Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Pánikbetegség
Létrehozva: 2002. Április 15. 09:27
Szia mirtill! Bocsi s kesöi valaszt, regen nem tudtam jönni. . Igy utolag is nagyon köszönöm a biztatast! Szerencsere tudom, hogy a ferjemre mindenben szamithatok (igen, en is utalok egyedül lenni) es igy tenyleg sokkal könnyebb szivvel varjuk (es mar naggggyon varjuk) a picit! Szep hetet Mindenkinek!
Szia!
Nagyon nehezen és sok kitartással. A nyugtatóktól, meg a gyógyszerektől nem leszel zombi, sőt!!! Nem kell marok zsámra szedni őket!
Én xanaxból esténként szedek fél szemet, így mélyen alszom. A fevarint szedem mellé, ami sajnos elfogy holnap és még nem tudom lesz -e időm iratni másikat helyette, annyira nem tudok elszabadulni a melóhelyemről.
Menj minél előnn dokihoz!
Látom nincs nagy élet itt..
Pécsen tud valaki jó szakembert a problémámra?
Szia!
Én Budapesten feküdtem,de szerintem ez lényegtelen,minden kórházban szar,de gondolj arra,hogy ha kijössz,akkor mennyivel jobban leszel!Kitartás!
Sziasztok!
Nekem 5 éve kezdödött a pánikbetegségem,és kb 1 évig vizsgáltak mindenhol,hogy mi lehet a bajom,mire végre kiderült.Az utcán (akárhol) rosszul lettem,a kocsiban,a metron mindenhol.Rászoktam a xanax-ra,mert már csak azzal tudtam intézni a dolgaimat.Aztán persze kórház,ahol nagyon jó gyógyszereket állitottak be nekem,és azóta is jól vagyok.
Nyugtatókról pedig totál leálltam.
Sajnos ezt csak gyógyszerekkel lehet kezelni.
Senkinek nem kivánom a szörnyüségeket,amiken átmentem a betegség ideje alatt.
Sziasztok!
Már évek óta nem vagyok jó passzban, úgy kezdődött, hogy 3 éve meghíztam és nem akartam többet kimenni az utcára, utáltam magam. Aztán már kifejezetten nem is mentem sehova, mindig volt kifogásom miért nem. Végül most már 2 éve itthon vagyok, dolgozni sem járok, aztán már boltba sem mentem le, nem mondtam ki sosem, hogy nem merek, de mindig kikerültem minden lehetőséget. Ekkor már nem a kinézetem miatt, hanem egyszerűen félni kezdtem kint. Egyedül sehova sem mentem. Kétszer volt pánikrohamom az évek alatt, de az a durva fajta, mintha szívroham lenne, begörcsölt a kezem és nem tudtam beszélni sem.
Idén év elején pedig az eddigi rossz alvásom átfordult krónikussá, egyszerűen sosem tudtam elaludni, csak nappal pár órát, ekkor már gondoltam, hogy baj van.
Aztán egy hónapja azt hiszem a szervezetem végképp kikészült, egy éjszaka újabb durva pánikroham tört rám, de ezúttal ez már nem múlt el. Szinte pár óránként tört rám egy, nem tudtam semmit aludni, sem enni, evés közben sírás tört rám és folyton fulldoklással küzdöttem. Elkezdtem orbáncfüvet szedni, napi 2-t, egy kicsit jobb lett, de csak ha van velem valaki. Mostmár itthon sem merek egyedül lenni.
Most lecsökkent napi 1-2 rohamra, de így is rémes, bár ezek a rohamok nem jutnak el a fulldoklásig, csak szó szerint a pánikig, le-föl rohangálok, szorít a torkom, elönt a meleg, nehezen veszek levegőt és menekülhetnékem van és attól félek, hogy megőrülök, vagy meghalok. Ilyenkor távol tartom magam az ablaktól, mert késztetésem van kiugrani, pedig kifejezetten a haláltól félek ilyenkor.
Szóval rémes az egész.
