Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

MAGYAR TÖRTÉNELEM

vitopmd
Létrehozva: 2008. október 6. 07:44

Hai!

 

Sokunknak az a tapasztalata, nincs kellő módon ápolva történelmünk, jó s rossz történés egyaránt, mert mindkét pólus része múltunknak. Még akkor is ha úgy hisszük, ránk már nem hat. Minden hat. Nem szeretem a "ha" verziót, de mi lett volna ha....ha nincs Mohács? Hol lennénk ma? Na jó, de mi vezetett Mohácshoz, mi az összefüggés 1514 Dózsa parasztfelkelése és a Mohácsi csatavesztés között?

Kevesen tudják. De itt majd megtudjuk.

De ne ugorjunk ekkorát. Mi lehet az igazság finnugor vagy szkíta ügyben, melyik népcsoporthoz volt valóban közünk? Megannyi kérdés.

A Polgári topicban már elkezdtük ezeket boncolgatni, ám úgy alakult hogy a többség egy "saját" erre indított topicot akart és ezt most megtesszük.

Ugyan megtiltani nem tudjuk, de kérni kérhetjük...ez nem politikai topic, itt ne vitázzunk politikai alapon.

Eme topic nem arról szól, ki tud többet vagy kevesebbet a magyar történelemről, hanem arról hogy akik olvassák, netán még írnak is hozzá, azok biztos hogy több információ tulajdonosai legyenek azáltal, hogy ez a topic van s létezik.

A topic célja is egyértelmű. Nincs nagymagyar meg mélymagyar, csak magyar. Ez pedig jelentse azt még ebben a topicban is, hogy büszkék vagyunk s lehetünk magyarságunkra, néha szomorkás vagy tragikius történelmünk ellenére is.

Állítsunk méltó emléket őseinknek, kiemelkedő személyiségeinknek, nagy formátumú hőseinknek. Megérdemlik hogy a magyar ember emlékezzen rájuk s beszéljen róluk....

 

Tegyük ezt. Tegyük közösen minden megkötés nélkül, hogy ki hova tartozik vagy nem, ki kit szeret vagy nem, mert a magyar történelemhez mérten ezek semmitmondó semmiségek csupán, ezzel ne koszoljuk azt a múltat mit őseink építettek.

 

Egyfajta időrendben szeretnénk haladni, ezt mindenki vegye figyelembe ha ír ide. Előre is köszönjük.

 

 

Kezdjük.......... 

  1. Torolt_felhasznalo_573288
    Torolt_felhasznalo_573288
    2008. október 11. 19:34301.

    A Kard

    A Kard (989x2275 - 76 KByte )

    A Kard leírása

    A kard a jelvény-együttes legkésobbi darabja (a 16. századból való). Velencében készült. Kerek markolatgombjának és pengéjének maratott indadíszébol következtethetünk korára. Egyenes pengéje a sok használattól, köszörüléstol megrövidült. Nem tudni miért éppen ez a egyszeru kard került a koronázási jelvény-együttesbe.

    A jelvény-együttes korábbi kardjainak története

    Két olyan kard is maradt ránk, mely feltehetoen a jelvény-együttes korábbi "tagja" lehetett.

    Az egyik ilyen kard egy csontfaragásos markolatú, 10 századi normann kard. A 14. században került a jelenlegi orzési helyére (prágai Szent Vitus székesegyház kincstárába) mint Szent István kardja (Az akkor készült leltárban tulajdonították e kardot Szent István kardjának). Valószínuleg e kard az egyik darabja volt IV. Béla leánya, Anna macsói hercegno 1270–ben Csehországba vitt kincsének. A másik kard egy arany veretekkel ellátott honfoglalás elotti kard, az ún. Attila–kard. Ma a német birodalmi jelvényekkel együtt a bécsi kincstárban található meg.

    A tarsolylemezek stílusában készült arany veretei engednek arra a következtetésre jutni, hogy a honfoglaló magyarok elokeloi körében, talán az Árpádok nemzettségében kell keresni tulajdonosát. 1063–ban Salamon anyja Ottó bajor hercegnek ajándékozta.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  2. Torolt_felhasznalo_573288
    Torolt_felhasznalo_573288
    2008. október 11. 19:29300.

    Szent korona tana

    A Magyar államjogi tan: megszemélyesítve A Szent Korona a tulajdonosa az ország egész területének és minden közhatalomnak. A Szent koronának önálló személyként való felfogása már a XIII. századtól kiveheto az oklevelekbol, de egész világosan Werboczy Hármaskönyve fogalmazta meg. Eszerint a királyi birtokok és a nemesek kezén lévo királyi adományok egyaránt a Szent Korona tulajdonát képezik, tehát elidegeníthetetlenek.

