Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Sziasztok Lányok!
Én is jól vagyok, nekem meg az a tapasztalatom, hogy mindenki csak saját hibájából tanul.
Sziasztok Lányok!
Ma csak úgy benéztem ide és hát mit látok.... felbolydult az egész topic.
Irjatok sokat, az segít. És tudunk tanulni egymás hibáiból, vagy tapasztalataiból.
Bár én most nem tudok beszállni ebbe, mert egész jól elvagyok, és nem hiányzik vissza a régi kedves. Vagyis inkább úgy pontosítanék, hogy a régi kedvessel együtt járó mellékdolgok, mint pl. piszkálás, szemétkedés, beszólás és b...gatást. Másfél hónap után még mindig a megkönnyebüés fázisában vagyok, ami nagyon jó, mert így nem szenvedek. Én is randizgatok, de az csak arra jó most, hogy a női önbecsülésem és önbizalmam visszaszerezzem.
Puszi mindenkinek és kitartás... ja, és tessék szépen előre nézni!!
és pilótával se??
azt beszéltük meg, ma ebéd után vagy kora délután fogunk találkozni és hogy előtte még hív..mindjárt harangoznak és néma a mobilom.. mert a helyszínt még nem egyeztettük le. talán lezuhant a repülője? (tudom,ez rossz vicc)
hogy bízzak így bárkiben is???????????????
és focistával se..
csak vicceltem, imádom hogy focizik :) ma átvittem a cuccait és invitált, hogy menjek velük de én talán majd külön kocsival. Ezt most kivételesen a lányom miatt teszem mert megigértem neki hogy megyünk. Ugyanis mindig sok gyerek van ott akivel összebarátkozott utána vacsi is szokott lenni és mindig segít teríteni.
Én azért gondolom hogy Ő a végzetem, mert volt már egy pár pasim, egy vőlegényem, egy férjem, egy élettársam (akitől a lányom van) és több kis futó románc is természetesen. Egyszer-kétszer szarul esett a szakítás de könnyen túl tudtam tenni magam az egészen.Volt hogy én szakítottam de volt hogy engem dobtak.
Most vagy elkapott a kapuzárási pánik vagy orvosi eset lettem.
Nem, a szerelem nem ez. Ez már valami beteg ragaszkodás,aminek semmi értelme (most elsősorban magamról beszélek). egy olyan emberhez ragaszkodom, aki a legkevésbé sem érdemli ezt meg...
Az elszakadás sokkal könnyebben menne, ha nem egy helyen dolgoznánk.Persze az jó, hogy nem egy légtérben,de azért mégiscsak össze-össze futunk.
Csajok, sose kzdjetek vízilabdázóval, bármennyire is kecsegtető és imponáló....!!!! :):)
Dehogy ment olyan könnyen, te már csak a folyamat végét látod.
De kell lennie egy belső tartásának az embernek, ami azt mondja, hogy eddig és ne tovább, innentől ez az egész már csak szenvedés, nem visz minket előre, sőt, lealacsonyít és bepiszkolja az eddigi szép emlékeket.
Mielőtt megtaláltam a mostani párom, én is randizgattam párszor, de szegényeknek esélyük sem volt, mert akkor még nagyon frissz volt a szakítás. De a női önérzetemnek jót tettek ezek a randik, és nem ültem a két fal között. Tényleg segített átvészelni, mégha nem is a "legtisztességesebb" dolog szegény randipartnerrel szemben.
Igen,fiatalabbnak gondoltalak:)
A reakciódból, az emberhez való viszonyodból. (én 31 vagyok)
Jó Neked, hogy ilyen könnyen ment.
Én nem tudom és nam is akarom őt lezárni. Talán akkor megpróbálnám ha nem a szomszédom lenne, akkor minden könnyebb lenne.
Én képes vagyok órákon át simogatni, bújni, puszilgatni.. Ha gondolkodtam volna.. ez tényleg nem normális. A Zolipótló is ezt csinálta velem és a frász kerülgetett egy idő után pedig nagyon megszerettem a srácot csak rossz időben találkoztunk.. Magamat se értem mert soha senkivel nem voltam ilyen! Ez lenne a SZERELEM?
