Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyerek mindenáron?
N?k Lapja Café
Létrehozva: 2011. január 20. 08:35
Hormonkezelések, inszemináció, lombik, tüszőstimuláció – orvosi eljárások sora, amelyek mind-mind a gyerekáldást segítik. A leendő szülők jelentős része pedig úgy vág bele a különböző kezelésekbe, hogy fogalma sincs róla, milyen kockázatot vállalhat.
Tovább a cikkre...
Tovább a cikkre...
csak még egy kicsit tennék a témához hozzá.
Nálunk, falun, kisvárosban, a cukorbeteg anyukákat haza sem engedik a szülésig, Ők a veszéyeztetett terhesek. Az ikerterheseket meg, már kb. a terheség fele után haza sem engedik a kórházból, mert figyelnek rájuk.
lÉs, ha már találgatunk, én úgy gondolom, hogy a fent említett anyuka is jobban járt volna, ha a kórházban fekszik, és ott hozza világra a koraszülött ikreit.
Mert nálunk falun, kisvárosban ez így van. Lombikos ikrek, cukorbeteg anya, Már a felvétel után nem engedik haza az anyukát, mert veszélyeztett, és figyelni kell rá. Egyáltalán mit keresett otthon???????,
(Mert mi volt, Ő, ha nem veszélyeztetett terhes??, Ikreket vár, cukorbeteg volt. Ehhez képest nevetséges az indok, amivel engem a saját dokim a terhességem 8. hónapjában táppénzr vágott. Fájt a hasam.
Ő veszélyeztetett terhes volt, ikergyerkekkel, cukorbetegen. Miért nem feküdt a kórházban????????????????
Miért nem volt a kórházban, amikor rosszul lett????????
Nem, nem egy álom a kórház, de nagyon sokszor életeket ment. És amikor az én gyerekem életét menti, akkor a kórház maga a csoda.
Nekem négy gyerekem van. Mind természetes úton fogant meg, legtöbbször akkor, amikor mi akartuk. Kivéve a negyediket, Ő több mint egy évig váratott magára, nagyon akartuk, terveztük. De nem jött össze.
És ez megmérgezte a napjainkat. szégyenlem magam, hogy azért kibuktam, hisztiztem, depressziós voltam, hogy nem jött össze a negyedik gyerek.
Olyankor végig arra gondoltam. Ki vagyok én????? Szégyelhetem magam. Mások az első gyerekért is többet küzdenek.
De akartuk, terveztük, és vártunk rá. És fájt, hogy sokáig nem jött össze.
Ma már itt van.
Naponta gondolok arra, hogy mennyire szerencsés vagyok. Négy gyerekem van, mind természetes úton fogant. Örülök, hogy nem az első gyereknél kellet egy évet várnunk a gyerekáldásra.
Tényleg szégyenlem magam, mert sokan, sokkal többet megtesznek akár egy gyerekért is, én meg a negyediknél lettel depressziós, annyira vártam.
Ha most lennék gyermektelen, mindent megtennék, bármit vállalnék, bármit, akár egy gyerekért is.
A kockázatok, a mellékhatások nem érdekelnének.
(Mindennek, még egy foghúzásnak is van kockázata, ilyen alapon, az utcára se lépjünk ki)
Sziasztok!
Én csak egy pillanatra kukkantottam be ide, a téma (gyermekáldás) jelenleg nem érint.
Viszont más témában járok kineziológushoz, és egy beszélgetésünk során mesélte, hogy milyen sok féle problémával fordulnak hozzá emberek. Több rákos embernek is segített kigyógyulni, illetve van 2 olyan "babája", ahol az anyukának minden orvosi és vizsgálati szinten azt mondták, hogy nem lehet gyereke. És hoppá, mégis lett! Szóval sztem a gondolkodást kell megváltoztatni, és ha a tőlünk független erők is úgy akarják, születik gyermekünk. Én ebben bízom.
Bocsi a beleszólásért!
Szia!
