Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Állásinterjú
Torolt_felhasznalo_214908
Létrehozva: 2009. január 22. 17:02
Sziasztok!
Elsősorban azoknak a segítségét szeretném kérni, akik már interjúztattak. Részmunkaidős állást keresek, voltam interjún, de nem jeleztek vissza. Pedig szerintem nem voltam rossz. De ez az én véleményem, nem láttam magam kívülről. Honnan tudjam, hogy mi a baj? Tudom, hogy senki nem fog nekem értékelést írni a szereplésemről, de mégis, a kliséket ismerem, tudom, hogy ápoltan, visszafogottan illik megjelenni, stb... És mégsem megy. Sőt, amin a legjobban ki vagyok akadva az az, hogy hiába küldözgetem olyan lelkesen az önéletrajzomat, mégcsak vissza sem vakkantanak, de annyit sem, hogy betelt, vagy valami. Tudom én, hogy sokan jelentkeznek, de nem lehetne egy sablont mindenkinek elküldeni? Nem érdemli meg a pályázó, hogy legalább tájékoztassák? Nektek mik a tapasztalaitok? Mindenki hozzászólását várom, de nem tudom, milyen gyakran tudok reagálni, igyekszem. Szép estét!
Bérigény:
nem mindegy, mikor kezdenek el a munkáltatók bérigényről beszélni.
Én azt tartom "normálisnak" (bár - mi a normális, de tényleg?), ha bérigényről, bérsávról, juttatásokról csak akkor kezdünk el beszélni, ha már mindketten komolyan érdeklődünk a másik iránt, minimum egy interjún vagy teszten már túl vagyunk, és tudjuk, ki a legjobb jelölt. Ennél előbb én sosem követeltem meg senkitől a bérigényét, egyszerűen nincs értelme, több szempontból sem, de ez a saját mániám.
Bérigény leírását megkövetelni magában az álláshirdetésben - hát, elég gáznak, gagyinak tartom, bár nyilvánvaló, hogy mi van mögötte (vagy mi nincs mögötte). A következőket lehet sejteni az ilyen hirdetőkről:
- Itt nem az alkalmasság lesz az első szempont a kiválasztásnál, hanem az olcsóság. Ha te jó alacsony összeget mondasz, lehet, hogy te nyersz. (Az állást igen - de anyagilag?)
- Fura, hogy egy meghirdetett munkakörről egy munkáltató nem tudja (mert látszólag nem tudja), hogy mennyit akar fizetni. Milyen munkaszervezet ez? Mindenkinek hasraütés-szerű fizetése van? Csak úgy találomra? Talán nincs átgondolva, hogy az adott munkakör mennyit ér meg a cégnek? hektikus hely lehet...
- Hogyan gondolhatja a hirdető, hogy valaki meg tudja mondani, mennyit kérne az adott munkáért, hiszen nem tudja a részleteket arról, hogy a munka milyen felelősségi szinttel, mekkora leterheléssel jár, mennyi speciális szaktudást, aktív idegennyelv-használatot stb. igényel? A pénz ehhez igazodik. Nekem pl. ezektől függően más a "tarifám", nem mindenre kérek ugyanannyit. De ezt csak akkor tudom megmondani, ha már minimum egy interjún túlvagyok. Hm. Fura hely lehet, vagy itt mindegy, hogy milyen a munkakör? Esetleg képlékeny, alakulgat, tisztázatlan?
A fentiekből látszik, hogy nem bízom az olyan helyekben, ahol előre követelik a bérigényt. Sok piszkos tapasztalatom van eddig toborzás-kiválasztás téren, de eddig olyan hálistennek még nem volt, hogy én előre bérigényt kérjek. Mindig tudtuk, mennyit akarunk fizetni.
