Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kis esküvő?Nagy esküvő?
Kedves Fórumozók!
Egy kérdéssel fordulok felétek.A Párommal sokszor beszélgetünk arról,milyen is lesz az esküvőnk.
Eddig úgy gondoltuk legyen ameriaki típusú ( lámpások és finom jazz zene stb stb), ahol mindenki ott van,akik fontosak bármilyen szempontból az életünkben. Nem az árkategóriával lenne gond.Csak elgondolkoztam...Mi jobb? Ha csak mi vagyunk vagy ha mindenki?
Mi jobb egy hatalmas esküvő,ahol mindenki ott van,talán egy káosz lesz és nem Rólunk fog szólni,hanem arról milyen ruhában leszünk,mi legyen a kaja,milyen zene szóljon...vagy egy kis szertartás,ahol a családtagok és szűk baráti kör van és Csak Mi ...akik elhatárotzák,hogy egybekötik az életüke és az a nap csak róluk szól ?!?
Szerintetek?:)
Oke, edzesprogram beinditva. ;)
Azt termeszetesen mar tervezgetjuk, hogy ismerosoknel stb. alszanak jonehanyan, akiket csak tudunk, ott szallasolunk el, de meg mindig maradnak jo paran.
Varosban lesz, de egy kisvarosban, ahol van egy db motel...
Nem mondhatom 50 (vagy megtobb) embernek, hogy oldjatok meg az alvast, ahogy tudjatok. Plane, hogy en is szeretnem, ha minimum hajnali 4-ig, de akar tovabb, tartana a buli.
ilyen esetben én pláne nem erőltetném a nagy esküvőt, összes rokonnal, ha amúgy sincs velük olyan jó kapcsolat...
én pl nem szeretnék az esküvőmön udvariaskodásból beszélgetni 500 emberrel, hanem inkább jól érezném magam... az meg úgyis abban a társaságban megy leginkább, akikkel amúgy is jóban vagyok...
de persze a kis létszám és a szép esküvő nem zárj ki egymást.. szóval azért én megadnáma módját, szép ruha, jó kaja, torta, zene, tánc stb... csak nem 200 fővel hanem max 30...
de mondjuk ez az én elképzelésem, egyedül... ha majd lesz vőlegényjelölt, akkor gondolom neki is lesz véleménye, és ha ő meg akarja hívni a fél országot, akkor nem tudok mit csinálni...
Ez sajnláatos,de szerencsére nem átlagos.
Most mondok egy furcsát: voltam már kifejezetten nagy lagziban,ahol szuper volt a hangulat,haveri alégkör és hajlanli négykor mezítláb táncoltunk és voltam már kicsike esküvőn,ahol feszengős volt a hangulat,önmagában a kevés nember nem garantálja a meghittséget,mint ahogy a nagy tömeg sem zárja ki a haveri hangulatot:)
A szülők szájhúzása ellen: az ember a saját zsebéből rendezze meg az esküvőjét s akkor senkinek, semmi beleszólása nincs.
Topicindító: nekünk nagy esküvőnk volt, pontosan úgy, ahogyan arra vágytunk a férjemmel. Senkinek semmi beleszólása nem volt, miért is lett volna? Meghitt volt, gyönyörű, rólunk szólt, nem volt kényszer, muszáj, feszengés stb. A számunkra tökéletes este volt.
Te tudod, hogy milyen esküvőt szeretnél, azonban azt ne felejtsd el: nem a meghívottak létszáma határozza meg azt, hogy a sajátotoknak érzitek-e majd a napot, hogy van-e megfelelési kényszer, idegen vendégek stb.
sajnos én nem vagyok olyan kapcsolatban az anyámmal, hogy meg akarjam őt hívni egy ilyen eseményre (főleg azok után, hogy a fiam eddigi összes anyáknapi ünnepségére meg volt hívva és egyre sem jött el, merthogy nem ér rá - holott). és azt akartam, hogy a nap rólam/rólunk szóljon, ne megint róla (mint pl a szalagavatóm anno, vagy az összes szülinapom, amire vissza tudok emlékezni)...
ez van...
