Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hátba támadás
Torolt_felhasznalo_741718
Létrehozva: 2010. október 30. 14:15
Sziasztok, szeretném kiírni magamból a bánatom. Csak egyszerűen elmondani. Mert olyan rosszul esett, hogy tegnap gyakorlatilag végigzokogtam az estét. Be is van most kicsit dagadva a szemem :)
Van egy viszonylag új közvetlen kollégám, X. Részmunkaidős. Tudni kell, hogy olyan a munkánk, hogy ülünk egy helyen, de ha a cég más részében kell segíteni, akkor az ember feláll, odamegy, megcsinálja, visszamegy, folytatja a fix helyén. Ez általában úgy megy, hogy felhív az illető telefonon, hogy ide tudnál jönni? Az ember odamegy, megcsinálja, majd visszamegy. Azt tudni kell, hogy ez is a munkakörünkhöz tartozik.
Szinte mindig engem hívnak fel telefonon, X-et nem is nagyon ismerik sokan (mivel részmunkaidős, sokkal kevesebbet van benn). Ez azt jelenti, hogy ő annyit hall, hogy azt mondom a telefonba, hogy "rendben, megyek".
Nos, tegnap tudtam meg, hogy X hónapok óta panaszkodik több felettesemnek is, hogy én "rendszeresen lelépek", és neki helyettem is dolgoznia kell. Kvázi mintha én kerülném a munkát, meg próbálnék minél többet rá hárítani.
Nekem soha, egyetlen szóval nem szólt, hogy baja van, ha elmentem, sose kérdezte meg, hol voltam. Nekem meg meg sem fordult a fejemben, hogy azt gondolja, lógni megyek.
Elmondhatatlanul szíven ütött, hogy ott ül tőlem 3 méterre, és nem nekem mondja, ha gondja van velem, hanem a hátam mögött, teljesen sunyi módon közvetlenül a nagyfőnöknek ír. Azt hittem, jó a kapcsolatunk, segítettem őt, ahogy tudtam, tartottam a hátam, ha hibázott, védtem, úgy gondoltam, egy csapat vagyunk.
NAGYON szeretem a munkám, ezt benn is tudják, nem arról van szó, hogy azonnali hatállyal kirúgtak, mert lopom a napot, ahelyett, hogy dolgoznék. Jó cég, a közvetlen főnököm (akitől megtudtam, mert neki is panaszkodott) is teljesen rendes, korrekt, minden tekintetben rendben van.
Egyetlen dolog keresít el, és nem kicsit, X hozzáállása. Hogy én voltam az utolsó, aki megtudta, hogy gondja van velem.
Hát, köszönöm, hogy elmondhattam :)
Azt csinalok, amit akarok, ha neked nem tetszik, mit foglakozol vele? Koszonom a tanacsod, de toled nem kerek kalacsot.
Bezzeg en? Adjam meg a nevuket, telefonszamukat, akiket en tanitottam be? Ok is mondtak, hogy en vagyok a legjobb. Na meg a mod, ahogy bantam veluk. Nem szegyellem, miert kellene szegyellnem?????? Itt nem volt zokogas, sot meg ma is mosoly, kedves szavak, ha talalkozunk, sot meg ma is segitek,mert ok meg mindig ujabbak. Nekem is segitenek azok, akik valamit jobban tudnak.
Ruby lehet jo ember egyebkent, de itt valamit nagyon elpuskazott, talan azert, mert foggal korommel ragaszkodott a latszathoz. Az en modszerem kivaloan mukodik, az ove meg abszolute nem. Nekem kellene szegyenkeznem? haha
Velemenyem lehet, en nem kerdezem meg, neked miert van milyen velemenyed. Azt csinalsz felolem, amit akarsz. En is feloled, nem? Elferunk a foldgolyon? Kosz.
Remélem, hogy Bubi már túl van az egészen. De téged miért foglalkoztat ennyire ez a dolog? Lépj túl rajta!
Visszatetsző, hogy szinte minden hozzászólásod arról szól, hogy Bubi milyen alantas(pedig nem is ismered), bezzeg te....
En nem is tudom, mi itt a problema. Vegulis ki hibazott es ki volt a szemet? Az, aki elhallgatott fontos informaciokat, majd szo nelkul eltunedezett, vagy akinek nem teszett ez, sot az sem, hogy mindig o dolgozik mas helyett es ennek veget szeretett volna vetni, szerintem jogosan.
A valosag ez, a tobbi csak mese habbal.
Ha nem valaszolsz, en majd elmondom, en mit erzek ezzel kapcsolatban, marmint hogy csak egy telefon es te szo nelkul ugrasz, elhagyod a munkat: Hadd lassa ez kis tetu en milyen fontos vagyok. EN ezt erzem.
