Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
A remete barlang...
Torolt_felhasznalo_916738
Létrehozva: 2008. Április 17. 20:11
Van egy csendes kis zug, ahol nyugalom, béke, és szeretet honol. Ez az én remetebarlangom. A remete pedig jómagam vagyok.
Visszahúzodtam mert a kiülvilág aljas, hazug, törtető zajából elegem volt. Kedves vándor, ha ide betérsz, megnyugvást, jó szót,
és háborgó lelkedre gyógyirt találhatsz. Itt sosincs ajtó ami zárva legyen, és ha nagyon szeretnél elérni valamit, hát lelkileg abban is meghallgatásra, és támogatásra lelsz. Ha igaz érzésekkel jössz,
azzal is távozol.
lobo
Szeretteinknek.....
Kincs vagy nekem
Felidézem kedves mosolyod,
S fülemben zenél huncut hangod.
Elvarázsolt férfias, bölcs lényed,
Igaz embert ismertem meg benned.
Értékes, drága kincs vagy nekem,
Maradj hát még egy kicsit velem.
Tekintetem elborul, ha arra gondolok,
Mennyi idő, mely nekünk adatott.
Nem is akarom tudni, most élünk,
Ajándék minden közös percünk.
Támasz vagy nekem, erős vár,
Ahol érző szívem menedéket talált.
Felnézek Rád, és büszke vagyok,
Mert Te vagy, ki nekem újra életet adott
Szia!
Azért nagyon sok teher van a nők nyakán....én is mindíg azt szoktam mondani,a férfinak ha van kedve otthon dolgozni,dolgozik,ha nem? hát nem!
De mi nem mondhatjuk a gyerekeinknek hogy most nincs kedvem felkelni....stb.
Ráadásul az ital!!!!!!!!!!!!!!!
De sok családot tönkretett és sajnos tönkretesz ezután is! Bár nem az ital a hibás! A felnőtt ember!
Önző!Csak ő érezze magát jól! A család le van ....va!
Aki pedig foggal-körömmel ragaszkodik a családjához...nem az italhoz nyúl ,azt pedig mocskolódásokkal árasztják el...rossz világ!!!!!!!!!!
Én is írtam neki,priviben..Elég soká válaszolt.......de mentségére legyen mondva,alíg győzött válaszolni a többi hsz-re is...sokan írtunk neki.
Téged is olvastalak.....
Nekem is nagyon rossz gyerekkorom volt...az anyám volt olyan, amilyen.Ez még rosszabb!!!!!!!!!!!Vagy csak én érzem így???????
Én is anya vagyok...a lelkemből hiányzik az az érzés amit egy anya iránt érezni kellene...talán azért is imádom a gyerekeimet!
Szia Zitus!
Én nem haragszom senkire sem, mert megtanultam, hogy azzal csak magamnak ártok. Viszont nehezen tudom megállni, ha megbántanak, akkor nem hagyom magamat, habár tudom, ennek semmi értelme sincs. Csak nagyon röviden, mert ez a nyugalom szigete: tegnap egy 23 éves fiatal lány panaszkodott az apja miatt, aki éppen tök részeg volt és üvöltözött, (anyuka már régebben meghalt). Egy páran segítő szándékkal álltak mellé, míg az észosztók legorombították elég csúnyán. Erre írtam Neki, hogy nagyon együttérzek Vele, mert mind gyerekként, mind anyaként átéltem ugyanezt. Ő megköszönte nekem, erre tovább bántották, akkor írtam azt, hogy ne foglalkozzon az ilyenekkel. Erre kaptam én meg aztán a magamét. Hangsúlyozom, az én lányom (24.) nem sérült, jól van, bár nem boldog, hogy ilyen légkör van nálunk. A férjem iszik, ezt nehezen tolerálom, de nem agresszív, apám is ivott, de soha nem bántott senkit sem. Csak a veszekedés miatt voltak problémák. A fiatal lányt is, engem is azért ítéltek el, mert nem hagyjuk el az otthonunkat, nem megyünk albérletbe, jelzem nekem az utca maradna. Hát több, mint 30 évet dolgoztam az otthonomért, nem fogom csak azért elhagyni, hogy a másiknak több jusson, én meg az utcán a lányommal. Hát nem!
Bocsánat mindenkitől, hogy ezt leírtam. bocsi.. bocsi.. bocsi...
