Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Szombaton késő este sugározták az Angyali szemek című 2001-es amerikai filmet. Meg szerettem volna nézni, leginkább a betétdaláért, de túl fáradt voltam.
A dalt viszont rengeteg előadásban hallgattam meg, szerintem nem volt olyan amerikai, vagy angol énekes és zenész, aki ne énekelte játszotta volna. A filmben Jon Hassell trombitaszólója szerepel, ezt hallgattam meg néhányszor, közben szinte kívülről megtanultam a szöveget - még számomra is érthető, gyönyörű és közben egy bizonyos fiúra gondoltam.
Ez lett a születésnapi ajándékom - magamnak.
Megkerestem egy magyar változatát is - sajnos nem igazán sikerült, nem is ajánlanám senkinek.
A mellékelt változat a legjobb és a szövege is megjelenik. Nagyon szép!
Szép estét!
Picurt nem találtam, jó, hogy közelre hoztad. Hogy megsárgult a fű!
Muszkó csodaszép és határozottan úgy tűnik nekem, hogy ezt tudja is.
Szervusztok!
Reggel óta keresem az időt, de sehol sem találom! Néhányszor már nekiugrottam az írásnak, de mindig közbejött valami. Ráadásul egész nap azt hittem, hogy ma vasárnap van - vajon miért?
Mielőtt folytatnám, küldök egy sztárfotót, vajon csak nekem tűnik úgy, hogy tényleg sztárolható lehetne?
>>>>
Természetesen Picur is sztárolható, csak mostanában új helyet talált magának, időbe telt, míg megtaláltam. Aztán estére hazajön és teljes terjedelmében elfoglalja a párnámat. Na jó, nekem hagyja a sarkát…
Még nem takarítottak a két ház közötti területen, tele van elszáradt növényzettel, a rendezés sok pénzbe kerül, nehéz összeszedni, és amit ma megtehetsz, holnapra is halaszthatod. Egyelőre ez van az ablakaim alatt, eléggé szégyellem, de Picurnak ideális! Lássuk, megtalálod? Ha nem, közelebb is hoztam! (2. - 3.)
Szép napot!
Murvafürt, tényleg szép, nem is tudom miért említjük francia nevén.
Igen, ez az útszakasz, amit egyedül is meg tudtam tenni.
Eszembe jutott a citrom virág illata. Az is gyönyörű volt! És milyen finom, édes-savanyú az ott termett citrom!
No nem éppen egész évben, csak kora tavasztól úgy novemberig. Magyarul murvafürtnek nevezik, én ezt nagyon szép névnek tartom.
Gabiéknál is tombol, majd ismét megörökítem, jövő hónap végén úgyis ott leszek huzamosabb ideig.
A pluméria nem csak szép, hanem nagyon illatos, egyre csak szagolgatnád, ennél finomabb illatot nem is ismerek.
1. Az utca végén még egy piros virágú fiatal plumériát láttam.
2. - 3. - 4. Innen kezdve már az általad is ismert forgalmas úton vagyok, kb. másfél megállóval Klárika otthona előtt. Lassan begyógyulnak a tűzvész okozta sebek. A hegyoldalra kell figyelni.
És itt be is fejeződik a csütörtöki nap, majd később jön a többi történet.
Ezek szerint a bougainvillea egész évben virágzik. Gabiék előtti bokor is virágban van? (magyarul hogy is hívják?)
A plumériára emlékszem, de akkor még nem virágzott. Csodaszép!
1. Az előbbivel szemben ismét bougainvillea - csak más színben.
2. - 3. - 4. Ahogy tovább kutyagoltam a távoli buszmegálló felé, az utca közepén kialakított zöld sávon három-négy frangipánit (pluméria) pillantottam meg, szép sorjában fehér, sárgás és vöröses virágokkal. >>>>
Editék utcájában van egy sarok, ahol több méter magasan egy érdekes pozsgás növény hajlik a járda fölé. Virága csodálatosan szép, csak nagyon magasan van.
Itt láthatjátok abbeli próbálkozásaimat, hogy kissé közelebbről ámuljunk szépségén. >>>>
máködött = működött
ja jó a vége = ha jó a vége
folyatom = folytatom
Nahát!
