Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
MAGYAR TÖRTÉNELEM
Létrehozva: 2008. október 6. 07:44
Hai!
Sokunknak az a tapasztalata, nincs kellő módon ápolva történelmünk, jó s rossz történés egyaránt, mert mindkét pólus része múltunknak. Még akkor is ha úgy hisszük, ránk már nem hat. Minden hat. Nem szeretem a "ha" verziót, de mi lett volna ha....ha nincs Mohács? Hol lennénk ma? Na jó, de mi vezetett Mohácshoz, mi az összefüggés 1514 Dózsa parasztfelkelése és a Mohácsi csatavesztés között?
Kevesen tudják. De itt majd megtudjuk.
De ne ugorjunk ekkorát. Mi lehet az igazság finnugor vagy szkíta ügyben, melyik népcsoporthoz volt valóban közünk? Megannyi kérdés.
A Polgári topicban már elkezdtük ezeket boncolgatni, ám úgy alakult hogy a többség egy "saját" erre indított topicot akart és ezt most megtesszük.
Ugyan megtiltani nem tudjuk, de kérni kérhetjük...ez nem politikai topic, itt ne vitázzunk politikai alapon.
Eme topic nem arról szól, ki tud többet vagy kevesebbet a magyar történelemről, hanem arról hogy akik olvassák, netán még írnak is hozzá, azok biztos hogy több információ tulajdonosai legyenek azáltal, hogy ez a topic van s létezik.
A topic célja is egyértelmű. Nincs nagymagyar meg mélymagyar, csak magyar. Ez pedig jelentse azt még ebben a topicban is, hogy büszkék vagyunk s lehetünk magyarságunkra, néha szomorkás vagy tragikius történelmünk ellenére is.
Állítsunk méltó emléket őseinknek, kiemelkedő személyiségeinknek, nagy formátumú hőseinknek. Megérdemlik hogy a magyar ember emlékezzen rájuk s beszéljen róluk....
Tegyük ezt. Tegyük közösen minden megkötés nélkül, hogy ki hova tartozik vagy nem, ki kit szeret vagy nem, mert a magyar történelemhez mérten ezek semmitmondó semmiségek csupán, ezzel ne koszoljuk azt a múltat mit őseink építettek.
Egyfajta időrendben szeretnénk haladni, ezt mindenki vegye figyelembe ha ír ide. Előre is köszönjük.
Kezdjük..........
1157. augusztus 20-án Géza csapatokat ígért a Milánó ostromára készülő I. Frigyes császárnak. 1158 januárjában Frigyes lemondott a trónkövetelő István herceg támogatásáról, aki emiatt Bizáncba távozott.
1161-ben II. Géza III. Sándor pápa mellett kötelezte el magát, s szembefordult Frigyes császárral.
1162. május 31-én meghalt II. Géza magyar király. Székesfehérvárott temették el.
Freisingi Ottó korabeli tudósítása csodálattal ír a király hatalmáról. A megyéket és ispánokat, mint grófságokat és grófokat említi, akiknek a beszedett jövedelmeknek csak az egyharmada marad meg, a többi a kincstárba kerül.
Becslések alapján ekkoriban a népsűrűséget 7 fő/km2 körülire tehetjük. Horvátország és Dalmácia nélkül az ország területe ekkor már 330 ezer km2 volt, aminek kétharmada lehetett lakott, azaz másfél millió lakossal számolhatunk. Ez mintegy 50%-kal több, mint az előző évszázadban.
Ekkoriban csak három igazán városias település volt az országban, Székesfehérvár, Esztergom és Óbuda. A népesség zöme falvakban élt, amelyeknek száma 9-10 ezerre tehető. Egy faluban 20-40 ház volt, amelyben átlag 5 fős családok lakhattak, azaz egy falu népessége nemigen haladhatta meg a 200 főt.
A népesség legnagyobb részét a teljesen nincstelen és jogtalan szolgák tették ki, akik elsősorban munkajáradékkal tartoztak uraiknak. Kevesebben voltak azok a szolgák, akik a birtokostól kapott földdel, állatokkal, szerszámokkal rendelkeztek, s terményjáradékkal tartoztak uruknak. Voltak ezentúl a költözési joguktól megfosztott szabadok és szabadon költözködő hospesek (vendégek, bevándorlók) is.
"Uralkodóink"
II.Géza király uralkodói ideje 1141-1162
II. Géza 1130-ban született Tolnán. Apja II. Béla, anyja pedig Ilona, I. Uros szerb nagyzsupán lányának első gyermeke volt.
