Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szolgalányok élvezitek?
Létrehozva: 2011. január 23. 19:56
A helyzet, hogy a "barátomnak" mindent megakarok tenni, de úgy, hogy ő közben megalázzon. Vannak itt olyan lányok akik ilyen szolgák? Ti, hogy élitek ezt meg? Én még most ellenkezek nem hagyom neki várom, hogy emiatt megpofozzon, lefogjon és élvezném ha igy megerőszakolna szinte. Mondom neki, hogy utálom ha lefognak és ő még nem érti, hogy én épp azt akarom pedig, hogy lefogjon. Szóval szolgalányok veletek milyen az erőszakos dom-otok?:)
csak ugye az idők változnak, és azért mert 15 éve bűncselekménynek számított, attól még a mai párok nagyrésze mint természetes szexuális magatartásformát használja.
és szerintem itt a lényeg abban van, hogy kényszerítenek-e erre, vagy nem. mert ha én ezt örömmel teszem, és kimondottan élvezem, hogy a partneremnek örömöt szerzek vele, akkor nehogymár nekem jöjjenek az okostojások, és tudományosan levezessék, mennyire pszichés a terhelésem.
Összekapcsolódott a dolog már a megalázás fogalmával.
Azért gondolj bele, hogy ezt a dolgot akkor találták ki, amikor mg nem volt divat a napi fürdőzés és a fehérnemű váltása
Most gondolj bele, ha kb 3 hete nem fürdött valaki és "bejódliznál a kanyonba" :)
Megalázó lenne ha kényszerítene
Bevallom hogy nekem is vannak ilyen érzéseim néha, első kedvesem pl. 16 évesen megsértődött amikor nagy naivan kértem hogy velem ne tegyen "olyat" , de volt aki kiabált velem mert húzódoztam.
Ma már tudom hogy nem hogy megalázó, hanem gyakran a mennyek országa maga ez a tevékenység és azt is észrevettem hogy minél nagyobb öröm a lánynak, annál jobb érzés nekem is :)
A box, meg más erőszakos dolgok, sosem vonzottak, életemben ha valaha verekednem kellett, csak egyszer kezdeményeztem, amikor a leendő nejemet molesztálta három részeg katona.
Másik két alkalommam csak vissza ütöttem, védekeztem.
Az erőszak a legmocskosabb dolog amit el tudok képzelni, soha nem akartam sem használója, sem elszenvedője lenni.
köszönöm sanyi. megnyugodtam.
elnézést a félreértésért, de jobb hogy megbeszéltük, és tisztázódott.
Értem én, hogy mire gondolsz.
De mi van azokkal a nőkkel, akik mondjuk nem a gyermekvállalásban látják önmaguk megvalósulását?!
Hát mi lenne ?
Nekik is van joguk mindenhez mint mindenki másnak :)
Ha ragaszkodunk a szerepekhez, belebetonozzuk őket a társadalomba, mindig lesz egy olyan - nem is túlzottan szűk - réteg, akik a "konvenciókon", vagy akár a társadalmon kívülre szorulnak.
Különben nagyon nagyon unalms lenne az élet, előbb utóbb kasztokra, szabályos csoportokra oszlana a társadalom és mindenki a saját szabályai szerint élne, rendkívül sarkosan:)
Hasonló nekem az "én minden nőben az anyát tisztelem" frázis. Akkor az egyetlen, vagy legfőképp tisztelt dolog egy nőben azon biológiai képessége, hogy gyermeket szülni képes (már ha képes)?! Mi ebben az érdem, a tiszteletre méltó?! Mi ebben az egyéni, csak arra a nőre jellemző?!
Az egész , a férfiak nem tudnak ilyesmit.
A gyermek szülési képesség nem csak biológia, hanem rátarmettség, természet, lélek, olyan összetett és érthetetlen dolog, amit csak ösztönösen lehet jól csinálni, ahogyan a férfi dolga hogy megvédelmezze a családját, és ösztönösen agresszív, fizikailag erős.
A szerepek nem felcserélhetők, de a társadalmi változásokkal változik a szerepek jellege is, férfiak maradnak a gyerekkel, nők mennek vájárnak.