    Az Országalma

    Az országalma (965x1141 - 32 KByte )

    Az Országalma története és leírása

    Szent Istvánnak a palástra hímzett képétol kezdve királyainkat általában országalmával ábrázolták (Tehát ez a koronázási jelvény már az Árpád–korban is élt). A ránk maradt országalma (A Nemzeti Múzeumban lévo) a 14. századból való, ezt bizonyítja az oldalán lévo zománcozott címer-pajzs, amelyik a magyar vágásos és a nápolyi Anjouk liliomos címerét egyesíti. Ez a címer egy 1301 körül készült zágrábi dénáron figyelheto csak meg. Így tehát valószínuleg az országalma is 1301–ben, Károly Róbert koronázására készült (Ez az idoszak az Árpád–ház kihalásának és trónviszályoknak kora). Ugyanis pár héttel ez elott az Árpád–ház leányági leszármazottját a cseh Vencelt koronázták meg a "Valódi" koronázási ékszerekkel. Ezt bizonyítja (alakalmi jellegét) egyszeru anyaga, különlegesebb díszítés nélküli megformálása.

    Egyedülálló az országalma kettos keresztje, mely az Árpádok jelvényére utal (Ez hangsúlyozta Károly Róbert utódlási jogát). A kettos kereszt használatának szokása III. Béla korától megfigyelheto (pénzeken, pecséteken). Amikor (egy évtizeddel Károly Róbert megkoronázása után) a "Valódi" koronázási ékszerek visszakerültek, már hiányzott közülük a glóbus. Ezért maradhatott az ideiglenes jellegu országalma az eredeti koronázási ékszerek között mintegy helyettesítve a glóbust.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  3. 2008. október 11. 19:12299.

    I.Szent László király törvényeiről itt olvashattok....

     

     

     

     

    http://www.angelfire.com/zin e/pantagruel/LaszloI.htm

    előzmény:
    vitopmd (1)
    2008-10-06  07:44
  4. 2008. október 11. 19:11298.
    1080-as évek vége felé I. (Szent) László püspökséget alapított Zágrábban. 

    1091 tavaszán Zvonimir horvát király özvegyének, Ilonának a kérésére I. (Szent) László sikeres hadjáratot vezetett Horvátországba; ez a területfoglalás a Magyar Királyság leginkább maradandó szerzeménye lett. Horvátország külön ország maradt, ám a Szent Korona része lett, s a mindenkori magyar királyokat teljes természetességgel ismerte el urának. László unokaöccsét, Álmos herceget horvát királyként a meghódított tartomány élére helyezte, s Zágráb székhellyel püspökséget alapított.

    1091 nyarán Kapolcs kun vezér serege betört Erdélybe, majd a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén pusztított. A Horvátországból hazatért I. (Szent) László a Temes folyó mellett legyőzte előbb Kapolcs kunjait, majd Orsovánál a segítségükre siető újabb kun sereget is.

    1091 ősze előtt I. (Szent) László Somogyvárott Szent Egyed tiszteletére bencés apátságot alapított, melyet a franciaországi Saint Gilles-ből hívott szerzetesekkel népesített be.

    1091 végén nézeteltérés alakult ki Horvátország miatt II. Orbán pápa és I. (Szent) László között. A pápa hűbérúri igényt formált Horvátországra, amit a magyar király nem volt hajlandó elismerni, s ezért felülvizsgálta addigi Róma-barát politikáját, majd III. Kelemen ellenpápa táborához csatlakozott. 

    1092. május 20-án a magyar egyház I. (Szent) László király elnökletével zsinatot tartott Szabolcson. Szent László ún. I. törvénye elsősorban egyházfegyelmi kérdésekben intézkedett, de szabályozta a magyarországi nem keresztény lakosság helyzetét is.

    1094-ben I. (Szent) László fegyveres segítséget nyújtott I. Ulászló lengyel fejedelemnek annak lázongó alattvalóival szemben.

    1095 előtt I. (Szent) László püspökké szenteltette unokaöccsét, Kálmánt.

    1095. július 29-én a csehországi hadjáratra készülő I. (Szent) László király meghalt. Holttestét előbb Somogyvárott temették el, később azonban átszállították Váradra. Halála után trónviszály robbant ki unokaöccsei között.
    előzmény:
    vitopmd (297)
    2008-10-11  19:09
  5. 2008. október 11. 19:09297.

