Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Pánikbetegség
2002-04-15 09:271.
Létrehozva: 2002. Április 15. 09:27
Szia mirtill! Bocsi s kesöi valaszt, regen nem tudtam jönni. . Igy utolag is nagyon köszönöm a biztatast! Szerencsere tudom, hogy a ferjemre mindenben szamithatok (igen, en is utalok egyedül lenni) es igy tenyleg sokkal könnyebb szivvel varjuk (es mar naggggyon varjuk) a picit! Szep hetet Mindenkinek!
Szia!! Én új vagyok itt és most állapították meg hogy pánikzavarom és depresszióm van..4 hónapja jönnek rám rosszul létek kisebb-nagyobb..az elején azt hittem valami komoly betegségem van de megnyugodtam kicsit mikor azt mondták nincs szervi bajom így a héten kezdtem el szedni az antidepresszánst és a nyugtatót. Bár nem tudom már mi lehet rosszabb egy pánikroham mikor azt hiszed majd meghalsz vagy egy szervi betegség szörnyű azzal a gondolattal lenni hogy bármikor rosszul lehetek, de mikor úgy érzem hogy nem vagyok jól, veszek egy mély levegőt és arra gondolok hogy milyen szerencsés vagyok hogy nincs akár egy gyógyíthatatlan betegségem, és hogy van egy szép családom és ami fontos nekem az is segít egy rosszullétnél hogy ha van valaki a közelemben mivel élelmiszerboltban dolgozom, elkezdek vele beszélgetni, és lassan megfeledkezek a negatív gondolatoktól...Bár ez mind igen nehéz még én is az elején vagyok szerintem nem szeretnék a mélyébe csöppeni, próbálok küzdeni ellenne..A lényeg a pozitív gondolkodás..
Azt nem értem, ha valaki évek óta nem gyógyul meg a kezeléstől, miért nem keres más utat?
Például: https://www.youtube.com/watch?v=UXo-DvY0N-k
Én magam nem vagyok pánikbeteg, de van pánikbeteg ismerősöm... amikor kiderült a betegsége, nagyon utánajártam, hogy tudnék neki segíteni. Pszichológusok azt ajánlották, hogy keressen valakit, akiben 100%-ig megbízik és vele "éljen túl" egy pánikrohamot, ott, ahol épp rájön, anélkül, hogy elmenekülne... tehát ha a tömegtől jön rád, akkor nem kimenni... ha a bezártságtól, akkor ott maradni stb. Ez nagyon szar lesz, úgy fogod érezni, meghalsz.. .de ha bízol a másikban, tudod, hogy ő fog segítséget hívni, ha tényleg nagy baj van.. többnyire* nincs. És egy idő után a roham elmúlik. És utána többet nem lesz, mert tudni fogod, hogy nem kell ahhoz kimenekülnöd valahonnan, hogy jobban legyél, nem baj ha nincs nálad a gyógyszered, a telefonod a nemtudommid.. mert túl fogod élni a szitut...
*ehhez persze szükségeltetik, hogy egyébként rendben legyél, tehát ne legyél szívbeteg stb. szóval mindenképp konzultálj az orvosoddal, hogy ő javasolja-e ezt a jellegű "sokkterápiát".
Sziasztok en is pánikbeteg vagyok mar jo pár eve 1 eve szedek antidepresszánst es sajnos ugy veszem eszre nem igen akarok belőle ki gyógyulni néha meg a gyógyszer szedése alatt is jönnek rosszul letek :( most B-vitamin kombinációval próbálkozom szerintetek segíteni fog ??? Vagy van ötletének mi segíthetne rajtam?
Szóval szerintem jöhet Neked a baba,lehet meg is gyógyulsz.Sőt biztos...
Sok sikert!
Szia!
Én még nem írtam a fórumra...de sajnos nekem is pánikrohamok vannak, bár már egy éve nem volt komoly....úgy félek a babavállalástól :(
Hahó!
Rég nem írt senki a fórumra, itt vagytok még?
Sziasztok,
Én sem hiszek a gyógyszerekben, lehet, hogy egy ideig jól vagy tőle, de ha nem kezeled a lelki részét is, akkor ha abbahagyod, vissza fog jönni.
Én mentálhigiénikushoz jártam, és sikerült kigyógyulnom a pánikbetegségből. Ha kell az elérhetősége, írj, szívesen megadom.
sziasztok!
Van valaki,aki sztk-ba jár pánikbetegséggel orvoshoz?és elégedett?
Szia Bernadett!
Én erre csak annyit mondanék,hogy 7 éve vagyok pánikbeteg.Abból 5 évig nagyon rosszul voltam,2 éve jól vagyok.Pontossan 1-2 hónapra rá,hogy letettem a cigit rohamoss gyorsasággal lettem jobban.
Rá 10 hónapra visszaszoktam és a betegségem és rohamaim újból elő jöttek.Most 3 hónappal ezelőtt újból (s remélem végleg)
letettem a cigit,s újból jól érzem magam.
Nekem először az orvosom mondta,hogy a cigarettában lévő nikotin akadályozza a gyógyszer felszívódását és kifejtett hatását.