De a változások gyorsabbak, nincs már több generráció a nagyobb súlyú változások között, pl. nagyanyám el nem tudta képzelni hogy ő dolgozni fog, de az anyám már 3 műszakba járt és nem fogod elhinni mit csinált , apám mellett ő volt az egyetlen női darukezelő az üveggyárban:)
Látom az a gondolat bánt, hogy a nőket nem engedik érvényesülni Ez sajnos igaz, de nem az a megoldás, hogy férfi szerepet kell felvenniük. Nem, egy másféle női szerepet kell élniük, olyat amilyet akarnak , hiszen mindenkinek joga van úgy élni ahogyan akar.ÉS addig jó, amig eljátsszák és a képzeletük kielégül, nem kerül ki a dolog a hálószobából, mondjuk a gyerekszobába
Az ember annyiféle, van olyan is, akinek mindenféle hülye fantáziái vannak ,én is gondolkodtam olyasmin hogy mi lenne ha nyernék a lottón, de ha nem lehet, akkor nem rablok ki egy bankot...esetleg álmodok róla és reggel nem hozom ki az álmomat a hálószobából:)
Azt mondod erőszak áldozata voltál.....
Lehet hogy valaki meg kívánta érzékelni a "maga valóságában " az erőszak elkövetését.
Lehet hogy valaki bíztatta erre , de nem ő lett az áldozat hanem te.....
Az lenne a legjobb, ha megkeresnék egymást a z erőszaktevő és az erőszakfogadó, de gyakran előbbiek nem elég érdeklődők a várakozás tekintetében.:(
Bizony ezért kell meggondolni mit mond az ember :)
Hm kösz véleményt bár én szolgáltam rá Ahogy arra is hogy melegnek gondolsz, amit nem nagyon értek
Az hogy toleráns vagyok velük , sőt védelmezem őket ha bajban vannak, nem azt jelenti hogy meleg vagyok , hanem hogy rendes ember :)
Kedvelni viszont sosem fogom a társaságukat, nem tehetek róla , ahogy nekik van joguk a zaklatás és gyűlölködés nélküli élethez, nekem is jogom van megválasztani kikkel töltöm az időmet :)
Úgyhogy nyugodj meg, nálam nagyobb nőbolond nem sok van :)
nem hiszem, hogy értelme lenne a hozzászólásodnak.
a mostani hozzászólók abszolút nem érzékelik, hogy itt eleinte arról volt szó, hogy ki-ki kifejtette, mit, és mennyire képes elfogadni a partnere felé az öröm adás során.
semmiféle elhajlások és tudodomány nem került szóba, és mostanra sikerült eljutni oda, hogy a perverziókat ecsetelik.
nem látom értelmét hogy magyarázzam, ha ezt magadtól nem látod.
Hova tuntel?
En lefoglak megostorozlak csak szolj.
Nézd már, ezt véletlenül elfelejtetted bemásolni a 2004-es Haeberle tanulmány összefoglalásából:
Mindez megint csak egy bizonyos ponton túl jelent igazi veszélyt. Számos kísérletből tudjuk, hogy bizonyos fokú fájdalom látványa vagy elszenvedése emelheti a szexuális izgalom és élvezet szintjét, bár a túl erős fájdalominger vissza is vetheti a szexuális izgalmat. Hatása egyrészt a szexuális izgalom fokától függ, másrészt az egyéni hajlamtól és megszokástól. Sokak szerint a férfiak inkább a szadizmusra, a nők a mazochizmusra hajlamosak, társadalmi helyzetüknél fogva. Valójában azonban többen vannak a mazochista férfiak, ahogyan az például a „dominának” nevezett prostituáltak működéséből kiderül. (Persze ők inkább csak megjátsszák a szadistát.)
Szexuálszociológiai kutatásokból az derült ki, hogy a szado-mazochista kapcsolatok önkéntes, előzetes megállapodások révén jönnek létre A szadista ebben az erotikus játékban azt élvezi, hogy látja a mazochista élvezetét; így valójában ez utóbbi gyakorolja a kontrollt, s egy előre megállapított „biztonsági jelzéssel” leállíthatja szadista partnerének túlzásba vitt erőszakoskodását. A testi fájdalom-okozás egyébként is csak alárendelt szerepet játszik a szado-mazochizmusban, a dominancia és alávetettség verbális és egyéb megnyilvánulásai mellett. A szadista bűnözőkről szóló hiradások azonban a közvéleményben torz képet alakítanak ki erről a problematikus szexuális viselkedésről.
