Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Miért nem kötelező az apas
Létrehozva: 2010. november 30. 16:08
Miért nem kötelező az apaság vizsgálata szülést követően? A bizonytalankodó férfiakat ez meggyőzné és megóvná őket a "kakukkfiókáktól".
Érthető hogy korábban nem volt ilyen törvény, hiszen biztosra vehető eredményű vizsgálat sem volt. De most már van és egyre olcsóbb. Én egy bűntető törvényt is hoznék az olyan nők ellen, akik ebben megtévesztik a férjüket.
Szerintem egy normális, tisztességes nő, akinek nincsen félnivalója ez ügyben nem tiltakozik egy ilyen vizsgálat ellen, hanem elnézően mosolyog.
"ha az első napon történik, biztosan visszacseréltetem,"
nalátod
A különbség a tévedésben tartás, ez az amitől a büntetés jogossá válik.
A férj NEM tudja, hogy a gyerek másé, abban a tudatban vállal érte terheket, hogy az övé.
A ti példátokban az asszony TUDJA, hogy férje gyereket csinált másnak és kevesebb a pénz a családban.
tudod, mennyi eldobott gyerek lenne?! a gyereknek gondoskodo, jo apa kell - tökmindegy, verszerinti-e vagy sem.
az ujszülött jol felfogott erdekeben nem is szabad ilyet felvetni.
es mar bocs: büntetö törvenyt ezert?! na ne.
hadd kerdezzem meg: TEGED ki vagott at? miert ez a nagy bosszuallasi kedv?
Javasoljuk a férfiak házasság előtti alkalmassági vizsgálatát, ( min.16 cm, + gyakorlati állóképességi vizsga ), plusz írásban tegyen nyilatkozatot, hogy az eredeti állapotot fenn tudja tartani legalább 40, de minimum 30 évig!
Az enyémeket konkrétan nehéz lett volna.
De: ha az első napon történik, biztosan visszacseréltetem, de ha évek múlva, már biztosan nem.
Te jó ég, mit nem értesz ezen?
Van családod? (feleség, gyerek..)
Tökéletesen biztos, hogy ezt rosszul tudod. Ez azt jelentené, hogy ha pé az apa keresete kiesik akkor a feleségétől vonnák le, ami persze nincsen így.
Más kérdés, hogy a gyerektertás valóban csökkenti az apa jövedelmét, de nagyon kifordított gondolkodás erre azt mondani, hogy az közös kereset. A kereset nem közös, a megszerzett vagyon az a közös, vagyis az, amit a felek a külön keresetükbúl vagyonszerzésre fordítanak.
"Ha kiderülne a gyerekeimről, hogy a gólya hozta őket, akkor is éppen úgy szeretném mindegyiket, mint eddig."
Biztosan, ha te mondod, de mi lenne akkor, ha a szülés után mondanák, hogy sajnos elcserélték a gyerekedet és nem biztosak benne, hogy a tiedet hozták-e szoptatni. Ugye azt is nagyon szeretnéd?
A példa abszurd, de ahogy már itt más is írta sajnos előfordult már.
Törvény szerint a házasságban élők jövedelme közös. Tehát nincs olyan, hogy egy házasságban csak az apa fizet a mástól született gyereke után, hanem együtt fizet a feleségével.
Kivétel olyan extrém eset, hogy mondjuk az apának volt a házasság előtt egy háza, azt eladja, és annak az árából fizeti a gyerektartást.
Abszurd az egész, amiről beszélsz.
Ha kiderülne a gyerekeimről, hogy a gólya hozta őket, akkor is éppen úgy szeretném mindegyiket, mint eddig.
De ha valakinek hozzád hasonlóan ez a rögeszméje, annak senki sem tiltja meg, hogy vizsgálatot csináltasson.
Más kérdés, hogy egy esetleg kéretlenül beavatkozó hülye anyós vagy más rokon pl. egy életre tönkreteheti a saját gyerekét egy ilyen kis akcióval.
"A férfi félrekefélését is büntetném, ha utána gyerektartást kellene fizetnie, de csak akkor ha ezt az asszonynak kellene fizetnie a másik nőnek."
