Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Tehát ha félelem érzete van bárkinek, legyen felnőtt, gyerek, akkor nem az angyalokkal van épp energiakapcsolatban, illetve nem rájuk van hangolódva, hanem a félelmei vetülnek ki a környezetére mint egy film és az az energia kering a szobában, vagy lakásban, vagy térben.
Ilyenkor bíz, hogy épp lehet kérni az angyalokat, illetve a saját személyes segítőinket, hogy mondják meg nekik hogy távozzanak, és hagyjanak minket békén. De ezt sem gorombán, csak határozottan!
Szóban másként mondanám el, de itt korlátoltnak érzem erre a lehetőséget, remélem érted azért.
És még egy nagoyn jó lehetőség, hogy ilyenkor képzeld el, hogy egy gyönyörű napsugaras fény páztázza végig az egész lakásodat és betölti azt teljesen, és ezalatt minden negatív dolgot és hatást ez a tiszta szeretet fény teljesen kisöpör.
Ezt sokan használják még tértisztításra is!
Én nem igazán hiszek, vagy inkább nem akarok hinni ezekben a dolgokban. . . . ezt ők nem érzik? Miért nem hagyják békén azt, aki nem akar kapcsolatot velük?
(hát ez most elég hülyén hangzik)
Ha csak nem életveszélyből mentenek meg valakit.
De akkor sem fogja az illető látni, csak érzékeli, hogy valami miatt megmenekült.
Ők senkire nem erőltetik rá magukat.
S amit írtál Sziszi hasonló velem is történt, amikor jópár évvel ezelőtt elváltam, de még egy lakásban laktak a lányom apjával.
De azok nem az angyalok voltak, hanem egy nyomasztó energia, amiről ki kellett jelentenem, hogy azt akarom, hogy békén hagyjon, én is békén hagyom, és kértem az égieket, hogy ez ügyben gondoskodjanak rólam, mert nem voltam túl jól.
Szóval mindössze annyit, ne keverjük a segítő energiákat a hátráltatókkal. Mert az angyalokon kívül még több száz entitás van, akik energia formájában, ha mélyponton vagyunk hozzánk férhetnek, de ha ilyenkor is védelmet kérünk, akkor mégjobban vigyáznak ránk.
Ők sok lehetőséget képesek egymásba hangolni, ha annak itt az ideje és mi fogadóképesekké váltunk rá. A bizalom belül kezdődik, velünk.
Mi az amennyit meg merek magamnak engedni, hogy az élet nyújtsa számomra?
Többször jártam úgy, hogy szerettem volna valaminek a létrejöttét, sőt nagyon is akartam, és még sem úgy történt.
Aztán ahogy elkezdtem végigfuttatni magamban a reakcióimat, megértettem, hogy saját gondolataim negatív torpedói miatt nem jött létre, amit fontosnak tartottam.
Tehát nem tudtam azt a jót elfogadni, belül úgy érzetem nem érdemlem meg, s ez elég volt ahhoz, hogy hátráltassam, megtorpedózzam a célomat.
Ezért jó önmagunkkal jóban lenni, meg másokkal is, és ha már kérünk valamit, ügyelni arra, hogy képesek legyünk azt fogadni, elfogadni. Különben nem tehetnek értünk semmit. Csak, ha tiszta szándékkal és torpedók nélkül tudunk gondolkodni. Akkor szabadságukban áll, hogy segítsenek nekünk.
Amit el szeretnék mesélni, az ma hajnalban történt. Belázasodtam éjszaka (influenzás vagyok). A párom elment dolgozni, én meg visszaaludtam. Egyszercsak kinyitottam a szemem, és láttam egy alakot négykézláb az ágyon fölém hajolva, kimeredt szemekkel nézett és mintha kiabált volna. Egy másodpercig arra gondoltam, hogy a párom szólt, hogy keljek fel, még mondtam is neki, hogy még nem kell felkelnem, aztán végig futott rajtam a felismerés, hogy nincs is itthon. Mire megint kinyitottam a szemem, már nem volt ott. Számomra ez nagyon ijesztő volt, mert a sógornőmmel évekkel ezelőtt ugyanez történt, annyi különbséggel, hogy akárhányszor kinyitotta a szemét, az alak mindig ott volt és őt bámulta.
Én ezt betudtam annak, hogy lázas voltam. . . .
A versszerűt én írtam a tegnapi napomról, amikor majdnem megszakadtam, mert túl sok csempetörmelék volt abban az említett dobozban, ami inkább egy kiskádhoz hasonlít, - tegnap verték le a csempét a fürdőszobáról - és a lift sosem megy fölfelé, csak le, és véletlen fölfelé indult el mikor beszálltam, és a fölöttünk kettővel lakó férfi szállt be mellém, s mikor leértünk, minden szó nélkül megfogta a kiskád másik fülét, és hiába kezdtem szabadkozni kb. 30-40 m-t cipeltük a konténerhez, ami hozzámképest magas és többnyire ő emelte fel, hogy a rengeteg csempét belehajítsuk.
Ha ez nem történik, vagy jól megemeltem volna magam, vagy még mindíg darabonként kékre fagyva egy póló, naciban dobálgatnám a nagykukába a csempedarabokat.
Szóval ez az összehangoltság nem az én művem, az már biztos, viszont figyelmeztetve lettem, hogy legyek szives gondolkodni mennyit bírok el, és hogy továbbra se ítéljek meg senkit, mert a legmorcabb ember is lehet kedves szívű, és segítőkész!