Mégegyszer (sokadszor) elmondanám: a BDSM és az S/m nem ugyanaz.
Azt gondolom mondanom sem kell, hogy átlagos gyermekkorom volt, a szüleim sem nem vertek, sem nem terrorizáltak és más sem.
Egyébként ha figyelsz, Dr Erős Erika azt is mondja, hogy az agyban a fájdalom és a szexuális öröm területei között átfedés van, aminek következtében lehet a fájdalomnak olyan foka, ami át csaphat örömérzésbe. Ezt még nem feltétlenül kell mazochismusnak nevezni mert a biológiai folyamatok következtében normális szex során is kialakulhat.
Az alatt, hogy nem vagyok pszichológus nem azt értettem, hogy nem tudok internetes oldalakon idézett tanulmányokból össze-vissza idézgetni, hanem azt, hogy mivel nincs pszichológia diplomám nem vonnék le mélypszichológiai következtetéseket.
Nem tudok Neked mit mondani , mert a szexuális identitás- és beállítottságzavarokon - a parafiliákon- belul , a szado-mazochizmus-rol hoztam pszichologusi velemenyeket : camomilenek valaszoltam .
Van sok szextopik itt , ahol felteheted a kerdesedet : tanacsolni fognak .
valamit szeretnék már azért tisztázni.
én amikor szépen kinyalok egy puncit, én élvezem. a nyalást. azt élvezem, hogy a partnerem élvezi, és nekem jó érzés az, hogy örömöt szerzek.
gondolom amikor a micsodámat ugyanez a nő leszopja szintén ugyanezt érzi.
nem nagyon érzékelem, hogy nekem ebben mi lenne a megalázó, mi lenne a káros elhajlás, és ferde hajlam.
"A szexuális hatalmi játékokra való fogékonyság/késztetés szerintem sokkal mélyebb és bonyolultabb pszichológiai jelenség, mint hogy ki milyen szeretpet tölt be az életben. Ennél messzebre nem mennék mert nem vagyok pszichológus." - re
Igen , igazad van , jo lenne megnezni , mi a pszichologus velemenye .
Kicsit utananeztem .
Dr. Erős Erika szerint, 2009 , a dolog hátterében általában valamilyen személyiségzavar áll :
a video
http://videoklinika.hu/video/eros1202_szadomazo
De nem O az egyetlen , aki a parafilia kategoriaba sorolja .
http://www.szexualpszichologia.hu/abnormalitas.htm
„Normalitás” és „abnormalitás”. Orientációs és funkciózavarok
Berner, H. (2001) szerint a normák tartós megsértéséből alakulnak ki a perverziók, amelyeknek vezető tünetei a következők lehetnek: Értelmetlenség; a gyakoriság növekedése, a kielégülés csökkenése; promiszkuitás és anonimitás; sajátos fantáziák és praktikák; szenvedélyesség; periodikus, kényszeres nyugtalanság.
Végkövetkeztetése, hogy a szükségletek sokfélék és változóak lehetnek, a legkülönbözőbb, egymással konkurráló funkciók szolgálatában. A szexuális identitás- és beállítottságzavarokat, vagyis a parafiliákat olyan, makacsul visszatérő, szexuális izgalmat kiváltó fantáziáknak, kényszerállapotoknak és viselkedésmódoknak tartja, amelyek tárgyakra vagy személyekre irányulhatnak. Ilyenek például az exhibicionizmus, a fetisizmus, a frottőrizmus, a pedofilia, a szadizmus és mazochizmus, a transzvesztita fetisizmus és a voyeurizmus.
Haeberle, E.J. (2004) : a szexuális viselkedés akkor egészséges (és „normális”), ha örömélményt nyújt és nem ártalmas;
A problematikus szexuális viselkedésfajták fixációs vagy regressziós eredetére utalnak a mélylélektani és dinamikus pszichológiai irányzatok megállapításai.