A versikét külön köszönöm.
Majd idővel felfedem a kilétem....
Most csak annyit: én is "gyerekbolond" vagyok...
Remélem ismered ezt az idézőjelbe tett szót.....nehogy félreértsd és megharagudj rám!
Szia Julika! /?/
Én is indítottam topikot...kaptam hideget-meleget! Valahol a "hideg"-ben abban is van néha megfontolandó.....nem haragszol ugye,hogy ezt írom..de tapasztalatból mondom...fáj az igazság,de érdemes elgondolkodni rajta.De a döntés mindíg az enyém....
Én nem ítélem el a rosszindulatu embereket sem...csak sajnálom őket....ha ők nem lennének,nem lenne ennyi gyűlölködés és fajgyűlölet....a világ jó emberekből állna.....
Tudom,ez álom....de legalább én és családom így élünk!
Szivárványos boldogság....
Hosszú volt az út, melyen végigmentem,
Éveket szenvedtem, vesztettem.
Kitörni nehéz volt, féltem,
Lám mégis megtettem.
Újra szivárvány az életem,
Ragyogjatok csillagok ismét nekem.
Elvonult a felhő és a ború,
Életem már nem szomorú.
Boldogság költözött szívembe,
Lelkem érzelemmel van tele.
Szárnyal a gondolat, íródnak a sorok,
Ez nem fantázia, valóban boldog vagyok.
Szia Irénke!
Nem, nem bántott meg senki sem, a Te topicod is beletartozik abba a háromba, ahová benézek. Csak tudod ott nagyobb a forgalom, én meg rohangálok folyamatosan a konyha és a sz.gép között. (még a végén lefogyok)
Nem mindig tudom végigolvasni, aztán elvezsek a hsz.ek között.
Nálad is csend van, meg a Barátok köztbe járok, ott is ritkábban írogatok, de azért tegnap írtunk bagollyal (Valika) pár hsz-t.
További szép napot, Jutka
Én szivesen olvasnám azokat is...aki nem,az lépjen tovább másik topikba....
További szép napot nektek!
Azt mondod látni akarod?
Azt mondod megfogni nem tudod?
Nevetnem kell gyermekem,
Hisz ebből áll az egész életem.
Talán félre értessz, de nem bánom!
Aki nem ismer és ítél csak szánom.
Gyermekem ez így nem élet,
Hogy hátbaszúrlak és elítéllek.
Látod ott azt a nagy hegyet?
Gyerünk adj neki nevet!
Hogy minek, hiszen van neki?
Látod, ezt is mindenki félreértheti.
Számomra nem érték a vagyon,
Inkább homokba´ hagyom nyomom.
Azt kérded miért és minek?
Lényegtelen mert úgyis felejtenek.
Nézz inkább körbe!
Ne üldözz álmokat a semmibe!
Arany van a Nap körül,
A Gyémánt a hullámokban ül.
Az Ezüst maga a Hold,
A Bronz pedig időt old.
Nem érted?
Csak figyeld az életed.
Bronz szín a homokszem,
Mely pereg és így fogy életem.
De végül csend lesz és nyugalom…
Hidd el én már csak ezt várom.
Hogy miért? Én is kérdezhetném…
Talán a Csendet örökké szeretném,
A Nyugalmat mindeg megbecsülném…
És életem így boldogan élhetném
Szia Zitus!
Szép jóreggelt Neked. Egészen felviditottál. Köszönöm a verseket, /monológokat?/ Tudod én is szeretek irogatni verseket, csak azok szerintem nem a nyilvánosságnak valók, szerelmes versek. További szép napot Neked, lobo.
Az ember élete két részből áll. Az elsőben remélünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog életre.? (Széchenyi István)
Balogh József:
Mit kivánok
Kívánok én hitet, kedvet,
szép szerelmet, hű türelmet,
utakhoz fényt, csodát, álmot,
békességes boldogságot,
magyar szót és égre kéket,
emberarcú emberséget,
verseket, célt, igazságot,
daltól derűs jobb világot,
bokrok mellé társnak fákat,
napfényt, amely el nem fárad,
tekintetet szembe nézve,
éjt meg nappalt soha félve,
kézfogásos tiszta csöndet,
és mosolyból minél többet!
Neked...........
DE KÜLÖNBEN CSEND VAN
Te, bolondos fiúcska, miért nem alszol? Te?