Egyébként pedig ehhez hasonló kis történetek majdnem napi szinten történnek velem, mert már tudok rájuk figyelni, hogy ha nem kapok segítséget, akkor pld. lekésem a buszt, vagy bezár a gyógynövényesraktár, meg ilyen egyebek.
Ma is pld. nem volt elég a szegő csempe!!! Azt a felhajtást, hogy minden boltot felhívtam, mire az egyeteln egyikben pont annyi darab maradt raktáron, amennyi a mi fürdőszobánkhoz kellett, s ráadásul ott találtam a hozzávaló legszebb padlólapot is!!!!
Mi ez, ha nem az angyik műve????
Ha bízunk a segítőinkben, akkor ők is bennünk, és egyre jobban észre fogjuk venni mennyire gondoskodnak rólunk.
Sajnos ettől sokkal mélyebb és számomra megrázóbb történetem is, ahol teljesen egyértelműen éreztem, hogy segítenek!!!!! Bár nehéz volt tudomásul venni, hogya nehézségekbern is igenis hogy velünk vannak!!!
Én F. E. Ecckard Strohm: Atlantisz angylai című könyvéből idéznék nektek egy szép fontos részt, egyébként a könyvet ajánlom mindenkinek.
"Az őrangyalok csak szemből, oldalról vagy fentről közelíthetnek hozzánk. . . . Sötét erő jelenlétére utal, ha szellemi lény hátulról közelít.
Az angyalok, mint erők semmiféle formával nem rendelkeznek. Fénylények. Ha látni szeretnénk őket, az olyan, mintha a Napba néznénk: a fényüket látjuk, de valódi alakjukat nem. Az őrangyal olyannak fog mutatkozni, amilyennek az ember elképzeli. Ezért láthatják ugyanazt az anyalt különböző személyek más-más alakban. . . . . Előfordulhat, hogy jelenlétüket kellemes illatok kísérik. . . "
Te írtad, vagy valaki más?
Mindenkinek van személyes védőangyala is.
A kisbabák tényleg látják, azonban, ha épp a fejed fölé
néznek, akkor általában az aurádat csodálják, és olvassák
ki a színéből, hogy lelkiállapotod mely fokán tartasz, amikor épp felé közeledsz.
A szellemi lények, és egyebek is léteznek.
Nekik érdemes minden jót kivánni és engedni mindenki
tegye a dolgát.
Valóban érdemes az angyalainktól segítséget kérni.
Valamint beszélni hozzájuk, megosztani velük a kétségeinket, bánatainkat, mindent ami terhelő, vagy öröm, vagy amit szeretnétek elmondani nekik.
Hogy hogyan fogjátok érezni őket?
Sehogy, bárhogy, mindenhogy.
Ugyanis tanulás, gyakorlás kérdése , hogy elkezdjétek
észrevenni a jelenlétüket!
Kizárólag ezen múlik, hogy egyszer tudatába kerüljetek
annak, hogy valóban ők azok akik épp valamiben segítségetekre vannak.
Dr. Doren Virtue könyvei és még más angyalos könyvek szolgálhatnak útmútatóul, és érdekességképpen, illetve konkrét helyzetmegoldásokat is leír.
Viszont, amikor kezditek észre venni, hogy valami ma olyan jól történt, mintha segítettek volna benne, az egy csalhatatlan jel lesz arra az úgynevezett szinkronicitásra, amelyet az angyalok hajlandóak megtenni értünk, hogy ne vesszünk el, hogy tudjunk fejlődni, szeretni, haladni, meg ami fontos számotokra. . . .
Mikor reggel ébredek érzem még
megsímogat, aztán elillan, de én
köszönök neki:- Örülök, hogy vagy!
S mikor napközben épp azon
dünnyögök milyen nehéz dolgom
van, épp akkor lép ki a liftből
velem együtt, aki megfogja azt
a nehéz dobozt, amit egyedül kellene
cipelnem.
S én elszégyenlem magam, mert
ez az az ember aki nem szokott
csak minden második köszönésemre
visszaköszönni, s lám most épp
ő segít nekem.
Hát hogy lehet? Hogy épp abban
a pillanatban, nem később, s előbb
jött, és hogy lehet, úgy gondolta
segít nekem, erős férfi karjával
emelni ezt a tele dobozt?
Hát igen. . . . . :). . . . . értem:)
s megint egy enyehe szégyen, -
hogy nem gondoltam, ilyen
segítőkész -
de benne már a köszönő mosoly,
mert Ők voltak, nem más, ki
segítséget hívott, hogy nekem
könnyebb legyen: az Angyalok!:)
S mert épp elég szokványos
eset, nem világ megváltás
történt épp, hát rájöttem így
segítenek nékem mindennap
ŐK!
Ezért barátoknak nevezzük őket.
Léteznek.
Látni csak kevesen láthatják őket és ha valaki látná is
csak álomnak gondolná. Két dolog van amire az emberek
legmerészebb álmukban sem gondolnának .
Az egyik az, hogy a háborúk a Földön össze függenek,
és ők azért vannak itt, hogy rá vezessék az embereket
a Békére és Szeretettre.
A másik pedig Olyan valakit óvnak /védenek/ akire
még véletlen sem gondolna senki!!!
/ részlet az -OQC című könnyvből /
Csak annyit tennék hozzá én nem hiszem,
hanem TUDOM , hogy léteznek ANGYALOK,
és létezik a JÓSÁGOK URA !!!
NOLANA