Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Egyéjszakás szerelem
Torolt_felhasznalo_884574
Létrehozva: 2004. Április 15. 07:32
Arra gondoltam, hogy talán a nőknek is van ilyen titkos vágyuk. Egyéjszakás szerelem, úgy, hogy utána nem kell attól rettegni, hogy üldözni fog a másik, ha megtudja ki vagyok. Ha szembe jön az utcán, nem kell azon izgulni, hogy rám köszön-e. Ami nem a diszkó, vagy egyéb hely borgőzős hangulatából született. Amit megelőz egy levelezés, beszélgetés, és ha kölcsönös a szimpátia, akkor egy izgalmas, megismételhetetlen kalandba torkollik. Ami nem érzelem nélküli, de ami nem szerelem.
Vagy ilyesmiről csak férfiak álmodnak?
Mielőtt elindulna a nagy találgatás:
1.) van rendes nickem már rég óta, ezt csak erre az egy témára vettem fel, és utána nem használom többet
2.) nem kamu topic, sem statisztika, sem tanulmány, sem cikk nem készül belőle
3.) nem vagyok nyálas szájú kisfiú, aki ezen akar élvezkedni
Vagy ilyesmiről csak férfiak álmodnak?
Mielőtt elindulna a nagy találgatás:
1.) van rendes nickem már rég óta, ezt csak erre az egy témára vettem fel, és utána nem használom többet
2.) nem kamu topic, sem statisztika, sem tanulmány, sem cikk nem készül belőle
3.) nem vagyok nyálas szájú kisfiú, aki ezen akar élvezkedni
nekem sem jó ezt írni, mert nagyonnagyon fiatal vagyok, de így van. . én 24 vagyok, a húgom 21, már itt nagy akülönbség. . . . pedig csak 2, 5 év. . . .
és akkor nem is beszélek a 17 éves sógoromról. . . . . . ég és föld a két korosztály. . . .
Míg én láttam a másik példát, szüleim, nagyszüleim, család, addig ők ezt fogják látni, karrier, taposás. És hiába szeretném ám én máshogyan nevelni őket, mert eldönthetem majd, hogy eltaposóvá, vagy eltaposottá tegyem a gyermekemet. . .
Nem mondom, hgoy egy nő ne tanuljon, ne teremtsen egzisztenciát, de nincs az a normális férfi, aki félelem nélkül költözik be egy olyan lakásba, amihez "semmi köze". És a halálos ágyon nem az egziszetnciát fogjuk dajnálni, hgoy elvesztjük. . .
De nem akarom. Ez egy visszás, önző szerelem. Jó így. Rengeteget kapok, és rengeteget adok.
És ha elmúlik, mert el fog, mert a lány hazajön, meg az idővel úgyis megnyugszom, akkor sem fogok követelőzni, kapcsolatokat felborogatni.
Ha egyedül lennék, lehet, hogy akarnám. De akkor bele sem mentem volna. Erről írt már vki.
Ez egy önző, szemét dolog, és sérülni fogok, mert fájni fog az elszakadás. Aztán megrázom magam, és azt mondom, na, igen. volt 2 csodálatos hónapom.
És a fiú talán ugyanígy érez.
Én nem adom fel a kapcsolatomat, ennek is meg van az oka. Hogy ő miért nem, biztos ennek is, de ott nagyobb a gáz, mint nálam. Szerintem. mindegy. . :)
De nem akarom. Ez egy visszás, önző szerelem. Jó így. Rengeteget kapok, és rengeteget adok.
És ha elmúlik, mert el fog, mert a lány hazajön, meg az idővel úgyis megnyugszom, akkor sem fogok követelőzni, kapcsolatokat felborogatni.
Ha egyedül lennék, lehet, hogy akarnám. De akkor bele sem mentem volna. Erről írt már vki.
Ez egy önző, szemét dolog, és sérülni fogok, mert fájni fog az elszakadás. Aztán megrázom magam, és azt mondom, na, igen. volt 2 csodálatos hónapom.
És a fiú talán ugyanígy érez.
Én nem adom fel a kapcsolatomat, ennek is meg van az oka. Hogy ő miért nem, biztos ennek is, de ott nagyobb a gáz, mint nálam. Szerintem. mindegy. . :)
és a férfiak félnek ezektől a magabiztos, önálló nőktől.
van egy ilyen barátnőm, és mivel megteremtett maga köré mindent, jó állást, jó fizetést, magas képzettséget, lakást, 28 évesen olyan magasra tette a mércét, hogy egy ügyvezető igazgatónál alább nem adja. . . és ugye az ügyvezető igazgatók általában jól szituált családos emberek, de legalábbis párkapcsolatban élők. . . és itt bezárult a kör, jön a kérdés, hogy levelezzünk, ne levelezzünk, talizzunk, ne talizzunk. . . egyéjszaka, kétéjszaka. . .
Mondjuk nem nekem írtad, de azért reagálok az utolsó bekezdésre. . . igazad van!
