Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Skizofrén emberrel élni

Torolt_felhasznalo_770731
Torolt_felhasznalo_770731
Létrehozva: 2008. január 29. 11:30
Sziasztok,

Sajnos párom anyukájáról kiderült hogy skizofréniás, a jó hír hogy belátta hogy beteg és eljött a pszicháterhez, kapott gyógyszert. A durvábbik fajta dühkitörésekkel. Persze azt nem akarja elhinni hogy nem befolyásolják, nem figyelik stb. csak azt tudja hogy nem érzi jól magát, valami gáz van.

Akinek a családjában van/volt ilyen az kérem adjon tanácsot hogy kellene egy skizofrén emberrel bánni, viselkedni, beszélni, a hétköznapokat átvészelni Vele? A szavaim mögött a rosszindulatot látja, csak a fiára hallgat, csak Vele akar lenni, engem meg már lassan látni sem akar. Lassan elmar minket egymástól. Tudom hogy beteg, ezért próbálom megérteni, segíteni Neki de lassan felemészti a párom is, ez megy már 2 hónapja. Az ünnepek szörnyűek voltak.
Aki tud valami tanácsot írni annak nagyon hálás lennék.

Ui: Kérem azok kíméljenek akiknek erre az a reakciójuk hogy hagyjam ott a párom meg az anyukáját... Köszi
  1. 2009. május 14. 11:5161.

    Sziasztok!

    Újra itt!

    A testvéremnél semmi javulás,sőt inkább még rosszab az állapota,mint amikor bevittük.Próbálgatnak nála 2 gyógyszert már vagy 2 hónapja,csak azt nem veszik észre,hogy az egyiktől rosszabbul van,mint a másiktól.Most úgy döntött a doki,hogy nem kap semmit és megnézik arra,hogy reagál.Majd utánna adnak neki egy 3. félét.

    Mi már teljesen kivagyunk.Főleg édesanyám.Nagyon el van keseredve és nem tudja hova forduljon.Mivel ez egy megyei kórház és nem szeretnénk senkivel összeveszni csak úgy nem hozhatjuk el onnan...Pedig nem látok más megoldást!

    Tudnátok nekem olyan helyet javasolni,ahol nem leszedálják az embert,hanem foglalkoznak is vele?Vagy aki hasonló helyzetben volt/van az hogy vészelte át ezt az időszakot?

     

    Üdv.:máris

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  2. Torolt_felhasznalo_566894
    Torolt_felhasznalo_566894
    2009. Április 27. 09:1460.
    Valószínűleg az ápolók már belefásultak. Nehezen tudok szarabb munkahelyet elképzelni egy pszichiátriai osztálynál...a pici sikerek kell, hogy éltessék az ott dolgozót a sok szörnyűség mellett.
    előzmény:
    máris12 (55)
    2009-04-26  10:38
  3. Torolt_felhasznalo_566894
    Torolt_felhasznalo_566894
    2009. Április 27. 09:0659.

    Szia Máris!

     

    A skizofréniát egy pszichiáter beszélgetéssel is fel tudja ismerni. A skizofrén ember világlátása teljesen bizarr, jellemző téves eszméi vannak, stb.

    előzmény:
    máris12 (47)
    2009-04-24  18:14
  4. Torolt_felhasznalo_566894
    Torolt_felhasznalo_566894
    2009. Április 27. 09:0358.

    Hulika, hol tanulsz te ilyeneket? A szcientológusoknál?

     

    Mert butaságokat írsz.

    előzmény:
    Hulika (51)
    2009-04-26  02:21
  5. 2009. Április 26. 18:4557.

    szia

    hát kitartást és sok erőt kívánok, ha mindenképpen egy háztartásban akartok maradni maradni vele, szükség lesz rá....

    ön és közveszélyes is lehet hamarosan.

    én 2,5 évig dolgoztam (többek között) skizofrén betegekkel, hát iszonyatos volt. nagyon nehéz beállítani a gyógyszereit hogy túl se legyen szedálva de valamennyire emberi életet tudjon élni és hagyja élni a hozzátartozóit.

    könnyen lehet, hogy ez az első gyógyszer nem az igazi lesz, ne várjatok csodát 2 hét után.

    mindenesetre, megnézném, milyen topikot indítasz mondjuk 6 hónap múlva... ha ennyire vele akarsz maradni. :( 

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_770731 (1)
    2008-01-29  11:30
  6. 2009. Április 26. 16:4056.

    megkérdezhetem hogy merre laktok.

     

    elvileg egy jó pszichiáterrel gyógyszeres kezelés mellett tünetmentessé válhat. 

    előzmény:
    máris12 (55)
    2009-04-26  10:38
  7. 2009. Április 26. 10:3855.

    Hát szörnyű,amit a kórházban művelnek vele.