Mi van?????
Ugye nem azt akarod mondani, hogy ha a férfinak van keresete, amit félretesz a családja elől és abból fizeti a gyerektartást, akkor nem büntetnéd?!!!!
Az apaság nem csupán a felnevelésről szól. Ott van pl az öröklés problémája.
Te mit szólnál ahhoz, ha az örökség szétosztása után röhögve megjelenne az igazi apa és sűrűn mondana köszönetet azért, hogy az ő gyerekének ilyen előzékenyen átengedték a saját örökségük egy részét azok, akik esetében pl az anya halála után, az apa nevelte a gerekeket és ő is elhal?
Csak a példa okáért fogalmaztam így, természtesen nem kívánom senki családtagjainak halálát.
Régebben, "naivabb" korszakomban azt hittem, hogy ilyenben egyszerűen nem lehet hazudni, már csak a gyerek miatt sem. Láttam kismillió olyan filmet, sok közülük igaz történeten alapult, ahol egy betegség kapcsán derült ki, nem is az a vér szerinti szülő, aki neveli a gyereket. De más következmény is lehet: ha pl. testvérek, unokatestvérek jönnek úgy össze, hogy nem is tudják egymásról, hogy rokonok, és éppen azért vonzódnak egymáshoz, mert hasonlítanak (nem mindig igaz, hogy ellentétek vonzzák egymást). Szóval én úgy gondoltam, hogy egy bizonyos IQ és EQ szint felett nem létezik, hogy ilyenben hazudjon a nő a párjának, gyerekének. Aztán kiderültek dolgok az ismeretségi körömben is, bunkónak egyáltalán nem mondható emberekről... ettől függetlenül a mai napig nem értem, hogy képes valaki egy ekkora hazugságban leélni az életét. Arról nem beszélve, hogy mennyire kockázatos is.
A vizsgálatot persze a jóérzésű nők nevében én is nonszensznek tartom, de mint említettem, sok minden nem az, aminek látszik...
Mindettől függetlenül én nem hiszek túlságosan a vér szavában, férjem is azon a véleményen van, hogy ha most (kizárt dolog egyébként, mert mindkettőnkre nagyon hasonlít a gyerekünk) kiderülne, hogy elcserélték vagy bármi, már akkor se lennénk képesek "visszacserélni", mert ő már a mi gyerekünk, őt szeretjük. És a férjem még azt is hozzátette, hogy ha kiderülne, hogy nem ő az apja, akkor se szeretné kevésbé a lányunkat. Persze lehet, hogy ezt annak utána tudta ilyen biztosan kijelenteni :), hogy az első alkalommal, mikor ő ment érte a bölcsibe, majd később az oviba, pusztán kinézet alapján azonnal tudták, hogy kiért jött... :)))
Mostansag nem csak apasagi hanem anyasagi vizsgalat is kellene. Tobb is tobb elcserelesrol hallani. Szomoru.
En szerencses eset vagyok. Anyu es apu le sem tudna tagadni.
Büntetést abszolute jogosnak érzem, hiszen egy gyerek felnevelése, taníttatása már csak pénzben kifejezve is elég jelentős tétel. Más szóval senki, sem férfi sem nő nem létezik olyan, aki a saját életét erejét más gyerekének a nevelésére akárná fordítani, főleg ha nem is tudja, hogy az másé. Kivétel a fogadott gyerek, illetve a hozott, de a kérdés nyilván nem erről szól.
Ez pont olyan csalás, mint bármi másféle, amit a törvény büntet. A férfi félrekefélését is büntetném, ha utána gyerektartást kellene fizetnie, de csak akkor ha ezt az asszonynak kellene fizetnie a másik nőnek. Tehát az általatok felhozott párhuzam nem jogos.
Az én anyósom azt is tudja, ki a nagylányom apja...
Néha szoktuk is emlegetni a delikvenst
Azt még nem tudom, a kisebbiknek ki lehet apucija... erre nézvést még nem született ítélet (10 éves, tehát esetleg, lehet, hogy a férjem???? )
Tehát nálunk nincs szükség vizsgálatra