Az egyik leggyakoribb, problematikus szexuális viselkedés a szado-mazochizmus, vagyis az egymás ellentéteinek megfelelő szadizmus és mazochizmus, amelyek jellemzője az erőszak és a gyengeség, a megalázás és megalázkodás élvezete a szexben. A gyermekkori eredet ezeknél is felderíthető. A gyermek, akit rendszeresen vernek, kínoznak (pl. egy szadista hajlamú szülő vagy nevelő), esetleg azonosul kínzójával, s mivel önkénytelenül utánozza őt, tovább adja a verést egy kisebbnek. Közben élvezi saját hatalmát és a másik kiszolgáltatottságát; így könnyen szadistává válhat. A másik lehetőség, hogy hozzászokik a verésekhez, megalázásokhoz, s már szinte várja és élvezi azokat. Igy lesz mazochista.
Először is szeretném elmondani, mennyire tisztellek azért, hogy a dologgal kapcsolatos ellenszenved ellenére képes vagy intelligens vitát folytatni a megadott témáról.
Most pedig megpróbálom a legjobb tudásom szerint elmagyrázni, hogy szerintem hogy is van ez.
A káposztás tésztában teljesen igazad van. Senki nem fogja egy random élethelyzetben azt feltételezni, hogy valaki mond valamit, de ezzel az ellenkezőjét kívánja elérni. A BDSM viszont nem egy random élethelyzet, hanem meghatározott keretek között történő, szabályrendszerre épülő tevékenység, amely (mint az edzőtermi boxolás) a szabályok mind két fél általi előzetes ismeretét és elfogadását tételezi fel. Szóval ha valakivel ilyet játszol, az tudja, hogy a játékon belül mi mit jelent és azt is tudja, hogy éppen játszotok. Ha valamelyik fél tényleg meg akar állni, arra van egy speciális bizonsági szó, amelynek kimondásával a játék azonnal megszakad. Ebből kfolyólag ha nekem azt mondja a barátom a hálószobában, hogy 'Elfenekellek!' amire én azt mondom, hogy 'Jaj, ne fenekelj el!', az nem egyezik meg azzal, hogy 'Drágám káposztás tésztát főzök.' 'Jaj ne főzz már káposztás tésztát.' Ebben ez esetben, a való életben, valójában nem kérek káposztás tésztát.
Az erőszaknak része az irányítás (vagyis inkább az irányítás akarása), de az irányításnak nem feltétlenül része az erőszak. A kettő semmiképpen nem azonos. Az irányításra rá lehet szokni, az erőszakra nem. A BDSM nem erőszakos dolog, mert célja az örömszerzés. Igen, a fizikai fájdalom (nem az erőszak) része (része, nem lényege) a játéknak. De azt szem előtt kell tartani, hogy a játékot mindkét fél azért játsza, mert ez nekik jó. Erőszakról akkor beszélünk, ha az a fogadó félnek nem jó, és nem is járult hozzá. A felszínen tényleg úgy néz ki a dolog, hogy az egyik fél fizikai fájdalmat okoz a másiknak, de ezt azért teszi, mert tudja (itt jön be a megbeszélés, közös megegyezés stb), hogy a másik félnek ez örömet szerez. Az örömszerés törődést feltételez. Az erőszakban nincs törődés. Mégegyszer: a fizikai fájdalom okozása része a BDSM-nek, mint ezen kívül még sok más tevékenység.
A játék egyébként is csak egy kis részét képezi a párkapcsolatnak, és nem is feltétlenül minden szeretkezés alkalmával játszanak a felek. Az, hogy valaki élvezi a BDSM-et nem jelenti azt, hogy a szexualitás más formáit nem élvezi. Hogyha pedig a felek párkapcsolatban élnek, akkor nem ekörül forog a párkapcsolat. Ez szabadidős tevékenység mint a horgászás meg a film nézés.
Még egyszer szeretném tisztázni, hogy a játék és az élet nem egy és ugyanaz. Ergó a játékon beüli "alázás" (és annak élvezete) nem egyenlő az életben történő alázással (és annak élvezetével). Attól, hogy valaki élvezi a BDSM-et, nem fog mosolyogva hazamenni ha a munkahelyén a főnöke megalázó helyzetbe hozta. Az alázat pedig tényleg nem egyenlő a (meg)alázással.