    A gyógyszertől (nem tudom mit kap,csak próbálgatják mi válna be) különböző mellékhatások jöttek ki rajta,de az ápolók (egyébként teljesen tisztelem őket!!!) nem figyelnek rá,csak ha mi is bent vagyunk,jobban mondva nekünk kell szólni,hogy annyira remeg a gyerek,meg görcsbe van,hogy enni és inni se tud.

    Most azon vagyunk,hogy keresünk egy másik helyet,de olyan rossz állapotban van,hogy kivinni se merjük.

    Már egy hónapja van ebben a kórházban és hát egyre csak rosszabb.

    Teljesen tanácstalan vagyok.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  8. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2009. Április 26. 03:3654.
    Sajnos ismerős a helyzet.Anyu 35 évig szenvedett e betegségben.de gyógyszerrel jol korigálhato volt a dopamin szintje .de gyógyszer kihagyás esetén nagy gondok voltak.Együtt élni szinte lehetetlen lett volna vele.Anyunál 1973-ban diagnosztizálták e betegséget sajnos többször shockolták Gyöngyösön abban az időben,de igazi javulás nem volt Így jutotunk Ausztriába!1984-ben ami kész csoda volt .Teljesen másember lett utána.Nem voltak kényszerképzetek és hangulatingadozás,ha sürübben jelentkezett akkor kellett gyógyszerbeállításra befeküdnie.Egyébként dajkaként dolgozott és imádták agyerekek.Ő nagyszerű ember volt.Megtanulta elfogadni őnmagát ,amire a betegsége előtt nem volt képes.De az anyai ösztön benne volt akkor is mikor al egbetegebben kényszerzubbonyban vitték el ,mert engem soha nem bántott .Páromat is elfogadta,mert látta,hogy szeret engem.Bár anyu nekem mindég anyu marad aki kivételes ember a szememben ,mert betegen is ember tudott lenni és tudott küzdeni.de ehez kellett megfelelő orvosi és otthoni háttér és rengeteg szeretet.Remélem lesz annyi erőtök,hogy támogassátok őt betegségében és ha nehéz is a szeretet megértés sokmindenen átsegít.Én hároméves voltam mikor anyu beteg lett és a nagyszüleim költöztek hozzánk anyu velük együtt nevelt.csak akkor tudtam meg ,hogy gyámság alatt volt mikor nagymama meghalt .Utánna lettem én a gyámja.és bocs a hosszabbra sikeredett hozzászólásért.remélem tudtam picit segíteni.Szia A
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  9. pbd
    pbd
    2009. Április 26. 02:4953.

    Én a munkám során találkozok velük, főleg, hogy kifejezetten a mi kompetenciánk körébe utalták a pszichiátriai betegeket is.

    Sajnos nagyon nehéz velük. Nem mindegy mit, hogyan mondasz. Ami egyszer jó, az másnap már nem , teljesen rájuk kell hangolódni, ami ugye nem megy.

    Engem lökött már fel egyikük teljes erőből hátulról, mert azt gondolta, hogy rajta nevetek- nem is nevettem egyáltalán. A dekódolásuk egész egyedi, az életben nem magyarázod meg nekik, hogy nem azt akartad kifejezni, amit ő gondol. Ha el is ismeri, akkor is látod, milyen gyanakvóan méreget.

    Van aki annyira függ- nem testileg- a gyógyszerétől, hogy irtózatos hisztit! rendez, ha elfogyott, és nincsen aki írjon fel.

    Van, aki nagyon hogy is mondjam erősen elfogad valakit- jelen esetben orvost- és azt favorizálja, attól minden jó- nála az orvos közreműködésével szoktunk bizonyos dolgokat elérni. Pl. mikor megverte a feleségét, csak tőle fogadta el, hogy ezt nem szabad.

    a gondolkodásuk általában saját magukhoz mérten logikus, minden levezethető logikusan, amit mond, de mégis egy agyrém az egész.

    A "legjobb" a skizofrén pár....

    Ismerősöknél van a családban, ők nem tudom hogy élik meg, de kívülről egyértelműen az látszik, hogy már ők sincsenek teljesen rendben.

    Jótanácsot nem tudok adni, csak kitartást kívánni.

    előzmény:
    pbd (52)
    2009-04-26  02:33
  10. pbd
    pbd
    2009. Április 26. 02:3352.

    Szia!

    Nem tudom lehet-e ilyet, de én a pszichiátert is megkérdezném.

    Egyfelől tájékoztatna, hogy mi is ez a betegség, sok mindent sikerülne megérteni és ezáltal jobban el is fogadni a viselkedéséből; másfelől hátha lenne jó tanácsa a vele való viselkedésre.

    Együtt laktok?

    Ami még nagyon fontos szerintem, hogy ne csak Te próbáld ezt az egészet megérteni, hanem a párod is.

    A hozzáállsodból úgy tűnik nekem, hogy elvileg éreznie kellene, hogy kiállsz mellette, ezt viszonozhatná azzal, hogy nem hagyja tönkremenni a kapcsolatot.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_770731 (1)
    2008-01-29  11:30

Címlap

top