Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Szép kerek szám, mi?
Már napok óta kegyes velünk az időjárás. Csodaszép ősz van és pompás színekben sziporkázik az erdő előttünk. Minden nap csodálatos képekkel ajándékoz meg!
Margaret, sokszor eszembe jutsz, remélem, minden rendben nálatok!
Szép napot!
Sajnos nem látszanak a képeid a fb-n.
Jó volt látni, hogy tegnap, végre, megint jó napod volt. Örülök neki! Nagyon megszerettétek ti Náhálált, biztosan, nem véletlenül... Lelki szemeimmel, most is látom fentről a kilátóról.
Engem is nagyon bosszant, hogy le sem ...nak.
Tényleg-kényleg jó nap volt a tegnap! Kipróbáltuk az új izraeli vasútvonalat, Y. várt a Migdal Haemek-i állomáson, onnan egyenesen Timrátra utaztunk, megvolt a háztűznéző, mármint körbe jártuk gyönyörű házát, a lugasban kávé és sütemény mellett beszélgettünk - csuda jó volt! Aztán felmentünk a tetőre, mert jött az eső, és megnézegettük az emeleti szobákat, végül a dolgozószobában bemutattuk a családi, illetve a volt közös újságunk archívumának érdekesebb darabjait - nagy sikerünk volt ezzel!
Már kora délután volt, amikor elindultunk, csak úgy, valamerre. Vacilláltunk a galileai Betlehem és Názáret között, de ebédelni is kellett, így Ramat Jisáj egyik vendéglőjében kötöttünk ki, ahol nagyon finomakat ettünk, majd Náhálálba indultunk, csak úgy, rövid sétára. Nem árultuk el a körbe-körbe-karikába útirányt, hanem csak mentünk és bámulgattuk a házakat, növényeket, virágokat. Tényleg varázslatos ez a hely! Már lement a nap és sötétedni kezdett, amikor Vera megkérdezte, hogy nem keressük meg az autót? - No akkor induljunk visszafelé, - mondta Y., pedig már ott voltunk az Audi mellett. Y. még húzta volna tovább, de én elröhögtem magam. Akkor esett le nekik a tantusz, hogy körbe sétáltunk a falun és mind a négyen jót nevettünk a jól sikerült "becsapáson". A két vendégnek, a natanjai barátnőmnek és pesti vendégének is nagyon tetszett a hely, utóbbi meg is fogalmazta, hogy miért. Szerinte, ha egy izraeli falunak főiskolája, mezőgazdasági továbbképzője, sőt még színháza is van, miközben áthatja a trágyaszag, de tele van virággal, egzotikus fákkal, szép házakkal, kerítés nélküli kertekkel és jól karbantartott utakon sétálhatunk, ez valahol az egész ország névjegye. Egy országé, amelyben dolgoznak, termelnek, élnek. Kedves volt tőle a fenti minősítés, jól is esett.
Aztán elindultunk mindhárman Haifa felé, majd a vendégek továbbutaztak Natanjára. Igazi jó nap volt ez!
Most pedig Klárikához megyek, onnan pedig ismét Timrátra, mert munka van!
Szép napot és jókedvet kívánok!
Jó reggelt!
Feltettem egy képet a közösségi oldalra, látjátok? Kérek szépen pozitív vagy negatív visszajelzést és a téma lezárva. Elnézést kérek az előbbi beírásomért - teljesen fölösleges volt.
Jó lenne ide feltenni képeket, ha lehetne. Nem is az bánt, hogy másfél hónapja egy félig lerombolt házban lakunk, inkább az, hogy az építőknek álcázott rombolók még csak nem is mentegetőznek, bizonytalanságban hagynak és magyarán: tojnak ránk. Minősíthetetlen, ilyenkor a humorom is cserben hagy.
Jó estét kívánok egy szép nap után!
Tanaria, drága barátnőm, még Te is hülyének nézel engem? Én nem azt kérdeztem, hogyan kell képeket felrakni, hiszen tudom, hanem azt, hogy miként lehet megosztani, hogy ne csak egyesek lássák azokat, hanem a kettesek is, mert például Te sem látod és Alsórákosi-Marika sem, mások viszont igen. Én azt akarom, hogy mindenki láthassa, ezt próbáltam megértetni veled.
"Belépést a FB oldaladra, rákattintasz a fénykép/videó ikonra, kinyílik egy ablak és ott vannak a képeid." - mondod, de ki az ördög rakta oda azokat, ha nem én?
Na majd megkérdezem Gabikát, a szakembert, ő biztosan eligazít, mindenképpen köszönöm a törődést, vegyük úgy, hogy ez egy újabb sajnálatos félreértés volt közöttünk. A kép, amit próbaként feltettél az oldaladra, nagyon szép, és köszönöm.