A hagyomásnyos értékek felbomlottak. Remélem, egy szinglit sem bántok meg, de tényleg annyira trendi magabiztosnak, önállónak lenni, hogy sok egyedülálló talán már azért sem tud kapcsolatba lépni, mert úgy érzi, amit megteremtett, nem adja fel. Nehezen tud alkalmazkodni, pedig alapvetően az ember társas lény. . . Itt most nem egy emberről beszélek, hanem a társadalmi jelenségről. . . Hogy nagyon nehezen talál mindenki párt magának, pedig úgy érzi mindent megtesz érte. TAlán kevés a kompromisszumkészség. . .
Nem tudom, csak okoskodok. . .
Most megbolondultam ettől a férfitől. Nem hiszem, hogy van olyan nő, aki párkapcsolat mellett ne bolondult volna meg egyszer. . . Jön egy új tavasz, új íz-illat, van ilyen.
De ez elmúlik. mindig elmúlik. és rövid időn belül. . .
Ez úgy hangzik, mintha csak itt lenne lehetőséged ismerdeni, hogy anyuci meg ne lássa. :)
És, hogy a kérdésedre is válaszoljak, nekem speciel nem jön be az egyéjszakás kaland. Még ha közben jó is, utána csalódottságot érzek.
Ha nagyon jó volt, akkor azért, mert nincs folytatása, ha meg nem volt jó, akkor szidom magam, hogy ennek mi értelme volt.
Úgy gondlom, hogy a nők genetikailag a fészekrakás, otthonteremtésre, kvázi a hosszútávú kapcsolatokra vannak kódolva, és sokkal inkább a férfiakra jellemző a kalandkeresés.
Az is igaz, hogy mai megkergült világunkban, ahol a tradicionális férfi és nő szerepek lassan összemosódnak (sajnos), és a kereskedelem a reklámokon keresztül azt veri belénk, hogy egyedül lenni milyen jó, (mert az egyedülállók frusztráltságukban sokkal többet fogyasztanak, mint a párkapcsolatban élők), és népszerűsítik, hogy a nők is nyugodtan vállalják fel a szexuálitásukat, persze, hogy sok nő ideig-óráig el tudja hitetni magával, hogy az egyéjszakás kaland mennyire élvezetes, de szerintem valahol magunkat csapjuk be.
A nők nem erre vannak kitalálva.
Pedig én más szemszögből szóltam hozzá, de én is voltam már ilyen helyzetben. Igazából hülyén jönne ki, ha most magyaráznám, hogy igen-igen, tudom, milyen rossz, pedig így van.
Amúgy feltünt (ha már láthatóan csak kettesben vagyunk), hogy te lélekben nagyon messze vagy a párodtól. És hogy mindezek ellenére nem akarnád otthagyni. Lehet, hogy most nem is lenne jó, mert akor még inkább őrlődnél. De úgy egyébként miért vagy vele, ha nagyon messze vagytok egymástól? Agy csak te tőle? Persze, ha nem válaszolsz, megértem. .
és szívesen emlékszem majd vissza 50 év múlva minden egyes pillanatra (és én sem fogom az unokáimnak elmesélni:))))
Pont ebben a helyzetben vagyok, amit egyéjszakás felvázolt, csak a női oldalon. . . (gyanus vagy Te nekem!:)
ismerjük egymást régről. Látásból. Néha szóltunk is talán egymáshoz. Nekem tetszik elejétől fogva, asszem, én is neki. Aztán levelezgettünk. Még nincsen egy hónapja, de szerintem a700 levelet már ütjük. Nem is tudom, hol fordult át a levelezés évődésbe, az évődés komolyabbra, a komolyabb randiba.
Veszélyes. A nő mindig megégeti ebben magát. Igen, szerelmes lettem, de kívülről igyekszem ezt nem mutatni.
Neki van valakije, bár nagyon messze, nekem is van vkim, lelkileg messze. Az első éjszaka után ő mondta ki, hogy ezt ne ismételjük meg többször, mert veszélyes. Mert nem akar belémszeretni.
Aztán 4 nap múlva megint találkoztunk. ő akarta, illetve mindketten természetesen, én nagyonnagyon, de ő hívott.
Magamból kiindulva mondom, egy nő csak szerelemből tudja ezt megtenni. Ha egy nő nem érez semmit, akkor abból csak barátság lesz.
Hogy mi lesz velünk, ha hazajön a kedvese?
Jó kérdés. "Marad a szép szürke egyenhamu"
Én nem akarok kilépni a kapcsolatomból, ő sem.
Mégis sérülés lesz a vége. De megéri. . .
Vagy én még naív vagyok ehhez. . .
Miért van olyan érzésem, hogy nős vagy, aki komplikáció és következmény nélküli félrekettyintési lehetőséget keres (konkrétan: vállalkozószellemű lányokat) , hogy aztán dolga végeztével szépen visszabújhasson a felesége mellé, és megsímogassa a gyerekei buksiját?
(persze, lehet, hogy csak túl cinikus vagyok, és téged tényleg csupán a kíváncsiság vezérel. . )
Azért az is érdekes, hogy éppen az nlc-n megismert lányokra (vagyis a jó írókára, és max. fotóra) indul be a fantáziád. . . és nem egy hús-vér nőre. :)