1141. február 13-án meghalt apja, II. Béla király. Béla és a hozzá hű főurak ekkorra már minden velük szemben álló főurat eltávolítottak, aki bármely trónkövetelőt támogathatott volna, ezért nem volt akadálya, hogy legidősebb fiút, Gézát már három nap múlva, 1141. február 16-án királlyá koronázzák Székesfehérváron. Géza ekkor 11 éves gyermek volt, aki emiatt uralkodása első éveiben nem lehetett képes arra, hogy önállóan kormányozzon. A királyi tanács közreműködésével Ilona anyakirályné és testvére, Belos, azaz Géza anyai nagybátyja irányította az országot. Belos bán másfél évtizeden át meghatározó alakja volt a magyar politikának]
1142-ben II. Géza ciszterci szerzeteseket telepített le Cikádoron, Tolna megyében.
1146. áprilisában Géza visszaszerezte Pozsonyt, majd hadat üzent a Boriszt támogató II. Henrik osztrák őrgrófnak és bajor hercegnek. 1146. szeptember 11-én II. Géza serege a Lajta folyó melletti csatában legyőzte II. Henrik csapatait.
1146-ban Géza feleségül vette a kijevi nagyfejedelem testvérét, Eufrozinát.
1147. június 8-án a második keresztes hadjáratra induló III. Konrád német király átvonult seregével Magyarországon.
1147 nyarán a második keresztes hadjáratra induló VII. Lajos francia király is átvonult seregével Magyarországon. A seregben elrejtőzve az országba érkezett a trónkövetelő Borisz is. Az erről értesülő II. Géza kiadatását kérte Lajostól, amit ő megtagadott, s a trónkövetelőt – meghiúsítva annak terveit – magával vitte Bizáncba.
1149. augusztus 23-án a szuzdali fejedelem elűzte trónjáról II. Géza apósát, a kijevi nagyfejedelmet, aki II. Gézától kért segítséget, s az év végén kapott is. 1149 őszén a Bizánci Birodalom és a szerbek között folyó harcban II. Géza az utóbbiakat támogatta fegyveres erőkkel. 1151 tavaszán II. Géza apósa jelentős magyar segítséggel visszatért a kijevi nagyfejedelemség élére.
1152 nyarán II. Géza a teljes királyi haderő élén legyőzte apósa fő ellenfelét, a halicsi fejedelmet. Eközben Mánuel császár – a halicsi fejedelem szövetségese – feldúlta a Szerémséget, majd visszavonult.
1153-ban a Bizánc elleni megtorló hadjáratra induló II. Géza békét kötött a támadást felkészülten váró Mánuel császárral. 1154-ben Géza az észak-balkáni területek átengedése fejében katonai támogatást nyújtott egy bizánci trónkövetelőnek. Mánuel azonban megőrizte hatalmát, ezért Géza visszavonulásra kényszerült. 1155-ben a magyarországi hadjáratra induló Mánuel császár békét kötött a támadást úgyszintén felkészülten váró II. Gézával.
"Uralkodóink"
II(vak) Béla király uralkodási ideje 1131-1141
1131-ben meghalt II. István király és ugyanebben az évben királlyá koronázták II. (Vak) Bélát Székesfehérvárott.
A vak királyt energikus és szenvedélyes tanácsadók irányították, többek között felesége és annak bátyja Belos bán.
Ilona királyné röviddel a trónralépés után, 1131-ben az Aradon összehívott országos gyűlésen, hatvannyolc főnemest mészároltatott le, így állva bosszút férje megvakíttatóin. Az áldozatoknak és az elmenekülteknek vagyonát elkobozták, sőt rokonaikat is üldözték. Ezek az üldözöttek nem is tehettek mást, mint Borisz herceg mellé állni.[II. béla hívei az aradi országgyűlésen bosszút állnak a király megvakíttatása miatt (Káldi Márk Képes Krónikájából)]
Borisz herceg, Könyves Kálmán hűtlenség miatt eltaszított feleségének Eufémiának orosz földön született fia volt, aki mint trónkövetelő lépett fel. Maga Könyves Kálmán és az Árpádok sohasem ismerték el őt törvényes fiának.
Borisz igényét a magyar trónra Bizánc is készséggel pártolta. Orosz és lengyel rokoni segítséggel III. Boleszló lengyel herceg katonai és Bizánc anyagi támogatásával, betört az országba. II. (Vak) Bélának német segítséggel sikerült visszaverni a támadást és a Sajó melletti csatában győzedelmeskedett.
II. (Vak) Béla 1137-ben Dalmácia egy részét visszahódítja Spalato városával együtt. Ebben az évben nevezi ki másodszülött fiát Lászlót, az újonnan meghódított Bosznia hercegévé.
