Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Öngyilkosság
2010-09-10 14:561.
N?k Lapja Café
Létrehozva: 2010. szeptember 10. 14:56
Évente átlagosan 30 ezren mondják ezt és kísérelik meg, hogy véget vessenek az életüknek. Sokáig vezettük az öngyilkosságok listáját, aztán a nyolcvanas évek óta csökkent a szám, de az utóbbi időben ismét emelkedik. Ezek mintegy tizede „sikeres” próbálkozás. Szakmai segítséget alig kapnak, a honlapokon az arra „buzdító” tanácsokból, vagy a társadalom megvetéséből viszont számukra már nincs hiány.
Tovább a cikkre...
Tovább a cikkre...
hát neked meg mi bajod van? :(
próbáltam elviccelni. Ez az eset így történt ,nincs mit sajnálkozni,vagy változtatni rajta,remélhetőleg túl van a rosszulléten és akkor ez az eset nem számít már. Más esetben meg vannak jó doktorok,meg rossz doktorok,mint bárhol másutt.
Sziasztok!
Sajnos már túl vagyok egy öngyilkosságon, életem legnagyobb hibája volt...
Sajnálatos, hogy a mai magyar egészségügyben praktizálhat olyan 'orvos', aki az életét feltette, hogy betegeket gyógyítson meg.
Egy kérdésem lenne, hogy milyen homeopátiás szereket javasolsz, szedsz ilyenkor, ha feszült vagy?
Lehet priviben is.
Nem panaszkodni jöttem, bőven lenne okom hülyeséget csinálni, de AZ ÉLETÜNK MINDENNÉL TÖBBET ÉR, ÉS SOHA SENKIÉRT ÉS SEMMIÉRT NEM DOBHATJUK EL MAGUNKTÓL BÁRMILYEN FÁJDALOM IS ÉR!!!!!
AZT MONDJÁK, HOGY AMI NEM ÖL MEG AZ MEGERŐSÍT, ÚGYHOGY FEL A FEJJEL, A LEGMÉLYEBB GÖDÖRBŐL IS VAN EGY LÉPCSŐ FELFELÉ ÉS MINDIG CSAK ELŐRE SZABAD NÉZNI, AZ ÁLMAINK FELÉ, SOSEM VISSZA..
MINDENKINEK VAN JÖVŐJE, MINDENKI SZERETHETŐ ÉS HA A CSALÁDRA NEM SZÁMÍTHAT, VALAKI BIZTOS SEGÍT, HA MÁSSAL NEM IS, LEGALÁBB MEGHALLGAT ÉS SOKSZOR EGY JÓ SZÓ ÉS AZ, HOGY MEGHALLGATNAK TÖBBET ÉR MINT EGY BUNKÓ, NEM ORVOSNAK VALÓ EMBERNÉL, AKI EMBERI SZERETETBŐL, ETIKÁBÓL, BELEÉRZŐKÉPESSÉGBŐL EGY NULLA.
Szép estét és fel a fejjel!!!!!!!!!!!
Azóta ha feszült vagyok inkább homeopátiás szereket szedek.
Ha Te a homeopatias szertol rendbejottel akkor valoban az orvosnak volt igaza nem sok bajod lehetett. A biritek
http://www.quackometer.net/blog/2010/09/an-obituary-roya l-london-homeopathic-hospital-1849-2010.html
megszuntettek a homeopatias kezelesek finanszirozasat az adofizetok zsebebol, es leszedettek a gyogyszertarak polcairol is a bogyokat. Vizsgalatok
semmifele hatekonysagot nem mutattak a homeopatias szereknel=placebo.
Nem tudhatod, hogy ki miért, milyen előzményekkel jut el oda, hogy megtegye ezt a tragikus lépést.
Gyávaság? Lehet. Az is lehet, hogy az emberben egyszerűen elfogy az erő, zárt falakba ütközik, amikor segítséget keresne, és persze ne feledkezzünk meg a betegségekről sem, amik vezethetnek öngyilkossághoz.
