Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ne is alázkodj meg, annak semmi értelme.
Különben én sem vagyok -né, a lánynevemet viselem, mint ahogy a menyünk is megtartotta a saját nevét.
Szerencsés keresést kívánok!
Én nem vagyok nagyon válogatós,tulajdonképpen 16 éves korom óta mindig volt mellettem valaki, most van egy 5 hónapos szünet.
De azért alapvető dolgok vannak,amikből nem engedek.
37 vagyok, van végzettségem,munkám,lakásom,kocsim,nem fogok megalázkodni csak azért, hogy legyen valakim.
Számtalan nőt tudok,akik inkább eltűrik az ütéseket-veréseket,csak hogy nék lehessenek.Mindezt Budapesten, középosztályi környezetben.
Nem láttad azt a nagyon helyes párt a tv-ben, ahol az asszony kosárlabdázó, és ehhez mérten nagyon magas, a férfi pedig törpe?
Van egy nagy lányuk is, és hosszú évek óta boldogan élnek. Ezzel nem akarlak semmire rábeszélni, csak érdekességképpen írom.
Az én férjem teljesen átlagos, de senkiért nem cserélném el. Én sem vagyok szexbomba. Sok dologban különbözünk, de kis jóakarattal ezeket toleráljuk, kölcsönösen alkalmazkodunk egymáshoz.
A kifejezett szépfiú típiusuktól meg mindig óvakodtam,egy férfi inkább legyen markáns,mint nyálas - behízelgően jóképű.
175 cm vagyok,egy-két cm alacsonyabb férfi még elmegy,mondjuk azért 165-öset nem szeretnék
Ezekben 100 %-ig egyetértek veled, én sem ilyesmire gondoltam, csak pl. arra, hogy sokan ragaszkodnak bizonyos iskolai végzettséghez, és nem az intelligenciát nézik, vagy egyéb feltételeket szabnak, amiket nem könnyű teljesíteni. Az, hogy a párom szeressen, tiszteljen, és egyenrangú félként kezeljen, az alap-elvárás, az is, hogy ne velem akarja eltarttatni magát.
Pofonra pedig még csak nem is gondoltam, engem még a szüleim se pofoztak fel soha, a férjemnek se jutott ilyesmi eszébe. Következésképp meg sem fordult a fejemben ez az eshetőség, pedig sajnos nagyon sok ilyen esetről olvasok-hallok.
az elmúlt két évben voltak azért kapcsolataim, csak most nincsen.
Reális vagyok,mivel elvált gyerekes vagyok,ezért természetes, hogy a másiktől sem várom el, hogy gyerektelensosemnős legyen.
Mivel nem vagyok elit osztálybeli a másiktól sem várom el ezt. De azt hiszem annyit elvárhatok,hogy a 40 körüli párom azért ne notorius munkakerülő legyen. A végzettségre nincs kitételem ,de azért egy alapintelligencia legyen.
Abból viszont nem engedek,hogy tisztelettel és szeretettel bánjon velem, és abból sem engedek, hogy nálam egy pofon sem fér bele a kapcsolatba:))