    A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME

     

                                          "Uralkodóink"

     

    I.Szent László király uralkodásának ideje  1077-1095

     

     

     

    I. (Szent) László 1048-ben született Lengyelországban. 
    Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő. Szent Lászlónak egy gyermeke született: Piroska (Priske), aki később bizánci császárné lett.

    Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, László herceg lett. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után Lászlót választották királlyá. 

    1077 körül kiadták I. (Szent) László úgynevezett III. törvényét (A törvénykönyvek keletkezési sorrendje, mint azt a kutatások kiderítették, éppen a jelzett számozással ellentétes irányúak). Rendelkezései főként a belviszályok miatt megbomlott társadalmi rend helyreállítását célozták: szigorúan büntette a tolvajlást, a szökevény szolgák kóborlását, s szabályozta a bíráskodást is. 1077 után kiadták I. (Szent) László II. törvényét: rendelkezései a tolvajlás és a kóborlás kérdései mellett gazdasági ügyeket is szabályoztak.

    A törvények szigorúan védték az egyházat is. Megszabta az ünnepnapok számát (36 nap), a pogány szokások ellen foglalt állást, s a halottakat eltemetését csak a templomkertben engedélyezte. Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést. László még hitt a boszorkányokban, ezért ha valakit boszorkányságon kaptak, akkor azt máglyahalálra ítélték. Kimondta továbbá az egyházi személyek sértetlenségét. Ha valaki bántalmazott egy papot, azt akár halálra is ítélhették. Az új törvényeknek köszönhetően az egyház külön joghatóságot alakított ki magának.

    1079-ben I. (Szent) László király elfoglalta Salamontól Moson várát. Válaszként IV. Henrik német király hadjáratot vezetett Magyarország ellen, mely azonban eredménytelenül végződött. 1081-ben a császári támogatás reményében Salamon behódolt I. (Szent) László királynak, aki méltó ellátásáról gondoskodott, de a hatalmat nem biztosított számára.

    1083 után I. (Szent) László megalapította a szent-jobbi monostort Bihar-megyében, s ott helyeztette el Szent István király karereklyéjét, a Szent Jobbot. 

    1085-ben I. (Szent) László serege győzelmet aratott Kutesk besenyő vezér felett, aki Magyarország ellen fordult. 1087. augusztus 1-jén I. (Szent) László követekkel képviseltetette magát a IV. Henrik németországi ellenfelei által rendezett birodalmi gyűlésen és támogatásáról biztosította III. Viktor pápát a IV. Henrik által támogatott III. Kelemen ellenpápával szemben.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  6. 2008. október 11. 19:00296.

    Hai!

     

    Persze azért van a topic.

     

    Kérjük.....

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_573288 (294)
    2008-10-11  14:29
  7. 2008. október 11. 18:59295.

    Hai!

     

    Igen ez valóban egy bizonyos kereteken belül mozgó számadat volt. Volt kevesebb és több is.

     

    A 64 vármegye az a számadat, mely a legtöbbet regnált a magyar királyság történetében. 

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_162317 (285)
    2008-10-11  13:14
  8. Torolt_felhasznalo_573288
    Torolt_felhasznalo_573288
    2008. október 11. 14:29294.

    Továbbá van még anyagom az országálmáról,kardról,jogarról és palástról.

     

    Rakjam fel?

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  9. Torolt_felhasznalo_573288
    Torolt_felhasznalo_573288
    2008. október 11. 14:23293.

    1464 - Hunyadi Mátyás -1458 óta Magyarország királya - váltságdíj ellenében visszaszerzi Frigyestol a koronát, amellyel Budán ünnepélyesen megkoronázzák.

    1526 - Szapolyai Jánost Magyarország királyává Koronázzák.

    1527 - Habsburg Ferdinándot Magyarország királyává koronázzák.

    1529 - A korona Szulejmán szultán birtokába kerül, aki azt Szapolyai Jánosnak adja át.

    1551 - János özvegye átadja a koronát Ferdinándnak.

    1613 - Révay Péter koronaor megírja - eloször - a korona történetét.

    1703-1712 - A Rákóczi-szabadságharc miatt Bécsben orzik a koronát.

    1780 - II. József császár Magyarország királya lesz, de nem koronáztatja meg magát, ezért a "kalapos király" gúnynevet kapja. 1784-tol Bécsben orizteti a koronát.

    1790 - II. József halála elott elrendeli a korona visszaadását, a magyar rendek diadalmenetben hozzák vissza Budára. Az ezt követo szemlékkel kezdetét veszi a korona tudományos kutatása.

    1849 - A szabadságharc bukása idején Szemere Bertalan belügyminiszter Orsovánál elrejti a koronát.