És azt is remélem, hogy előbb-utóbb ide is lehet fotókat feltenni, mert a mai képeket is szeretném nektek megmutatni és nem az FB-n! Apropó! Láttátok a parttakarítás fotóriportját? Megosztottam az FB-n is, kíváncsi vagyok, hogy Te, Tanaria és Te, Alsórákosi-Marika látjátok az oldalamon? Vagyis inkább: az idővonalamon? Ki a búbánat találta ki ezt a nevet, és mi az, hogy idővonal?
Szia!
Jó, akkor minden marad, amit előbbi hsz-ban írtam, csak biggyeszd elé még ezt a mondatot: Belépést a FB oldaladra, rákattintasz a fénykép/videó ikonra, kinyílik egy ablak és ott vannak a képeid.
Mindenkinek jó reggelt!
Szervusztok, jó reggelt!
Látjátok, milyen kevés kell a jókedvhez? Ma például csak annyi, hogy valaki megelőzzön!
Alsórákosi-Marika, köszönöm, nagyon köszönöm és a küldeményeidet is.
De miért vagy ilyen mérges? 
A fotók mindig ezer szónál is többet mesélnek a hangulatról - itt a példa, most már elhihetitek, hogy nagyon jól telt az a szemétgyűjtési akció a Pálmapartnak nevezett tiberiasi partrészen, ahol valami miatt leginkább eukaliptuszfák vannak!
Engem hála Istennek csak egyetlen fotón fedezhettek fel, vigyáztam rá, hogy percre se legyek fókuszban! 
Hiszen annyi szép fiatal volt ott! Két közeli ismerőst mégis felfedezhettek, lássuk, kinek sikerül?
Nemsokára indulok újabb expedíciómra, lehet, hogy estére az írásbeli beszélőkém is beindul?
Legyen nagyon szép napunk!
Szia!
Hadd értetlenkedjek egy kicsit. Én lépéseket kértem. 1. .... 2. .... 3. .... x. ....
Továbbá: kiválasztod a képet. A saját fotótáradból, gondolom. Rákattintasz kétszer - hol, mikor és miért? Elküldöd. Honnan és hová? Mindez szép és jó, de hogyan kerül a kép a saját FB oldaladra? Feltételezem, hogy kell oda némi copy-paste akció is, nem? Jó, mondjuk ott vagy már a saját oldaladon. Engem az ottani lépések érdekelnek, lépésről lépésre, mint egy hülye gyereknek, érted? A többit megoldom magam.
Szép az őszi képed. Köszönöm, megőriztem!
Szép napot!
Kipróbáltam, kiválasztottam egy képet a sok enyéim közül, kétszer rákattintottam és egyszerűen elküldtem. Mindezt a fb saját oldalamon tettem. Most már csak a válaszodat várom, hogy látod-e a göcsörtös-fás képemet?
Ma az erdőből is küldtem neked egy őszi képet.
Jó reggelt és vasárnapot!
A türelem hiánya miatt még mindig nem mesélek, talán majd egyszer. Ennek ellenére szeretném jókedvűen kezdeni a napot, ezért felteszem a következőt:
Cseng a telefon. Csak a kutya van otthon, ő veszi fel a kagylót.
- Vau! - jelentkezik barátságosan.
- Tessék? - szól egy döbbent hang a vonal túlsó végén.
- Vau! - ismétel készségesen a kutya.
- Halló, nem értem! - kiáltja kétségbeesetten a férfihang.
Mire a kutya mérgesen:
- Akkor betűzöm, V, mint Viktor. A, mint Aladár, U, mint Ubul!
Alsórákosi-Marikának kell megköszönnünk, ő küldte!
Megyek Klárikához, aztán felkészülök a holnap élményeire, már alig várom!
Szia!
Sajnálom, de ez nem így működik. Megpróbálnád lépésről lépésre, mint egy hülye gyereknek? Mert tőlem az FB bizony nem kérdezett semmit…
Nagyon sok mondanivalóm lenne, de nincs türelmem. Talán mégis azzal kezdeném, hogy ma végre átadtam Klárikának az üzenetedet, nagyon örült, hogy emlékezel rá, és annak is, hogy ilyen kedves ember vagy.
Megint szembejött velem egy téma, de úgy, hogy ismét rádöbbenjek mérhetetlen tudatlanságomra. Összefügg ugyanakkor egy új barátsággal, amelynek ugyancsak hosszú a története. Mindenképpen érdekes szcenáriumokat produkál az élet.