Uj kollegat betanitani es nagyon fontos munkakori kotelesseget elhallgatni elole, sulyos munkakori hibazas, ha jol fejeztem ki magam.
Sajnos es terad nezve sajnos, hogy nem valaszolsz az egyetlen alapveto kerdesre, miert nem mondtad meg a kolleganak, mi az egyik alapveto munkakori kotelessege es miert tuntel el szo nelkul?
Ha ezt meg elmondod, tisztan fogok latni.
Na ide, te tudtad egeszen pontosan tudtad, a kollega mit erez, amikor leleptel. Szamtalanszor elofordult, de egyetlen egyszer sem mondtad neki, miert megy el. Te ilyenkor mit ereztel? jatszottad az agyadat, vagy mi? Mit ereztel, hogy lelepsz es a kollegadnak meg sem emlited, mi ez az egesz? Hagytad, hagy susse ki maganak. Kisutotte...
buby vagy ruby, nem mindegy... en nem mondom micsoda egy allati jo munkaero vagyok, nekem a feletteseim mondjak. Ennek ellenere tudom, ha szarvashibat kovetek el barmikor, azonnali hatallyal repulok, mint a madar, hiaba vagyok en szazhuszassal a legjobb... mert a felelosseg az enyem, es utana ha elszurtam, mar hiaba a sirdogalas. Az talan hatasos babanak a bolcsoben.
Le is, mert nagyon fontos munkatars, ha a kormodre lepett, akkor o egy hetvenhetedik szemetlada, amikor kiderul, hogy esze agaban se voltal, a 99. problemaja vagy, meg minden tisztazva, akkor o az oka a mennyorszagodnak. Es akkor mar jo kollega az egyebkent szemet kollega. ezert (is) nem kellene ennyire komolyan venni ezt az egeszet. Ill helyben tisztazni az ilyen pitianer ugyeket. pitianer, mert alaptan a a vad es konnyen tisztazhato. A problema okozoja eppen a huppogo kollega. Valaki lelken folt esett, aki pedig annyira vigyazott a szuz lelkere. istenem, legalabb fel lett avatva az eletre. Az elet mar csak ilyen, eleg kegyetlen. Gyerekkorban kell felkeszulni ra. Felnottkorban aki naiv, azt uti-vagja a szelvihar jobbra-balra.
Kitekintek jobbra-balra, hogy ugye en milyen jo vagyok? Nem, csak torekszem ra nap mint nap.
Nem mindegy, ha elgepeles volt is, itt csak jelszavas nevek vannak, hogy kik vannak a dolog mogott, lenyegtelen, alarc az egesz.
Na, ugye a kolleganak tulkeppen lenyegtelen vagy, nem vagy a problemaja, mig te azt hited, te vagy a vilag kozepe. Pontosan ugy tortent, ahogy mondtam, pontosan ugy gondolta, ahogy mondtam. Elmulasztottad az egyik legfontosabb munkakori kotelessegedet, marmint nem tajekoztattad az uj kollegadat a munkakori kotelessegerol. Innen ered minden, a muzokogasod minden oka. Nincs neked egyebkent eleted, hogy ennyire hazahordozod a munkahelyi dolgokat? elrontottad az egesz eletedet, mert egy kollega.....most meg mennyekben ropkodsz, mert egy kollega... neki bezzeg van sajat elete, azzal foglalkozik, mint az abra is mutatja.... mondjuk, amihez meg neked semmi kozod.....tul komolyra veszed ezt az egesz munkahelyesdit, es tul komolyra veszed a sarkakat... lazits egy kicsit, mennyi ilyen meg meg ilyenebb var rad.... ha annyira jo munkaero vagy szerinted, nos, rengeteg olyanrol hallottam mar, hogy a legjobb munkaerot is kirugtak. nem szabad ezt ennyire veresen komolyan venni, mert az elet akkor is megy tovabbb........
Igy erzem en is. Ezert orulok hogy sok szeretetet kapok az emberektol az eletben mert ezek szerint akkor en sem bantok senkit es ez jo.
Ez ugy tunik a virtualis vilagban maskent mukodik. Sajnos.
Ugy tunik vagyunk azert paran akik belatunk a szep alarc moge
Ugy is el lehet aztatni valakit hogy masoknak ugy nezzen ki "hat hiszen en csak a legjobbat akartam"
na az ilyentol a belem kifordul
A dehogy te tevedsz
En fenyezem magam gusztustalanul allandoan, nem tudtad?
Talan olvasd el amiket irt a "bizonytalansag " cimu topicjaban pl. rolam, a gyulolt disszidenscsoport egyik tagjarol.