    1853 - Megtalálják a koronát és a vele együtt elásott többi jelvényt.

    1867 - Megkoronázzák az 1849 óta uralkodó Ferenc Józsefet.

    1916 - Az utolsó magyar királyt - IV. Károlyt - Budán megkoronázzák.

    1945 - A II. világháború végén a korona Ausztriába kerül, menekítve az orosz megszállók elöl, ahol a jelvények az Egyesült Államok hadseregének birtokába kerülnek.

    1978. január - Az Egyesült Államok külügyminisztere a budapesti Parlamentben átadja a koronát az országgyulés elnökének.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_573288 (292)
    2008-10-11  14:19
  10. Torolt_felhasznalo_573288
    Torolt_felhasznalo_573288
    2008. október 11. 14:19292.

    A magyar korona története

    1001. január 1. - I. Istvánt Esztergomban megkoronázzák a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.

    1166 - Michael Anchialosz pátriárka említi a Székesfehérváron orzött koronát, mint a magyar királyok legfobb jelvényét.

    1198 - III. Ince pápa a székesfehérvári préposthoz írt levelében a koronát a haza becsületének - honor patriae - forrásaként említi.

    1204 - A menekülo gyermekkirállyal, III. Lászlóval eloször kerül a korona külföldre.

    1256 - IV. Béla egy oklevelében eloször nevezik a koronát "Szent Koronának".

    1270 - IV. Béla halála után leánya, Anna hercegno V. István elol Csehországba menekül a királyi kincstár egy részével, közte két arany koronával.

    1292 - III. András egyik oklevelében eloször nevezi a koronát "Szent István koronájának"

    1301,1309,1310 - A nápolyi Anjouk ágából származó Károly Róbertet háromszor koronázzák királlyá, de csak az utolsó történik a Szent Koronával.

    1309 - A magyar fopapok írják a koronáról, hogy a magyarok "oly nagy tekintélyt tulajdonítanak neki, mintha benne összpontosulna a királyi hatalom".

    1401 - A forendek egy csoportja fogságba veti Luxemburgi Zsigmond magyar királyt és a hatalmat a Szent Korona nevében gyakorolja, okleveleiket SIGILLUM SACRE CORONE REGNI HUNGARIAE (Magyarország Szent Koronájának pecsétje) köriratú pecséttel hitelesítik.

    1440 - I. Albert halála után özvegye - születendo gyermeke trónjának biztosítására udvarhölgyével, Kottanner Jánosnéval ellopatja a visegrádi várból a koronát. A csecsemo V.Lászlót koronázása után a koronával elnökének.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  11. Torolt_felhasznalo_573288
    Torolt_felhasznalo_573288
    2008. október 11. 13:56291.

    A Görög koronarész alsó részén nyolc négyszögletu színes zománclemez és nyolc nagyobb drágako van (Váltakozik). Alsó és felso részén sorban felforrasztott gyöngydrót szegélyezi. A Pantokrator kép alatt lévo hatalmas drágako mellett (jobbról és balról) található Mihály, illetve Gábriel arkangyal képe. Kezükben hírnöki pálca látható. A koronán való szereplésüknek fo oka talán az, hogy a hit szerint a koronát Gábriel arkangyal helyezi az uralkodó fejére, és Mihály arkangyal adja kezébe a lándzsát. Ez is bizonyítja az uralkodó hatalmának Isteni eredetét. A következo két kép balról, illetve jobbról Szent György és Szent Demeter képe. Mindketto a bizánci egyház harcos szentje. Jobbjukban lándzsát tartanak. Szent György a katonák védoszentje volt. Szent Demeter pedig számtalanszor kelt ki a sírjából, hogy válságos pillanatban fehér lován visszafordítsa a barbár seregeket. Tovább haladva két oldalt Szent Kozma és Szent Damján található (orvosszentek). Jobbjukban orvosi muszert tartanak. Utánuk két evilági személyiség következik : Konstantin (Bizánciak császára), Géza Turkia (Magyarország) királya. Konstantin bal kezében kard, fején korona van. O volt Dukász Mihály trónörököse, társcsászára. Míg Konstantint vörös színu betukkel illették, addig Géza nevét kékkel írták fel (Uralkodó ugyan, de nem olyan hatalmas, mint a császár). Géza fején korona, jobbjában kettos kereszt, baljában kard van.