Tudom, hogy kíváncsi vagy, de nem kaptam rá felhatalmazást, így csak annyit árulhatok el, hogy az egyikkel, aki Izraelben él, néha szoktunk találkozni és ritkán, de beszélünk telefonon, a másik Pestről jött, turistaként, és segített kihúzni egy régi tüskét. Ez fordítva is így történt, remélem. Együtt dolgoztunk a Kineret partján és jó volt őt közöttünk látni… Ugye nem baj, ha kicsit kajánkodtam Veled, de tényleg-kényleg nem mondhatok most többet.
No, megint kíváncsivá tettél! Ha nem titok, igazán elmondhatnád, kikkel találkoztál.
Mikor felteszed a képeket a fb megkérdi, kik láthatják. Rákattintasz az ismerősökre. Én így tettem.
Jó reggelt kívánok!
Ma is jókedvűen ébredtem, jó nap volt a tegnapi! Új ismerősök, régi barátok, mosolygós fiatalok, kutyák, rengeteg szemét, de közösen eltüntettük! Személyesebb vonatkozása is volt a napnak, ugyanis hárman találkoztunk a régi, 15 év előtti, "eredeti" topikunkból, és újra passzolt a szó, röpködött az "egysrófosság". Csodás érzés régi barátokkal ott folytatni a szót, ahol néhány évvel ezelőtt abbamaradt, mintha bezártunk volna egy kört, de ugyanakkor újat is nyitottunk! Legalábbis remélem, mert kellenek a pozitív élmények arra a kis időre is, ami még hátramaradt...
Mindjárt indulok Klárikához előtte azonban hadd mondjam el, hogy utánanéztem Alsórákosi-Marika titokzatos üzenetének: hová is megy ismét a mi örökmozgó barátnőnk? Kiderítettem: Párkányba, Szlovákiába, ahol egy hagyományos vásár 471. rendezvénye zajlik éppen! Alig várom részletes beszámolóját, és reméljük, hogy az egyszer majd az összes elmaradt fotóját és az enyémeket is pótolni fogjuk! (Sajnos, megint eltelt egy hét itt az NLC-n, és még csak nem is közlik, melyik ráncot varrogatják, ha egyáltalán!
)
Tanaria, amint láthattad, nem egy, hanem három fotót biggyesztettem fel az oldaladra, a tegnapiakból is fogok majd egy-kettőt, és elmondaná már valaki, hogyan tegyek fel képeket a saját oldalamra, úgy, hogy mások is lássák? Mert az eddigieket Zs. barátnőmön kívül, senki sem látja.
No megyek, mert megint futok ki az időből.
Jó reggelt!
Ne törődj, mi is társak lettünk benne. Még, ha neked elakadt is.
Mindjárt meglátom, hogy visszajöttél-e, mert rájöttem, hogy a telefon nem frissít rendesen. Azért marad ki közben egy-egy beszámolód...
Szervusztok!
Hazajöttem, fáradtan, de jókedvűen és máris szégyenkezhetek, ugyanis fáradtság és saját hülyeségem, illetve az újabb klaviatúrám miatt szép kis ámokfutást rendeztem az FB-n, ráadásul Tanaria oldalán. Igazán, elnézést kérek, később majd mesélek, de most hagyjatok egy kicsit önmagamba zuhanni, jó?
Szép napot és hétvégét mindenkinek!
Örülök az izgalmas programotoknak. Dicséretes, hogy ráveszed magad egy ilyen takarításra! Most mindjárt lejár.
Átadtad Klárikának az üdvözletem? Tényleg csodálatos!
Köszönöm a képeket. Nagyon örvendtem!
Alsórákosi, neked is nagyon jó szórakozást kívánok!
Irány: Simon-Júda napi vásárba
!
Szervusztok, jó estét!
Jól elszaladt ez a mai nap is, és vele vége lett az őszi ünnepsorozatnak.
Ünnep ide vagy oda, Klárikához mégis elmentem, jól is tettem, mert megint jól töltöttük együtt az időt. Csak öltözködtünk, ékszerekkel, bizsukkal egészítettük ki a toalettet, igazán megadta a módját az ünnepnek! Kész csoda ez a pici kis asszony, aki így győzi le a közel 92 évét. Tanítani kellene, mert tanulni lehet tőle - mindenképpen.
***
Közben utazásokat szerveztem: egyiket holnapra, másikat pedig hétfőre. Holnap Tiberiasnál a Kineret egyik partrészét takarítjuk baráti társaságban - még szép, hogy ott kell lennem! Itt olvashattok róla - ha valakit a részletek is érdekelnek. Tanariával nem sikerült oda eljutnunk, majd legközelebb, mert nem tettem le hiánypótló újabb látogatásáról. Akkor lenne Holt-tenger is, például, és sivatag és hajókázás, minden, amit nem sikerült megvalósítanunk.