Először nem hittem neki,de aztán saját bőrömön tapasztaltam: IGAZA VOLT !!!!!
Üdv:Barby
Szia Sundrop!
Igen én 5 évig szedtem a Zoloftot.
Nyugodtan szedhetsz algopirint csak álmosabb és nyugotabb leszel tőle egy picit.
Lidokaint is kaphatsz,de azért előtte közöld az orvossal,hogy gyógyszert szedsz.
A lidokaint egyébként nem csak szuriba,de spré formájába is kaphatod,csak ne lepődj meg ha egy picit nyugtalanabbnak érzed magad az nem pánik,csak a lidokain szájba spricelése miatt van,de hamar elmúlik az izgatottság.De ha tartzasz tőle,akkor csak inyekcióba kérd.
Üdv:Barby
Szia!
Tökéletesen egyetértek veled ami a gyógyszereket illeti. Én nem vagyok pánikbeteg, de a legjobb barátnőm igen, sőt egy másik jóbarátom is. Egyikük szed rá gyógyszert, a másik el se kezdte. Látom ám a különbségeket eléggé. Legjobb barátnőm igyekszik megbírkózni a rohamokkal és gyógyteákat iszik. És jár görkorizni vagy futni vagy akármi ami azt mondja sokat segít neki h levezesse a feszkót.
A másik barátom próbált leállni a gyógyszerrel, de szerintem már az évek alatt nagyon hozzászokott a szervezete és újra a gyógyszerhez nyúlt.
Ha az ember mellett ott vannak a támogatók (család, barátok, férj, feleség stb..) akkor sokkal könnyebben megy...lépésről lépésre minden.
Magam részéről jobban hiszek az alternatív megoldásokban...kineziológia, hellinger terápa meg ilyesmi.
Bocsi h idekontárkodtam, csak megláttam a topikot és beleolvastam
Jobbulást mindenkinek..és Kitartás!
Én is hasonló cipőben jártam...Sorban állás, aluljáró, vonat, busz, minden hatott rám valahogy, nekem is egy szédüléssel kezdődött, metrón utaztam és megszédültem. Le kellett szállnom. Utána volt még pár metrós utazásom, de kivétel nélkül egy esetben sem bírtam, rázott a hideg, közben meg kivert a verejték. Aztán ezek az esetek fokozódtak, egyszer volt hogy el is ájultam, elvittek orvoshoz, az pszichiátert ajánlott, az meg nem mondott semmit. Nem tudtam találkozni a barátnőimmel, nem tudtam szabadon mozogni. Aztán elértem azt a pontot, amikor azt mondtam elég legyen már ebből.
Még valamit most sem tudok megcsinálni, vagy elkezdek szorongani, hogy mi lesz ha rosszul leszek, de azt megtanultam, hogy ne kezdjek el ezen agyalni, mert akkor tutira nem múlik el. Elmentem kirándulni, Mátrába, múzeumba, moziba, ahol mindig izzadó tenyérrel kezdődött minden. De aztán szépen lassan elkezdtem figyelni magamat, a légzésemet. Ha nem lélegzem rendesen, nem kerül elég oxigén az agyamba, és akkor tutira rosszul leszek. Megfigyeltem, hogy mindig visszatartottam a lélegzetem mikor pánikoltam. Néhány mély lélegzet, aztán a következő pár lépés könnyebb lett, még mindig remegtem, de szépen lassan elmúlt. Először Dobogókőn voltam, fent a hegytetőn. Egy órát bőgtem, szédelegtem, mire végre meg tudtam nyugodni, és továbbindulni. A gyógyszerekkel más a helyzet. Nem szabad hirtelen abbahagyni, csak fokozatosan. A hirtelen aggahagyásuk még nagyobb károkat tudnak okozni. Én hálistennek elég korán felismertem, kb egy hét után, hogy áá nem, ez így nem lesz jó.
Igyekszem a dolgokat gyógyszer nélkül megoldani. Ha valami fáj, akkor az azért van, mert valamit vagy elnyomtál magadban, vagy valamivel nem bírsz megbírkózni, vagy fejfájás esetén, valamin nagyon sokat agyalsz. A legjobb módszer az ilyen fájdalmakra, ha lefekszel a földre, háton. Pihensz egy fél órácskát, figyeled a légzésed, ha van rá módod. Ha nincs, akkor kerítened kell rá. Az egészséged fontosabb.
Na, ezt a litániát nem konkrétan neked írtam, csak kijött belőlem. Nagyon sokáig azzal azonosultam, hogy pánikbeteg vagyok. De az nem az igazi énem.
Az mindenesetre nagyon fontos lépés, hogy rájöttél, gyógyszerrel nem megy. Nem szabad a gyógyszertől függened.
A lelki betegségek csak lelki módszerekkel gyógyíthatók. Minden egyéb (gyógynövény, orvosság) a legjobb esetben is csupán a tünetek enyhítését szolgálja.