Még ugyan abban az évben hazahozatja és Székesfehérvárott eltemetteti apját, az 1127-ben Bizáncban elhúnyt Álmos herceg földi maradványait.
II. (Vak) Béla tíz évig uralkodott, 1141-ben bekövetkezett halála után fia II. Géza lépett a trónra.
"Uralkodóink"
II.István király uralkodási ideje 1116-1131
Könyves Kálmán halála után fél évszázadon keresztül a megpróbáltatások egész sora sújtotta a nemzetet. II. István (az első István nevű király 1038 óta), Kálmán király fia, igen fiatalon kb. 15-évesen került a trónra és már 30 éves korában meghalt.
A fiatal István aligha tudott volna egy országot kormányozni az országnagyok jóváhagyása nélkül, ami a magyar XII. századnak fontos jellegzetessége volt. Az országtanács a legelőkelőbb főnemesi családok testülete volt, akiknek egyetértését a királynak mindig meg kellett szereznie.
II. István uralkodásának kezdetén a Velencével folytatott eredménytelen harcok során elveszítettük Dalmáciát. A király ugyan 1118-ban öt évre szóló békét kötött Velencével, elismerve jogcímét a hódításra, de csak 1124-ben sikerült visszafoglalnia Zára kivételével a városokat, hogy 1125-ben újra elveszítse azokat.
II. István hívására települnek le hazánkban a premontrei kanonokrendi szerzetesek, akiket István annyira megkedvelt, hogy azok szerzetesi ruhájában temetette el magát Váradelőhegyen, ahol az első hazai premontrei kolostor létesült. Ez világi szerzetesrend volt, fő feladatként gyakorolták a hívek lelki gondozását és oktatását. A premontrei építészet legszebb emlékeként maradt fent -a ma még romjaiban is lenyügöző - zsámbéki monostortemplom.
II.István külpolitikájában nem sok sikert tudott felmutatni. 1123-ban az elűzött vlagyimiri herceg megsegítésére indított hadjárata is eredménytelen maradt. Úgyszintén Bizánc elleni támadásai is -a kezdeti sikerek után- kudarcba fulladtak.
II. István alatt tovább folytatódott a besenyők beszivárgása kelet felől (képünk). A Keleti-Kárpátokon túli területeken már a X-XII. században nagykiterjedésű besenyő szállásterületek voltak. Ez a nomád nép többször indított támadást a Magyar Királyság ellen. Egyrészük már a X. században csatlakozott a magyarokhoz, és idővel beolvadtak a magyarságba. Másrészük azonban még a XIII.-XIV században is megőrizték különállásukat, önálló ispánságokba szervezve éltek. Letelepedésük engedélyezése fejében katonáskodással tartozak a királyi hadjáratokban.
Miután II. István gyermektelen volt, utolsó éveiben felfedték előtte unokatestvére vak Béla herceg menedékhelyét. Az ellenséges testvérek, Könyves Kálmán király és Álmos herceg fiai kibékültek, és így lett II. István király utódja II. (Vak) Béla.
Béla herceg összeházasítása II. István jóváhagyásával történt, I. Uros szerb nagyzsupán leányával Ilonával. A király még megélte Béla herceg elsőszülött fiának, Gézának megszületését 1130-ban Tolnán.
Ha kitalált történelem elmélete - amelynek a mű megjelenése után bizonyos kutatói körökben több híve támadt itthon is - igaznak bizonyulna, nem csak Európa nyugati felének kellene elszámolnia mondjuk Nagy Károly létezésével, de nekünk, magyaroknak is létünk azon háromszáz évével, amelyhez például a honfoglalást, vagy Álmos és Árpád személyét kötjük. Az illigi tanokat udvariasan, vagy kevésbé finomkodva elutasító tudósok - közöttük Fodor István professzor - nem tekintik jelentéktelen apróságnak azt a feltételezést, hogy például az avarok is csak kiagyalt "papírnemzetségként" kerültek be a történelembe.
Fodor professzor - miként az elmúlt években is - határozottan leszögezte: a történelmi koroknak nemcsak írott emlékei vannak (vagy nincsenek), hanem tárgyi relikviái is. Herbert Illig nem sok jót ír a régészekről. A szerinte nem is létezett avarok dolgában szó nélkül hagyja a mai tudásunk szerint a Kárpát medencében 567 táján tanyát vert nép sok ezer feltárt sírját, települését, tárgyi emlékeit. E sírok jelentős részében épp régészek találtak a bűvös 911-es évszámot megelőző időszakban használt pénzérméket, amelyeket olyan nyugati uralkodók verettek, akik Illig szerint nem is léteztek. Mint ahogy - eszerint - egy fantomkor szülöttei olyan, ma is használt jövevényszavaink, mint a búza, árpa, eke, sarló, stb.
