Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
A párom nem akar nősülni.
Torolt_felhasznalo_946730
Létrehozva: 2009. december 9. 18:55
Sziasztok! Fogalmam sincs mit tegyek. Tegnap azt mondta a párom, hogy Ő soha senkit nem fog feleségül venni. Régebben is utalt már erre, de akkor én még nem vettem komolyan. Már másfél éve vagyunk együtt, és ebből már egy éve együtt is élünk. Ő 35, én 25 éves vagyok. Nagyon szeretjük egymást és nem tudnám elképzelni nélküle az életem.
Előttem volt egy hat éves se veled, se nélküled kapcsolata, aminek a végén a barátnője elhagyta egy másikért. Lehet, hogy e miatt? - Azt is tudom, hogy annak a lánynak megkérte a kezét, hogy inkább Őt válassza, mint sem a másikat.
Ezen kívül, gyereket sem akar. - Mert, hogy Erre a világra?
Nem tudom mit csináljak, vagy mondjak ami miatt megváltozna a helyzet. Elég elszánt.
én másfél év után nem mentem volna hozzá senkihez viszont.
(bár nem volt ilyen kapcsolatom.)
együtt is éltetek előtte?
Ponnnntosan!!!
Iszonyu jo az eszjarasod, es nagyon profin meg tudod azokat fogalmazni!
Orom olvasni komolyan!
Az én férjem kifejezetten nőgyűlölő volt. Aztán megismert engem, és már 1 hét után tudta, hogy el fog venni feleségül. Pedig ő aztán igencsak nem-nősülős volt... Azonban a megismerkedésünk után 13 hónappal már feleség voltam.
Gyerek-téma: ebben egyezni kell. Mi közös elhatározásból nem akarunk egyet sem. Itt nincs kompromisszum.
Viszont ha másfél év "ingyen használat" után mondta volna, hogy nem akar elvenni, otthagytam volna. Én nem vagyok senki macája, vágytam rá, hogy végre legalisan szexeljek.
Komolyan beszélgessetek el a jövőről, nem hiszem, hogy ezzel betörnéd egy 35 éves felnőtt férfi fejét.
Szerintem először is azt lenne nagyon fontos tudni, hogy miért nem akar házasodni. Megmondom, miért gondolom ezt:
Az én kedvesem 26 éves, én 23 és három és fél éve vagyunk együtt. Ő az első perctől megmondta, hogy ő aztán nem fog nősülni soha. Az első pár hónapban ez nem érdekelt, 20 évesen más járt a fejemben. Azt is mondta, hogy sose lesz gyereke... Persze gondoltam fiatal, majd ha jól működik a kapcsolat és idősebb lesz...
Azóta persze már ismerjük egymást, egymás véleményét a dologról és a gyerekvállalásról alkotott véleménye változott (igen, akar majd egyszer, de még egyelőre nem) de a házasság még mindig SOHA. Ennek elvi, mondhatni ideológiai okai vannak - tök lényegtelen hogy mi, nekem az volt a fontos, hogy nem rajtam vagy a kapcsolaton múlik, nem az elköteleződéstől való félelem, egyszerűen a házasság jogi intézményével kapcsolatos ellenérzései a meghatározóak ebben a kérdésben. Mivel vallásosak nem vagyunk ezért az esküvő szakrális része, a templomi szeretartás szóva se jön.
Mikor megértettem az ő álláspontját már tudtam mérlegelni azt, hogy ez nekem elfogadható-e. Nekem ez elfogadható, mert részemről a család, a közös gyermekvállalás nagyon fontos (ha nem akarna soha gyereket, akkor nem maradnék vele) a házasság viszont nekem nem prioritás.
Szerintem iszonyú fontos saját magad és a másik motivációit felmérni és összevetni. Mert ha a cél ugyanaz (mint pl nálunk végülis mindketten szeretnénk közös családot a késpbbiekben) csak a keretekről más a vélemény, akkor lehet mgé megoldás. Én a házassághoz olyan elképzeléseket társtottam ami egy jól működő élettársi kapcsolatban is megvan, de egy rosszul működő házasságban sincs (vagyis nem a házasság létén múlik valójában) - szóval végeredményben nekem mégsem ezen múlik. De nyilván ez nem mindenkinek felel meg.
Beszéld meg vele. Gondold át. 35 évesen nem fog megváltozni, illetve nagyon kicsi ennek az esélye. Ha nem találkozik sehol a jövőképetek, ne várj túl sokat, lépj ki időben.
Sosem értettem azokat az embereket, akik más akaratával szemben, próbálják kierőszakolni a sajátjukat.
Az erőszak sosem szül jót.
Ha egy férfi nem érzi úgy saját szívéből, hogy a nőt el akarja venni, akkor miért kell erőszakoskodnod? A szerelmet kierőszakolni nem lehet. Az vagy van-vagy nincs.