A gyógyulásnak a lehetséges útja a megfelelő pszichoterápia, tehát ebből sem mindegy, hogy melyik. Ha jól választasz, nagyon gyorsan, 1 - 3 hónap alatt teljesen meggyógyulhatsz.
Ha kérdezel, szívesen válaszolok, priviben is.
Én most elkezdtem módszersen letenni a gyógyszerket. xanaxtól megszabadultam és lám tudok aludni nélküle is.
A Fevarin viszont keményebb dió, rohadtul ragaszkodik a szervezetm hozzá. Elég durva az elvonása, de most megfeleztem az adagot, és egy kis idő mulva azt is lefelezem, aztán előbb utóbb nem kell már.
Gondolom ez így könnyebb lesz, mint a drasztikus, azt próbáltam már és vasárnap este ügyeletes patika lett belőle!
Akkor még is mi a bajod?
Már Én is kezdem azt hinni, nem vagyok pánikbeteg, csak rámfogták jobb alternatívát nem találtak.
Mondjuk enm is vitték túlzásba a vizsgálgatásokat.
Szédültem, mint állat, nem bírtam sorban állni, úgy általában egy helyben állni..szorngtam..
De azt tudom, hogy előbb volt a szédülés, mint a félelem, Én igazán attól kezdetm félni, hogy valmi komoly bajom van. Világ életemben rettegtem a betegségektől az orvosktól is. Még a fogorvosnál is elájulok. ez van..
De mik az iszonyú hőhullámok? Miért változott meg a hő háztartásom, ma kevésbé fázom ,mint régen..
Sokl egyéb kérdés is felmerűlt bennem, de erre legyintettek, és pánik betegség mondták folyton.
Sokszor próbáltam rájönni mi is az oka mindennek. Hol is kezdődött.
Az egyetlen amit tudok, hogy ezek a szédülések valamikor az után kezdődtek, hoyg egyszer egy rosszul sikerűlt éjszaka után be vettem egy szem posztinort(esemény utáni tablettát).
Lehet semmi köze az egészhez, de mi van, ha még is?
Szóval most megyek magán rendelésre, nőgyógyászhoz, hátha mond valamit erre!
Igazából nem udom kihez forduljak az összes pszichiáter, ha elmondom akonkrét testi tüneteimet rögtön pánik betegség, xanax, feavrin. De akkor még is miért nem múltak el maradéktalanul a tüneteim?
Nem lehet, hogy azért, mert igazából más a bajom?
Vagy csak szeretném, ha más lenne?
Sziasztok,
én csak most csatlakozom a fórumhoz, még nem olvastam el mindent.
23 éves vagyok, de 17 éves koromtól pánikoltam, mindig szédültem, nem bírtam kimenni az utcára, mindenhol úgy éreztem, menten elájulok. Voltam pszichiáternél, írt is fel bogyót, ahogy kell, rajzoltam sokat, meg ilyenek. Csak aztán valami megmozdult bennem, miért is akarok én 18 évesen nyugtatókat szedni?? Biztos van másik út is. Voltam pszichológusnál is, aki hipnózist alkalmazott. Folyton a természet közelében láttam magam, és rájöttem, hogy ez hiányzik az életemből. Még egy egyszerű aluljáróba se mertem lemenni, de rájöttem, hogy ezeket a falakat én állítottam magam elé, nekem is kell lerombolni őket. Gyógyszerek nélkül. Én mindenkit bíztatok az alternatív gyógymódokra. Szerintem nem kellene beletörődni, hogy napi pár szem bogyótól minden rendbe jöhet. Ha pánikbeteg vagy, csak azért lehet, mert félsz valamitől valahol legbelül. A gyógyszerek csak elnyomják ezeket a félelmeket, csak a tüneteket kezelik, az okot nem.Van az a hülye reklám: fáj a feje? Vegyen be s..dont és 10 perc alatt elmúlik! Na de mitől is fáj a feje? Azzal már nem foglalkoznak.
Az okot kell megtalálni! Miért is vagyok pánikbeteg? Mitől félek? A társadalomtól? A férfiaktól? A kapcsolatoktól? Az egyedülléttől?Kicsit foglalkozni kell vele.
Sok esetben egy-egy séta vagy egy egy rövidke feladat minden napra, vagy a mozgás lehet a megoldás. Tudom ajánlani a jógát, nagyon hatásos ha a önmagunkat akarjuk megismerni. :) Vagy egy szimpla légzőgyakorlat minden nap, felfedezni a természet és az élet szépségeit. Nekem nagyon nagyon sokat segített. De ehhez fel kell ismerni, hogy szintetikus szerekkel nem megyünk semmire.Szeded egész életedben, és ha elfogy, már attól is pánikba esel, hogy mi lesz ha rosszul leszel...
Szóval gyógyszerről le, életre fel!
Azt szeretném kérdezni, hogy szedett-e valamelyikőtök zoloft-ot vagy Serliftet? Ha igen, meg tudná mondani, hogy lehet-e mellette Algopyrint bevenni, illetve fogorvosnál érzéstelenítést kérni?
Köszi Mindekinek!
Sziasztok!
Milyen tapasztalatotok van a Varga gyógymóddal kapcsolatban?