Nem akarok más pasit holnap is csak azért randizok hogy átvészeljem a napokat..
persze,
35
de agyilag 17
Ugye így gondolod?
Szia Petri,
megkérdezhetem, hogy hány éves vagy?
Jó estét Lányok!
Na, én is "élménybeszámolok" kicsit. Ma este hoztam el a maradék cuccom a férjemtől, most már semmi dolgom nem maradt a régi,közös otthonunkban. Teljesen baráti légkör uralkodott, igaz, a fényképeken picit elérzékenyültem, de nem viselt meg annyira a dolog,mint vártam. Picit átbeszéltük még a kapcsolatunkat és szépen elengedtük egymást. Ez a beszélgetés jó volt, kellett ahhoz, hogy tényleg lezárjuk a dolgainkat, ne maradjanak bennünk esetleg kérdések.
Úgy érzem, most nyitattabb tudok lenne az új emberemre, hogy a múltat magam mögött tudom.
már koppant
Nonblonde
Kíváncsi vagyok mit hozol ma este össze..
A két évvel ezelőtti Nonblonde-ba teljesen magamra ismertem.
Büszke vagyok magamra (a mai estére gondolok) nem alázkodtam meg, nem könyörögtem! (úgy mint a másik 3 szakításkor) szerintem meg is lepte rendesen.
De írtó rossz egyedül aludni, főleg úgy hogy mindig remek volt köztünk a szex.
Ami aggaszt, hogy teljesen rászokok a nyugtatóra és étvágyam az hetek óta nincs. Már mindenki azt mondja mennyire lefogytam. (52kg 167magas)
Majd holnap leírom levegőbe reptettek e az első randin.
mégegyszer bocs a nyavajgásért!
Ja igen, ma is olvasgattam a topik elejét.. olyan fura mert amikor Ti szenvedtetek akkor én olyan de olyan boldog voltam. Akkor ismeretm meg a végzetemet. és most én is itt vagyok
kár hogy nem él már úgy ez a topik mint régen..
ami biztos, hogy nem fogom hívni és nem fogok írni se neki.
csak "véletlenül" mindig összefutunk majd ami amúgy se nehéz.
Tudom mekkora ökör vagyok de várni fogok rá amíg újra észheztér.
Mert visszakérte a kulcsát de mondta hogy felakassza a tertóra és megvár.
Részemről meg a várás olyan lesz hogy vígasztalódni fogok. Holnap már randizok is egy sráccal. Mivel egy pár hete éreztem a vesztemet elkezdtem ismerkedni az iwiwen. nehogy már csak neki legyen jó és hátha találok egy olyan srácot aki értékelni is tud és akkor a focistám már labdába se rúghat nálam. Az új jelölt egy egy igazi pilóta srác :)
Megvolt a nagy beszélgetés..
Szerencsére nem sírtam el magam. Ezen nagyon meglepődtem..
A beszélgetés persze hiába volt.. hiába képzeletem el reggel, hogy majd azt mondja oké, próbáljuk meg újra.. és jön a nagy ölelkezés, nyakbaborulás stb..
Ő már döntött, hogy vége. De természetesen nem mondja, hogy nem fogunk újra kibékülni.. !
Tudom, pár hét és jönnek az smsei, beszólásai ha összefutunk.
Szabadságra vágyik, lefekszik egy lánnyal és újra rájön, hogy én kellek neki.. és kezdődik minden előlről.
Most kivételesen elmondta mi a probléma velem. Nagyon ragaszkodok hozzá! Tudjátok ez is baj de az is ha hidegek vagyunk mint egy jégcsap.
Te tanultam belőle legközelebb kamatoztatom. Az kell neki hogy ő tudjon küzdeni értem és ne én alázkodjak meg.
és nyugodtan menjek holnap a meccsére ha akarok..
Bocs a sok hülyeségekért de ki kell írni magamból..