    A Latin korona négy pántja a Bizánci korona oromlemezei mögül indul, és egy négyszögletes lemezben egyesül. A négy pánt mindegyikén két–két kép van. A Latin korona tetején lévo négyszögletu lemez szintén a trónján ülo Krisztust ábrázolja. Baljában az Élet könyvét tartja. Ezt a képet egy kör alakú lyuk fúrja át, ebbe illeszkedik bele a kereszt. A pántokon lévo képek: Szent Bertalan képe (A bizánci koronán lévo Krisztus-ábrázolás mögött helyezkedik el, 2/3 hiányzik). Fölötte Szent János jobbjában egy könyvvel. A jobb oldali keresztpánton Szent Fülöp és Szent Pál képe helyezkedik el. (Szent Pál keze áldásra emelkedik). Hátsó koronapánton Szent Tamás és Szent Jakab (Baljában kézirattekercset tart) képe van. Végül a bal oldali pánton Szent András és Szent Péter (kezében kulcs, az egyház kulcsa van) képe van. Tehát a pántokra Krisztus nyolc tanítványának képe került fel.

    A két rész összeszerelése utólagos munka. A pántokat egyszeruen összeszegecselték, két–két szöggel erosítették az abroncshoz a 13. században. Ezek a szögek kívülrol, a drágakövek mellett láthatók. Az összeszerelés célja a korona boltozatán lévo kereszt elhelyezése volt.

    Csiszolt zafírok, gránátkövek, rubinok, ametiszek, igazgyöngyök díszítik a koronát, mely megvilágítva a sok drágakotol a legkülönbözobb színekben ragyog fel.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_573288 (290)
    2008-10-11  13:38
  12. Torolt_felhasznalo_573288
    Torolt_felhasznalo_573288
    2008. október 11. 13:38290.
     A Magyar Királyi Koronázási Ékszerek

    A Magyar Királyi Korona

    A koronák rövid története

    A korona használatának szokása i.e. I. évezredbe nyúlik vissza. Ismerték már a koronát az ősi Egyiptomban, sőt használták már a zsidóknál és Perzsiában is. A suméroknál egyszeri szalag volt korona helyett. A Perzsa uralkodók fehér gyapjúból készült, drágakövekkel díszített szalagot tekertek a fejük köré. Ugyanezt a szalagot vette át, és hordta Nagy Sándor is. Görögországban legnagyobb hatalmú uralkodók használták. De sokszor díszítették virágokból font koszorúkkal, vagy nemeséből készült koronákkal istenek, istennők szobrait. A latin eredetű corona szóból ered, mely koszorút jelent. Rómában ún. falkoronát kapott az aki az ellenséges erődítmény, város falára elsőként lépett. Polgári koronát kapott az, aki az ellenség kezéből római polgárt szabadított ki. Idővel a korona a hatalom jelképévé vált. Rómában az uralkodó díszes sisakját a testőrök sisakjától két oldalt lelógó szalag (diadém) különböztette meg. Nagy Konstantin uralkodása idején kialakult sisakkorona fontos szerephez jutott a koronák fejlodésében. A Római Birodalom bukása után a germánok nem a diadémot, hanem a sisakkoronát választották hatalmi jelvényül. Ez terjedt el az angolszászoknál is. Ebbol a korona fajtából alakult ki a pántos korona, ahol két keresztpánt burkolja be a koponyát. (Ha nem záródott a két pánt : nyílt korona, nyílt koronán kimagasló stilizált liliomszeru díszítmény : liliomkorona.) Középkorra alakult ki az a hiedelem, hogy aki zárt koronát visel, afölött már nem áll földi hatalom. Bizáncban eredetileg az uralkodók egy teveszorbol készült sapkát viseltek. A XI. századra ez díszes, pántos, abroncsáról lecsüngo gyöngyökkel, koberakásokkal ellátott "szent" koronává fejlodött ki.

    A Magyar korona leírása

    A Magyar korona aranyból készült, rekeszzománc képekkel. Két részbol áll. Felso fele négy keresztpántból áll. A pántok 51 mm szélesek. Ezt a felso koronarészt díszíto ábrák latin nyelvu magyarázatai miatt Latin korona résznek nevezik. A négy pánt aranyabroncson fekszik. Ezt az aranyabroncsot (alsó koronarészt) halványabb, nagyobb ezüst tartalmú rekeszzománca képei miatt (melyet görög nyelvu magyarázatok kísérik) nevezik Görög koronarésznek, de mivel megtalálható rajta a bizánci uralkodó fiának képe is, ezért Bizánci koronarésznek is nevezik. Számos bizánci ábrázolás szerint az oromdíszes koronákat a császárnok viselték. Ebbol következik, hogy a görög korona noi korona. Minden valószínuség szerint I. Géza felesége, Szünadéné tulajdona volt. A korona magassága a tetején lévo ferdén hajlított kereszt nélkül: 127 mm. Az alsó koronarész nem szabályos kör alakú. Legnagyobb átméroje: 216 mm. Legkisebb átméroje: 204 mm. Az abroncs kerülete: 720 mm. Két oldalán négy–négy, valamint hátul egy, 10–13 cm hosszú lelógó aranylánc található. Mindegyike drágakövekbol kirakott lóhere formában végzodik.

