Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Pl elvileg volt olyan eletunk ahol en voltam a nő es o a ferfi es ő az en hibambol veszitette el az eletet, a masik eletben pedig ferj es feleseg voltunk es en rendszeresen megcsaltam, meg ehhez hasonlok.
A letisztitas utan szinten elvileg mar nem fél tolem a lany, nem erzi a veszelyt velem kapcsolatban de az tény hogy azota sem talalkoztunk, sem kommunikaltunk semmilyen formaban.
Nem tudom hogy hihetek e ebben, es abban sem hogy o a lany jelenlegi eletenek a multjabol mondott nekem dolgokat amikben egyebkent van nemi valosagalap hiszen rakerdeztem pl arra hogy miert kellett meghalnia a lany anyukajanak es hogy ezt ő hogyan elte meg. Erre az ingas csaj azt mondta hogy biztos hogy igy meg ugy volt, es hogy a szerelmem meg latta is hogy kigyullad a haz es az anyukaja nem tudott kimenekulni. Szornyu, de errol mi sose beszelgettunk a szerelmemmel, es erre ez az ingás csaj tutira tudja mondani. . . hat nem tudom. . . . azota nem voltam nala, igazabol nincsenek mar kerdeseim ezzel kapcsolatban, mert kulonben is nagyon merges lettem ra hiszen az egyik legjobb baratomnak azt allitotta hogy ebben az eleteben nem lesz mukodo parkacsolata mert nem ezert van itt. . . . szerintem ez ritka nagy marhasag de mindegy.
En is vissza lettem mar vive sok 100 evvel ezelottre. . . S egy nagyon fajos problemamat meg is szuntette azon nyomban, s azota sem volt. . . A tobbit meg gyogynovenyekkel kezelem. . . hmm kicsit hanyagul. . . le is tolom magam mindjart. . . .
Huuu, Pixi, nagyon erdekel a modszered!!!!
Szia Zizi :)))))))))))))
az hogy valakit érdekel a téma, nem jelenteti feltétlenül , hogy arra is készen áll, hogy végig nézze valamelyik életét. Ismerek olyan embert, nem is egyet, aki magát a terápiát is csinálja, és segít másokon, saját életeiből viszont még egy képet sem látott. Úgy gondolom sokszor kerülünk olyan szituációkba, melyek próbára tesznek bennünket, a spirituális érettségünket. Mára rengeteget változott a világ, az energetika, lehet hogy eddig jelen életbeli élményeidet kellett felgolgoznod, és csak most jött el az idő, hogy mélyebbre "ásshass".
A többit privát írom :)
mÁgika azt írtad a reinkarnációs utazásról, hogy „Az fut bele egy ilyen élménybe, aki megérett rá, és pont olyan emberhez fog fodulni, akivel egyébként is karmikus kapcsolata van”. 10 éve hallottam először erről a témáról ami lelkileg nagyon felkavart. Aztán elkezdtem keresni az ilyen témájú könyveket, embereket akik ezzel foglalkoznak. Nagyon érdekelt és valahogy kezdtem másként látni a világot az életem. Megpróbáltam elfogadni és megérteni a velem történt eseményeket. De ez nem könnyű hiába telt el ennyi idő nagyon sokszor szeretném tudni a miérteket az ezekre lehetséges válaszokat amik talán valahol mélyen bennem rejlenek Egyre kevesebbnek találtam a könyveket az általam kiokoskodott lehetőségeket a miértekre, szerettem volna továbblépni, valami kézzelfoghatóbbat megtapasztalni.
Aztán egy pár éve találtam is valakit a neten úgy éreztem erős vagyok fel vagyok készülve mindenre. A visszavezetés sajnos egyáltalán nem sikerült amit 5000 forintom bánt és úgy voltam vele, hogy nyilván ez nem véletlen, de nagyon sajnáltam mert a vonzódásom a téma iránt egyáltalán nem csökkent és nagyon szerettem volna megismerkedni magával a módszerrel is és többet tudni róla. A sikertelenség után azonban teljesen felhagytam minden ilyen irányú érdeklődésemmel azt gondolván ez nem az én utam.
Most viszont „véletlenül” amik nincsenek rátaláltam erre az oldalra újból felébredet bennem minden amit az utóbbi időben igyekeztem elnyomni. Csak a választ nem tudom megint, hogy vajon miért?
melyik hozzászólásokhoz írtad a válaszokat???
a képek a fejemben vannak :) épületeket is látok néha, elég viccesek a méretek. . .
köszönöm a privát levelet, válasz megy. Atlantiszról olyan képeim vannak, hogy az emberek jóval magasabbak mint mi, akár több méteresek. Szerintetek ez elképzelhető???
Írtam neked privát üzit is Mágika. Én kiskoromban minden este úgy aludtam el, hogy zuhantam egy szük helyen. Kis lyukakkal volt tele a fala és az alja ennek a szük négyszögletes "kút"-nak. Azt hiszem ez a legjobb kifejezés. Egyik ismerösöm azt mondta erre, hogy a zuhanás a felejtetés. Meg víziszonyom is van. De csak néha jön rám, de akkor iszonyatosan. Fürdeni "kádban" sem merek, mert van, hogy ott jöttrám, és tényleg nagyon kellemetlen, azonnal kikellett jönnöm a vízböl, és alig kaptam levegöt. De a legrosszabb a félelem. Sokszor elkezdödik ez nálam egyszerüen a WC vize láttán is. Ahogy megy lefelé. Atlantiszt egy fantasztikus világnak tartom, nehezen tudom csak magam elé képzelni. De sokkal többet tudtak mint mi, nem értem hol ronthatták el.