Pl. emlegetve hogy rolam mar regenyt lehetne irni annyiszor leirtam az eletemet. Mi meg mar beteve tudjuk Bubi munkaimadatat , tarsadalmi hasznossagat, szigoru erkolcset stb. stb. stb.
Szamomra pedig ez unalmas es nevetseges az orokos sajat fejsimogatas hogy o milyen fantasztikus munkaero.
A kollegano szerint megsem igy van, es az sem veletlen hogy nem szolt neki.
Az hogy most Bubi bizakodik a "minden fantasztikus" latszataban es a "csak felreertes volt" ez is mutatja a naivitasat. Nem fog sok idobe telni amig a jelenleginel sokkal nagyobb csalodas fogja erni a munkahelyen, de ezt csak o nem latja a jelekbol. mert nem akarja latni. De ez a o dolga nem az enyem, csak kivancsi leszek mikor leszaz uj "osszetort a lelkivilagom" topic csak azert mert nem akarja eszrevenni azt ami a szeme elott van.
Ja es ehhez nem kell professzornak lenni es otthon elni hogy ilyet eszrevegyen egy ember, hogy szembe valaki jopofizik es hatulrol meg gyuloli es ott tesz keresztbe ahol lehet. En majdnem biztos vagyok az okban is, csak o ezt soha nem fogja eszrevenni amig nem vagjak nyiltan az arcaba.
*** No, mindenesetre én ez a témát lezártnak tekintem, nem fogok a topikhoz többet hozzászólni, mert fölösleges kérődzésnek érezném.
Köszönöm a hozzászólásokat! ***
Nem nagyon akartam már ezt a témát bogozgatni, de azért ezt még el kell mondanom, csak hogy tisztán lássatok.
Kiderült, hogy ennek a kollégámnak 99 százalékban olyan gondjai voltak, amelyek semmilyen módon nem függnek össze velem. Kizárólag a saját státuszával vannak gondjai (bér, munkarend stb.). Ezt a terhet elég régóta hordozta már, nem nagyon változott semmi, pedig több illetékessel is beszélt. Tulajdonképpen innen eredt minden "gondja", emiatt volt feszült, ideges, bizonytalan. Emellett csupán csepp volt a tengerben, hogy úgy érzi, én néha egyszerűen "lelépek". Ez tényleg csak amolyan pont volt az i-n, szó nem volt arról, hogy én lettem volna a központi problémája.
Sajnos felém az ő problémái már "ömlesztve" lettek közölve, súlyozatlanul, egyszerre, amiből én joggal hihettem azt, hogy nagy és súlyos problémaként közölte, hogy én "eltünedezem". Nos erről, mint utóbb kiderült, szó sincs, nem is volt.
Magyarul: én az ő céges problémáinak maximum kb. 1 százalékát képviseltem, én meg azt hittem, hogy a problémáinak minimum a FELE velem függ össze. Ami óriási különbség, lássuk be...
Szóval nem teljesen az a helyzet, amire az utóbbi hozzászólások próbálják kihegyezni a dolgot, sőt gyakorlatilag abszolút nem az a helyzet... :)
Mindenesetre örülök, hogy nem az derült ki, hogy súlyos gondja van velem. Mert az eddigi kapcsolatunk nem erre utalt. És lám, nincs is.
"1 nagy tanulság mindenképpen volt: mindig a kommunikáció, a megbeszélés a megoldás, a sérelmek magunkban tartása, belül növesztgetése sosem megoldás. "
Hát ha tudod miért nem ezt tetted ?
Ezzel kellett volna kezdeni. Kommunikacioval. ha vilagosan elmondod a kolleganak, akit szerinted allati jol tanitottal be, szerintem nem, hiszen az egyik leglenyegesebb informaciot nem KOMMUNIKALTAD le vele, ami alapos !!!!!!!!!!!!!felreertesre adott okot, amiben o artatan, es ami miatt kizokogtad a fel lelkedet. Ki hibazott? te. A tortentek utan sem mentel oda hozza megkerdezni, hogy ez most meg mi a fene volt, mielott hazamentel volna magadban zokogni.
Szinte az egesz eletunk a meg nem tortent vagy felre kommunikacion alapszik. Ugye a rengeteg valas. Vagy elbeszelnek egymas mellett a parok, vagy a vegen mar nem is kommunikalnak. Ugyanigy a feltve orzott csemetebol, amig kisbaba, egy elhanyagolt kamasz lesz. Utana aztan lehet sirdogalni.
Jo, meg ird le a kollega mit mondott, es akkor kerek lesz a labda.
Remelem, tanultal a dolgobol, mert ha nem, ujraismetli magat.