Hétfőn a natanjai barátnőmmel és az ő kis budapesti óvodáskori társnőjével Y.-t látogatjuk meg, máris érdekes programon törjük a fejünket. Van egy új vasútvonal, Haifán találkozunk, és együtt utazunk Migdal Haemek-be. Ott vár ránk Y. és majd meglátjuk a továbbiakat. Szóval, zajlik az élet! (Persze, öregesen.)
Tanaria, rengeteg képem gyűlt össze, de egyetlen egyet felteszek a Te FB-oldaladra. Majd csak megjavul ez a felület is…
Ja, és Lajos!
El sem hinnéd, hogy fel se figyeltem a nevére, csak a cukrászdáról írt véleményre összpontosítottam. Most már képben vagyok! 
Szép napot!
Igen, az írásbeli kapcsolat személytelen. Azért is értjük annyiszor félre egymást. Úgy írok, mintha beszélgetnénk és ez nem mindig működik. És persze, a hangulatunk, a mindenkori állapotunk befolyásolja a közölnivalónkat...
Vajon mikor lehet már újra képet feltenni? Nagyon hiányoznak már!
Szép napot!
Most megnevettettél, hogy ki az a Lajos? A történeted egyik szereplője, a Rhédey-cukrászdás.
Nagyon meg tudom érteni Klárikát, Anyukám is vágyik nagyon a városban sétálni... Mondd meg neki, szeretettel üdvözlöm!
Jó reggelt!
Ma az új lapok napja van, illetve inkább szeretném.
Mennyivel könnyebb szóban kommunikálni, mint írásban! Az empátiát, szeretetet sem közvetítik az írott szavak úgy, hogy sikerrel helyettesíthessenek egy meleg tekintetet. Ezért is kell nekünk minden szavunkat mérlegelnünk, másrészt a másik oldal is figyelmesebben kell olvasson, persze ez sem kötelező. Vagy mégis?
Az sem mindegy, hogy milyen hangulatban és egészségi állapotban ülünk a gép előtt. No, máris túltárgyaltam.
***
Tegnap elég nevetséges látványt nyújthattam, mindjárt elmesélem. Klárikával OCT-vizsgálatra kellett mennünk, a Kármel kórház járóbeteg rendelőjébe, ahol április elején Tanariával is jártunk. Nincs messze az Idősek otthonától, de amióta járókerettel is bajos a Klárika mozgása, tolókocsival közlekedünk, így taxit sem hívtam, sokkal macerásabb lett volna. Elindultunk gyalog, felfelé az emelkedőn. Ki kellett tolnom, és nem volt könnyű, de jót tett a lelkemnek, hogy közben két fiatal férfi is felajánlotta a segítségét. Köszönettel és kedvesen utasítottam vissza… A tolókocsival még a vizsgálat is simábban ment, aztán vissza ismét gyalog, de lefelé! Klárikával jól szórakoztunk, hogy most ő visz engem, és meghatott, amikor azt mondta, hogy jó az utcán, emberek között lenni…
A hátam viszont eléggé megsínylette, mégis, a sikerélmény, hogy ezt meg tudtam tenni, és ráadásul nem is rosszul, elviselhetőbbé tette a fájdalmakat. Klári is értékeli, már-már anya-lánya szinten működik a kapcsolatunk.
Ez volt a mai történet, most tegnapi ígéreteimet és feladataimat szeretném teljesíteni.
Legyen jó a kedvünk - talán ez a legfontosabb!
Jó estét, jó későn!
Már órák óta készülök írni, és nem tudom, hogyan oszlassak el egy félreértést. Biztosan ez történt, hiszen én magam követtem el hibát, sőt a Musza Dagh esetében is. Tanaria, Te hogy maradtál volna szégyenben? És miért? Nahát!
Örülök, hogy jól megy az angol tanulása. Sok sikert! Én már biztosan nem vágok ilyesmibe, hiszen az anyanyelvemen is keresgélem a szavakat. A tanult nyelvekről nem is beszélek.
Ki az a Lajos?
Jó éjszakát! Ma a félreértések napja volt…
Szép napot!
Mérges vagyok, mert a tegnap délután 5 óra körül írtam rövid hsz-mat, és akkor a tied még nem itt!
Még akartam valamiket írni, de közbejött valami. Így most megint én maradtam szégyenben. Pedig a Musza Dagh-ot ki sem javítottam...
Kedves történet a Lajossal...
Ma kezdtem el olvasni a Vida Gábor könyvet. Első benyomásom: nagyon érdekes, izgalmas lesz.
Az angol kurzus is egyre izgalmasabb. Úgy érzem, nagyon jó a módszere, aztán majd kiderül, én milyen tanuló vagyok...
A lényeg, hogy élvezem.