Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
) 
(még jó, hogy nem azt kérdezted, ki lehet pápa . . .)))
Egyszer a riporter Szilágyi János azt mondta, ha valaki őt szeretné pápának megválasztani, biz'Isten elgondolkozna rajta, annak ellenére, hogy ateista.
Mert biztos nagyon jó lehet pápának lenni + persze biztos sok pénzt is keresne.
Örülök, hogy nem sértődtél meg válaszomon! De ha nem akarsz pap lenni, mi a fészkes fülemüléért érdekel, hogy hány Ft-ot tesz zsebre havonta egy pap?
Egyébként ha átállsz reformátusnak, akkor nőként is lehetsz pap. Ha régóta vagy munkanélküli, megfontolandó!
Van egy nagyon nagy akadálya: NŐ vagyok.
Apáca nem lehetek, mert házasságban élek és hála Istennek nagyon nagyon elégedett és boldog házasságban.
De végre valaki ilyen hozzáállást tanusít a topikomhoz.
A 168 óra most félre lett téve, azért itten most.
De!
Figyelmébe ajánlom még a Heti Választ, igen-igen jó oldal!
Nem gondolom, hogy szebb köszönés ezeknél:
Isten hozott
Isten Veled
Isten áldjon
Ez így van!
Minden temetésnél 25 évre előre ki kell fizetni a sírhelyet - tehát, többszemélyesre gondolok - függetlenül attól, mikor volt az utolsó temetés!
Budapesten ez nem kevés - a vidéki árakat nem ismerem.
S tényleg ezután jönnek a kellékek, koporsó, stb..., melyik szintúgy magasan kezdődik!
S a síremlék, legvégül, elképesztő árakkal!
Nem egyházi temetőről beszéltem!
Egyházi fenntartású temetőben a sírhelyet is az egyháztól veszed.
Mellesleg az egyház nélküli temetési szolgáltatás volt nekünk 179 ezer, maga az egyház sírmegváltással, elmaradt temetőgondozási díjjal és a pap tiszteletdíjával együtt ehhez képest 60 ezer volt. Nem az egyházi temetés a sok, hanem helyből ott kezdődött, hogy az urna 37 ezer volt.
Morbid, de tisztességes koporsót, amire azt mondanám, hogy na ez már 1x nekem is megfelelne majdan, 200 ezer alatt nem is láttam. Egyszerűen horror ára van egy temetésnek.
A szentségek kiszolgálása ( temetés, esküvő ) kerül 30 ezerbe, és ez nem kizárólag a papé, hanem x emberrel ( harangozó, kántor, etc. ) osztozik rajta elvileg. Nyilván nem tudod ellenőrizni, hogy így van-e, de én is így tudtam és tegnap ezt megerősítették itt mások is, hogy elvben ez a lényege ennek az összegnek.
Nálunk ez amúgy alig 2 hete amikor a Nagyimat temettük "csak" 20 ezer volt az evangélikus egyháznál. Sztem ez is változó összeg.
Valószínúleg egy nagyvárosban arányosan több az ebből származó bevétele egy papnak, mint egy kistelepülésen, ahol kisebb a "pörgés" ebben az értelemben.
"Ha az aktív évei alatt nem gondoskodott lakásról magának, akkor könnyen hajléktalanként is végezheti."
A római katolikusoknál nem ennyire kemény a helyzet. Szülőfalum idős papocskája nem gondoskodott félretett pénzről nyugdíjas korára -- rokonoknak és barátoknak adományozta a fölösleges pénzét --, és mivel a plébánia közelében volt még egy egyházi lakás -- kántorlak --, ami éppen kihasználatlan volt, és az egyház megengedte neki, hogy odaköltözzön. Pár évig ott élt, és saját pénzén felújította, korszerűsítette az ingatlant. Amikor már nem tudta magát ellátni, beköltözött az idős papok szociális otthonába, melyet értelemszerűen az egyház működtet.
Nagy Gábor Dániel vallásszociológus írja, hogy ő nem hallott még olyanról, hogy egy kisegyház bejegyzését megtagadták volna. Nos, mi úgy tudjuk, a "Jedi lovagok egyháza"-- t annak idején nem jegyezték be. Igaz, ez valahol a rendszerváltás környékén volt -- 1990-91 körül --, lehet, hogy azót megváltoztak a szabályok. (Pedig milyen jó köszönés lett volna a "Legyen veled az Erő!
", nem mindig csak "Én vétkem, én vétkem . . .")
Ez az "Ősi magyar egyház" jó lehet. Szívesen elmennék egy összejövetelükre. Tud róluk valaki valamit?