    Az alsó koronarész (Görög koronarész) is két részre oszlik. A felso részen elölrol fültol–fülig háromszög alakú és félköríves oromzatok váltakoznak, melyeknek csúcsán 1–1 színes drágako ül. Az oromzatok zöldes mintázatai a fény felé fordítva átlátszanak. Hátul, az oromzatok helyett hatalmas gyöngyök helyezkednek el. Elöl a felso koronarészen kiemelt helyen a trónuson ülo Krisztus (görög szóval Pantokrator) képe látható (szélessége: 55 mm, magassága: 47 mm). Baljában az "élet könyvét" tartja. A Görög koronán egyedül az o képe látható teljes alakban (A többi ábrázolásban csak a mellkép látható). Jobb és bal oldalt egy–egy ciprusfa látható, melyek felett van Krisztus monogramja. Ez a kép az uralkodói hatalom Isteni mivoltára utal. A Krisztus képpel átellenes oldalon találhatunk még egy kiemelt képet (A Görög korona felso részén): Egy fekete szakállas uralkodó képét (szélessége: 45 mm, magassága: 40 mm). Ez az uralkodó " Mihály a bizánciak császára, a Dukász ". A bizánci uralkodók jellegzetes ruháját, koronát, jobbjában labarumot (jogarnak megfelelo jelvény), bal kezében kardot tart. Császár voltát bizonyítja az is, hogy a képen a neve vörös betukkel van felírva (A bizánciaknál a császár aláírása mindig vörös). A császár isteni hatalmát bizonyítja az is, hogy egyedül csak ez a kép került egy szintbe Krisztus (Pantokrator) képével.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  13. Torolt_felhasznalo_162317
    Torolt_felhasznalo_162317
    2008. október 11. 13:32289.

    Salamon az utókor ítéletével szemben nem volt rossz uralkodó. Ráadásul törvényes király volt, akit letaszítottak trónjáról.

     

    Tudtad-e azt, hogy felesége Schweinfurthi Judit német hercegnő Európában addig elsőként gyakorlatilag bankrendszeri alapokat fektetett volna le Magyarországon, ha férje rövid uralma nem gátolja meg ebben? Csak egy érdekesség.

     

    Judit királynéról:

     

    Estók János: Királynék könyve

    Helikon Kiadó, 2000. 22-23.p.

     

     

    előzmény:
    vitopmd (274)
    2008-10-11  10:00
  14. Torolt_felhasznalo_162317
    Torolt_felhasznalo_162317
    2008. október 11. 13:22288.

    Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék.

    MTA, Bp. 1880

     

    Megjelent reprint kiadása is 1998-ban, a mai napig ez a legjobb kötet, ami számba veszi és elemzi a kérdéses területi egységek keletkezését, összeolvadását és történetét.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_162317 (285)
    2008-10-11  13:14
  15. Torolt_felhasznalo_162317
    Torolt_felhasznalo_162317
    2008. október 11. 13:17287.

    Érdekes adalékok:

    Bakay Kornél: A magyar államalapítás

    Gondolat, Bp. 1978

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_162317 (286)
    2008-10-11  13:16
  16. Torolt_felhasznalo_162317
    Torolt_felhasznalo_162317
    2008. október 11. 13:16286.
    A most tárgyalt időszakban, a 11.században például 45 körül volt a magyar királyi vármegyék száma.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_162317 (285)
    2008-10-11  13:14
  17. Torolt_felhasznalo_162317
    Torolt_felhasznalo_162317
    2008. október 11. 13:14285.

    A vármegyék címereinek összeszedése szép munka volt. De kezdetben sokkal kevesebbről beszélhetünk hatvannégynél. A 64 magyar vármegye az erdélyi fejedelmség vármegyéivel és az önálló közigazgatást élvező területeinek(Szász- és Székelyföld) betagozódásával jött létre a Habsburg-uralom ideje alatt.

    Mátyás korában például több, mint 64 vármegyéről is beszélhetünk, a szám elérte és meghaladta a hetvenet is, születtek és eltűntek(beolvadtak) kisebb területű ispánságok az évszadok során.