A vitákban korábban más kutatók - számtalan egyéb kétségük mellett - megfontolásra érdemesnek tartották azt is, hogy az illigi évszázadok kiiktatása milyen megvilágításba helyezheti az egyes romániai őskorkutatóknak a sokak által keményen vitatott, úgynevezett "dákóromán kontinuitás" elméletét. Fodor István régészprofesszor vallja: a "kitalált középkor" teóriájával azok a magyar történészkörök rokonszenveznek, amelyekben Illig által bizonyítva látják azt, hogy miközben a kora középkor említett három nagy "összeesküvője" Nagy Károly személyében karizmatikus császárt, dicső múltat és egy millenniumot kreált a maga számára, elszakították a mi igazi, szakrális Turul-dinasztiánkat az általuk valódinak tartott gyökerétől: Attilától.
Forrás: Múlt-kor történelmi portál
Sziasztok, szép estét mindenkinek itt is...
Nagyon érdekes ez a kitalált középkor teória, a YouTube-on is van fent róla egy anyag 7 részletben, ha valaki hallgatni jobban szeretné, mint olvasni...
Van azonban ellenvélemény is - mint már ilyenkor szokásos - a régészek részéről...
Szembeszállnak a régészek a kitalált középkor ötletévelFodor István régészprofesszor egy tatabányai ismeretterjesztő fórumon szembehelyezkedett Heribert Illig német szerző magyar nyelven Kitalált középkor címmel 2002-ben megjelent munkájának "kitalált középkorról" szóló állításaival.
aival.
KorábbanAz eltűnt idő nyomában
Heribert Illig könyve - hasonlóan a németországi debütáláshoz - általános érdeklődést váltott ki szakmai, de a történelem iránt csupán hobbiszinten érdeklődők körében is. Illig állítását - miszerint a 7., 8. és a 9. századot utólag iktatták be a történelembe - a történészek sarlatánságnak tartják. Mivel a német szerző állításait átfogóan eddig nem vizsgálták meg itthon, a Rubicon történelmi folyóirat arra vállalkozott, hogy a kor neves magyar történészeivel, és az Illig által érintett tudományterületek képviselőivel megvitatják: valóban eltűnt-e az a 300 év?
Mit is állított idézett könyvében a német szerző? Nos kiindulva abból, hogy XIII. Gergely pápa 1582-es naptárreformja hibás volt, matematikai úton arra a következtésre jutott, hogy közel három évszázadot egyszerűen beleírtak a történelembe. Illig úgy látja, hogy ez 614 augusztusa és 911 szeptembere közé esik, mert szerinte ha ezt a 297 esztendőt kivesszük a történelemből, az "nem omlik össze". Herbert Illig a grandiózus huncutság tetteseit is megtalálni vélte, mégpedig a 9oo-as évek végén élt három személyiség: VII. (Bíborban Született) Konstantin bizánci császár, a vele rokonságban lévő III. Ottó német-római császár és II. Szilveszter pápa személyében. A szerző szerint a szükséges papírmunkát az akkori írásbeliséget döntően uraló egyházi kódexmásoló műhelyekben végezték el.
Semmi gond. Nagyon jó, hogy ezt leírtad. Melyik múzeumról van szó?
A középkor századaiban az arisztokrata családok vagyoni helyzetét földbirtokaik alapján mérték. A Cilleiek nagybirtokosak voltak a XV. század elején Szlavóniában és Horvátországban, valamint egyes nyugat-magyarországi megyékben(a Lackfiak kiírtásának köszönhetően) és jelentős területeket birtokoltak Stájerországban és Karinthiában is, de az idegen földön bírt tulajdon semmikor nem számított bele a hazai főnemesség között fennálló, vagyoni rangsor meghatározásába.
És egy kép a szóban forgó helyszínről:
Könyves Kálmánt Tengerfehérváron koronozták horvát királlyá és ezzel megkezdődött a magyar királyság kilenc évszázados uralma a horvát királyság és egyes dalmáciai területek felett.
Tengerfehérvár ma Biograd, a templom romjai, ahol a koronázás zajlott ma is megvannak még.
Hai!
Kinyitás nélkül is sejtem mi van mögötte.
Mintegy hat éve olvastam erről először, a Karoling kor mint kitaláció....
Érdekes volt,.