Áfonya: 20 CV elküldése semmi. Vegyünk alapul 100 CV-t. Úgy számolj, hogy az elküldött önéletrajzok cirka 10- 20 %-a kelti fel a személyügyes vagy a tulaj érdeklődését - ez ugye 10- 20. Ebből 50 %-os szórás lesz lesz, tehát 5-10 helyről kapsz időpontot. Bemész, nézzük a rosszabb esetet, 5 helyre. Ötből egy állás, amit elnyersz, jó arány.
Ess neki az önéletrajz küldéseknek.
Csak azért nem jelentkezel egyes helyekre, mert követelmény az angol?
Hm. Persze nem tudom, konkrétan milyen munkáról van szó, de megint hadd hivatkozzak saját személyes tapasztalataimra:
sok munkakör betöltéséhez igazából nincs szükség rá. Pusztán - ahogy nekem páran munkáltatók, HR-esek bevallották - "minőségi szűrőnek" beírják a követelmények közé, hogy szűkítsék a jelentkezők körét. Sok ilyen van. Valaki itt lejjebb írta is egy hozzászólásban, hogy az interjún jobban beszélt angolul, mint az interjúztató - na, az egy olyan hely volt, ahol szűrőnek írták be. Gondolom, rossz pont is lett szegénynek, hogy olyan jól beszél.
Hangsúlyozom, én nem akarlak rábeszélni arra, hogy jelentkezz az angolt követelő helyekre is - ezt neked kell tudnod, hogy milyen az adott munkakör, és mennyire néz ki komolynak az angol-követelmény - csak tudd, hogy nem biztos, hogy ez mindenhol vér-komoly.És emiatt esetleg lehetőségekről maradsz le. Talán.
Sávot írj és utána azt, hogy az egyéb juttatásoktól függően. A sávod alja ne legyen lejjebb, mint amennyit mindenképpen kapni szeretnél.
Vigyázz, az is baj, ha túl keveset kérsz. Adj meg nagyobb intervallumot, hogy lehessen belőle alkudniuk :)
Én simán beírom, hogy nettó 300-400 ezret kérek az egyéb juttatásoktól függően és soha egyik cég sem problémázott emiatt. Még az sem, ami eredetileg 250 nettót akart adni, sőt adott is, de mellé adtak annyi egyéb juttatást, ami fedte a hiányt bőven.
Egyetem után úgy fél évig én is állást kerestem. Általában nem írtak vissza. Sokadik kör utáni kiesést sem indolokták. Ha behívtak egy újabb körre általában hetekkel az előző után telefonáltak csak akkor is, ha ők adtak időpontot, hogy néhány nap. Azt hiszem a mostani munkahelyemre telefonáltam be, hogy mi van már, de csak a titkárnőig jutottam, de pár nap múlva hívtak, hogy mehet a következő kör:)
A visszafogott megjelenés teljesen oké, de ha 100 méterről üvölt, hogy nem olyan vagy, akkor nem fogsz őszintének tűnni... Legyél önmagad mindenképpen.
Nekem csak interjúalany-tapasztalataim vannak.
Nekem se jeleztek vissza egyik helyről sem, leszámítva ahova behívtak interjúra. De ott is azt mondták, hogy értesítenek az eredményről. Azóta másfél év telt el, mondanom sem kell, azóta se hallottam róluk
Sajnos ez egy szomorú jelenség, amit én is tapasztalok, csak jelenleg a másik oldalról. Év végén hirdettünk meg egy állást, és elképedtem, hogy milyen megbízhatatlanok az emberek. Utolsó pillanatban lemondja, de még ez volt a jobbik eset, hogy telefonált, mert 10 emberből 6 el sem jött, abból a 6-ból 3 késett, emiatt 1 ember kért elnézést. Ez mindennap ilyen arányokkal ment egy héten keresztül, amíg folytak a meghallgatások. Én is úgy gondoltam, hogy ha már jelentkezik valaki egy állásra, lefixáljuk az időpontot, akkor el is jön, vagy ha időközben meggondolta magát, akkor azt jelzi, és ha késik negyedórát, akkor odaszól, stb... de ez ritkaság manapság.