én hiszem, hogy mindennek megvan az oka, ha nem jelen hát másik életünkben. Az hogy félsz attól, hogy esetleg megnézd miért félted úgy a gyerekeidet még inkább ezt igazolja, ugyanis olyan élményről lehet szó, ami nagyon megrázott, még emlékszel az érzésre, csak magára az eseményre nem, elég volt akkor túlleni rajta :) a barátnőmnél pl. csak a kisebbik fiánál van túlzott féltés, megnéztük miből fakadhat és azt látta, hogy valamikor a szerelme volt, megszöktette őt, de szökés közben utonállók törtek rájuk, kikötözték őket egy-egy fához, és előbb a szerelmét ölték meg (neki ezt végig kellett néznie) és csak utána őt . . . . jelen életben hihetetlenül ragaszkodnak egymáshoz és féltik egymást :)
Nagyon tetszik, amiről itt írtok, sokmindenben egyetértek veletek. Engem is érdekelne az előző életem, de valami miatt félek megtudni. A félelmekről még annyit, hogy velem is sokszor előfordul - főleg amióta gyerekeim vannak -, hogy nagyon aggódom a gyerekekért. Szinte rettegek, hogy itt is kitörhet valamilyen háború és elvesztem őkeg. Ezt a rémes érzést nagyon nehezen és erős akaraterővel próbálom elűzni magamtól, de néha váratlanul rám törnek. És leginkább olyankor, ha hasonló témájú filmet nézek - véletlenül. Azért véletlenül, mert ha nem tudom, miről szól és pont belepislogok, akkor rögtön kikapcsolom. És szinte sírni tudnék, annyira megráz már maga a gondolat is. Szóval ez is valamiféle lelki dolog? Mármint az előző életemből?
mit tudtok Atlantiszról???
Szívesen mesélek, bár ezek az élmények nem valami óriási események, nagyon finom érzések, Pl. egy alkalommal a Mesterem nyitott egy csatornát kettőnk gondolata között és kommunikáltunk, nagyon rövid talán kétmondatnyi gondolatváltás volt, de élesen és határozottan éreztem, hogy ez nem az én gondolatom, és válaszoltam is rá.
Később meg is beszéltük, szóval kaptam megerősítést is.
Egyébként meg a hitetlenknek ide másolok egy kis szösszenetet, csak úgy gondolat ébresztőnek
" SOHA NE MOND, HOGY LEHETETLEN!
Egy terhes anya két gyermeket hord a méhében.
Az egyik egy "kis hívő", a másik egy "kis szkeptikus".
A szkeptikus azt kérdezi: Te hiszel a születés utáni életben?
Hát persze. - mondja a kis hívő. Az itteni életünk arra való, hogy felkészüljünk a születés utáni életre, hogy elég erősekké váljunk arra, ami ott kint vár bennünket!
Hülyeség! - mondja a szkeptikus. - Ez nem igaz! Hogyan nézhet ki a kinti, külső élet?
Pillanatnyilag még nem tudom, - mondja a kis hívő - de biztos sokkal világosabb, mint itt bent! Talán, lehet, hogy a szánkkal fogunk enni és a lábunkkal fogunk menni!
Nonszensz, lehetetlen! - mondja a szkeptikus. - Megyünk a lábunkkal és eszünk a szánkkal!? Micsoda hülyeség! Ez egy fura ötlet, hogyan is működhetne! Itt van a köldökzsinór, ami biztosítja a táplálékot. Nem lehetséges élet a születés után, hiszen ez a zsinór már így is túl rövid!
Hát persze, hogy működni fog, csak minden egy kicsit másként fog kinézni. - mondja a kis hívő.
Soha sem fog működni! - véli a kis szkeptikus. - Még soha senki nem tért vissza a születés után! Születés után vége az egésznek!
Az élet nem más, mint egy nagy sötét tortúra!
Még ha nem is tudom pontosan, milyen lesz a születés utáni élet, - mondja a kis hívő - de azt tudom, hogy találkozni fogunk az édesanyánkkal, és ő nagyon vigyáz majd ránk!
Anya?! Te hiszel egy anyában? Hol van? - kérdezi a kis szkeptikus.
Itt van körülöttünk, mi benne vagyunk, és általa létezünk, nélküle nem létezhetnénk! - válaszolja a kis hívő.
Mire a kis szkeptikus: Soha nem láttam még semmilyen anyát! Nincs is ilyen!
A kis hívő elgondolkozik egy pillanatra. - Néha, amikor nagyon csendben vagyunk, hallhatod, ahogy énekel, vagy érezheted, amikor megsimogatja világunkat! - mondja aztán halkan - Mindenesetre én hiszem, hogy az igazi életünk a születés után kezdődik!"
Szi: Ági
elfelejtettem javasolni neked, hogy olvasd el Annie Besant: Ősi bölcsesség című könyvét. Sok mindent megérthetsz belőle az asztrál világról, suhanó 'barátaidról' :))))
Egy kérdés: olvastad a Beavatás I-II. -t?
Ági