Bocs de ez a tüneti kezelés dolog nekem kissé sántít. Mert ha jól jön le nekem, akkor azt gondolod, hogy akinek nem jön össze természetesen, annak ne is legyen, mert elkorcsosul az emberi faj. Na de kétszáz éve még egy sima foggyulladásba is belehaltak. Ma meg simán kigyógyítják az embert belőle, és utána szülhet akár tíz gyereket is a delikvens. Akkor a modern fogászattól éppúgy korcsosul az emberi faj, mint a meddőségi kezelésektől...
Egyébként meg van akinél tényleg tüneti kezelés. És egy csomó stresszes nőnek ezért nem is sikerül egy csomó lombik. De ugyebár egyszerűbb lombikot csinálni valakinek, akinek nincs petevezetéke, mint arra várni, hogy visszanőjőn neki? Lehet, hogy sok nőnél feleslegesen csinálnak lombikot, és inkább pszichológushoz kéne járnia, mint nőgyógyászhoz, de azért nem kell mindent egy kalap alá venni.
Üdv
Gina
No, most összezavarom itt a különböző álláspontokat képviselőkjet.
Röviden:
Kb. 6 évig sikertelenül kezeltek hormonokkal, aztán rájöttek, van egy ritka hormonbetegségem, s ez akadályozza a teherbeesést. A dokik Közölték, soha nem kerülhetek természetes úton áldott állapotba.
Ugyanekkor egy természetgyógyász azt mondta, Istem nem akar nekem gyermeket adni, ne erőltessem. Ekkor már ott tartottam, hogy azt álmodtam, lányom haját fésülöm, kisbabámat szoptatom.
Ezután - 18 éve - mi is a Kaáliban kötöttünk ki,.s első alkalommal megfogant gyönyörű nagylányunk - lombk -.
Röviddel utána spontán lettem állapotos, de 9 hetesen elhalt (az orvos szerint természetes szelekció volt).
A lombikbabánk születése után 5 évvel pedig - természetes úton - megfogant kisebbik lányunk, aki 11 lesz rövidesen.
3 éve emlőrákos lettem, akkor is alávetettem magam mindenféle operációnak és kezelésnek, mondván, ha az Isten babákkal ajándékozott meg, megkapom Tőle azt az időt is, ami alatt felnevelem őket.
Bár az 5 év nem telt még le, de egyelőre onkológiai szempontból rendben vagyok, s férjemmel boldogan neveljük kis -és nagykamasz lányainkat, csodás gyerkőcök.
Szerintem engem - minket - szeret az Isten.
Na akkor egy saját példa:
6 lombikon vagyok túl, (4 stimuláció + 2 fagyasztott embrió beültetés) 1 kislányom van, fagyasztott transzferből sikerült. A 4 stimulációval összesen 88 petesejtet szívtak le, vagyis minden alkalommal határon lebegtem a hiperstimu miatt.
Egyszer sem voltam hisztis, nem ment tönkre a kapcsolatunk, együtt vállaltuk, együtt mentünk végig rajta.
És ha minden igaz, lesz még egy beültetésem, egy db fagyasztott embriónk van még, meg fogok vele próbálkozni.
Határozottan állíthatom, hogy nem bántam meg semmit, nem foglalkozom semennyit azzal, hogy a kislányom hogyan sikerült nekünk.
És tőlem is kérdezik folyton hogy lesz-e kistesó. Nem bántásból, csak mert érdeklődnek.
Az utcánkban meg lakik egy kiscsaj, 24-26 éves lombikgyerek, és jelenleg babát vár, spontán.
Sziasztok
Azt tartja a mondás egy nő két dolgért mindent megtesz, azért hogy teherbe essen, és azért hogy ne.
Marcsi
Sziasztok
A terhességre pszichésen is fel kell készülni, nemcsak testileg.
Ha valakinek nem sikerül természetes módon teherbe esni, akkor bizony elkél egy kis segítség.
Marcsi
A kezelés és a gyógyítás között azért nagy különbség van!
Amúgy én továbbra sem a kezelés ellen beszélek, hanem ÉN nem értek vele egyet. És ha már nem értek vele egyet, azt gondolom az a korrekt, ha kifejtem, hogy miért.
E két dolog között is nagy különbség van.
Szerintem kicsit felszínesen olvasgatod a hozzászólásokat.
Ha véleményt nyilvánítasz ilyen óriási öntudattal, akkor a felszínességet orvosold.