Már év elején valahogy éreztem, hogy segítség kellene, de könnyebb volt elódáznom, most is ebben a szörnyű hónapban is orbáncfüvet szedtem és Bibliát olvastam, próbáltam nyugtatni magam, de be kell látnom, hogy segítség kell.
Az lenne a kérdésem, hogy kihez kell fordulni ezzel? Nem akarom lenyugtatózni magam, mint egy zombi, hanem újra normális szeretnék lenni, olyan lenni mint pár éve voltam! Reménytelennek tűnik most az egész.
Azt szeretném, hogy ahogy jött, múljon is el. Már az egy hónappal ezelőtti állapottal is megelégednék.
A pszichiáter beszélget is vagy csak gyógyszert ad? Ki ilyenkor a legjobb segítség? Meg lehet ebből gyógyulni?
Sziasztok!
Én szeptember végén fekszem be miskolcon a szent ferenc kórház pszichiátriai rehabilitácios intézetébe.Ha volt már ott valak kérem irj meg tapasztatait.köszönöm Erika
Sziasztok!
Mosolygós szép napot kívánok mindenkinek aki erre jár.
Hippo
Ja ehhez hozzá tenném, teljesen pikpikkel értek egyet!
Ráadásul nem szeretem, ha tőlem távol álló dologokról akarnak kézzel lábbal meggyőzni!
Túl realista vagyok, bár most próbálom kicsit visszább venni a realizmusomat. De ezt is csak a pozítiv gondolkodás jegyében teszem, és mindezt nem fanatikusan hiszem, csak annyira, amitől jobban érzem magam!
Sziasztok!
Régen jártam itt, de úgy látszik nem csak Én!
Rájöttem meg kell próbálnom mindennek a pozítív oldalát néznem, pozítívan godolkodnom!
Egyre jobban megy!
A céljaimat kitűztem és erősen rájuk koncentrálok!
Sikerűl tudom! Amit akarok el érek!
Sajna azért vannak napok, amik még visszahúznak, de igyekszem ezt nem hagyni! Sok nehézség és küzdelem áll még előttem! De felvértezve indulok neki! Nem hagyom magam megint lehúzni a mélybe!
Mindenkinek szép hétvégét, csodás időnk lesz!
A fiammal ki se fogok jönni az otthoni medencéből! Legfeljebb addig, amíg átmgyünk a nővéremékhez és ott csobbanunk be a medencébe!
Sziasztok!
Melinda örülök,hogy ilyen jól alakulnak a dolgok
Mosolygós szép napot mindenkinek
Üdvözlet mindenkinek!
Egyre jobban érzem magam! Nő az önbizalmam is! Egyre nagyobb sétákat tudok megtenni, már merek gyaloglásra vállalkozni, és egy nagyobb bevásárló boltban is voltam tegnap, egész jól ment.
Még egy orvosi kivizsgáláson is voltam korházba, régebben alig mertem ilyen helyre menni, tiszta ideges voltam, meg hányinger meg minden az orvosoktól meg a vizsgálatoktól! De tegnap egész nyugodtan tudtam várakozni és a vizsgálattól sem féltem!
Az igazi elvakultság nem egyenlő avval, ha valaki zárja a sorait a neg. szellemi erők előtt.
Míg neked a kapud nyitva-és csak az nem megy be aki nem akar, addig az enyém zárva és folyik a tisztulás.
"ezoterikus azt jelenti, hogy titkos, és a jelentős dolgok titkosak "
nem. Az ezoterikus: sátáni forrrás-nem tiszta forrás-ezt jelenti.
Azért titkos, mert a valódi arcát akkor mutatja meg-mikor lelepleződik. Ennyi.
Viszont :az ezoterikus úthoz lehet a legkönnyebben hozzájutni.
Ha jobban megfigyelted.
Az igazi úthoz lehet a legnehezebben eljutni-és még fizetni sem kell érte.
Az ezoterikus azt jelenti, hogy titkos, és a jelentős dolgok titkosak ma is, megismerésükhöz egy élet kitartó munkája szükséges, és valódi beavatás. Ami a "kultúr" világban történik ezoterikus címen, döntő többségében gagyi, és csak a péngyűjtést szolgálja.