Mindenki oly édesen pihen.
Csak te zavartad meg reggeli álmod.
Te, bolondos fiúcska, hát mit akarsz?
Élvezni a reggelt? ...
Eredj aludni!
Nincs még semmi látnivaló,
minden aluszik még.
Csak egy csodálatos szekér indult el
derékig tűzben a hegy tetején -
De különben csend van, nyugalom van még.
Csak az a különös szekér
- én nem tudom -
de mintha csupa virágon menne,
és olyan valami mozgásféle is
támadna nyomában.
De különben csend van.
Csak a bokrok népesültek be,
és a levelek széle fénylett meg.
Na, meg aztán - én ugyan nem értem -
de mintha mámoros versenybe
kezdenének a madarak,
vagy minden madár
19-féle nyelven szólalna meg.
De különben csend van. Határozottan csend van.
Csak az a babonás rigó a víz partján
- én nem tudhatom -
de mintha egy kicsit
megrészegült volna a napsugártól.
De különben csend van. Nagy nyugalom.
Csak egy-egy éberszemű gazda kocog el
csengős lovával a kertek alatt.
Csak egy-egy csapat virágárus-leány
siet ki kosarával a piacra. -
De különben csend van, s minden aluszik még.
Csak valami vadoroszlán-féle erős illat
kapott lábra,
mert a reggeli szél üde ajkával csókdosta
s az bódítgatja az emberek fejét
és - én föl nem foghatom -
de mintha megmozdulnának a fák,
mint virágos karok a dal szárnyán,
levegőben, vízen, úton,
mindenütt csak kacagó
virág-máglyák gyúlnának.
Harangok kondulnak meg
és harsonák szólalnak meg
minden dobásnyira.
Az embereknek ezek hallatára
mintha kiszállna
az erő inaikból, mert megbűvölten,
mozdulatlan állnak
- én nem tudom -
de mintha térdre roskadnának.
De különben csend van. Határozottan csend van.
Csak a hattyúk kezdtek valami
furcsa játékba a tavon
és a vízi madaraknak mehetett
fejükbe az illat,
mert olyan bizsegő és izgatott a daluk.
És - én föl nem érhetem ésszel -
de mintha meglopták volna a természet
minden színét,
olyan pazar-csillogó a tolluk.
De különben csend van.
Határozottan csend van.
Csak úgy tesz minden, mintha élne.
Csak úgy tesz minden, mintha szállna,
szállva-szállna, szállna.
Csak úgy tesz minden, mintha örökre
magába akarna bolondítani.
Én nem tudom, miféle időszak van -
de mintha minden vágyna, szólna,
várva-vágyna, vágyna.
Én nem tudom, miféle időszak van -
csak olyan szép minden,
olyan végtelenül elragadó
és olyan mámoros. -
De különben csend van.
Határozottan csend van.
És te, bolondos fiúcska, mégsem
akarsz aludni.
Pedig ezeket leszámítva -
hidd el, hogy csend van.
Határozottan csend van.
a tegnap nyugalmát,
s ölelni, ölelni a rendet,
a nemzet hatalmát:
Minden ember tartozását
az ott-Honhoz; hol a ház,
hol hazád és nevelt anyád,
s kenyeret adott Atyád!
Honnan nem űztek el barmok?
Hol hagytak nőni,
bátormiskává a parasztok,
s hol nem láttak bőgni?
Ott nem szokás a rakás,
ajtó előtt hajbókolás,
s nem kell mindig győzni,
csak szeretni, csak szeretni.
Para’ ara araszt hagyott
szívén, s bújhatott gaz
harács szívű araszoló
emberlelkeken növő gaz.
Látod! Támadod az ott-Hont,
burjánzó vak haszon!
Pátyolgató bölcs ősök
megőrizték bölcsőtök.
Megismerni egy csöppnyi csendet;
a bölcső hatalmát,
s szeretni, szeretni csendben
ház, haza nyugalmát.
Őrizni kell embert, ott-Hont,
házat, hazát! Őrizni az alázatot,
minden odúba búvó állatot,
bármi szívből jövő sugallatot!
Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz,
Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj és örülj.
/Berzsenyi Dániel/
Minden nap megszűnik valami,
Amiért az ember szomorkodik,
De mindig születik valami új,
Amiért érdemes élni és küzdeni.
