk
én biztos inkább hagyom majd nálam aludni eleinte ha lesz ismerős,vagy fiú..mert inkább hívja el,és legalább látom,megismerem,minthogy titokban ki tudja kikkel mit csináljon,vagy hová menjen..legyen az barátnő,haver,vagy pasi..
nem szeretném ha hazudozásra kényszerülne,vagy titokban hülyeségeket csinálna
Jajj, nem kell ebből drámát csinálni. Az nlc cikkeit meg el se kell olvasni, nemhogy komolyan venni. Kár ezen felspiláznod magad.
Nem tudom, hova fog vezetni ez a világ. A gyerek jogairól beszélnek, miközben olyan dolgokhoz engednének szabad folyvást, amelyek felnőtt / érett emberek szükségletei kell, hogy legyenek.
Rómeó és Júliát emlegeti? Te jó Isten! Abban a korban már össze is házasodtak annyi évesen és szülték a gyerekeket! Hogyan lehet a mai korral párhuzamot vonni belőle?
Sajnálattal: Morcoskata
Mély felháborodással olvastam cikkét. Megmutatva férjemnek is, akiből szintén kitört, hogy ekkora sületlenséget már régen nem olvasott. Vagy esetleg a szerkesztő vághatta meg és ezért tűnt annak. Önnel teljesen nem értek egyet, és szeretnék ennek hangot is adni, mivel úgy gondolom meg kell védenem azokat a szülőtársaimat, akik mélyen elítélik az ilyen itt alszom - ott alszom "jó szokásokat" csak hallgatnak, mert sajnos egyre kevesebben vagyunk "előítéletünkkel".
Kezdjük akkor szép sorjában:
1. Az evési igényt és a fiatalkori együtt alvást hogyan is lehetne összehasonlítani? Az evés egy fiziológiai szükséglet. Az igény szerinti szoptatás / etetés manapság egy divathullám, elvben tudja a baba/gyermek, hogy mennyi ételre van szüksége, de úgy gondolom célszerű idejekorán megtanulnia, hogy a családnak, amelyben él, vannak bizonyos időkeretei, amelyek köthetők az étkezéshez, és nem eszünk csak akkor, amikor éppen kedvünk tartja. Mivel ezek családi normák/szabályok, ezekre meg kell tanítani a gyermeket, természetesen az életkorának / érettségének megfelelően várható el Tőle, hogy alkalmazkodjon a családi életvitelhez. Tehát a gyengébbek kedvéért: Egy 6 hetes gyermek természetesen, ha éhes kapjon enni azonnal, de egy 1.5 - 2 éves gyermeknek elmondható az, hogy nem kapod meg azonnal a kiflit a boltban, először kifizetjük és utána eheted csak meg.