Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
A probléma mindig akkor keletkezik, ha nem a nick hozzászólását éri kritika, ellenvélemény, hanem magát a nick-et. Azaz amikor elkezdődik valamiféle személyeskedés.
Némi fegyelmezetséggel a dolog orvosolható. Ha a személyeskedőket válasz nélkül hagyják, akkor kb. 2 hét alatt elhúznak a . . .csába. Ha viszont a beszólásra ellenbeszólás a válasz (azaz mind a két fél érzelmi sérült), akkor abból háborúság lesz.
A FORUM a régi rómaiak találmánya. Célja a közéletet érintő témák megbeszélése volt. Eredetileg az internetes fórumoknak is ez volt a célja, de az ilyen típusú szellemi tevékenységre alkalmatlanok a sértegetéseikkel szétbombázták.
És a szigorú moderáció mindenkire vonatkozna egységesen. Mert azért itt azt tapasztalom, hogy x-nek szinte bármit lehet, y-nak meg azt a hsz-ét amiben semmi sértő nincsen törlik....
A legnagyobb baj pedig, hogyha nincs érv, akkor jönnek a sértegetések vagy sokan itt vezetik le a frusztrációjukat vagy, hogy otthon kuss a nevük...
"Az ellenfél az számomra olyan negatív csengésű."
Nemcsak hogy negatív csengésű, de úgy negatív csengésű, hogy az vitapartner személyéhez kapcsolódik.
Szerintem alapvetően feltételeznünk kellene, hogy a másik fél nyitott és befogadó. (Akkor is, ha nem az.)
Az a baj, hogy a saját vélemény már támadási felület, ezért nemegyszer előfordult, hogy megnyitottam a szerkesztést, hogy hozzászóljak, aztán azzal a mozdulattal inkább be is zártam. Nem is tudom pontosan, minek járok ide:)) Most egyelőre csak ott tartok, hogy az én hozzászólásomat nem képes a "beszélgető partner" elfogadni, mint egy másik véleményt, akkor tovább állok. Egyáltalán nem érzek (már) késztetést arra, hogy bárkit bármiről meggyőzzek.
Így legalább általam kevesebb vita van:)
Egy vitában a más véleményen lévő felek ellenfelek, ha tetszik neked, ha nem. Ez az elllentét azoban nem személyes. Én szeretek vitázni. Értem ezalatt az igazi vitát, ércekkel, ellenérvekkel. Az izgalmas, felpörget szellemileg. És minden esetben az adott témának szól a véleményem, az esetek többségében meg sem nézem a neveket, mert nincs rá szükség.
Épp ezért zavar, ha valaki személyeskedni kezd :)Főleg azért, mert ilyenkor látom, hogy nincs érve, azért kénytelen támadni. És nekem onnan érdektelen az egész, mert csak gittrágás a továbbiakban.
Lehet, hogy miattam is.
De próbálok fejlődni.
Eszembe jut egy negatív példa is. Az egyik nyilvános szoptatásról szóló topik. Lehetett látni, hogy mindkét állásponton levő felek elfelejtkeztek a fórum, mint kommunikációs csatorna sajátosságairól.
"Egyszerű ez. Mindenki megingathatatlanul hiszi, hogy neki igaza van. Nem is kíváncsi a másik véleményére, pláne nem fogja elismerni, ha esetleg a másiknak van igaza."
Legalább a kíváncsiság üdvös lenne.
Eszembe jutott még egy dolog: meggyőzni sem feltétlenül kell a másik felet. Inkább csak elmondani a véleményünket, az érveinket.
Ha ezektől meggyőződik, akkor jó, de ha nem, az sem baj.
Volna is egy javaslatom, az nlc törölje azt a mondatot, hogy: google a barátod. Ez nem segítség. Szívesen megkeresek bárkinek bármit, ha gyorsabban megtalálom, és a konkrét link már segítség.
Nemegyszer benéztem egy-egy hozzászólást, amire, ha felhívták a figyelmemet, bocsánatot kértem. Ilyenkor jó lenne, ha el tudná a másik fél fogadni a bocsánat kérést a büszke: "Na ugye!" helyett, és máris barátságosabb a beszélgetés. Könnyen félreérthetjük a másikat, de egy korrigálásnál lezárható (lenne) egy-egy vita.