Ezt érdekes lenne kinyitni,
Nekem most nem hadja
http://www.kitalaltkozepkor.hu/#
Hogyan látja ezt az időszakot Benedek Elek:
Végig haladván Kálmán törvényein, utoljára hagytam annak nyilván legérdekesebb pontját, mely a boszorkányokról szól a következőképpen: ťDe strigis vero, quae non sunt, ne ulla questio fiat.Ť Magyarul: ťA boszorkányok ellen pedig, kik nincsenek, semminemű kereset ne legyen.Ť Boszorkányt vagy lidérczet kell-e értenünk a strigák alatt - mert ez is vita tárgya - nem az érdekel minket, hanem az a meglepő felvilágosodottság, mely a törvény e pontjában megnyilatkozik. A törvény ez egyetlen pontja elég, hogy lássuk Kálmán nagy lelki müveltségét, tudását. Mig István és László törvénye is szigoruan bünteti a strigákat, Kálmán egyenesen megtagadja létezésöket, nem hisz a boszorkányságban s megtiltja, hogy valakit a boszorkányság gyanujában üldözzenek. A maga korában nem népszerű s emlékét elhomályosítja Álmosnak és Bélának megvakittatása, de az ország javán munkálkodó fényes elméje, a szegény nép jóléte iránt fogékony szive legnagyobb fejedelmeink sorába emelik őt. A királyi hatalom ez ő idejében addig nem látott magasságra emelkedik, a köznek sérelme nélkül, egyeseknek pedig sohasem igazságtalan, sohasem jogtalan sérelmével. Első a királyaink közt, ki a kezét igazán a nép szivére teszi, látja a nép nagy terheit s amennyire a viszonyok engedik, kevesbiti a terheket. Tisztában van azzal, hogy az ország erejét, hatalmát nem csupán a királyi hatalom emelésével lehet fokozni, szükséges ehhez a rend az egész vonalon s a nép jólétének lehető biztositása.
Nem csoda, ha a hatalmaskodó főnemesség nem szerette, különösen az, melytől az adományos birtokokat elvette s ha nagy pártja volt Álmosnak, László testvérének, kiben az urak bőkezű adakozót reméltek. S ha nem hozzá méltó módon biztositotta kiskorú fiának a trónt, megvakitatván Álmost és fiát, mentségére szolgál, hogy a fiáért tette, a véréből való vérért s nem mint Szent István, ki az idegen s a félmagyar Péterért vakittatta meg Vazult.
Kálmán nagysága még csak akkor látszik igaz valóságában, midőn utána fia, II. István lép trónra, majd Álmos fia, II. vagy Vak Béla. Mindjárt előtérbe lép a főnemesség s megkezdődik a harcz a királyi hatalom és az arisztokraczia közt. Mindjárt szemmel látható a királyi hatalom gyengülése, erős küzdelem folyik megtartásáért és ellene, mignem az Árpád-korszak végén, amint csakhamar meglátjuk, a főnemesség föléje kerekedik a királyi hatalomnak. Ez azonban egyebet is jelent: a királyi hatalom gyengülése kiszolgáltatja a népet s a középnemességet is a főnemességnek. Egyesek kis királyokként uralkodnak, büntetlenül sanyargatják, zsarolják a népet.
Sziasztok!
Most ég a bőr az arcomról
Egyszer linkelek...
És a "bosszantó" a dologban az, hogy egy működő múzeum honlapjáról idéztem. Most lehet, hogy hülyeség, de azoknak nem az lenne a dolguk, hogy kövessék/ismerjék a legújjabb kutatásokat, ismereteket és azt osszák meg az arra kíváncsi emberekkel? Főképpen azért csalódtam, mert már láttm riportokat az igazgató nővel, és eléggé olyan benyomást keltett, mint akinek a mostanában terjedő ismeretek is a birtokában vannak, és elismeri. Hát rossz emberismerő lehetek...
De remélem, hogy ezen felül más hülyeséget/valótlant nem másoltam át
A magyar Szent Korona igazi rejtélye
Címszavakban:
A házi;országló korona mellett létezik beavató korona.
Ezt a típust csak egyetlen egyszer használhatta a király, s miután a beavató szertartás véget ért, a koronát el is zárták egészen a következő koronázásig.
a Szent Korona eredete.....
Gilgames-korona ...
Csomor állítása szerint a Szent Korona előbb hun, majd avar tulajdonban volt, később a Frank Birodalomba került. Nagy Károlyék hadjáratai során tonnaszámra hordták ki az avaroktól elrabolt aranyat, s a kutatások szerint a magyar korona is közöttük volt. Valószínűleg ezzel koronázták meg aztán Nagy Károlyt is, aki annyira ragaszkodott ehhez az ereklyéhez, hogy halála után is azzal együtt temették el. III. Ottó német-római császár szabadította ki a föld alól, s ő vitette el Rómába II. Szilveszter pápának, aki majdan Istvánnak adta azt. De vajon miért adta a pápa a magyaroknak a koronát, holott a lengyelek már korábban szintén bejelentették ugyanezen irányú igényüket?