Valóban, 100 évvel ezelőtt valószínűleg meghaltam volna a méhen kívüli terhességem miatt.
Miért sántít a logikám?
Magad blamálása alatt azt értettem, hogy elvártál tőlem valamit, amit már kétszer megtettem, sőt egyenesen kijelentetted, hogy nem reagálok az érveidre és harmadszor is feltetted azt a kérdést, amire már válaszoltam.
Sajna, nem tehetek arról, hogy nem tudsz mondatokat értelmezni.
"A vita célja általában a másik fél meggyőzése :-)))"
Te vitázol. Én nem...
Ja, és a sáskák szerintem csak neked jöttek le rosszul, mert alapvetően személyes sértésnek veszed, ha valaki nem támogatja a lombik programot.
"valószínűleg sose fogod veled egyet érteni, ez van."
Mégis melyik közlendőm sugallta, hogy azt szeretném, egyetérts velem?
Nekem nincs szükségem önigazolásra.
Elsősorban elvi alapon nem, a történtek meg még rátettek egy lapáttal.
Arra írtam a példámat, hogy esetleg meggondolom magam, ha beszélgetek lombikosokkal. Hát nem. A történések méginkább megerősítettek a döntésem helyességében, hisz a fórum elején azt is írtam, hogy az okok között szerepel az egészségügyi megfontolás.
Volt egy és a mondatban. Kevés lehet ezzel a diagnózissal a lombikos. petesejtet szerezni ma Magyarországon legálisan majdnem lehetetlen. Már ha tudod mit jelent a dolog.
Az internetes fórumoknak szokás hinni. Javaslom írd be e googleba a korai petefészek kimerülést és olvass bele fórumba amit kiad. Lehet, hogy lejjebb viszed a korosztályt.
kedves Vadmacs!
Meg fogsz lepődni: Nem tartom természetesnek, hanem Isten ajándékának a gyereket. Még akkor is, ha ez képmutatónak tűnik. Meg van a nyomős oka.
Nem mondom, hogy semmi bajom a lombikkal, de elfogadom, aki él vele tegye.
Ami problémám volt: a cikkben leírták, hogy van veszélye ez és ez, azonkívül olyan, amit még nem is tudnak. El kell fogadni? Annak aki él vele minden bizonnyal el kellene.
Szerintem a lelki eredetű meddőségre nem orvosság a lombik. Ötödikre összejön a gyerek? Inkább odahordja a pénzét kedves asszonyom, mint a pszichológushoz. Vállalja az összes beavatkozást következményeivel együtt. A lelki nyavalyáival úgyis kevés ember mer szembenézni. Önmagukhoz képest sokszor lehet, hogy még a hormonkezelés is kutyafüle. Tegyék. Időben, pénzben nem biztos, hogy több a terápia, egészségre hatása viszont kevéssé káros.
Lehet merevedési zavaros férfinak is gyereke. Megoldás a lombik??? Az utódlás szempontjából igen. Ki unja meg előbb a dolgot a kielégítettlen menyecske, vagy a frusztrált férj,
a gyerek létrehozása szempontjából mindegy.
És végül. Volt egyetlen nekem jár és jogom van hozzá felvetésre érdemi válasz? A természetes gyerekes érdemnek titulálja szavaid szerint, a lombikos jognak. Bármelyiket tartjuk igaznak, mindkettő elég szomorú a gyerekre nézve.
Nem látok különbséget a legyen meg az Úr akarata és a jogom van hozzá között.
Az utolsó mondatoddal egyetértek. Okosítsák őket az orvosok. Az orvostudomány állása szerint. Teljes körűen. Ne kelljen leírni, hogy vállalnak valamit és nem ismerik a következményeit.
Ez eddig oké. Én arra gondoltam, hogy annyi minden van, ami befolyásolhatja végül az ember egészségét (pl. számtalan életmódból adódó dolog az anyánál, apánál és a gyereknél is, a szülök kora, esetleges más egészségügyi problémák), hogy csak iszonyatos nagy mintával lehet ezeket mind kiszürni, ha egyáltalán ki lehet.
