Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nők Lapja felvetés
Létrehozva: 2010. szeptember 9. 12:26
Kedves Fórumozók!
Bizonyára hallottátok a hírt, hogy a napokban tízmillió alá csökkent Magyarország lakosainak száma. Ma a felmérések szerint húsz fiatal huszonnégy gyermeket tervez, de a tervezett gyerekekből csak tizenhárom születik meg. A Nők Lapja szeretne behatóbban foglalkozni a témával, és a ti véleményetekre is kíváncsi: milyen eszközökkel mozdítanátok elő a gyermekvállalási kedvet?
Hozzászólásaitokból szemelgetni fogunk a Nők Lapja 40. héttől induló új, Fórum című rovatában.
Köszönjük! Koronczay Lilla
A parasztasszony nem csak a háztartást látta el. Hanem tavasztól őszig kint dolgozott a földeken. Olyankor vagy az idősebb korosztály vigyázott a gyerekre (nagymama), vagy ha nem volt, akkor vittae magával, és hogy el ne kószáljon, derékig beásta a gyereket a földbe.
Ez nem vicc.
Mert a parasztasszony mi volt még, ha nem anya?
Hogy ellátta mellette a háztartást?
Miért, a mai anyák nem látják el? Van cselédjük? Azt hiszem, a többségnek ma sincs.
Soha nem volt Magyarországon olyna, hogy "a gyerekek töbgbsége bölcsődébe járt".
A bölcsőde mindig is csak igen kis szegmensét érintette az 1-3 éveseknek ebben az országban.
Mindezt visszavezetni kizárólag a karrierizmusra csúsztatás, szvsz. A többéves gyes nem (csak) a karriert, hanem a megélhetést veszélyezteti a világ ezen felében. Ha van 1-2-3 gyereked és még otthon is voltál vele x évig, gyakorlatilag lenullázódtak (de legalábbis sokat romlottak) az esélyeid a munkaerőpiacon. Tehát nem karriert építeni nem tudsz, hanem egyáltalán dolgozni.
Persze erre gyakran az a válasz, hogy "hát akkor maradjanak otthon a nők, a férfiak pedig keressenek annyit, hogy eltarthassák belőle az egész családot", csakhogy ez a szereposztás nem mindenkinek felel meg és nem mindenki alkalmas rá pszichikailag-lelkileg.
Hát, pedig eddig is túlélték valahogy. Amikor pl. anyukám született, nem volt megszokott évekig otthon maradni, a gyerekek többsége bölcsődébe járt.
Még régebben meg "még ígyebbül" volt. Persze volt egy kiváltságos társadalmi réteg, melyben nem, de a többségnek nem volt lehetősége arra, hogy "csak" anya lehessen. Gondolok itt a cselédekre és a parasztasszonyokra.
Kutyuka, ezt ebben az országban rengetegen nem tudják vagy nem akarják tudni.
A nők egy része már a terhessége alatt bébiszittert keres, hogy ő majd az alatt a pár hét alatt, amit a büdös kölökkel otthon muszáj tölteni, el tudjon járni fodrászhoz és vásárolgatni. (Van itt, az nlc-n is ilyen topik.)
A gyerek sokaknak csak valami szükséges rossz, amit mielőbb le kell passzolni valahová, hogy ne zavarja az anyuka "önmegvalósítását", karrierjét és szórakozását.
Szia!
Tudom, h régen írtál, de csak most jártam erre újra.
Egy éves gyereket napi 10 órára bölcsibe adni kb. a halálos vétek kategória!!!!!!!!!!!
Márpedig, ha az anya dolgozik napi 8 órát (az irodai 8 órás munkákat meg legtöbbször megfejelik 1 óra bedolgozandó ebédszünettel), akkor könnyen kijön a 10 óra bölcsi: hisz el is kell jutni a munkahelyre a bölcsiből + vissza.
Tehát anyuka ott hagyja mondjuk 7-kor a gyereket a bölcsibe.. elmegy a munkahelyére. Dolgozik mondjuk 8-tól fél 5-ig, és jó esetben 5-re, de sokszor csak fél 6-ra oda is ér a gyerekért...
Na ez aztán fantasztikus az 1 évesnek!
Gratulálok Neked, ha Te ezt tartod normálisnak! Főleg akkor, ha az anya választhatja azt is, hogy gyes-en van.....
Teljesen más téma az, hogy a 2.5 éves vágyik arra, hogy napi pár órát (!) --- nem 10-et --- gyerektársaságban töltsön!
Aki ezt nem tudja, annak fogalma sincs a kisgyerekekről!
Igen, csak az a baj, hogy amíg nem egyetértésben kezdenek el hozzányúlni, addig nem lesz jó. Mert egy ilyet 4 év alatt (inkább 3, mert a többi elmegy a kampányra) megcsinálni. Szóval akkor mégsincs sok remény?
Itt túlságosan komplex, egész rendszert érintő változtatásokra lenne szükség, nem beszélve a munkáltatókat érintő kérdésekről, (hogy ne tartsák csökkent értékűnek a kisgyerekes anyukát).
Amíg csak itt-ott farigcsáljuk, toldozzuk-foldozzuk, alakítgatjuk semmi jó nem fog kisülni belőle.
(Lsd még: egészségügy )
Na igen. Bár ez önmagában még talán nem lenne akadály, hiszen nagyrészük azért gondolom családos - bár lehet, hogy az ő feleségeik elvannak szépen otthon, ezt nem tudhatjuk.
És vajon a már emlegetett országok döntéshozói között is ilyen %-ban ülnek férfiak?