Időnként a környezet is felelőssé tehető, bár utólag tényleg teljesen mindegy, hogy kinek hogyan lehetett VOLNA segíteni, inkább arra kell törekedni, hogy akinek lehet, segítsünk, amíg nem késő.
Amíg nem vagy egy bizonyos élethelyzetben,addig ne tégy elhamarkodott kijelentéseket!
Voltam nagyon-nagyon mélyen,teljesen kilátástalanul.Ilyenkor egy normális család,barátok,valaki észreveszi,vagy legalábbis feltűnik,hogy valami nem stimmel.NORMÁLIS HELYZETBEN.Amikor én kértem segítséget,már teljesen tanácstalan voltam és a szüleimhez fordultam.Ha nem vette észre senki akkor mondom én.Elmondtam a problémáimat,gondoltam majd azt mondják bármi történik az életedben a gyerekünk vagy,segítünk amiben tudunk.Hát nem így történt.Közlték velem,hogy akasszam fel magam,mert az nem olyan nagy szégyen mint elváltként élni egy faluban egy gyerekkel.Szóval nem csak a társadalom lehet felelős,nagyon sok minden más is!
Itt vagyok,élek és jobban vagyok mint valaha.Ha a családra nem is,a barátaimra számíthattam.
Bipoláris depresszióban szenvedő rokonnal közölte az "orvos", hogy tőle aztán ne várjon csodát, ha rosszul van a gyógyszereitől, ne szedje őket, semmi köze hozzá.
Erre a beteg megkérdezte, hogy akkor mégis mit javasol a kedves doktorúr, tán ugorjon ki az ablakon?
Na, itt jött a csodálatos válasz:
Ne innen, mert ez csak a második, menjen fel az ötödikre.
(Panaszt tettünk, nulla eredménnyel.)
Igazán jól látni, hogy a kiművelt emberfők, akik mellesleg a gyógyításra esküdtek fel, mennyire tele vannak hivatástudattal és felelősségérzettel.
Fel a fejjel, ez még nem a világ vége! :) Biztosan lesz majd valami lehetőség.
Biztos vagyok benne, hogy sokan szeretnek és sokan melletted állnak, és ez az ami igazán fontos. Addig meg foglald le magad valamivel, ne ilyeneken gondolkodj! Légy optimista és mosolyogj sokat. :)
Szia!
Lélekgyógyászt ugyan nem ismerek, de nagyon szívesen beszélgetek veled bármiről. Az egyik ismerősöm két évvel ezelőtt totál mélyponton volt (betegség, magánéleti, munkahelyi problémák, minden összejött szegénynek), akkor rengeteget beszélgettem vele, sokszor órákon keresztül, volt hogy éjszaka is. Azóta újra férjhez ment, megtalálta a boldogságot, született egy gyönyörűgyermeke és külföldön él. Ma már azt mondja élete legostobább döntése lett volna ha akkor megteszi...) Mindennap eszébe jut ez, ha a gyermekére néz. És ma már udja, hogy senki nem születik céltalanul, csak vannak emberek akiknek szükségük van segítségre, hogy megtalálják azt, és visszaadják a hitét az életben, önmagában!
Szép napot neked!
Aranyos vagy
Nem,nem hiszem,hogy arra vetemednék,hogy eldobjam magamtól az életet.
Valamiért biztosan megszülettem,csak még rá kell találnom az utamra.
Most kicsit el vagyok kenődve,mert 1 hónapja keresek állást,de nem sikerül elhelyezkednem.De bízom benne,hogy sikerülni fog.
Nagyon sajnállak!
Az ilyen ember nem való orvosnak!
Pont ez az a szakma,ahol az empátia,emberség,jóindulat elengedhetetlen!!
Én személy szerint utálom az ilyen kőbunkó embereket,de sajnos mindig úgy hozza az Élet,hogy lépten-nyomon beléjük botlok...