/Herakleitosz/
Ha az egész órát
úgy betöltöd,
hogy benne érték
hatvan percnyi van,
minden kincsének
bírod ezt a földet
S ami még több
ember vagy , fiam.
/Kipling/
Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha
Remény, csalódás, küzdelem, bukás
Sírig tartó nagy versenyfutás
Keresni mindig a jót, a szépet
S meg nem találni, - ez az élet.
/Madách/
Töröld le könnyedet
Kisírt szemedben mosoly
legyen és derű,
Mindennap kezdődik valami
valami nagyszerű,
valami gyönyörű.
/Nagy László/
Csend van. Csak a billentyűk halk kopogása hallatszik. A viharos szél néha megrázza a redőnyt.
Halkan kattog a konvektor, ahogy a kihűlni készülő szobába próbál meleget varázsolni. A kedves az egész heti munka fáradalmait piheni ki ebben a két napban. Csak néha tér magához egy-két órára, jól lakik, majd leül az ágy szélére, de folyamatos mozgással már dől is tovább vízszintes helyzetbe. Nyakig magára húzza a plédet, még szól: "szeretlek Apa", aztán már alszik is. Néha odapillantok és csendben figyelem, ahogy minden lélegzetvételénél lassan emelkedik és süllyed a takaró. Kilincs nyikorgása hallatszik, amint a gyerek besomfordál a kamrába édesség után kutatva. Aztán megint csend. Lassan félhomályba borul a szoba. A billentyűzeten a betűket már csak a monitor kékesfehér fénye világítja meg. Vasárnap délután. Egy szoba, ahová - bár igyekszik - nem tud betörni szél úrfi. Ismét megrázza a redőnyt, idebenn is jól hallhatóan recsegteti az udvaron uralkodó öreg diófa lomb nélküli ágait. Nem adja fel a harcot, mindenféleképp igyekszik megzavarni a délutáni idillt. Sajnálom, úrfi, ez ma nem jön össze. Majd holnap reggel, ha kilépek az ajtón, talán több sikered lesz. De most csak tombolj, hátha reggelig elfáradsz. Én pedig tovább élvezem a kis szoba nyugalmas világát.
Szép jóreggelt Minden kedves betérőnek!
A tüzet már megraktam, van forró jázmintea, friss kenyér, sajt és bor az asztalon. Magam kora reggel megelégszem a sima teával.
Azt hiszem a mai nap szerencsésébb lesz mint a tegnapi, mert én igy szeretném, és ezt minden kedves vendégemnek kivánom. Remélem teljesül. Ha meguntátok a kinti rohanást, pihenjetek meg egy percre nálam, és megpihenten, lélekben felfrissülve menjetek tovább békével utatokon. lobo.
Szia Kedves Jutka!
Most csak én tudom ugyanazt mondani, Tojd le őket. Ne idegesitsd magad velük, Te százszor többet érsz náluk. Jóéjt Neked, lobo
Na jöttem egy kicsit megpihenni, mert most meg én kaptam egy másik topicban hideget-meleget. Hú! Nem semmi, de megsem nyitom többé.
Nem fogom magamat felidegesíteni hülyeségeken. Azt hiszem nem is fogok foórumozni. Semmi értelme sincs.
Persze ide azért betérek természetesen, meg még két topicba. Ezekben csend és nyugalom van.
Ha már nem jönnék szép estét kívánok mindenkinek. Jutka
Szia Kedves Zitus!
Köszönöm, hogy megosztottad velünk gondolataidat, és érzelmeidet. Nagyon kedves látogatásod nekem, ebben a szerény kis barlangban, ahol a megnyugvást és kikapcsolódást szoktam keresni. Tudod ide szoktam visszavonulni, amikor besokalok a sok rosszindulatú emberből másik topicomon./AKTUÁLIS- 60 évesen 3 kisgyerekkel/ Hát ott nagyon sok rosszindulatú emberrel találkoztam, és igencsak ledorongoltak egyesek. Olyankor visszavonulok ide, és elgondolkodom az emberi butaság és rosszindulat párositásán. Köszönöm hogy tettél a tűzre, és remélem, hogy ez a tűz nem fog haszontalanul elhamvadni. További szép napot lobo.
Nap se látja, hűs akácos alján,
Csendje itat, fűillata laktat,
Madárdal kelt, tücsökzene altat