Igen, az elképzelések jók (ilyet már láttunk máskor is ebben az országban), csak kérdés, hogy ebből ténylegesen mi fog megvalósulni. Erős a gyanúm, hogy a gyes 3 évessé való visszaállításán kívül nem sok!
De fő az optimizmus! Csak az a baj, hogy be kéne látni, hogy egy komplex családpolitika kidolgozása nem szabadna, hogy politikai színekhez és kormányzati pártokhoz kapcsolódjon. Amíg nincs egység ebben a kérdésben a Parlamentben (márpedig nincs), addig sok előrelépés nem lesz sajnos szerintem.
Csak egy pár mondat a cikkből:
"A kisgyerekes nőknek a legjobb a rugalmas munkaidő és a gyereknevelés feladatainak megosztása lenne."
"
A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályán az [origo]-nak azt mondták, hogy "az új Széchenyi-terv vitairata célként fogalmazta meg a család és munka összeegyeztetésének segítését, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülők több gyermeket vállalnak azokban az országokban, ahol a családi és munkahelyi kötelezettségek összeegyeztethetők, ugyanis azokban az országokban magasabbak a születési ráták, ahol magas a női foglalkoztatottság".
A legfrissebb (2007-es) OECD-felmérés szerint Magyarország az utolsók között van a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában is. A világ fejlett országai közül ugyanis Magyarországon a legalacsonyabb a két éven aluli gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága: míg itthon 20 százalék alatti a ráta, addig például Svédországban, Dániában és Portugáliában 70 százalék körüli.
Kedves Hozzászólók!
Figyelmetekbe ajánlom az origo-n megjelent cikket:
(remélem működni fog a link)
http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/2010 0915-matolcsy-novelne-a-nok-reszmunkaidos-foglalkoztatasat.h tml
Szorosan a topik témájához kapcsolódik, és tulajdonképpen ardian érvelését igazolja, amivel zárójelben jegyzem meg, maximálisan egyetértek!
Persze, én is ezt mondom. Aki akar, az nyugodtan maradjon otthon.
De NE az államtól (az adófizetőktől) várja ennek finanszírozását.
Valaki a másik topicban írta, hogy legealább havi 250.000,- kellene hogy legyen egy főállású anya fizetése, mert ugye gyereket nevelni, meg háztartást ellátni mekkora munka. (0 - 24 , írta ő)
Hát én azért ismerek nőket, akik meg tudják ezt jelenleg is oldani munkahely mellett.
Továbbá úgy gondolom, hogy a legtöbb magyar család nem többszáz m2-es palotákban él, ahol reggeltől estig kellene takarítani, és a legtöbb magyar anya nem 4- 5 fogásos reggeliket, ebédeket, vacsorákat tálal fel nap mint nap.
Azt már csak mellesleg említeném meg, hogy ugyan miből gondolnák ezt fizetni?
A lányok ne is járjanak iskolába, mert minek."
Ez volna a következő lépés. Tulajdonképpen így sikerült hosszú évszázadokon át konzerválni a "nő üljön otthon, mosson, főzzön, takarítson, szüljön" családmodellt. Volt idő, amikor komolyan értekeztek róla fontos emberek, hogy veszélyes-e, ha a nő könyvet olvas.
Ugyanis ha a nő tudást szerez, jó eséllyel szeretné használni is, és kinövi a Kinder-Küche-Kirche háromszöget.
És - hogy elejét vegyem a sértődésnek - ez továbbra sem jelenti azt, hogy főállású anyának lenni rossz dolog, csupán annyit jelent, hogy nem minden nő ezt választja, ha van választási lehetősége, és őket csak kényszerrel lehet rábírni a "hagyományos" szerepre. Ami nyilván remek dolog lenne a szaporodási ráta szempontjából, csak éppen csorbítja a lelkiismereti szabadságot.
Tudom, de hajlandóság nem nagyon van. Azt a férfit, aki otthon marad(na), papucsnak, férfiatlannak tartják.
Most találtam: http://www.sweden.se/upload/Sweden_se/otherlanguages/facts heets/SI/Children_in_Sweden_Hungarian.pdf
"Dolgozó szülők
Az összes svéd gyerek 80 százalékának
dolgozik az édesanyja, és 90 százalékuknak
az édesapja is. Svédországban a szülők kapnak pénzt a kormánytól, hogy otthon maradhassanak a gyerekekkel.
Gyermekenként 480 nap fizetett szabadság
jár minden szülőnek, amit ki kell
venni, mielőtt a gyermek nyolc éves lesz. A
szülési szabadságot zömében az édesanyák
veszik ki, de egyre több helyen az édesapa
marad otthon a gyerekével (20 százalék)."
Ebből is látszik, hogy államilag felvállalt cél, hogy a nő és a férfi megosztozzanak a gyerekkel kapcsolatos teendőkön, de nem erőszakosan megvalósított cél.
Kedves és felelősséget vállaló férfiakat - ha itt nincs, "importáljunk"...
tennék én mosolygós jelet, de sajnos nincs igazán min mosolyogni.
Már megfogalmazódott bennem, de passzol a te hsz-odhoz:
Szívesen megkérdezném a férfiakat is, hogy ők mit gondolnának erről.
Hát én is! Szerintem itt sokan sokkal rosszabb véleménnyel vannak a férfiakról, mint a valóság. Én egyre több apukát látok, aki szívesen résztvesz a gyermek körüli teendőkben, segít otthon, egyszerűen, mert nem jó érzés ülve nézni, ahogy egy másik ember dolgozik.
Én szeretem és tisztelem a férfiakat, éppen ezért hiszem, hogy jó apák, jó társak, csak sok tekintetben a mostani elvárások korlátozzák őket.
És most mára búcsúzom, mert emancipáció ide vagy oda, rohannom kell a törpéimért!