Talán a szájbarágós nem is jó szó ide, inkább a részletesebb és körüljáróbb magyarázat. Azt lehet úgy is, hogy ne érződjön kioktatásnak.
Hadd említsek egy pozitív példát: A "Bosszúvágy" c. topikban olyan érzékeny témákat érintettünk, mint a halálbüntetés. És nem fajult el a vita.
Na de miért kellene itt ellenségnek vagy akár ellenfélnek vélni bárkit is? Azért vagyunk itt, hogy beszélgessünk, hogy jól érezzük magunkat. Engem pl. kifejezetten érdekel a másik oldal véleménye, az, hogy hogyan látják ők az adott problémát amit én teljesen másként élek meg.
Vitatopikokból meg azonnal menekülőre fogom. Én azért vagyok itt, hogy jól érezzem magam, nem azért, hogy felidegesítsenek.
Persze mások meg azért vannak itt, hogy kötözködjenek. Ez az ő dolguk, nem az enyém, úgyhogy húzok a közelükből. :)
"Próbáltam, próbáltunk érvelni páran a mi véleményünk mellett, de én pl. a kérdéseimre nem kaptam választ, a másik oldal vakon-süketen fújta a magáét."
Na ez az, engem is borzasztóan zavar az ilyesmi. Van aki halálos sértésnek érzi, ha a másik ember másként gondolkodik és meg véletlenül sem megérteni próbálja, hanem darálja a magáét. Amúgy nálam ilyenkor el is szakad a cérna, mert ha valaki nem képes értelmesen érvelni, akkor azzal igazán nincs is mit kezdeni.
Egyébként nekem az a halálom, hogy valaki pl segítséget kér, és akkor jünnek egyes, magukat okosnak képzelő emberkék, és minősíthetetlen stílusban oktatják ki.
Topikindító: ez jó téma, csak pörgesd a topikot:).
anEgyszerű ez. Mindenki megingathatatlanul hiszi, hogy neki igaza van. Nem is kíváncsi a másik véleményére, pláne nem fogja elismerni, ha esetleg a másiknak van igaza.
Tegnap gondolkodtam el épp ezen. Próbáltam, próbáltunk érvelni páran a mi véleményünk mellett, de én pl. a kérdéseimre nem kaptam választ, a másik oldal vakon-süketen fújta a magáét.
(Persze ők meg nyilván ugyanezt gondolják rólam :D)
Egy másik ok, szerintem, hogy sok ember a frusztráltságát éli ki az online platfomokon, és nem ismerik azt a fogalmat hogy ellenFÉL, csak azt, hogy ellenSÉG. Na, ezt látom a fő problémának.
Engedd meg, hogy elsőnek én kössek beléd: ha már empátia és nyugodt beszélgetés, akkor az már nem vita:))))
Sajnos mégis látványosan úgy működik a fórumozás, hogy akkor pörög, ha van veszekedés. Szerencsére néha akad egy-két igazán érdekes topik is. Kíváncsian vagyok, hogy a vitáról szóló topikodban mikor fajul el a veszekedés.
1. nyugalom
Ha könnyen kijövünk a sodrunkból, akkor akár el se kezdjünk fórumozni. A nyugalmat meg lehet őrizni akkor is, amikor úgy érezzük, hogy szisztematikusan félreértenek. Ha nem tudjuk tisztázni a dolgokat, akkor inkább hagyjuk abba egy időre. Az egész nem ér annyit, hogy feldühödjünk és a dühünket a fórumra zúdítsuk.
2. empátia
Nagyon fontos, hogy úgy forduljunk fórumozó társunkhoz, hogy beleérezzük magunkat az ő helyzetébe. Mert így tudjuk igazán megérteni. Ne magunkból induljunk ki.
Mi kell az értelmes vitához?
1. nyugalom
2. empátia
3. az internetes fórum, mint kommunikációs csatorna ismerete
A harmadikkal kezdeném...mivel itt csak a billentyűzetünkkel kommunikálunk, a szavakat, mondatokat átadjuk, de az olyan metakommunikációs eszközök, mint a hangsúly, hanglejtés, testtartás, mimika nem mennek át.
Ezért ha úgy érezzük, hogy nem értenek minket, akkor ne egy odavetett gúnyos félmondattal reagáljunk, hanem írjuk le a mondandónkat még egyszer, kicsit másképpen, kicsit szájbarágósabban. Igyekezzünk tisztázi a dolgokat.