1038. augusztusában István király az országot a Szent Korona képében Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez egy Ég és Föld között megkötött szerződés, amely értelmében a Kárpát- medence a korona tulajdonává vált. Részben ez a szerződés magyarázza a korona szentségét is. De valószínűleg valami többről lehet szó, hiszen a szent jelzőt semmire sem szokták ok nélkül ráragasztani. Márpedig a magyar korona mindig is szent volt, már azelőtt is, hogy a pápa megáldotta volna. Sőt, a pápa abszolút nem is diszponál a korona szentsége fölött. Felvetődik a kérdés, hogy akkor vajon mi adja a magyar korona szentségét?
arvisura
Hai!
Aki Könyves Kálmán király törvényeire kiváncsi, itt olvashatja őket....
http://www.angelfire.com/zine/panta gruel/KalmanI.htm
Hai!
Könyves Kálmán elhíresült mondását, állítását, forgatták ki rossul az idők során.
Hiszen nagyjából ezt szokták emlegetni...
"boszorkányok nincsenek, így üldözni sem kell őket"
Ez hibás fordítás s ebből sok félremagyarázás is történik.
Ugyanis, Kálmán idejében is voltak boszorkány perek, mert őket királyunk sem tagadta. Akkor nézzük valójában hogyan is szólt az eredeti mondás...
"DE STRIGIS, QUE NON SUNT, NULLA QUESTIO FIAT"
Vagyis Kálmám király "stirgákról" beszélt s nem boszorkányokról.
A többi stimmel.....
1097 tavaszán megsemmisítette az utolsó horvát királynak, Péternek seregét, átvéve az irányítást Horvátország addig még független részei felett is. A latin városokat ugyan Velence befolyása alatt hagyta, a dalmát–horvát hercegi címet azonban nem adta meg a dózsénak, aki hatalmának ellensúlyozására az új tengeri hatalommal, a sziciliai normannokkal lépett szövetségre: feleségül vette Roger király leányát, Buzillát. Öccse, aki ezzel elvesztette a magyar koronára való reményét, föllázadt ellene, de Várkonynál 1098-ban a már szembenálló feleket ekkor még sikerült kibékíteni.
A kijevi nagyfejedelem hívására Igorevics Dávid ladoméri herceg ellen indult hadba és megszállta Przemylst. 1099-ben azonban súlyos vereséget szenvedett, és kénytelen volt visszavonulni. Még ebben az évben (1099.május. 29) beleegyezett abba is, hogy II. Bretiszláv cseh herceg örököse testvére, Borzsivoj legyen, bár ezt annak idején I. László ellenezte, sőt békét és szövetséget is kötött Csehországgal.
Bizánccal szintén szövetségre lépett 1104-ben, amikor László leányát, Piroskát, férjhez adta Jánoshoz, I.Alexiosz császár legidősebb fiához. Ebben a szövetségben bízva1105-ben megtámadta Dalmáciát mire Zára (Zadar) (Trogir), Spalato (Split) és a legtöbb sziget önként meghódolt Kálmánnak. Ő ezért biztosította a városok önkormányzatát. Ordelafo Faliero dózse ebbe kénytelen volt belenyugodni és lemondani a dalmát és horvát hercegi címről. 1108-ban már együtt harcolt Kálmán seregeivel és a bizánciakkal Apuliában Boemund tarenti és antióchiai herceg ellen.
Álmos 1104. augusztus 21-én vette feleségül Szvjatopolk kijevi nagyherceg leányát. 1106-ban Német-, majd Lengyelországban keresett segítséget Kálmán ellen. Sógora, III: Bolesszió egy ideig segítette is, de azután kibékült a magyar királlyal. Álmos Abaójvárnál kegyelmet kért és kapott; ekkor néhány hónapra zarándokként ment Jeruzsálembe. Visszatérve, Dömösön templomot és monostort építtetett, melynek fölszentelésén(1108-ban) királyi bátyja is megjelent.
Álmos végül Passauba ment és V.Henrik német-római császár kért segítséget, aki szeptemberben Szvatopluk cseh herceggel megtámadta Magyarországot. Miután a császár Pozsonyt több hónapos ostrommal sem tudta bevenni, kibékült Kálmánnal, a csehek és a magyarok között azonban folytatódtak a harcok.
