Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Visszaszerezni az exet
Létrehozva: 2010. november 21. 08:59
Olyanok hozzászólását várom,akik hasonló cipőben jártak,járnak!!
Több,mint 15 évi házasság után elváltunk a férjemmel. Én akartam válni, ő csak elfogadta a döntésem. Van egy lányunk, akit mindketten imádunk.......Szóval elváltunk, bár szokatlan módon,hiszen kézenfogva mentünk és jöttünk a bíróságra és utána még el is mentün talán vásárolni,ha jól emlékszem.......a lényeg,hogy azóta is naponta beszélünk egymással és ha van időnk találkozunk.....mivel a munkánk kiszámíthatatlan,így akkor viszi el a lányunk amikor éppen mindkettőnknek jó....soha nem vitáztunk ezen és a válás óta semmin sem....addig folyamatosan a gyereknevelésen........ a válástól nagyon padlóra került,de összeszedte magát és kialakított egy új életet.....neki nem volt azóta kapcsolata és tudom,hogy még mindig nagyon szeret,de fél és olyan fájdalmat okoztam neki,amit nehezen vészelt át......én viszont azóta rájöttem, hogy mindaz,amit én kaptam tőle a házasságunk során és nekem természetes volt,az egyáltalán nem, az és a nők nagy része összetenné a kezét egy ilyen férjért.....és szeretem őt......és itt jön a patthelyzet......
várom a ti történeteiteket
köszönöm Andi a tanácsot.......
hanbari neked is igazad van,valóban félek az elutasítástól........és jó okom van rá............de úgy vagyok vele,hogy nem akarom a barátságunkat tönkre tenni.........ahogy a lányunkban sem szeretnék hiú reményeket ébreszteni............
Én ilyen helyzetben őszintén elmondanám neki, hogy mit érzek/gondolok. Azt is, hogy mikre jöttem rá a külön töltött időben. Elmondanám a félelmeimet is. Ezzel persze vállalni kell azt is, hogy a másik elutasít, de legalább megpróbáltad.
Az meg tény, hogy mi elmondhatjuk a tapasztalatokat, de nálatok vagy úgy lesz, vagy nem:)
Szia!
Szerintem mindenképpen változtass a "tánclépéseiden": légy elérhetetlen, hadd törje magát ő!
Meglátod, így lesz!
Ha te változol, ő is fog!
Sok sikert!
szia Andi!
pontosan erről lehet szó,csak fordított esetben........ő fél és én vállalnám inkább újra a kapcsolatot......tehát ő nem meri újra kezdeni és nem fut utánam.....
Kedves Lacey!
Én is hasonló cipőben járok, én már elég rég elváltam, hozám az exem szivesen visszajönne, s én sem tartom már annyira hibásnak.
De.
Mi van, ha csak azért vagyok vonzó a számára, mert elérhetetlennek tűnök. Ha újra "birtokon belül" leszek, minden kezdődik előlről. Na, abból nem kérek.
Javaslom -ha megengeded- tedd azt, amit én: élvezd ki, hogy egy pasinak Te vagy a NŐ az életében, hidd el, jót fog tenni az önbizalmadnak, hagyd, hogy szaladjon utánad, de ha utolér....
arra én nem látok garanciát.
Sőt, az is megeshet, hogy akkor már Nekem sem kell.
Szép napot
nekünk is voltak hullámvölgyeink és egy nagyobb hullámvölgy után gyönyörűen sütött a nap vagy 2 éven keresztül.....aztán megint romlott,de nem annyira,mint korábban........de igazából én nem változtam semmit,pedig ő igen........csak bolond fejjel nem vettem észre.........és az sem mellékes,hogy soha (bármily hihetetlen) nem voltam eddig egyedül.......
de nem ez az ok,mert legalább megtanultam 2 lábbal a földön járni.....pont emiatt döbbentem rá sok mindenre.......
Szerintem előjönnek...tapasztalatból mondom.Mikor exemmel szétmentünk,5 évig nem váltunk el.Ezidő alatt többször próbáltuk újrakezdeni-ugyanazon gondok jöttek elő.
Szerintem felnőtt fejjel markánsan már nem változik az ember,és ami eddig nem tetszett benne,az később sem fog. Ideig-óráig persze működött,aztán szépen lassan újra visszaállt a régi rend.
egy haverom azt mondta, hogy addig nem tekinti komolynak a kapcsolatot amíg egyszer szét nem mentek és újra vissza nem tértek egymáshoz.
a kedves nejével is így esett:)
úgyhogy ez egy szép szlogen ez a káposztás, mondhatni: ökölszabály.
de nem minden esetre kötelező érvényű törvény.
tudom és igazad van 700......valamilyen szinten mindketten....de főleg én tanultunk a hibánkból......kérdés,hogy ezek nem jönnek-e előre újra.........
ezjóvégre:útálom a töltött káposztát!!!!!!!!
szerintem elméletileg van visszaút. persze nem ismerem a Ti eseteteket, de akiket valaha erős szálak kötöttek össze, azok már sose lesznek idegenek. ha mind a 2 fél akarja, akkor akár működhet is ismét.
szerintem.
és tényleg van rá példa.
Szia!
En is utolag jottem ra, hogy az exeim milyen normalisak voltak. Ettol eltekintve nem mennek vissza hozzajuk, mert mar elmult a vonzalom.
Szerintem, beszelj a volt ferjeddel, hatha o is benne lenne az ujrakezdesben. Volt mar ilyen a vilagtortenelemben :-))