Nem tudom,ilyen esetekben nem lehet panaszt tenni az orvosra?Vagy senkit nem érdekel,hogy olyan ember dolgozik egy segítő munkakörben,aki egyáltalán nem oda való???
A homeopátiáról én is sokat hallottam.De nem igazán tudom,mit takar pontosan,ha írnál róla pár sort,annak igazán tudnék örülni!
És remélem jobban vagy már azóta!
Még csak gondolatban terveztem el,de nem jutottam el a megvalósításához.
Hát igen. Pár éve volt egy komolyabb krízisem és gondoltam, orvoshoz fordulok. Elmentem a helyi mentálhigiénés központba, ahol három órai várakozás után( megjegyzem egy lány volt előttem) ott ültem Dr. B. I orvosnő előtt. Mellettem az asszisztens könyökölt az oldalamba. A mai napig nem tudom miért volt az az orvosnő olyan agresszív.
Megkérdezte mi a problémám. Sorolom, hogy nem tudok aludni, nem tudok enni, gondjaim vannak, sírógörcsöket kapok, feszült vagyok és állandóan ideges, a legkisebb dolgokra is robbanok.
A válasz: És? Most mit vár? Én oldjam meg a maga gondjait?
Aztán hozzám sem fordulva elkezdte az asszisztensnek taglalni, hogy: Mit képzelnek ezek? Csak úgy idejönnek és majd minden jó lesz? Hát mi vagyok én? Az meg buzgón bólogatott.
Megsemmisülve ültem és mivel amúgy is feszült voltam, elsírtam magam.
Hozzátartozik, a történethez, hogy a portán az portás vagy biztonsági őr, a fene tudja mi volt, azt mondta oda nem kell vizitdíjat fizetni, menjek csak nyugodtan. Hát én mentem. Kérte a cetlit. Mondom, nem vettem. Kőkemény hangon rám förmed, hogy miért nem. Hát a portán ezt meg ezt mondták. Őt nem érdekli mit mondtak a portán, ne bőgjek ott, hanem takarodjak és csak akkor jöjjek vissza ha kifizettem a vizitdíjat!
Hát mit mondjak? Engem még életemben nem aláztak meg ennyire! Az az orvos, akihez én balga, segítségért fordultam!
Visszamentem a portára az automatához, kifizettem a háromszáz forintot és visszamentem. Addigra már négy beteg ült ott. Mire sorra kerültem, lejárt a rendelési idő. Csakis azért hívott vissza, hogy elvegye a cetlit, amit az automata adott. Majd írt valamit a naplóba, a kezembe nyomott egy receptet és jó napot. A recepet egy méregerős nyugtató volt, amit szedtem egy hétig, kóvályogtam mint a libaf.os, aztán nem szedtem be többet. Sem gondolkodni, sem beszélni nem tudtam tőle szó szerint.Azóta ha feszült vagyok inkább homeopátiás szereket szedek.
De! Úgy eltudom képzelni, hogy ha tényleg egy öngyilkoláson gondolkodó eber ment volna segítséget kérni......
A dologhoz tartozik, hogy később megnéztem a betegéletutamat. A diagnózisa: Nem tisztázott neurológiai zavarok. Konzilium, gyógyszer( három féle)
És még csodálkozunk hogy sok az öngyilkos?
Azóta óvakodom, hogy ilyen bajjal orvoshoz forduljak.
Istenem! Nagyon megrázó ez a cikk!
Ilyeneket feltenni a netre, hogy hogyan lehet legkönnyebben öngyilkos az ember.... Hát komolyan mondom... Senki sem ellenőrzi ezeket az oldalakat???
Valóban az a baj,hogy a pszichológus sem foglalkozik a problémáddal..Magánorvosra pedig nincs pénz...Múltkor 60 percért kért 15000 Ft-ot.Sajnos nemtehetem meg...
De ha valaki tud lelkiismeretes lélekgyógyászt Budapesten,aki elfogadható árakkal dolgozik,azt megköszönném!