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  18. Torolt_felhasznalo_162317
    Torolt_felhasznalo_162317
    2008. október 11. 12:09284.

    "A XV. század eleje legnagyobb magyarországi földbirtokosának, a stájer eredetű Cillei Hermannak leánya"

     

    A Cilleiek soha nem voltak a leggazdagabbak. Egyike volt famíliájuk a leggazdagabbaknak. Vagyonban a Garaiak voltak az elsők a XV. század első évtizedeiben.

    előzmény:
    r-v-timi (281)
    2008-10-11  10:30
  19. 2008. október 11. 10:34283.
    Valamint bocsánat, hogy ennyi hsz-be tördeltem szét a bemásolt anyagot, de az nlc csak így engedte
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  20. 2008. október 11. 10:33282.

    1476 – Beatrix (I. /Hunyadi/ Mátyás király felesége) I. (Aragóniai) Ferdinánd nápolyi király leánya

    1502 – Anna (II. /Jagello/ Ulászló felesége) XII. Lajos francia király unokahúga

    1522 – Mária (II. /Jagello/ Lajos király felesége) Habsburg (Szép) Fülöp Kasztília királya lánya, II. Miksa császár unokája

    1527 – Anna (I. /Habsburg/ Ferdinánd király felesége) II. (Jagelló) Ulászló magyar király lánya

    1539 – Izabella (I. /Szapolyai/ János király felesége) I. /Jagelló/ Zsigmond lengyel király lánya

     

    Mostmár befejezem  A "hazabeszélést", tudom, hogy az említett személyek nagyrészéhez még nem "értünk oda" , de azért néhányukat már említettük, vagy a közeljövőben fogjuk.

     

    előzmény:
    r-v-timi (281)
    2008-10-11  10:30
  21. 2008. október 11. 10:30281.

    1205 – Gertrúd (II. András király első felesége) IV. Bertold meráni herceg leánya

    1215 – Jolánta (II. András király második felesége) Pierre Courtenay (a későbbi konstantinápolyi latin császár) leánya

    1234 – Beatrix (II. András király harmadik felesége) I. Aldobrandino  este-i őrgróf leánya

    1235 – Mária (IV. Béla király felesége) Theodoros Laskaris nikaiai császár leánya

    1270 – Erzsébet (V. István király felesége) Szaján kun előkelő leánya

    1273 – Izabella (IV. /Kun/ László király felesége) I. Károly nápolyi király leánya

    1290 – Fennena (III. András király első felesége) Zienomysl kujáviai fejedelem leánya

    1296 – Ágnes (III. András király második felesége) Habsburg Albert osztrák és stájer herceg leánya

    1310 – Mária (/Anjou/ Károly Róbert király második felesége) A Piastok családjából származó Kázmér sziléziai herceg leánya

    1318 – Beatrix (/Anjou/ Károly Róbert király harmadik felesége) VII. (Luxenburgi) Henrik német-római császár leánya

    1320 – Erzsébet (/Anjou/ Károly Róbert király negyedik felesége) Łokietek Ulászló lengyel király leánya, IV. Béla magyar király unokája

    1345 – Margit (I. /Anjpou/ Lajos király első felesége) Luxemburgi Károly morva őrgróf, később német-római császár leánya

    1353 – Erzsébet (I./Anjou/ Lajos király második felesége) Kotromanić István boszniai bán leánya

    1405 – Borbála ( /Luxemburgi/ Zsigmond király második felesége) A XV. század eleje legnagyobb magyarországi földbirtokosának, a stájer eredetű Cillei Hermannak leánya

    1438 – Erzsébet (I. /Habsburg/Albert király felesége) Luxemburgi Zsigmond magyar király és Cillei Borbála leánya

    előzmény:
    r-v-timi (280)
    2008-10-11  10:29
  22. 2008. október 11. 10:29280.

    1097 – N. N. (/Könyves/ Kálmán király első felesége) Roger szicíliai normann gróf leánya

    1112 – Eufémia (/Könyves/ Kálmán király második felesége) Vlagyimir Monomah kijevi nagyfejedelem leánya

    1120 – k. N. N. (II. István király felesége) Robert capuai normann herceg leánya

    1131 – Ilona (II. /Vak/ Béla király felesége) I. Uro� szerb nagyzsupán leánya

    1146 – Eufrozina (II. Géza király felesége) I. Misztiszlav kijevi nagyfejedelem leánya

    1162 – N. N. (II. László király felesége )

    1163 – Mária (IV. István király felesége) Ioannés Komnénos bizánci császár unokája