Ismét itt, miután több, mint háromórás büntetésben volt részem. Már az elmúlt héten megjelent a figyelmeztetés, hogy ma javítások miatt 12 és 16 órák között szünetel az áramszolgáltatás, de megfeledkeztem róla, hiszen arra gondoltam, úgysem leszünk itthon.
Ma reggel viszont úgy döntöttem, hogy nem utazom Timrátra, inkább kipihenem a tegnap fáradalmait - hiszen volt úgy, hogy két telefonon beszéltem egyszerre, és ez így ment reggeltől estig. Nem volt könnyű nap, de gyönyörű!
***
Drága Tanaria, a kisokoson - mert csak az máködött villany nélkül - válaszoltam is előző hozzászólásodra, nem tudod véletlenül hová kerülhetett?
No de minden jó, ja jó a vége és én meg is dicsértelek, hogy emlékezel arra a kellemes ebédre a Fészekben. Az akkori asztaltársaság jeles tagjai közül már hárman hiányoznak: Edit professzor férje a fantasztikus humorú Gyuri, a nyelvtudós Vidor Zsuzsa néni és lánya, Edit gyermekkori barátnője, Annuska, mindhárman elmentek az öröklétbe. Maradtunk mi: Edit, Te és én - és lám együtt emlékezünk egy közel 21 év előtti találkozásra.
Folyatom a megkezdett sorozatot, éppen ideje.
Szép napot!
Nagyon szép minden! Örülök, hogy szellemileg, agyilag rendben van a volt főnök asszonyod. 1996-ban volt szerencsém megismerni Budapesten, a Fészekben. Szép emlék.
Várom a folytatást.
Szervusztok!
Vajon mivel kezdjem, hisz' annyi a mondanivalóm! Talán azzal, hogy néhány napot visszamegyek az időben, mondjuk az elmúlt csütörtökre.
Reggel Klárikánál voltam, utána beteglátogatóba indultam barátnőmhöz, a volt főnöknőmhöz (az első munkahelyemről van szó, amely jótékonysági alapítványként működött - ma már kicsit átalakult, és a mi népjóléti osztályunk is megszűnt, ennek voltam titkárnő-mindenese teljes 15 éven keresztül. Párhuzamosan, több mint 22 évig, más munkahelyem is volt, egyiket héberül, a másodikat magyarul végeztem.) Tavaly júniusban ünnepeltük barátnőm 80. születésnapját - azóta történt vele egy és más, több baleset, és most már - sajnos - 24 órás ápolásra szorul.
Nagyon jót beszélgettünk és gyakrabban fogom látogatni, nagyon szeretem és jó vele beszélgetni. Számomra mindenképpen kellemes időtöltés.
Szép helyen lakik, amelynek közvetlen közelében dúlt a tavaly novemberi tűzvész, de szerencsére az utca bejáratánál sikerült azt megállítani.
Ebben az utcában fotózgattam - tehát egy rövidebb sorozatot mutatok most be nektek. Talán nem is először, mert már többször előfordult, hogy egy-két helyet fényképeztem itt, de most igazi folyamat lesz, a lépéseimet követő.
1. Virágos-gránátalmás idill a járda mentén.
2. Szín+forma=szépség.
3. - 4. Laknátok itt?
Jaj, ez nagyon szép! Köszönöm.
Örülök, hogy szépen telik neked ez a TE napod.
Ez a felvétel a banális "KÖSZÖNÖM" helyett van!
Most csak a köszöntésedre válaszolok drága Tanaria, nemsokára eltelik ez az igazán szép nap és még ezernyi dolgom van.
A részletekről majd este írok, addig beteszek egy videó felvételt, ami még szebbé tette a napomat.
Most pedig megyek zöld fényt vadászni, hátha szerencsém lesz!
Drága Alsórákosi-Marika! Nagyon köszönöm a megfordított évszámú születésnapomra küldött teljesen egyértelmű képregényt és a telefonbeszélgetést úgyszintén.
Ha minden lezajlott körülötted, és elküldöd a csodálatos kirándulások képes krónikáját, többünket teszel nagyon boldoggá. Számítunk Rád!