Szoktam olvasgatni Dr. Lux Elvira írásait.... mások a nézetei, mint sok mai szexológusnak, és alapvetően a női tartásunk és női szerepeink feladását tekinti felelősnek azért, hogy a férfiak úgy bánnak velünk, ahogy - nagyjából mindenkivel úgy, ahogy hagyja. Ez jutott eszembe arról, amit írtál: a férfi a nő elé áll, hogy ezt és ezt akar, mégpedig rögtön, a nő meg fél elszalasztani a lehetőséget, hogy megtisztelik azzal, hogy gyereket szülhet valakinek, és feladja az álmait, mindazt, ami őt éppúgy megilleti, mint bárki mást? Mi lenne, ha egyszer a nő mondaná azt, hogy ha nem tisztelsz annyira, hogy kijelentsd tanúk előtt, hogy engem választottál a föld összes női teremtménye közül, és velem maradsz jóban-rosszban, addig nekem nem fér bele, hogy teljesítsem a kívánságodat.... persze a büszkeségünk azt súgja, nehogy már azért vegyen el, mert kérem.... ezt is értem, de gyereket nem szültem volna egy ilyennek, épp a fentiek, nem pedig a papír hiánya miatt.
Kar, hogy a csak a fiu, es a lany egyaltalan nem tud kiallni az ervei, erdekei mellett...
Az ilyennek altalaban kuss a neve a kapcsolatban.
Ez olyan gyerekes...
Az előző kapcsolata nem azért romlott meg, mert összeházasodtak. Akkor is megromlott volna, ha csak élettársak.
Valószínűleg a menekülési útvonalat akarja fenntartani azzal, hogy nem házasodik - ezt alapvetően megértem, de akkor gyereket sem kellett volna csinálni. Az ugyanis felelősségvállalás (kellene, hogy legyen).
Ezek a pasik...
A szomszédunkban egy fiatal pár (28 és 32 évesek) 6 éve élnek együtt. A lány mindig fehér ruháról álmodott, a srác hallani sem akrt esküvőről, még beszélni sem lehetett róla. Tavaly a srác odaállt a lány elé, hogy gyereket akar, de most azonnal. A lány szeretett volna esküvőt előbb, de a srác csak anynit mondott, hogy "ez most nem fér bele". Áprilisra várják a babát....
Hát igen, ebben lehet valami. Én is úgy érezném, hogy épp azokat a tulajdonságaimat nem értékeli, amelyek megkülönböztetnek mástól.... Jó esetben csak egy besz@ri alakról van szó (bocsánat), aki inkább attól rezel be, hogy megint elrontja.... hiszen 14 év után a másik felet, gyermeke anyját már megismerhette, önmagában bízni gondolom sokkal nehezebb.
Ezzel együtt, ha a pár mindkét tagjának megfelel ez a helyzet, hiszem, hogy akár boldogabbak is lehetnek, mint sok házaspár természetesen, én csak azokról a példákról beszélek, és ebben kapcsolódnék a topikindítóhoz, ahol az egyik - a női - félnek ez a szíve mélyén mindig fájdalmas marad.
Én se értem, csak elfogadom.
Én magam maximálisan házasságpárti vagyok!
25 éves vagy, még nagyon fiatal. belefér, hogy várj még egy kicsit, ha tényleg ennyire jó a kapcsolatotok, akkor meg főleg. aztán ha egy idő után (1-2 év, te tudod, neked mennyi fér bele) sem változik egyikőtök véleménye sem, akkor lépni kell.
egyébként az én barátom sem akar sem házasodni, sem gyereket. elég liberális családban nőtt fel (nem is Magyarországon) és nem is igazán érti, hogy miért fontos a házasság. egyszer mikor erről beszéltünk azt mondta, hogy ha nekem fontos, szívesen hív mások előtt a feleségének :-) legalább röhögtem egyet...gyereket pedig két okból nem szeretne: "ilyen világba?!" a másik ok, hogy a szülei elváltak, és nem is igazán jó a kapcsolata egyikükkel sem. azt kérdi, mi a garancia arra, hogy X év múlva velünk nem történhet-e meg, hogy szakítunk és akkor mi lesz a gyerekkel...mondjuk a barátaink gyerekeiért odavan. és 31 éves.
fene tudja, egyelőre én nem szeretnék mindenáron gyereket, házasságot, de 1-2 éven belül szeretném ha kiderülne, hogy érdemes-e várni. persze a másik kérdés ha 2 év múlva találkozom valakivel akivel újra éveket leszek együtt mire jól megismerjük egymást, és kiderítjük, hogy működik-e hosszútávon a dolog, akkor lehet hogy egyszercsak kifutok az időből...pedig 3 gyereket is szeretnék...
Ezt nem igazán értem. Feleség is, élettárs is rútul megcsalhatja, megbánthatja őket, nem ettől függ.
Ha attól félnek, hogy egy feleség a vagyonukból is kiforgatná őket, arra ott a házassági szerződés.
Ertem! Csak ezzel az a baj, hogy el kene tudni kuloniteni a ket kapcsolatot egymastol, es skan erre nem kepesek. Vagy sokan ezt hozzak fel kifogaskent?
Engem sertene ha osszehasonlitana a parom a mi kapcsolatunkat a regi rosszal.
Ismet nagyon jol megfogalmaztad, es en is igy erzek ezzel kapcsolatban!
"a csudát csak egy papír a házasság!!"
Egyetertek! Mennyivel szebben es jobban hngzik, hogy a ferjem, es a felesege vagyok, mint az, hogy "csak" elettarsak vagyunk. A hazassag egyenlo a TELJES elkotelezettseggel! Szerintem...