Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyereket és munkát akarok
Létrehozva: 2010. Április 1. 17:32
"Az adatok szerint 20 magyar fiatal 23 gyereket szeretne. Aztán csak 13 születik meg. Fájdalmas statisztika, hiszen az elöregedő társadalom gyenge lesz ahhoz, hogy eltartsa a jövő időseit. S elgondolkodtató is, hisz számos társadalmi ok húzódik mögötte."
Sziasztok,
a fenti idézet az eheti Nők Lapjából való, a teljes cikket ITT olvashatjátok.
Arra gondoltunk a szerkesztőségben, hogy vitaindító cikkünket megjelenítünk itt a fórumon, hátha van kedvetek továbbgondolni őket, és megosztani velünk - illetve egymással a véleményeteket. Hiszen a viták erre valóak, nemde?
Előre is köszönjük a kommenteiteket,
Kertész Gábor
újságíró
Nők Lapja
Kedves Nők Lapja és Gábor!
Az ember álmokkal és kikötésekkel indul neki a családtervezésnek, amikről aztán idővel szépen lassan elkezd lemondani, - már ha elég fontos neki az a csoda, hogy gyermeke szülessen.
Itt állok 31 évesen, 10 év munkaviszonnyal a hátam mögött. És szeretnék gyermeket, de mennyire! De sajnos a mai világban már a kezdés sem egyszerű: megtalálni az ideális jelöltet, lehetőleg úgy, hogy még fiatalon tudjunk szülni. Szerencsére megtaláltam, de arról, hogy fiatalon szüljek, szépen lassan le kell mondanom, mert csak problémákkal találom szemben magamat, magunkat a családtervezést illetően.
Mint azt hiszem minden pár, mi is úgy gondoltuk, hogy kellene egy saját lakás. Szülői támogatás nélkül, egy átlagos és egy átlagon felüli (!) fizetéssel, több évi spórolás után sem tudtunk odáig eljutni a férjemmel, hogy akár hitelt tudjunk felvenni, mert egyszerűen lehetetlen milliókat megspórolni! (A szocpolt eltörölték, azt ezt helyettesítő intézményekről szót ejteni sem érdemes, a hitelfelvételt pedig nagyon megszigorították és sokkal több pénznek kell az ember zsebében lennie.) Itt már egy álom azonnal ködbe vész, marad az albérlet, mint ideális kezdés egy családnak.
Idén kitettek a munkahelyemről, 4 hónapja nem találok állást. Szinte nincs olyan interjú, ahol (jogtalanul) meg ne kérdeznék, hogy szeretnék-e gyereket! Mégis mit válaszoljak erre? Hazugságra vagyok kényszerítve, különben azonnal elküldenek. Mivel egy átlagos próbaidő 3 hónap, ami alatt azért egy pocak szépen tud gömbölyödni, most nem is merünk próbálkozni a babával, mert akkor valószínű azonnal megválnának tőlem a próbaidő lejártával, terhesen. És az idő közben pedig csak megy és megy tovább…talán egyre csökkenő esélyt adva a fogantatáshoz, ami a mai stresszes világban amúgy sem jön azonnal az esetek nagyobbik részében.
Ugyanakkor megértem a munkáltatókat is, mert az állam nem teremt olyan lehetőségeket, amivel megkönnyítené a helyzetüket, sem a szülő nő munkájának kiesésében, sem a kisgyermekes munkavállalók esetében.
Arról nem is beszélve, hogy én például soha nem voltam ilyen helyzetben, a munkaviszonyom a 10 év alatt folyamatos volt, de a gyes-nél ez ugye nem számít, ha most vállaljuk a babát, megnézhetem a támogatás összegét, de meddig várjak még ennyi idősen és mire? Ráadásul a gyes szabályozása is állandóan változik, azzal kalkulálni szinte lehetetlen. Miért nem lehet a segély alapjául venni azt, hogy nem lógtam végig az életemet, becsülettel dolgoztam, és pont most kerültem ilyen helyzetbe, ennyi idősen, amikor szülni szeretnék? Mert munkát akarok, nem csak azért, hogy dolgozhassak, hanem mert anélkül be sem tudok vállalni egy gyereket!