A biztonságra kétféle testület felügyel. A Vatikán rendjét egyrészt a vatikáni rendőrség vigyázza: 120, pisztollyal felfegyverzett rendőr, sötétkék egyenruhában, tányérsapkájukon a pápai címerrel. Őrhelyeikről videokamerával a Vatikán szinte minden pontját szemmel tartják. Másrészt a pápa testőrségének tartott, de a Vatikánt is védelmező hagyományos testület, a középkor óta fennálló svájci gárda. (A Cohors Pedestris Helvetorium 1507-ben jött létre II. Gyula pápa és a katolikus svájci kantonok között megkötött egyezmény értelmében, a pápa személyes védelmére.) [...]
A Vatikán napilapot is megjelentet, illetve egy rádióállomást is működtet. A vatikáni rádió 1931 óta sugároz műsorokat, negyven nyelven. A napilap, a L�Osservatore Romano az 1860-as évektől létezik, és legfőképp a pápa beszédei, vatikáni dokumentumok és kommentárok olvashatók benne."
........hogy teljes legyen az alapmúveltséged
TANULMÁNYOZD EZT IS mielőtt az alapműveltségről beszélsz
A Római Katolikus Egyház működése
A "Római Katolikus Egyház"- katolikus szóhasználattal a világegyház – élén a római pápa áll, akinek az Egyházi Törvénykönyv megfogalmazása szerint "a legfőbb, teljes, közvetlen és egyetemes rendes hatalma van ... az összes részegyházak és azok csoportjai fölött is"[2]. Ebből következően a magyar 'részegyház', ugyanúgy, mint az összes többi részegyházak, nem autonóm szervezet, mert ügyeiben (elvileg és a jog által szabályozott esetekben – mint például a püspökök kinevezése – gyakorlatilag is) a pápa közvetlenül intézkedhet, ő tekintendő legfőbb fejének.
A világegyház elsődlegesen egyházmegyékre van osztva, ezek számítanak elsősorban "részegyházaknak"; az egyes országok egyházaira alkalmazott elnevezések pedig – mint például a "magyar katolikus egyház" – katolikus szempontból ilyen egyházmegyék másodlagosan létrehozott csoportjait jelölik, és kevesebb önállósággal bírnak, mint az egyházmegyék vagy akár ezeknek részi, a plébániák. A katolikus egyház szervezetben tulajdonképpen nem létezik "Magyar Katolikus Egyház", a neki megfelelő állandó intézmény a Magyarország területén működő egyházmegyék püspökeiből álló "Magyar Katolikus Püspöki Konferencia".
Mivel a Magyar Katolikus Egyház fogalmába beletartozik a katolikus világegyház Magyarország területén működő minden részegyháza, ezért beleértendőek nem csak a latin rítusú egyházmegyék, hanem az itt működő keleti katolikus részegyházak is, nevezetesen a görög katolikus és örmény katolikus egyházkormányzati egységek.
Polgári jogi szempontból a Magyar Katolikus Egyház bíróságilag bejegyzett vallási csoport, melynek jogait a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia gyakorolja.
A katolikus egyház tartozik a Vatikánhoz.
A katolikus egyházhoz tartozik a görögkatolikus is.
Tanulmányozd ezt
Az egyháztartományok összessége képezi a magyarországi katolikus egyházat, amelynek van latin, görög és örmény rítusú része. (Tehát a görög katolikus, másképp unitus parókiák, illetve püspökségek, valamint az örmény {II-296.} egyházközségek egy egyházat alkotnak a latin szertartású római katolikusokkal. A köznyelv római katolikus megnevezés alatt csak a latin szertartásúakat érti, holott a görögök és az örmények is azok.) A katolikus egyház jellemzően azzal az egyházkormányzati felépítéssel lépett át a 20. századba, amely 1853-ban alakult ki. Az akkori változás nem volt mentes a politikai indíttatástól. A bécsi kormány, hogy honorálja a horvátoknak a szabadságharc alatt tett szolgálatait, kijárta az Apostoli Szentszéknél, hogy a zágrábi püspökséget érsekségre emelje és a diakóvári, a zengg-modrusi, s a körösi püspökségeket tartományához csatolják. Hasonlót tett a románok kedvéért a fogarasi püspökséggel: Balázsfalva székhellyel gyulafehérvár-fogarasi néven görög katolikus érsekséget alapított, és az újonnan alapított szamosújvári, lugosi és a nagyváradi görög szertartású püspökségeket ez alá rendelte.
Még ezt is érdemes tanulmányoznod