Kedves "zsebibaba" ez nem a személyednek szól, hanem az ilyen "filozófiának".
Lelki problémák ellen küzdeni reménytelen, hiszen azok gyökere a tudattalanban van, tehát fogalmad sincs arról, hogy mi ellen küzdesz. A klotyó csak látszat, és nem ok. Bonyolítja a dolgot, hogy a küzdelem a logika szabályai szerint történik, és a tudattalanban ismeretlen a logika, ott csak az érzelmek, és asszociációk működnek. Ezért sikertelenek legtöbbször azok, akik saját maguk, és azok is akik gyógyszerrel akarják megoldani a lelki problémáikat.
Ha működne a saját erő, vagy a gyógyszer ez a topic nem is létezne. Talán érdemes rajta elgondolkodni.
Már sokszor, sok helyen leírtam a megoldást, hiába, a legtöbben inkább a szenvedést választják.
és még egy: minden ezoterikus cselekedet, és különféle bálványáldozatok és annak imádása még jobban megnyitja a kaput.
"Meg lehet ezt tőrni? " meg.
De amilyen könnyű "beszedni" lyan nehéz tőle megszabadulni-sokszor évekbe tellik.
hát nem egy leányálom! én mindig azt kívántam, hogy válljanak el, mert külön ki lehet velük jönni, de együtt elviselhetetlen. Anyámnak is elég gázos a gyerekkora és az idegei nem a legjobbak, kikészítő. Van, hogy úgy ordít, hogy 5 perc múlva nem is emlékszik rá. De ez más téma!!!!
Én a klozetrajárással szeretnék megküzdeni, mert már ciki és elegem van belőle! Utálom!!!!!
:-))))
Rossz mi mikor a szülők veszekednek. Én volt mikor telefonnal a kezembe kukorogtam az ágyamba, hogy mikor kell hívni a rendőrséget, pedig Ők se bántották egymást csak szavakkal!
Mikor a volt Párom is megjátszotta többször is, hogy veszekedett velem, meg megvert a kisfiam előtt, na akkor döntöttem úgy hogy elhagyom, csak mire meg is mertem tenni ez megismétlődött párszór!
Meg lehet ezt tőrni? erre már Én is gondoltam, hogy megátkozott! Balszerencsét hoz rám mióta ismerem, csak régen ennek nem tulajdonítottam, így jelentőséget, vagyis nem kötöttem össze a ketőt. Pedig tényleg az első rosszulléteim a megismerkedésünk és az a bizonyos éjszakánk után kezdődtek nem sokkal!
Olvasgatlak benneteket vissza és gondolkodom azon, mi válthatta ki nálam ezt a klozetra járás szindrómát! kb. 15 éves lehettem mikor úgymond "elkezdődött", mint már írtam kollégista lettem és elkerültem otthonról. Most az ötlöt be, hogy eddig ha a szülők veszekedtek akkor tv, rádió nélkül ültem a szobában ugrásra készen és vártam, hogy mikor szaladjak ki és ugorjak közéjük, arra az esetre, ha elfajulnának a dolgok. A kolleszban pedig mindig attól rettegtem, ha csörgött a telefon, hogy engem hívnak, hogy valamelyik agyonkupálta a másikat. Pedig a tetlegesség nem volt jellemző (talán kétszer), de a veszekedéseik rendszeresek voltak.
Egyébként örökölhető az ilyesmi? Mert apám dettó ilyen, állandó klozetra jár, ha mennie kell vhová, de vele nem beszélünk ilyesmiről, mint szinte másról sem. :-(
Amit a párod csinált az szómágia-és átkozás-együttesen.
Ami nálad van, az már egy kifejlődőtt átok, ha a sikertelenség az életed minden területére érvényes.
Szerintem már az is sikernek számít.hogy beszélni mersz róla,és az is siker ha elfogadod,hogy most ezzel kell szembenézni.
Sikerként kell megélni minden olyan napot ami jobban sikerül,mint az előző.
Nekem már az is siker volt,hogy a környezetem elfogadott így.