Sziasztok Lányok!
Én jól vagyok, mi együtt vagyunk titokban, a lány sejti, hogy van valakije, és hogy mást szeret. Állandó veszekedés van náluk, ellenőrizgetés, és nyomozgatás.
A mi kapcsolatunk ennek ellenére is békés, és szeretettel teli.
Olvastalak benneteket, és egy kicsit elkeseredtem. Határozottnak, és magabiztosnak kell lenni, aki nélkülük is boldog. A férfiakat ez vonzza, nem a kétségbeesett kapaszkodó nő, attól elmenekülnek, és elmúlik a szerelem szeretet. Ha meg úgy érzitek nem vagytok egymáshoz valók, akkor tovább kell lépni, vállalva azt, hogy egy darabig egyedül kell élni, hogy készen álljatok egy új kapcsolatra.
Lányok,
Cickamacskával mi lett?
Juticicu
Akkor el fog telni nálam is vagy két év mire csipkerózsa felébred álmából..
Nem akarom én húzni nyúzni, mint a rétestésztát csak és mindig van csak..
szóval legalább ne látnám! Ma is összefutottunk a lépcsőház előtt.
Ha minden nap látom akkor nehezen megy a felejtés.
A tegnapi smsezést persze hogy én kezdeményeztem :(
Azt kérdeztem tőle, hogy eldöntötte e mit akar vagy még rágódik.
Bébicsek,
tudom hogy igazad van de úgy látszik én nem vagyok ilyen erős. sajnos.
meg túl fiatal se vagyok már és Ő se.. 35-43 békességet, nyugalmat, szeretet akarok.
majd meglátjuk mit hoz az este..
nem fogok könyörögni az biztos, ha semmi hajlandóságot nem mutat arra, hogy rendbehozzuk akkor nem fogom erőltetni, mehet..
Nekem kínlódás van most még mindig.Maj jön haza edzőtáborból, ma találkozunk.Tudom,hogy nem kéne, egész este azon forogtam,hogyan vessek véget a kapcsolatnak...
De még nincs erőm hozzá...
Viszont hogyha végre szakítani fogunk, akkor legalább nem lesz bennem a "mi lett volna ha" érzése...
Ezért érdemes hagyni néha "kifutni" a helyzetet...
Tök igazad van Bébicsek.Amit én művelek az tényleg ciki...
Amúgy magamon is csodálkozom,mert sosem voltam ilyen...
Sziasztok Lányok!
Petri, mindtha csak magamat olvasnám, vagyis a 2 évvel ezelőtti önmagamat. Annyira kapaszkodtam belé, hogy ma már magam se hiszem el. Mindent megbocsátottam neki és mindent magamra vállaltam. Azt hogy tönrement a kapcslatunk teljesen magamnak tudtam be, ogy az én hibám minden. Én is úgy gondoltam, hogy szeret még, csak nem úgy mint eddig. Persze elértem amit akartam, mert újrakezdtük, de eddig bírtuk, vagyis 2 évig.
Hát... most azt mondom neked, visszagonondolva arra az időszakra, hogy nem érte meg az a sok-sok megalázkodás és könyörgés, mert igazából megalázkodtam, méghozzá elég rendesen.
Amikor sms-eztek akkor azt te kezdeményezed vagy ő ír neked?
Bogi, te hogy vagy?
Cicka, jársz még erre?
Puszi mindenkinek
De én csak helyre szeretném hozni a kapcsolatot...!
Ez még nincs elveszve szerintem.. a hétvégén is Ő jött hozzám, nem pedig én.
Nem akarok én könyörögni neki mert azzal semmit nem fogok elérni csak szépen józanul megbeszélni a kialakult helyzetet.
Lányok!
Bocsánat a nyersességért, de vmi kis tartás legyen bennetek! Nem nyavajogni a pasi után, csiki-csukit játszani,könyörögni neki, hogy ne legyen vége,vagy nem tudni elszakadni tőle..álljatok picit a sarkatokra. Néha az eszünkre kell hallgatni, nem a szívünkre.