Mivel én interjúztattam már (nem a hiperszuper menő helyeken, csak amolyan átlagos magyar munkahelyeken), a saját élményeim alapján:
- Visszajelzés: ennek azért van egy ideje. Amíg le nem zárul a kiválasztási folyamat - és ez gyakran több hónap is lehet! -, és nincs meg a kiválasztott, addig nem jelzek vissza senkinek, hiszen ki tudja, nem fog-e visszalépni az első 1-2 helyezett, addig a többi jó jelölt "talonban van tartva". Visszajelzés mindenkinek: csak abban az időpontban, amikor a győztes jelölttel már a szerződését írjuk alá.
(Nem mintha helyeselném, hogy ez több hónapos folyamat. Ne tudd meg, milyen piszlicsáré dolgok miatt tud csúszni az egész.)
- Megjegyzem, én nemcsak visszajeleztem, de aki interjún volt bent, azt telefonon mind felhívtam, (ne tudd meg, milyen nehéz megmondani, hogy nem te voltál a nyerő). Nem tudom megérteni, mások miért nem jeleznek vissza, hiszen ez rontja a cég presztízsét, trehány színben tünteti fel.
- Honnan tudjad, mi a baj?
Nos, az esetek többségében jobb, ha nem tudod, ez a szomorú igazság. Ugyanis olyan dolgokat tudnál, amitől a hajadat tépnéd (és téptem én is, a saját szerepemben).
Ugye, az ember (az interjúztató) a legalkalmasabbat akarja választani. De neki is van főnöke, akinél mások a szempontok. Pl. az olcsóság. Vagy: legyen valakinek a valakije. Vagy: nem is tudom, végülis kell nekünk erre a feladatra új ember? - és meggondolja magát, miután már túl vagyunk az egész kiválasztáson, és megvan, hogy ki a javasolt! (Na ezért sem szabad elkapkodni a visszajelzéseket.)
Hihetetlennek tűnő eseteket tudnék mesélni, hogy az egyes munkahelyek balfaszságai hogyan alakítják a kiválasztás eredményét. Én már nem hiszek sem a teszt-írató, AC-kiválasztó, ilyen-olyan felméréseket csináló hiperszuper kiválasztási eljárásokban: az eredményük valóban szakmailag hiteles lehet, de a végső döntés nem az alkalmassági teszteken fog múlni, hanem a tulajdonosok / vezetők nem-szakmai szempontjain.
Aztán majd valamivel megindokolják neked a döntést.
Én is írtam már "indoklást". A vér-igazságot persze nem írhatom meg ilyenkor, hiszen kirúgnának érte.
Én 2006-ban öt helyre küldtem el az önéletrajzom. Egy helyről vissza sem jeleztek, a másik négyre behívtak. Egyet én mondtam vissza, a maradék háromra felvettek. Azokból persze csak egyet választottam:)
No de amikor én ültem az interjúztató oldalán: Ha az önéletrajz alapján az illető totál alkalmatlan, én sem szívesen írkálok neki vissza. Én ezt úgy oldottam meg annak idején, hogy automatikus választ állítottam be, amiben az volt, hogy X dátumig visszajelzünk, ha interjúra szeretnénk behívni, amennyiben nem jelzünk vissza, akkor sajnos az önéletrajza alapján nem került be az első körbe. Így aztán mindenki tisztában lehetett azzal, hogy mi van.
én tavaly év elején kerestem állást... kb. 200önéletrajzot küldtem el, abból kb. 50re érkezett vlamailyen visszajelzést, kb. 20interjún voltam és 4helyre vettek fel...
arányaiban szerintem nem annyira rossz. Nem hiányoltam, ahonnan nem jeleztek vissza, mert tudtam, hogy a cégek többsége nem fog visszajelezni.