Hozzáteszem...a saját esküvőm lesz az első amin részt veszek
Talán ezért is vagyok feszkó,hogy milyen legyen....
Szia:)
Igen tudom,hogy a döntés a miénk,csak gondoltam megkérdezem a többséget,kinek mi a véleménye a kis esküvőkről és persze a nagyról...elég vegyesen vannak a vélemények...eddig az összes hozzászólóval egyet értettem valamiben
Tegnap beszélgettünk a Párocskámmal pont,hogy na akkor mi legyen...Hát arra jutottunk,hogy család és baráti kör...és utánna a megmaradt helyszín (Szentendre)...De van egy olyan érzésem,hogy ebből nagyobb lesz,mint "kéne"
Igazából tényleg nehéz a döntés...
Mondjuk rokonilag nem lenne az,mert ott lenne anyu,apu a két tesó...a Párom részéről szerintem csak az öccse (mert a szüleivel nem fényes a viszonyuk :(...sőt ... na mindegy az más téma) és a barátok...Nálunk a rokonok mind vidéken élnek,amivel nem is lenne gond,csak sajnos annyira nem törődömök,hogy még akkor sem hívtak fel,mikor babájuk született ....És sajnos csak a temetéseken képes összegyűlni az igazi nagy família ( úgyértem unokatesók nagyszülők stb stb)...
Köszönöm fénycsillga!!! :-)
Én a nagy esküvőknek se vagyok ellene,mert ez szerintem tényleg pár függő. Hozzánk ez a 2 személyes szertartás ál a legközelebb. Viszont van egy baráti házaspár akik igazi party arcok és az esküvőjük is egy nagy bulihoz volt hasonló. Nagyon jó volt és annak ellenére, hogy több mint 200-an voltunk és a hangulat is bensőségesre sikerült.
Szia:)
Mi úgy gondoltuk,hogy amerikai típusú esküvőt rendeznénk...de ez legfőképpen a hangulatban mutatkozna meg...mi Szentendrére gondoltunk,ahol az első közös hétvégénket töltöttük,hogy ott lesz a party.Mivel az egy panzió is így gondoltuk,ott lenne a szállás ...Így megoldódna ez a gond is..
Sziasztok!
Mi is eredetileg kis esküvőt terveztünk,aztán lett belőle 140fős banzáj.Egyáltalán nem bántuk meg,jó visszagondolni hogy egyszerre ennyi rokonnal baráttal együtt ünnepelhettünk.Nálunk abszolút semmi gond nem volt.Ketten szerveztük az egészet.Így nem volt beleszólása a szülőknek sem,és vita sem.A helyszint is mi választottuk,a dekót mi csináltuk...Lényegében egyszerűbb színvonalú,de annál nagyobb hangulatú buli volt az egész.
Kívánok nektek is hosszantartó sok boldogságot!
Messa
O, mi megoldottuk ezt a dilemmat. (Mondjuk egyikunk se a rongyrazas es 500 fos eskuvok hive.)
Tehat a polgari volt a kicsi, meghitt, 30 fos. (Direkt kek ruhaban voltam, hogy a feher megmaradjon a templomnak. :) )
Es jovore tervezzuk a templomit, ahova tobben lesznek hivatalosak, na de az is maximum 100 ember lesz.
Szia!
Én nagyesküvő párti vagyok.
Ha minden a tervek szerint alakul, ez lesz az egyetlen nap, ami csak arról szól, hogy Ti összekötitek az életeteket. Miért ne figyelhetne mindenki Rátok? Az összes barát, rokon, ismerős.
Nem attól lesz meghitt, hogy csak páran vagytok, és nem attól fogjátok Magatokat jól, vagy rosszul érezni, hogy hány embert hívtatok meg. Mi eldöntöttük, hogy csak magunkra fogunk figyelni, és arra, hogy MI jól érezzükmagunkat. Életem legmeghatározóbb napja volt, és este fergetegesre sikerült a buli (pedig csak páran maradtunk hajnalig: a "kemény mag").