    1166 – Ágnes (III.. István király felesége) II. Henrik osztrák herceg  leánya

    1173 – Anna (III. Béla király első felesége) Châtillon Rajnald és Konstancia antiochiai fejedelemnő leánya

    1186 – Margit (III. Béla király második felesége) VII. (Capet) Lajos francia király leánya

    1196 – Konstancia (Imre király felesége) II. Alfonz aragón király leánya

    előzmény:
    r-v-timi (279)
    2008-10-11  10:29
  23. 2008. október 11. 10:29279.
    zékesfehérváron koronázott királynék

     

    1038 – N. N. (/Orseolo/ Péter király első felesége)

    1041 – N. N. (Aba Sámuel király első felesége) Szent István király húga vagy leánya

    1046  – Adelhaid (I. András király első felesége) Braunschweigi Liudof fríz herceg leánya

    1050 – Kijevi Anasztázia (I. András király második /?/ felesége) Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem leánya

    1060 – Richeza (Adaldaid) (I. Béla király felesége) II. Mieszko lengyel fejedelem leánya

    1063 – Judit (Salamon király felesége) III. Henrik német-római császár leánya

    1075 – Szünadéné (I. Géza király felesége) Niképhoros Botaneiates bizánci császár unokahúga

    1077 – N. N. (I. /Szent/ László király első felesége)

    1078 – Adelhaid (I. /Szent/ László király második felesége) Sváb Rudolf német ellenkirály leánya

     

    előzmény:
    r-v-timi (278)
    2008-10-11  10:26
  24. 2008. október 11. 10:26278.

    A Székesfehérváron koronázott királyok uralkodásuk első évének megjelölésével:

    1038 - Péter, 1041 - Aba Sámuel, 1044 - Péter, 1046 - I. András, 1060 - I. Béla, 1063 - Salamon, 1074 - I. Géza, 1077 - I. (Szent) László, 1095 - Kálmán, 1116 - II. István, 1131 - II. (Vak) Béla, 1141 - II. Géza, 1162 - III. István, II. László, 1163 - IV. István, 1172 - III. Béla, 1196 - Imre, 1204 - III. László, 1205 - II. András, 1235 - IV. Béla, 1270 - V. István, 1272 - IV. László, 1290 - III. András, 1301 - Vencel, 1305 - Ottó, 1308 - Károly Róbert, 1342 - I. (Nagy) Lajos, 1382 - Mária, 1385 - II. (Kis) Károly, 1387 - Zsigmond, 1437 - Albert, 1440 - I. Ulászló, 1445 - V. László, 1458 - I. Hunyadi Mátyás, 1490 - II. Ulászló, 1516 - II. Lajos, 1526 - I. (Szapolyai) János, 1526 - I. Ferdinánd

     

    előzmény:
    r-v-timi (277)
    2008-10-11  10:26
  25. 2008. október 11. 10:26277.

    Valamint ezen a helyen koronáztak sok királyt és királynét.

    A XV. századi közfelfogás szerint, mely Kottanner Ilona emlékiratában maradt fenn, "a magyaroknak három törvényük van. Úgy hiszik, hogy bármelyiket hagyja teljesítetlenül valaki, az már nem törvényes király. Az első törvény úgy szól, hogy a királyt a Szent Koronával kell megkoronázni. A második, hogy az esztergomi érseknek kell megkoronáznia. A harmadik, hogy a koronázásnak Fehérvárott kell megtörténnie."

     

    Korai írott forrásaink alapján valószínűnek látszik, hogy a királykoronázás ezen főbb szabályai már a XI. században is érvényesek voltak. A keresztény királyságot megalapító, 1083-ban szentté avatott és az "ideális király" vonásait magára öltő Szent István Fehérváron őrzött ereklyéinek, személyéhez kötődő – esetenként csak ilyennek vélt, vagy az elveszett eredetit helyettesítő – jelvényeknek, tárgyaknak a szertartásba való bevonása – a kor felfogása szerint – segítette a megválasztott "kiváló lovag" misztikus átváltozását a jelképes és ünnepélyes események során "Isten kegyelméből való", szerencsésen uralkodó királlyá.

    Az egyházi szertartás rekonstruálható mozzanatai: közfelkiáltás (választás), eskü, szentelés, felkenés, átöltöztetés, a kard átadása, koronázás, a jogar átadása, trónra ültetés. Ezek közül a Szent Koronával való koronázás vált a köztudatban a legfontosabbá, míg az itt állt királyi trónra a város nevének Székesfehérvárrá bővülése emlékeztet.

    előzmény:
    r-v-timi (276)
    2008-10-11  10:25

Címlap

top