És hogy mi lesz utána? Hogy vissza tudok-e majd menni dolgozni, lesz-e kire bízni a babát, vagy tudunk-e több gyereket is vállalni ilyen helyzetekben? Mivel még a megszületésének a lehetősége is borzasztó problémákat vet fel, bele sem merek gondolni ezekbe a kérdésekbe…Csak bizakodni tudok, hogy ilyen körülmények között is szeretetben tudjuk majd felnevelni és hogy majd csak megoldunk mindent. Valahogy.
Kedves Gábor!!!
Én 34 évesen szültem a kislányom jelenleg gyeden vagyok Nóri 18 hónapos múlt, jó lenne még egy gyerek de egyszerűen nem tudom bevállalni, októberbe visszamegyek dolgozni, középvezető vagyok egy multinacionális cégnél én sem engedhetem meg azt a luxust, hogy itthon maradjak még egy évig, nincsen bölcsőde a mi környékünkön mivel vidéken lakunk, a városba meg nem veszik be a vidéki gyerekeket
Egy boldog anyuka,szülői segítséggel tudjuk megoldani Nóri felügyeletét, édesanyám Erdélyből jön ki hozzánk ősztől-tavaszig és utána felváltva szintén az anyósommal fogják megoldani, nem kell mondanom nekik is milyen erőfeszítés lesz havonta váltani egymást és 800 km-t utazni, nekem valószínű 12 órás műszakba kell dolgoznom, így semmi esélyem még egy gyereket bevállalni, sajnos eléggé reménytelen Magyarországon a nők sorsa de én azt tudom ajánlani mindenkinek legalább egy gyereket szüljenek, ha tehetik többet mert ilyen csodás élményt sem a karrier, utazás vagy pénz nem tud okozni.
egy boldog anyuka
Mindig csak a gyes emeléséről,meg a főállású anyaságról van szó,ez tudjuk kiknek kedvez,de a középosztálybeli anyukák védelmében cefetté szankcionálnám azt a munkaadót,aki kitol egy gyerekes édesanyával,vagy azért nem alkalmaz egy nőt,emrt gyereke van.
Nyugaton még arra is kvóták vannak,hogy egy cégnek(kivételek persze vannak,mondjuk bányászat:)))hány százalék nőt kell alkalmazni.
Mindig azzal példálózunk,hogy nyugaton az anyuk már szülés után x hónappal dolgoznak: jaja,csakhogy pl Hollandiában a nők 50%-a rész-vagy távmunkában dolgozik,nem napi 12 órában:))
A gyest is munkaviszonyhoz kötném. szelekció-evolúció-revolúció, oszt jónapot.
Jaaaaa...adózol,mint állat és akkor még képedbe vágják,hogy ingyenes az egészségügy,meg az oktatás, ha véletlenül beteg leszel,akkor kegyelemkenyér a táppénz, meg az sem biztos,hogy nyugdíjad lesz.
Ingyenes eü?Tb-zek,plus a doki,nővér,szülésznő(tisztelet akivételnek) jogot formál a hálapénzre,ha nem adsz megnézheted magad.
Ingyenes oktatás?Adóinkból tartják fenn az iskolákat,plusz kérdezzünk meg pár szülőt(általánostól egyetemig, mennyi a járulékos költség.
Szia!
Erre már én is gondoltam, az adómért, mert dolgozunk, semmit nem kapunk, ergo kérjük a férjem bruttóját és köszönöm, a többit megoldjuk:D
(Ausztriában ugyanebben a munkakörben 1500 euro lenne a fizetése, ha ennyit keresne itthon, akkor addig maradnék itthon, ameddig akarok, vagy mehetnék részmunkaidőbe dolgozni.) (ami még bekövetkezhet, hogy odamegyünk dolgozni)
Kedves Vicka!