Kálmán felesége és László fia 1110. körül meghalt, és a király újra nősült. Új felesége Eufémia, Vladimír Monomachos orosz nagyfejedelem leánya lett, akit azonban házasságtörés gyanújával 1114. táján elűzött és tőle született fiát, Boriszt nem ismerte el.
A király 1113-ban megvakíttatta Álmost és fiát, Bélát, hogy lehetetlenné tegye trónigényüket és megóvja fiát, Istvánt a trónviszályoktól. Végül 1116.február.3-án hunyt el.De a sors fintora, hogy a fiú, 2.Vak Béla néven király lett(1131-1141).
Megreformálta és enyhítette elődje, László törvényeit, ritkábban alkalmazva a halálbüntetést és eltörölte a kínzást. Elfogadta a papi nőtlenségről szóló állásfoglalást és lemondott az invesztitúra jogról (ezekre László nem volt hajlandó), de ő sem engedte, hogy a püspökök hűbéresküt tegyenek a pápának. Kötelezővé tette a házasság egyházi szentesítését és fölállíttatta a nyitrai püspökséget. Azért, hogy tanulatlan személyeket ne nevezhessenek ki egyházi pozíciókba, az Esztergomban tartott zsinat azt is elrendelte, hogy a kanonokok egymás között latinul beszéljenek.
Megakadályozandó a királyi vagyon csökkenését elrendelte, hogy a fiúág kihalásával a nemesi birtokok a királyra szálljanak. Hosszú távra meghatározta az erdélyi vajdaés a horvát bán címek használatát. Intézkedéseket hozott a rabszolgakereskedelemről, a zsidókról és a honvédelemről. A törvénykönyvébe foglalt, felvilágosultságát igazolni látszó kijelentés, miszerint boszorkányok pedig nincsenek, valójában csak a kereszténység megerősítését szolgálta: könyves királyunk csak a strigák, a pogány hitvilág szerinti csodatévőnők létezését tagadta, ugyanebben a törvénykönyben törvényt hozott a maleficák, a bűbájosok ellen.
"Uralkodóink"
Könyves Kálmán király uralkodási ideje 1095-1116
Amikor a király helyre akarta állítani a pápával IV.Henrik német-római császárral való kiegyezése miatt hűvösre fordult viszonyát, hazahívta a fiút és utódjául jelölte az addigi trónörökössel, Álmos herceggel szemben, aki Kálmán öccse volt.
Mivel az Árpád -ház későbbi királyai Álmos ágából kerültek ki, a krónikák meglehetősen előnytelen képet festenek Kálmánról. Azonban valószínűtlen, hogy akár püspök, akár király lehetett volna, ha valóban selypít, sánta, kancsal és púpos; ezt mind az egyház szabályai, mind a korabeli főurak elvárásai megakadályozták volna. Annyi valószínű, hogy nem volt olyan atletikus termetű, mint harcedzett öccse, de esze és szokatlanul nagy műveltsége, amiért Könyvesnek is nevezték, csakhamar bebizonyította trónra termettségét.
Szent László halála 1095.julius 29-e után ő lett az ország királya; eleinte, úgy látszott, hogy megosztja hatalmát öccsével, Álmossal, akit László Horvátország királyává tett. Segítségére sietett, amikor a horvátok fellázadtak ellene, a normannokat pedig, akik a lázadást segítették és a dalmát partokat támadták, visszaverte. Azonban hamarosan vissza kellett hívatnia a csapatait, hogy az első keresztes hadjárat átvonuló seregei ellen biztosítsa az országot.
1096 márciusában először Gauthier Valter francia lovagjainak engedte meg az átkelést, de Zimonynál már kénytelen volt ezek egy részének rablásait fegyverrel megakadályozni. Mindamellett élelmiszerek küldésével segítette elő az Amiensi remete Péter vezetése alatt álló második csapat átvonulását is; a csapatokat szétverte, mikor azok Zimony környékén összecsaptak a kísérő seregekkel és 4000 magyar harcost megöltek. Mégis beengedte az országba Volkmar és Gottschalk csapatait; egyiket, rablások miatt, Nyitra mellett a nép, a másikat Magyaróvárnálmaga a király győzte le.
Emiko gróf már nem kapott engedélyt a belépésre, ezért ostrom alá vette Mosonyt. A király azonban itt is győzelmet aratott. A határra érkezett derékhad vezére, Bouillon Gottfried emiatt kérdőre vonta ugyan Kálmánt, a soproni találkozáson azonban megegyeztek, az átkelés alatti fegyelmezett viselkedés biztosítására kezeseket adott, s Pannonhalmán maga is meglátogatta a királyt, aki nagyobb magyar sereggel kísérte s mindennel ellátta az átvonuló kereszteseket. 1096 november közepén barátságosan búcsúzott el tőlük.