Gratulálok, és sok boldogságot kívánok!
Részemről a kicsi... :)
De lehet két etapban is rendezni. Mondjuk pénteken a szertartás, szűk családi körben, vacsorával. Másnap pedig egy lampionos kerti party a barátokkal. Ha nem lehet össze ereszteni a bandát bizonyos okokból.
Én voltam ilyen partyn, ahol a pár megmondta: a családjuk maradi, nagy lagzit akartak kikéréssel, meg ilyesmivel, amihez nekik nem volt hangulatuk. Viszont a barátokkal való ünneplést sem akarták kihagyni. Így lett szűk családi, hivatalos anyakönyvvezetős esküvő pénteken, vacsorával. Majd másnap a kertben, rózsalugas alatt a pap is összeadta őket a barátok előtt. Volt fehér menyasszonyi ruha pénteken, szombaton pedig egy gyönyörű lazacszínű estélyi ruha. Jaj, álomszép volt. :)) Gyertyák, fáklyák a kertben... Igazi bográcsos, grilles ételekkel, mezitláb a fűben táncolással.
Álmodjatok nyugodtan és legyen olyan, amilyennek megálmodtátok. Ez a TI napotok. :)
Di
Szia!
Én kis esküvő párti vagyok. Igaz, pénzünk se lett volna nagyra.
De ha megengedhettük volna se hiszem, hogy hagyjuk magunkat rábeszélni.
A nagy lakodáré számomra inkább zavaró lett volna.
Tudom, hogy önző dolog, de az nem az én napom, ha állandóan azt figyelem, hogy mindenki jól érzi e magát. Ha mindenkihez oda kell menni " jópofizni" egy kicsit, mert úgy illik.
Ha már lagzi, nekem az amerikai típus tetszik. Amikor a fiatal házaspár elhúz a násznép meg bulizhat, amíg csak akar.
A tökéletes a két tanu + az anyakönyv vezető lett volna a szabad ég alatt
( sajna akkor még nem engedélyezték az ilyesmit), de féltünk a családi balhétól.
Az eljegyzés miatt is szorultunk, mert nem volt rá hivatalos senki. Mondván, hogy ez a kettőnk ünnepe és mert az eljegyzés még nem esküvő.
Így aztán kis esküvőt tartottunk. Családias hangulatban és nagyon jól sikerült.
De ha valaki az ereszd el a hajam fakultatív program híve, úgy tartson világraszoló csinnadrattát. Szive joga.
Megszólítva érzem magam :)
Nem, nem azzal van bajom, aki nagy esküvőre vágyik, hanem azzal, aki csak azért szervez nagy esküvőt, mert ez az elvárás a rokonságban, vagy azért, mert "nehogy már kisebb legyen, mint az unokatestvéré/szomszéd lányáé etc." És ilyen van, ne tagadjuk.
"Ez nem a húsz éve nem látott rokonok ünnennapja, az ilyeneket nem is kell meghívni. Ha ezért felháborodnak, azt kezelni kell, felnőttként talán ez nem olyan nagy nehézség!"
Ezzel alapvetően egyetértek, de a gyakorlatban a vőlegény és/vagy a menyasszony szülei kezdik a szájhúzást,hogy "micsoda, a Manci nénit nem akarjátok meghívni? dehát illik!" etc.
Aki nem akar pénzt áldozni rá, meg nem híve a nagy esküvőnek, az ne csináljon, de ne szólja le azokat, akik ilyenről álmodnak és jól érezték magukat és nem, NEM fognak elválni két év múlva emiatt!!!
Ez annyira igaz amit írsz!!!! Bírom ezt a tipikus magyar "savanyúaszőlő" mentalitást: Igen 50-nél több ember volt az esküvőjén a szemét "rócsildja" de legalább majd elválik két év múlva. Mindenesetre mi és még jópár ismerősöm rontja a statisztikát :-)