Üdvözlünk a valóságban, ahol munka, adózás, közteherviselés és hasonló fogalmak borzolják mindennapjainkat.
Soraid nagy reményről, de szinte csak arról tanúskodnak. Amit szeretnél, azt sokan mások is szeretnék. Sok gyereket nevelni, keveset dolgozni, azt is úgy, ahogy én akarok...
De tudod, én mit szeretnék? Adják ide a férjem adóját, hogy soha többé ne kelljen senkit eltartanunk magunkon, a MI családunkon kívül, abból a pénzből, amiért MI dolgoztunk meg. Én csak ennyit kérnék: ne adják szociális alapon másnak, ami az enyém, és a főállású anyaságot teremtse meg a férj, ha meg tudja.
A főállású anyaságot ha minimálbérrel tolerálják, az tudod, hogy megint melyik náció szaporodását segíti elő. Ha ez így lenne, szerintem a nagy adózók beadják a kulcsot, mert már így is feszült a helyzet, sokan mennek ám külföldre, akik megelégelték azt, ami itt van. Aztán a többiek itt maradhatnak szaporodni a semmire.
Elnézést, ha kemény voltam. Még így is nagyon vissza kellett, hogy fogjam magam.
lehet. és igazad van teljesen, akinek nincs 10 ezer ft-ja sem, annak mire a gyerek? oké, hogy 2 évig kap havi 26 ezret, de utána? a suli nem ingyenes, sőt! tavaly a 2 fiamnak(1-sős, és 10-es, és egyedül nevelem őket) csak a könyvek 40 ezer körül voltak, igaz, ebben nyelvkönyv is volt.
füzetek, stb...
egy vagyon.
emma80: Én megértelek, h nem akarsz gyereket, egyrészt a Te dolgod, másrészt meg van ilyen. Nekem van 2, és mindig is akartam gyerekeket, a párom is+megfelelelő érzelmi és anyagi hátteret tudunk nekik teremteni.
A gyerekvállalás-téma nem mindig racionális. Egyrészt nincs 100%-os fogamzásgátlás, az abortuszt sokan gyilkosságnak tartják (én sem lennék rá hajlandó). Másrészt, nem tudom, egyeseknél hogy van, de mintha valami bekattanna, és iszonyat erővel tör rájuk a gyerek utáni vágy. Több nagycsaládost ismerek, akik 4-5 gyereket bevállalnak szerény körülmények közé, és hisznek benne, hogy majd lesz valahogy. És tényleg boldogulnak. Sokszor rávilágítanak arra, hogy milyen kevés dologra van igazán szükségünk, és mennyi minden csak szeszély, luxus.
Én nem merném bevállalni, de őket is meg tudom érteni.
Hogy a témához is hozzászóljak:
Én nagyon támogatom a távmunkát és a részmunkaidőt.
Egyrészt már sok helyen dolgoztam, és mindig is utáltam a fix munkaidőt. Napi 8 órában ott ülni azért, mert ez a munkaidő, ehhez napi szinten több órát utazni - ááá, kiráz a hideg. Egy csomó emberrel összezárva lenni egy büdös irodában naphosszat.Brrr.
Én feladatokban, megoldandó problémákban és határidőkben gondolkodom. Sok munkahelyem volt - volt, ahol napi 10-12 óra tömény hajtás volt, máshol az emberek simán végigtrécselték a munkaidő felét.
Boldog lennék, ha olyan munkahelyet találnék, ahol hetente csak 2-3 napra kellene bemenni egyeztetni, tárgyalni, feladatokat kiosztani-ellenőrízni, egyébként meg otthonról dolgozhatnék, én oszthatnám be a napomat.