Az ékezetek hiánya nem az én hibám , így töltöttem le az anyagot.
Mondjuk pótolhattam volna de ez sok időt vett volna igénybe.
A Palást
A palást leírása és története
A palást donációs felirata azonnal elárulja eredetét: " Ezt a miseruhát Krisztus megtestesülésének 1031. esztendejében, a 14. indukcióban készítette és adta István király és Gizella királyné a székesfehérvári Szent Mária egyháznak." Alapanyaga bizánci selyem, amelyet csaknem teljesen beborít az aranyszállal hímzett díszítés. A miseruha hátán egy Y alakú villáskereszt található, melynek fölso szárain angyalok sorakoznak, tengelyén pedig kétszer ábrázolták ovális dicsfénnyel keretelt Krisztust. A kereszt fölött Mária és Szent János képét fedezhetjük fel. Körülöttük az evangélisták szimbólumai találhatók. A kereszt szárai alatt a minta három részre oszlik. A fölsoben Krisztus álló alakja mellett az ószövetségi próféták egyre kisebbedo alakjait fedezhetjük fel. Alatta (A donációs felirattal elválasztva) apostolok ülnek díszes árkádok alatt. A legalsó sávban kanyargó indák között a keresztség mártírjait láthatjuk. A mártírok sorában a kereszt tövében az adományozó királyi párt, Istvánt (koronával a fején) és Gizellát láthatjuk. Köztük a kereszt szárán egy szakálltalan ifjú képét láthatjuk. Valószínuleg Imre herceget ábrázolja. A miseruha mellrészén ma már csak megcsonkított töredékei vannak egy négyszögletes és egy ovális keretbe foglalt jelenetnek. Az egész hímzésen boséggel vannak feliratok, figurák, keretekben pedig titulusok verses, hexameteres formában. A miseruha hímzése a Te Deum kezdetu hálaadó ének képi illusztrációja. Az illusztrációk sorrendje, a hexameterben írt feliratok arra mutatnak, hogy a miseruhát egy muvelt pap tervezte. Maga a hímzés a királyi udvarban készült (Az, hogy Gizella maga hímezte volna a veszprémvölgyi apácákkal, nem igaz). A székesfehérvári miseruhát késobb, a 13. században alakították át palásttá. Mellrészén felhasították, több helyen foltozták az aljából levágott részekkel és ráhelyezték a gallért. A galléron ábrázolt állatmotívumok fejjel lefelé állnak a palástra felvarrt állapotban. A gallér is bizánci selyemre készült, szélén filigrán hímzéssel. A palást színe ma már teljesen kifakult, " elszíntelenedett ". Régen vörös és zöld színe volt.
A Jogar
A Jogar (924x1530 - 91 KByte )
A jogar leírása és története
A buzogány formájú, Európában szokatlan (alakja miatt) magyar jogar feje hegyikristályból készült, oldalán három oroszlán metszett alakjával. A metszés stílusa alapján megállapították, hogy a kristálygömb a 10. században készült Egyiptomban. Eredetileg is jogarfej lehetett, mert átfúrták és kivájták a foglalat pántjainak mélyedését is. Kora szerint István király kincstárához is tartozhatott. Szent István sógora, II. Henrik császár gyujtötte a hegyikristályokat. Így talán tole is kaphatta ezt a jogart. A jogar eredeti foglalatáról semmit sem tudunk. A mai foglalat a 12. században készült. A fej arany, illetve a mogyorófából készült nyél ezüstözött aranyborításának egyaránt kizárólagos dísze a filigrán. A kristálygömböt két virágalakú lemez fogja közre, amelyeket kettos pántok kapcsolnak egymáshoz. Ezek felszínét díszíti a gyöngyözött drótból hajlított filigránminta. A fölso lemez közepén egy végtelen csomó ábrázolás van, aminek a hiedelem szerint bajelhárító szerepe van. Ugyanilyen célból vannak rajta láncocskán csüngo golyók. A jogar foglalatának eredete a 12. századra vezetheto vissza. A múlt században (18. század) a székesfehérvári bazilika területén filigrándíszes arany ékszerek kerültek elo valószínuleg (1205–ben eltemetett) III. László gyermekkirály sírjából. Ugyanilyen filigrándíszes ékszerek, kincsek kerültek elo III. Béla kori rétegekben (Az esztergomi palota helyén folytatott ásatások során). Ebbol kiderül, hogy a Magyarországon muködo ötvösmuhelyek a 12. században használtak filigrándíszítést. Tehát a jogar foglalata is valamikor a 12. század vége felé készült.