Nagyon szép további napokat kívánok és várlak!
A Hegedűs-könyv cselekménye közvetlenül a második világháborút követően kezdődik. Tévedtem, egy regény az egész. A szocializmus építéséről szól. Fárasztó lesz ezt végig olvasnom, de még leköt... kíváncsi vagyok milyen irányba halad.
Nem szóltam hozzá a híradós bejegyzęsedhez, mert nem a stílust figyeltem, hanem a történéseket, amik viszont megrendítettek. Ráadásul Zala megye is benne volt...
Drága barátnőm!
Isten éltessen sokáig erőben, egészségben!
"27"
Köszönöm a választ!
Egyik könyvet sem olvastam. Vannak még hiányosságaim - jó bőven!
(Amúgy a tegnapi morgolódásaimat is szó nélkül hagytad. Pedig Te is láthattad-hallhattad azt a tegnap déli híradót…)
Azt hiszem megnézek egy amerikai filmet, amelyik itteni idő szerint körülbelül 10-kor kezdődik a Dunán. 2001-ben készült amerikai film, talán Angyali szemek a címe.
Én most Kuszálik Péter Leveleskönyv című, ugyancsak 2001-ben megjelent könyvét olvasom másodszor, és nagyon jó tizenhat év után ismét szembesülni az örök erdélyi problémakörrel; ráadásul az enyémhez nagyon közel álló szemszögből írta egyik volt évfolyamtársnőmnek a zseniális öccse.
A képeket elfelejtettem feltölteni, úgy néz ki, legyűrt a fáradtság!
A magyarázatok az előbbi hozzászólásban vannak.
1. Igazi relikvia! Úgy néz ki, mintha még működőképes lenne, de kinek van hozzá telefonkártyája? (Az utcánk felső végében van, eddig észre se vettem…)
2. Tovább sétáltam a házunk felé és jó néhány méterrel az út alatt ezt a hófehér bougainvillea-bokrot pillantottam meg. Élőben sokkal szebb, sőt fényképezőgéppel is szebb lenne, ugyanis merő lustaságból a telefonnal fényképeztem. Nehéz volt kihalászni a gépet a táskámból…
Holnap, ha lesz időm, felteszek még néhány képet a tegnapelőtti látványokból. Melléjük a megfelelő mesékkel.
Most pedig: Jó éjszakát, és nagyon várom Alsórákosi-Marika jelentkezését!
Gyula környékén van valami üdülő hely. Oda mennek.
Elolvastam újra Khaled Hosseini két könyvét, a Pillangót most még keresgélek a polcon. Levettem egy Hegedűs Géza kötetet, úgy nézem három-négy regényből áll. A kötet címe: Európa közepén.
Lassan közelebb kerültem az otthonomhoz, és egészen közel hozzánk felfedeztem egy kedves kis parkot.
1. - 2. Benne egy szikladarab, amelyből sétányrózsa nőtt ki. Első képen közelről, a másodikon kissé távolabbról.
3. Ugyanott egy nagyra nőtt tuja, amely mögött a távolban felsejlik a párában rejtőzködő tenger.
Ma szombat van és ilyenkor kevés autóbusz jár, az útvonaluk is megváltozik, hogy a tolerancia jegyében kikerüljék a vallásosok lakta utcákat, negyedeket. Így sábátkor én is más útvonalon utazom, ha kell, az autóbuszt iránytaxival cserélem fel és többet is gyalogolok. Csend van, néptelenek az utcák, szeretem ezt a hangulatot. Miközben Klárikától hazafelé tartottam, elmentem az egyik áruház előtt, és érdekes tükröződést figyeltem meg.
1. A járda baloldalán forgalmas útvonal halad, de a tükörképen látható virágágyások mintha kettészelnék azt - így lett belőle optikai csalódás!
2. A második kép már a valóság. Ugyanazok a virágok a helyükre kerültek.
3. Ezek pedig az áruház külső falát borító, fákat imitáló mozaiklapok. Mögöttük a szembeni épület tükörképe. Jó megfigyelni az ilyen apróságokat, de idő kell hozzá és megfelelő hangulat.