A cikkel kapcsolatban egyetértek, jobban is körül lehetett volna járni a témát.
de én vagyok a 26..
és nem ma kezdték a nyaggatást.
De nem bánom. Persze volt hogy rosszul esett. De ha annyit mondasz, hogy bár rajtunk múlva, akkor el szokás csendesedni, mert ebből mindenki levágja hogy gebasz van, és nincs több kérdés.Max annyi hogy hát akkor hajrá.
Remélem azért a férjed is nőtt a te szemedben, mert neki meg a hányás miatt hisztizőt kellett elviselnie
neki is biztos volt kihívás benne.
Igen, remélem hogy sikerülni fog, de fel vagyok arra is készülve, hogy mi van, ha nem.,
Mert ez is benne van a pakliban.
mi kulfoldon vagyunk, az itteni baratoknak elmondjuk, de otthon a csaladod "megkimeljuk" , majd mikor sikerul elmondjuk......
nekem olyan a csaladom, hogy tudom csak idegesitenenek a dologgal. szeretnem ha ez a ferjemmel lenne. tudom,hogy ha nem sikerulne a csaladom sajnalkozna stb... en meg inkabb attol a falnak tudok menni. nyomas lenne rajtam tudom.
lenne egy vagy ketto baratno akit beavatnek es ennyi.
hát most úgy munkaidőm lejárta előt egy perccel, hát hogy is mondjam, most nem biztos hogy össze tudok dobni egyet :-)))
De lehet, hogy történt már ilyesmi, aszem a második lombikbébi francia volt és ő is már 29 éves:-)) lehet, hogy már neki is van gyereke, majd ha lesz időm utánanézek az összes lombikos 25 év felettinek, hogy vállaltak-e már gyereket, jó? :-))
de a tájékozatlanság nem fog elmúlni attól ha nem beszélünk róla.
Akit érdekel, annak miért ne lehetne elmesélni, hogy is megy ez, miért, mikor, stb. Nekem jól esik, hogy rengetegen szurkolnak
és ha esetleg nem sikerül, akkor meg fogják érteni, hogy miért vagyok szomorú, vagy csendes. És nem fogják képrdezgetni, hogy citromba haraptam-e, max hoznak egy csokit, hogy megvigasztaljanak.
lehet, hogy így gondolják mások, ahogy te mondod, és tényleg nem is tudják mi van mögötte. hát ezért írták azt páran hisztizve, amit írtak, hogy bírják, hogy mindenki ennyire okos :-)))
Azért nem lehet az egész világnak kikürtölni, hogy épp lombikozok:-)) Bár én sok emberrel közöltem és itt a fórumozás is nagyon sokat segített annak idején ...
Mostanában már egyáltalán nem beszélek róla, elmúlt rég volt, tán igaz se volt :-))) Már olyan mindegy, mondom, egészségesek vagyunk, és ez így van jól, ezért fura, amikor azt mondják mások, hogy hát jaj, mi baja lehet a babának majd később, szerintem semmi, mint ahogy most sincs semmi bajuk, sőt, még egészségesebbek is, mint más természetes úton fogant gyerek, és akit pl teletömtek anyatejjel, mert mondjuk nekünk ebből már nem sok jutott:-)))
Én még hisztizni se hisztiztem a kezelések alatt, viszont annál többet, mikor terhes voltam, mondjuk mikor egyfolytában hányok, akkor már had hisztizzek közben, ennyi legyen megengedett :-)) A kapcsolatunk sem ment tönkre ez miatt, nem okoltam senkit, sőt talán inkább nagyobbat nőttem a férjem szemében, hogy ezt én így végig bírom csinálni.
Szóval azért mert valaki lombik programra kényszerül még nem lesz belőle hisztis, mindenkit utáló pics@. És utána sem biztos, hogy minta anyává válik, én is szoktam kiabálni, bármennyire is szeretem őket :-)))
Nem te vagy a 26 éves? És már nyaggatnak a szüléssel? Ez jó:-)))
Jön az majd, meglátod! Csak kitartás addig is!
egyszerű: egy nem lombikos kontrollcsoporttal.
szerintem tuti folynak ilyen kutatások- a kedves újságíró hölgynek illett volna utánanéznie