Az egyensúly kérdése ennél sokkal bonyolultabb. Nem minden karrierista/erős nő/férfi szubmisszív az ágyban és nem minden szubmisszív nő/féri karrierista/erős az életben. Van olyan, hogy egy erős nő/férfi az életben betöltött szerepét az ágyban is folytatja, tehát domináns. Meg persze olyan is van (sőt, nyilván ez a többség) aki nem játszik hatalmi játékokat az ágyban, hanem mást játszik vagy nem játszik semmit. A szexuális hatalmi játékokra való fogékonyság/késztetés szerintem sokkal mélyebb és bonyolultabb pszichológiai jelenség, mint hogy ki milyen szeretpet tölt be az életben. Ennél messzebre nem mennék mert nem vagyok pszichológus. Még valami: az, hogy valaki szexuális hatalmi játékokat játszik nem jelenti azt, hogy nem elégedett az életével/sikereivel vagy boldogtalan. Ez nem pótcselekvés vagy kompenzáció, hanem örömforrás.
A válasz tehát: természetesen lehet egy erős nőnek és egy erős férinak (sőt bármilyen nőnek és bármilyen férfinak) kiegyensúlyozott párkapcsolata anélkül, hogy szexuális hatalmi játékokat játszanának. A szexuális hatalmi játékok játszása ennek nyilvánvalóan nem előfeltétele, de ha mindkét fél élvezni akkor természetesen jót tesz a kapcsolatnak, mert a jó szex általában jót tesz a kapcsolatnak.
Nézd, a káposztás tészta csak egy példa volt, nem csúsztatás. Hozhatok fel másikat is, de a lényege az: ha valaki közli velem, hogy valamit utál, akkor azt nem erőltetem rá, csak azért, mert azt gondolom, azért mondta, hogy utálja, mert tulajdonképpen szereti. Ahogy ha valamire azt mondja valaki, hogy valamit szeret, biztosan nem azért nem fogom megtenni, mert azt gondolom, hogy azért mondta, hogy szereti, mert utálja. Ez volt a reakcióm a topicindító hozzászólásra.
A kontroll feladása és felvállalása. Ez egy érdekes kérdés. Lehet, hogy a kontroll nem az erőszakról, de az erőszak kifejezetten az irányításról szól. Vajon rá lehet szokni az irányításra?
Ahogy szerintem az sem mindegy, hogy bennem van alázat, vagy engem hoznak megalázó helyzetbe.
Az egyensúly kérdését, amit itt többen felvetettek, még talán értem is. Csupán az magas még egy kicsit, hogy azok a nőket, akik a karrier útján valósítják meg önmagukat, örülnek a sikereiknek, miért nem elégíti ki az aktuális szerepük. Miért kell hozzá ilyet játszani? Nem elégedettek? Egy erős nőnek és egy erős férfinak nem is lehet kiegyensúlyozott párkapcsolata egymással? Valakinek feltétlenül gyengének kell lenni, vagy ha nem az, el kell játszania?
Nem kötekedésképpen írom ezeket, tényleg érteni szeretném.
"Ez olyan mint hogy attól, hogy valaki szeret az edzőteremben, meghatározott szabályok szerint hús-vér ellenféllel boxolni, nem fog kimenni az utcára és mindenkit összeverni."
Akkor a tancosok veszélyesebbek, mert ők ki is mennek az utcara tancolni.:D Hol szervezett flashmob, hol spontan jam formajaban, sőőőt nem átallanak mas jarokeloket is bevonni.:)
Nézd, én FÉLEK nalam 30-40 centivel magasabb, 40-60 kiloval nehezebb emberektol.
Gondolom, Te sem a Náladnál másfél-kétszer olyan sulyu holgyekhez vonzodol, és nem oket tekinted hozzad illonek, hozzad hasonlonak.
hát persze, hogy szoktam. mint mindenki. tőled is bocsánatot kértem egy tévedésért.
ha meggyőznek, én elismerem a tévedésem. ez fontos szerintem.